Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-05 / 336. szám, csütörtök

A komáromi járás példája Az út vissza a kukoricához vezet ölvecky Ferenc, a cserháti szövetkezet elnöke, találóan jegyezte meg, hogy a kukorica termesztésétől a kis hozamok és a kapa vette el a termelök kedvét. Állítása való igazság. A kukoricatermesztéssel járó munka és a magas önköltség azt eredményezte, hogy a termelök évről évré kevesebb kukoricát vetettek. 1960-ban még 195 ezer hektár volt a vetésterülete, az idén viszont már csak 130 ezer hektár. A kis hozamokat a komáromi Járás termelői sem nézhették tétlenül. A Járási átlag tavaly is csak 27 mázsát tett ki hektáronként, a takarmányalapbői viszont 1500—2000 vagon abraJ{ hiányzik évente. A szűkös takarmányalap késztette tettre a termelőket, és a Járási mezőgazdasági társulást. A problémát azonban nem úgy oldották meg, hogy a kukoricát kiszorítsák a termelésből, hanem a hozamok növelését tűzték ki célul. Tavasszal már megírtuk, hogy a tavalyihoz viszonyítva tíz mázsával szeretnék növelni a Járási átlaghozamot Meg is teremtették hozzá a szükséges feltételeket. A 10 500 hektáros vetésterületből 5500 hektárra biztosítottak 26 féle, túlnyomórészt külföldi kukoricahibridvetőmagot. A kukorica újból előtérben A jelek szerint úgy mutatkozik, hogy a 6100 hektáros területén, ami a szövetkezetek közös tulajdonát képezi, nem tíz, hanem 13 mázsával lesz nagyobb a járási átlagos hektárhozam. Ez szép eredmény, mivel egy év alatt 793 vagonnal növeli a takarmányalapot, azonban ez még nem minden. Az újabb tervek szerint két három éven belül az egész vetésterületen 50 mázsán felüli lesz az átlagos hektárhozam. De egyelőre maradjunk a mánál. Ottjártunkkor a kukoricatörést még nem minden gazdaság fejezte be, s a végleges értékelésre csak december második felében számíthatunk, de a 300 hektárnyit kitevő kísérleti parcellák és a kukoricatöréssel végzett gazdaságok eredményei kimagasló járási átlaghozamra utalnak. Kezdjük a kísérleti parcellák hozamaival. Janečka elvtárs sokféle hibridről tesz említést. Én azonban csak a legfontosabbakat jegyzem fel közülük. Kilenc gazdaságban két-két hektárt ültettek be az ismeretlen jugoszláv, magyar, amerikai és francia hibridekkel, amelyek hozamait az ismert orosz, román és hazai hibridek segítségével ellenőrizték Közbevetőleg azonban meg kell jegyeznem, hogy a szükséges műtrágyaadagot, a hektáronkénti 550 kilő tiszta tápértéket csak három gazdaságban kapták meg a növények, a többiben csak 320 kilő jutott hektáronként. Az első eredmények Érdemes és szükségszerű volt a kísérletezés. Kiderült, hogy azonos agrotechnika esetén melyik hibrid hogyan reagál a műtrágyaadagokra. Legjobbnak a Jugoszláv ZPdc 590-es bizonyult, 69,85 mázsás átlagos hektárhozamával (a hektárhozamok májusi morzsolt állapotra vannak átszámítva). A második helyet a szintén jugoszláv ZPdc 455-ös foglalta el, 60,42 mázsás hozamával. Harmadik a magyar MV 590-es 60,20 mázsás hektárhozamával. Aztán ismét jugoszláv következik, az OSSK 212-es (59,14 q hozam), majd a magyar MV 530-as (57,31 q hozam). A sok jelzés és számadat miatt tovább nem is folytatom, összehasonlításul azonban néhány ellenőrző hibrid hozamát mégis fel kell jegyezni. A KC—3-as hibridünk a 16. helyet foglalja el 44 mázsás hozamával. Az orosz Vir 40,33 mázsát, az LSP (szintén a mi hibridünk) 37,1 mázsát és a román HDF 208-as 34,56 mázsát termett hektáronként. Az öszehasonlításból kitűnik, hogy azonos körülmények között melyik hibridek a legjobbak és melyekkel érdemes foglalkozni. Egy másik kísérleti csoportban, ahol csak két-két parcella átlagát ellenőrizték, a ZPdc 590-es hibrid a negyedik helyre került, 65,03 mázsát adott hektáronként. Megelőzte őt az ugyancsak jugoszláv OSSK 317-es 75,14 mázsás hozamával, a szintén jugoszláv