Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-04 / 335. szám, szerda

FELTART MILLIÓK EGY ÚJ JARASBAN Mit tesz a lakosság önmagáért A dadogó gyermek A HELYESEN MEGSZERVE­ZETT, kellő gonddal irányított és rendszeresen értékelt szocia­lista verseny évek óta társadal­mi életünk jelentős mozgató­ereje. jelentős szerepet játszik a termelésben, az életkörnyezet kialakításában és nem lebe­csülendő a küldetése az emberi kapcsolatok kialakításában sem. Mindezeknek a tényezőknek a figyelembevétele különösen fontos egy olyan új járásban, mint az idén alakult nagykür­töst. A rendkívüli gazdasági el­maradottság, a kulturális élet alacsony színvonala és a la­kosság szociális ellátottságának fogyatékosságai a jellemzői az új területi egységnek. Éppen ezért helyes, hogy az új járás vezető szervei nagy gondot fordítanak kezdettől fogva a szocialista versenynek. A mozgalom az „anyajárás" a losonci járás keretében szüle­tett, az eredmények azonban már az új járás érdeme. Cseh­szlovákia megalakulása 50. év­fordulója, valamint a februári győzelem 20. évfordulója tisz­teletére az új járásban 11231 vállalás született. Ebből 524 a kollektív vállalás. Értékük meghaladja a 28 millió koronát. Szeptember végéig már csak 5 millió korona hiányzott a tel­jesítéshez, s tekintve, hogy a lakosság igen nagy kedvvel kapcsolódik be az új járás fel­adatainak teljesítésébe, minden jel a vállalás maradéktalan teljesítésére mutat. SZEGÉNY VIDÉK — szegé nyes falvak. Ezzel lehetne jel­lemezni az új területi egység számos vidékét. Igy hát érthe­tő, hogy a lakosság különösen nagy gondot fordít az életkör­nyezet szépítéséra A falvak csinosítására, fejlesztésére 18 milliónál nagyobb értékű válla­lás futott be a járási nemzeti bizottságra 6512 egyéni és 210 kollektív vállalás formájában. Ezen a területen már csak 3 millió korona hiányzik a telje­sítéshez. Ide kívánkozik azok­nak a falvaknak a neve, ame­lyekben a funkcionáriusok és a lakosok megtalálták a sike­rekhez vezető utat, és maradan­dó értékeket hoztak létre — elsősorban önmaguknak. Ezek: Nagyzellő, Ipolynyék, Varbó, Zsély, Kér, Nagykürtös, Príbel­ce stb. Az új járás legfájóbb „pont­jai" közé tartozik a szolgálta­tási hálózat rendkívül alacsony színvonala, fejletlensége. Sok faluban katasztrofális helyzet uralkodik az üzlethelyiségek körül. Nem ritkaság, -hogy egyes árucikkekből az elmúlt évek „békésebb" időszakában is szűkölködniük kellett, mert a kereskedelem képtelen volt az üzletek által igényelt áru­cikkeket az üzletekbe szállíta­ni. Milliós értékű vállalással maga a lakosság igyekszik ja­vítani a helyzeten, ahogy ezt a csábiak, az ebeckiek, a sen­néiek, a nagycsalomiaiak, a kériek és más falvak lakosai tették. Ezen a területen a vál­lalás teljesítése nem érte el- a várt szintet, elsősorban a szé­csénkeiek, a záhoraiak és a nagykürtösiek miatt, ahol bi­zony lemaradás mutatkozik a vállalás teljesítésében. KIMONDOTTAN MEZŐGAZ­DASÁGI JELLEGI) az új járás, ahol az iparban mindössze 2400 személy dolgozik. Így természe­tes, hogy a lakosság zöme a mezőgazdaságból él. A mező­gazdaságnak nyújtott segítség tehát fontos tételként szerepelt jóformán minden egyes falu vállalási programján és korona­értékben csaknem 7 millióról beszélhetünk. A teljesítés ér­téke jóval meghaladja a vál­lalásét. Különösen azt a tényt kell értékelni, hogy a lakosság éppen a zűrzavaros augusztusi időszakban sietett fokozott mértékben a mezőgazdasági munkákkal elmaradó üzemek segítségére. Sok volna felso­rolni azoknak a falvaknak a nevét, amelyekben nagyon jó Felfigyeltető népesedési számadatok Kelet-Szlovákiában az utóbbi évek legalacsonyabb népszaporulata Az elmúlt évben csupán 12 341-gyel gyarapodott a kelet­szlovákiai kerület lakosainak a száma, vagyis jóval alul ma­radt az utóbbi évek szaporula­ta mögött. A legnagyobb vi­szonylagos szaporulatot a kas­sai járásban jegyezték fel; a többi járásban a kerületi átla­got csupán a poprádi járás haladta túl. Ezzel szemben örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy az átmeneti pangás után ismét fokozódik a házasságkötések száma, bár az elmúlt évben annyi házasságot sem kötöttek, mint pél4ául 1963-ban. Ugyan­akkor csökkent a válások szá­ma. A statisztika szerint a halan­dósági arányszám országos vi­szonylatban növekszik, a szlo­vákiai kerületekben ezzel szemben — a kelet-szlovákiai kerületet ls beszámítva — Is­mét csökkent. A legnagyobb halandóságot — ezer lakosra számítva 9,1-et — a rozsnyói járás mutatja ki, továbbá a tő­keterebesi (8,4) és a nagyml­hályi járás (8,1). Ennek ellené­re a rozsnyói járásban a ha­landóság még mindig alacso­nyabb az országos átlagnál; az utóbbi ezer lakosra számít­va 10,1, a cseh kerületekben pedig 11. A kelet-szlovákiai kerületben ezzel szemben tavaly — az utolsó öt évvel összehasonlítva — a legrosszabb volt a csecse­mőhaladóság: ezer élve szüle­tett gyermeknél elérte a 32,4­et, miközben az országos átlag 22,9, a cseh kerületekben pe­dig 21,5 volt. A kelet-szlovákiai kerület egyes járásai között is meglehetősen nagy az eltérés, a bártfai (25,1) és a poprádi járásban (27,7) a csecsemőha­lándóság arányszáma, ezzel szemben a tőketerebesi járás­ban 50,8, a nagymihályiban 39,8, a kassai járásban pedig 32,5. Hasonló a helyzet az újszü­löttek halandósága terén is: mind az országos, mind a cseh és a szlovákiai országrészek átlaga alacsonyabb, mint a ke­let-szlovákiai kerületben. A nagymihályi járásban például 22,5, Kassán 21, Tőketerebesen pedig 20,9 volt az ezer újszü­löttre eső halálozási arány­szám. Ezzel szemben a homon­nai járásban mindössze 11, a bártfai járásban pedig 11,8 volt az újszülöttek halandósá­ga. A kelet-szlovákiai kerületben — az elmúlt évekhez viszonyít­va — némileg csökkent az abortuszok száma és elérte a többi szlovákiai kerület színvo­nalát. A kassai, a poprádi és a tőketerebesi járás kivételével valamennyi járásban ezen a téren javult a helyzet. Ami a járványveszélyt illeti, száma a légzőutakat és az emésztőszerv-rendszert támadó vírusmegbetegedés jellemezte a helyzetet, eltekintve attól, hogy 1967-ben Tőketerebesen hastífusz, Nagymihályban pe­dig paratlfusz (salmonello­sis) és tularémla Is előfordult. Bizonyos mértékben fokozódott a tuberkulózis-megbetegedések száma is, különösen a nagymi­hályi, a rozsnyói és a tőketere­besi járásban. Ami a nemi betegségeket il­leti, csökkent az új szifilisz­esetek száma, ezzel szemben fokozódnak a betegség új vál­tozatai, különösen Kassán. Ro­hamosan (kétszeresére!) növe­kedett a kankóban (tripper) szenvedők száma, s Igy a ke­let-szlovákiai kerület e nemkí­vánatos megbetegedés szem­pontjából megközelíti az orszá­gos átlagot. A legtöbb ilyen esetet a kassal és a poprádi járás mutatja ki, a legkeveseb­bet a