ZPSK 62-es 68,43 mázsás hozamával és a DXL 362-es (USA) 66,11 mázsás hozamával. Említést érdemel, hogy a csúcshozamok ennél még magasabbak. A szilasi szövetkezetben, ahol a növények megkapták a teljes műtrágyaadagot, az OSSK 218-as (jugoszláv) 81,06 mázsát. A ZPdc 590-es 77,05 mázsát, az OSSK 215-ös (jugoszláv) 76,98 mázsát, az OSSK 212-es 76,88 mázsát, az MV 590-es 75,75 mázsát, az MV 620-as (magyar) 69,46 mázsát adott hektáronként. Ha nem tudnánk, hogy Jugoszláviában még száz mázsát is termelnek hektáronként, a szilasiaktól nyugodtan állíthatnánk, hogy mesébe Illő hozamokat értek el. Mind a szilasiak, mind a többi kísérletező eredménye arra utal, hogy a 40 mázsán felüli járási átlag nem túlzás. A további bizonyítékok A szilasiaknak kicsi a gazdaságuk, az idén csak 34 hektáron termesztettek kukoricát. Az egész tábla csupa apró parcellából állt, de nem bánták meg a kísérletezést. Az átlagos hozamuk — májusi morzsoltra átszámítva -r 63,8 mázsát tett ki hektáronként. Rákczi József agronómus szerint az idén több kukoricájuk termett a harmincnégy hektáron, mint tavaly a hetvenkét hektáron. Pedig az ellenőrző hibridek kevesebbet adtak az átlagnál, például az LSP csak 46,96 mázsát hektáronként. Győri László elnök véleménye szerint a legjobb hibridfajták kiválogatásával elérhetjük a 80—85 mázsás hektárhozamot is. Bár igaza lenne! Cserháton is elégedettek az eredménnyel. A 85 hektárjukon 53 mázsás átlagot értek el. Ezelőtt 28—32 mázsa körül mozgott a hektárhozam. Legnagyobb termést az OSSK 317-es adta, 8,5 hektáron 72,8 mázsát termett hektáronként. S ami szintén fontos, kézi munkát nem is alkalmaztak a termesztése során. Olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy megvan a teljes gépsoruk, a vetőgéptől a kombájnig (jugoszláv gyártmányok). A gyomtalanítást pedig vegyszerek végezték. A pontos vetés esetén egyelni sem kell a kukoricát. Ilyen termelési körülmények és hozamok mellett szinte eltörpül a kalászosok és kukorica önköltsége közötti különbség, ölvecky elvtárs állítása szerint a kukorica rövidesen viszszakerül a régi megbecsült helyére, ha megismertetik az új technológiáját és a gazdaságoknak lehetővé teszik a pontos vetőgépek beszerzését. Az új hibridek vetőmagja drága, 3000 korona mázsán/ként, de a fent említett vetőgép csak 13 kilót „fogyaszt" hektáronként és biztosítja a kívánt tőszámot. A vetőmag értéke hektáronként csak 400 koronát tesz ki, s így olcsóbba búza vetőmagjánál is. Mostoha körülmények között Ismerkedjünk meg most egy olyan szövetkezet hozamával is, ahol a legmostohábbak a körülmények. A madari szövetkezetről van sző, amely 435 hektáron termel kukoricát. A közös gazdálkodás idején a legnagyobb hozamot tavalyelőtt érték el, 27 mázsát hektáronként. Ottjártunkor még nem fejezték be a kukorica törést, de Soóky Lajos elnök úgy vélekedett, hogy az átlaghozamuk 33 mázsa körül lesz hektáronként. — Több is lehetett volna — mondja az elnök — ha győztük volna műtrágyával. Némslyik dűlő egyáltalán nem kapott műtrágyát, és a szárazság is sokat ártott. Az MV 530-as és az MV 590es hibrid azonban egy 31 hektáros táblában 85,1 mázsa csöves kukoricát termett hektáronként. » Kedvező üzletkötés Néhány mondatban foglalkozzunk még a vetőmag beszerzésé vei is. Hogy se a vetőmagárusító, se a szövetkezeteink ne valjanak szégyent az átlaghozamokkal, az új hibrideket termelő gazdaságokkal szerződést kötöttek a komáromi járás szövetkezetei. Azok határozták meg az agrotechnikai eljárást, a műtrágya mennyiségét stb. és aszerint, hogy milyen talajokkal rendelkeznek az egyes gazdaságaink, 40-től 50 mázsáig szavatolták a hektárhozamokat. Ha a hozam kisebb volt, a vetőmagot nem kellett kifizetni, ha viszont nagyobb, akkor a vetőmag árán kívül megfizették a többlettermelés 30 százalékát is. Gazdaságaink számára