bártfai, a tőketerebesi és az iglól járás. BOHUS NEMCEK eredményeket értek el, de leg­alább mutatónak néhányat: Ipolybalog, Galábocs, Ipolyhíd­vég, Szécsénykovácsi, Lesze­nye, Kiszellő, Övár, Zsély stb. Elgondolkoztató, hogy például Kőkesziben, Szécsénkén, Stred­né Plachtincén ez a vállalási lelkesedés nem talált kellő visszhangra, bár a több mint 3600 kollektív és egyéni válla­lásban ezeknek a falvaknak a lakossága is szerepelt. A szocialista verseny ered­ményeinek taglalásakor egy ko­moly körülmény hívja fel ma­gára a figyelmet. A verseny tényezői között többek között az is szerepelt, hogy a nem­zeti bizottságok a lehető leg­nagyobb mértékben kapcsolód­janak be a helyi nyersanyag­források feltárásába és kiakná­zásába. Szükségessé teszi ezt többek között az is, hogy az új járás például idült épftő­anyaghiánnyal küzd, s ezt el­sősorban a falvakon építkező lakosság érzi. Ennek ellenére a járás 74 falujából csak 31 kapcsolódott be a versenybe. Ezekben félmillió korona ér­tékben 299 egyéni és 84 kol­lektív vállalás született. Dicsé­ret illeti a csábiakat, az opa­vaiakat, a varbóiakat, a zsé­lyieket, a Vefký Lom-iakat. E TEKINTETBEN érdekes kezdeményezés látott napvilá­got például Bussán, ahol a he­lyi szervek, a szövetkezet ve­zetőségének kezdeményezésére, fűrésztelepet akarnak nyitni. Ennek természetesen számos előnye lehet — elsősorban a szövetkezetben dolgozók foglal­koztatása szempontjából, ugyan­akkor azonban a járásban ter­vezett építkezések fűrészelt anyaggal való ellátása terén is. Számos helyi nemzeti bizottság még most sem tulajdonít kellő fontosságot a szocialista ver­seny nyújtotta lehetőségeknek, és a község problémáinak meg­oldását teljesen a felsőbb szer­vektől várják. S hogy ez telje­sen rosszul értelmezett állás­pont, azt azoknak a községek­nek az eredményei bizonyítják, ahol a szocialista versenyt a mindennapi élet velejárójának tekintik. — AV — Mindennapi életünkben sok­szor találkozunk dadogó gyerme­kekkel, akiket társaik az isko­lában vagy a játszótereken rend­szerint kigúnyolnak s ezért ez a nagyon komoly és bonyolult beszédzavar gyakran alsóbbren­dűségi érzet kifejlődéséhez ve­zet. Mi is valójában a dadogás? A legújabb tudományos nézetek szerint olyan komplikált nyelvi zavar, amely az agykéreg funk­cionális—idegi zavarával ma­gyarázható. A dadogás lehet veleszületett, de néha csak később fejlődik ki, például valamilyen fertőző betegség következtében vagy nagy Ijedség után. A dadogás kezdeti időszaka csaknem minden esetben a korai gyer­mekkorba, leginkább a 3. és az 5. életév közötti időbe nyúlik vissza, vagyis abba az időszak­ba, amikor a gyermek az első összetett mondatokat képezi. Gyakran a 6. és 7. életévben kezdődik a dadogás, vagyis akkor, amikor a gyermek elő­ször lépi át az iskola küszöbét, ez az utóbbi esemény természe­tesen nagy lelki megterhelést ró a kisgyermekre és sokszor különböző félelmi reakciókat vált ki benne. Különösen az idegileg gyenge, idegességre hajlamos gyermekek számára jelent e szempontból nagy ve­szélyt az iskolai nevelés kez­dete. A TANÍTÓ SZEREPE A helyzetet ebben az időszak­ban még inkább rosszablthatja a tanítónak a gyermekkel szembeni esetleges meg nem értése, a kicsinyek gyakori fe­leltetése és túl szigorú osztá­lyozása, esetleg megszégyeníté­se is. Az osztálytársak gúnyo­lása is megnehezítheti a hely­zetet. A dadogás a