ez a szerződés előnyös, valószínű más járásban is vállalkoztak volna rá. Még jóformán el sem terjedt a híre, hogy milyenek a hektárhozamok, máris több helyre kérik a vetőmagot, ölvecky elvtárs örömmel újságolta, hogy már öt levelet kaptak (a lévai, az érsekújvári, a galántai, a trnavai és a terebesi járásból), amelyben a vetőmag felöl és a kukorica termelését illető eljárásról érdeklődnek. Tovább az elkezdett úton A komáromi járásban már megkezdték az úttörő munkát. A kísérletekből meggyőződtek róla, hogy mely fajtákkal érdemes foglalkozni. A nehézségek ellenére (műtrágya és pontos vetőgépek hiánya) általában szép eredményeket értek el. janečka elvtárs véleménye szerint jövőre a vetésterületnek a felét jugoszláv hibridekkel szeretnék bevetni. A magyar hibridekkel bevetett terület az idei szinten marad. Ez annyit jelent, hogy a közös gazdálkodás kukoricatermő területének minden hektárába nagyhozamú vetőmag kerül. Még csak annyit, 1960-tól csak egyszer értünk el harminc mázsán felüli hozamot (1966ban az országos átlag 32,7 mázsa volt). Ezért érdemel elismerést a komáromi Járás kezdeményezése. A termelés növelés érdekében az úttörő munkát elindította, az eredmények máris biztatók és érdemes követni a példájukat. Átépítik az érsekújvári vasútállomást. (I. Dubovský f elv. — ČSTK) Meddig lesz még szükségük petróleumlámpára A külvilág nem vesz róluk tudómást. Hozzájuk a világ zaja megszűrve, finom hangon érkezik el, de az ő panaszuk, kérelmük már évek óta még észrevétlenebből jut el az illetékesekhez. Ezek az emberek kint élnek a tanyán, a galántai Járás egyik legdélibb részén. .Egyetlen vágyuk, hogy villanyt kapjanak. Gyönyörű vidék. Mintha a teremtő keze itt tovább munkálkodott volna. Évek óta Járom ezeket a tanyákat. Szívemben őrzöm lakóik meleg szeretetét, emlékezetembe véstem gondjaikat, bajaikat. Évek óta hallgatom . panaszukat, és látom a táj egyetlen, szívbe maró szépséghibáját: Alsóhatárban 1960ban vezették be a villanyt, a kisközség szélétől alig másfélkilométernyire -élő családokról azonban valahogy megfeledkeztek. Az állami gazdaság vezetőjének régi, de megmásíthatatlan véleménye van: — A gazdaságnak nem érdeke, hogy bevezesse a villanyt a tanyára. Előbb-utóbb úgyis el kell ezeknek tűnnie. Az alsóhatári HNB titkára, bár elküldte az illetékeseknek a szükséges adatokat, de szavai szintén megalkuvásról tanúskodnak: — Ezek a házak 40—50 év múlva „felélik" önmagukat... Az ilyen vélemények után Ismét ellátogattam a tanyákra, hogy meggyőződjem a valóságról. Vérkönél nyolc házban élnek villany nélkül. Vojtkáéknál megmutatják a telepes tv-t, amely már második éve működik. Az idősebb fiatalember elmondja, hogyan töltik fel az akkumulátort. A ház végében egy magas vaskonstrukción lapátokkal felszerelt kereket forgat a szél, ez fejleszti az áramot. — Sokba került, de megérte — mondja a fiatalember. A kérdésemre, nem készülnek-e egyszer elköltözni innen, csak mosolyognak. És ismét a fiatalember adja meg a választ: BENYUS jÖZSEF A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁBÓL Lengyelország a KGST keretében A lengyel hírszolgálat érdekes adatokat közölt a KGST tagállamok mezőgazdasági együttműködéséről. A mezőgazdaságban több olyan probléma merül fel, amelynek megoldása előnyösebb az együttműködés keretében. A KGST hét tagállama (Mongólián kívül) több mint 601 millió hektár földdel, 2,5 millió traktorral, 12 millió lóval (ebből 2,5 millió Lengyelországban van) rendelkezik, és tiszta tápértékben számítva 8,5 millió tonna műtrágyát használ fel. Az évi mezőgazdasági termelés mennyisége 90—100 millió tonna búza, 20—25 millió tonna rozs, 15—16 millió tonna hús, 90—95 millió tonna tej és még többféle, jelentős mennyiségű termék. A tagállamok mezőgazdaságában megközelítőleg 35 millió személy dolgozik. A KGST tagállamok fontosnak tartják a jó minőségű vetőmag biztosítását. Lengyelország 1966-ban tagállamok rendelkezésére bocsátott 86 000 mázsa takarmány-, zöldség- és cukorrépamagot, valamint 30 000 mázsa ültetőburgonyát. Tőlük viszont beszerzett 158 000 mázsa különböző vetőmagot, legfőképpen kukoricát, napraforgót, lucernát, pohánkát és őszi búzát. A növényvédelem terén szintén szoros az együttműködés. Az egyes államok tudományos intézetei a kísérletezés eredményeiről tájékoztatják egymást. Lengyelországot — többek között — megbízták, hogy 22 féle növényvédő vegyszert próbáljon ki, amelyeket siker esetén a KGST minden tagállamának szállítana. Az állattenyésztés területén elsősorban a takarmányalap biztosításának a kérdése a közös probléma. Folyamatban van a fajállomány kölcsönös kicserélése, szervezik az állategészségügyi kölcsönös segítségnyújtást, együttműködnek a technikai szolgáltatások terén. A KGST keretében még egész sor más ágazatbeli együttműködést kellene említeni, melyeknek eredménye, a tagállamok mezőgazdaságában tapasztalt rendszeres fejlődés. Néhány kulcsfontosságú tudományos és technikai kísérletezésben Lengyelország az irányító szerepét tölti be. Mindenekelőtt növényvédő szerekkel, a legelők talajának javításával és az erdőgazdaságok körzetesítésével kísérletezik. — Ha idáig kibírtuk, addig már csak kibírjuk, amíg bevezetik a villanyt. A szomszédban kúriának beillő ház áll. Néhány évvel ezelőtt építhették újjá. Vagy száz méterrel arrébb Mészárosék is, lakáros épületben laknak. Kedvesen fogadnak, betessékelnek a konyhába. A gazda bort tölt ... Félhomályban emeljük poharainkat, közben elmondom, ml járatban jöttem. - >'••• 1 — Akkor írja meg azt is, hogy akár légy Is beleeshet a borba, az ember nem veszi észre... Petrót- gyújtani korai lenne még, Látja — mutat a falra —, a belső vezeték nálunk is be van vezetve. Már csak a külső hiányzik. Nyár elején voltak kint a körzetről. Azt mondták, tavasszal bevezetik már ide ts a villanyt. De sajnos azt soha sem mondják, melyik tavaszra gondolnak ... Mosolyog, de a kapuban elgondolkoztató szavakat mond: — A folyón túl, Faluhelyen talán még nagyobb távolságra, mint mi, egy istálló van. Két ember etet ott marhákat. Oda, az állatoknak a nádszegi szövetkezet be tudta vezetni a villanyt? Hát mi emberek, még olyan megbecsülést sem érdemelünk, mint azok az állatok .. .?> Ízelítőt szerezve a vérköi tanyák ' életéből, kissé megnyugodva karikázok a kisközség alsó határában a töltés mellett megbúvó tanyákhoz, Korsósba. Öt ház van itt, 20 lakóval. Mészárosnénak négy gyerekre kell mosnia, vasalnia. A víztől kirepedezett tenyerét mutatja. — Látja, ilyen kézzel kell mosnom ... A kisebbik fiútól kérdem: — Elmennétek Innen lakni? — Soha. — Jó itt? — jó bizony. Csak villany kellene. Mészáros néni nevetve elárulja, mit mondott neki ez a fia: „Édesanyám meglátja, majd ha én felnövök, beszerelem ide a villanyt." Telepes tv-készüléket akarnak vásárolni. Panczáéknál már van. Néha-néha átmennek a gyerekek... A szomszédban a fiatalember áramfejlesztőt akar beszerelni, amely még a kukoricadarálót is meghajtjá ... Mindegyik házban nemes terveket szövegeinek a lakók. Nem kívánkoznak elköltözni innen. Hiszen csaknem mindnyájan itt születtek. Erősen köti őket az emlék és az otthon iránti szeretet. S ahányszor elbúcsúzom tőlük, mindig azon töprengek, hogy amikor a technika csodagépei a világűrben száguldanak, illenék végre már azokra is gondolni, és megteremteni azok boldogságát is, akik életük eddigi szakaszán becsületes munkájukkal éppen úgy hozzájárultak szocialista társadalmunk építéséhez, mint mások, — csak még kissé mostohább körülmények között —, tehát nekik is éppen úgy kellene részesülniük a megteremtett Javakból, mint másoknak. Ez az Igazság . .' FODOR RUDOLF 1968. % XII. S.