pubertás idő­szakában is megkezdődhet, de ez már ritkábban fordul elő. Ez a beszédzavar általában a na­gyon értelmes gyermekeknél lép fel, amiatt, hogy a gyermek gondolatai sokkal gyorsabban váltják egymást, mintsem eze­ket szóval követni tudná. Mia­latt keresi a gondolatainak megfelelő akusztikai kifejezé­seket, ismétli az előbb kimon­ŰJ FAIPARI TAGOZAT (CSTK) — A bútor- és faipari szakágazati igazgatóságok e napokban azt javasolták a Közszükségleti Ipari Minisztérium­nak s az Oktatásügyi Minisztériumnak, hogy a szakmunkás­tanuló-iskolákban vezessék be a fiúkat faipari szerszámélesí­tőkké és gépszabályozókká kiképző tagozatot. Az e tagozatra beiratkozó fiúk három év alatt elsajátíthatnák a fa-, és fém­megmunkáló, valamint egyéb gépek kezelését, különböző szer­számok élesítését, karbantartását és az alapvető elektrotech­nikai ismereteket. Az említett javaslatot jóváhagyták, úgyhogy az oktatás 1969. szeptember elsején megkezdődik a hodonlni és a zvo­leni szakmunkástanuló-iskolában. Gyógynövényekkel a nátha és az influenza ellen Beköszöntöttek a hideg na­pok és bizony sokan vannak, akik ilyenkor megfáznak. Ki­csit náthásak és köhögnek. Né­ha kisebb fájdalmat is éreznek. Ezekben az esetekben nagyon jó segítséget nyújtanak olyan gyógynövények, amelyek csök­kentik a lázat, fokozzák a szer­vezet ellenállóképességét és jó hatással vannak az idegrend­szerre is. A gyógynövények használata különösen gyerme­kek meghűlése esetén ajánla­tos. Helytelen az a gyógymód­szer, amikor az anya, ha a gyermekének láza van, mind­járt fél vagy egész tabletta Acylpyrint ad be neki. Igaz, a hatás nagyszerű, mert másnap a gyermeknek nincs hőemelke­dése, és ismét mehet a napkö­zibe vagy az iskolába. Azonban kevesen tudják, hogy ilyen e!­kalmazás esetén az Acylpyrin­nek káros hatása is van. Sok­kal jobb, bár gyengébb, de ha­tásosabb eredményt érnek el a szervezetben a gyógynövények. E gyógynövények, vagyis dro­gok közé tartozik A FEKETE BODZAVIRAG A fekete bodza (Sambucus nigra L.) virágát mindenki Is­meri. Ha nem gyűjtöttük a ter­mészetben, gyógyszertárban is megkaphatjuk. Ez a virág kel­lemes illatú, nyálkás, aromás ízű. Meghűlés, rekedtség, lég­csőhurut esetén izzasztóul használják. A gyógyászatban közismert alkotórésze az ún. hashajtó keveréknek. Ezért fő­leg gyermekek számára igen alkalmas. Egyes tudósok sze­rint a virágok forrázata a gennykeltő baktériumokat el­pusztítja. Ezzel magyarázható az influenza elleni hatása. A fekete bodza virágát egyéb­ként a népi gyógyászatban mint toroköblögetőt, vlzelethajtót, vértisztítót és nyugtatószert is használhatjuk. A HÁRSFAVIRÁGOT szintén nátha, idült hőröghu­rut, köhögés, tüdőelnyálkáso­dás esetén használják. Ha iz­zasztószerül alkalmazzuk, a teát ágyban Igyuk meg, és jól takarózzunk be. Felhasználható mint görcshajtő, fájdalomcsilla­pító, gyenge vizelethajtó és hashajtó is (főleg a gyermekek­nél). Még a kozmetikában is használják hajápolószerként, szeplő ellen és a mindennapi kozmetikai arcmosásra. DR. NAGY GÉZA dott szónak az egyes szőtagjait egészen addig, amíg csak a megfelelő kifejezést megtalál­ja. Lehet ugyan, hogy az ilyen beszédhibában szenvedő gyer­mek szellemileg is elmarad a többitől, Nem helyes ha ebben a kor­ban a gyermekeket túlságosan megterhelik, például a nem kö­telező nyelvek tanításával vagy zenetanulásával, mivel ily mó­don az amúgy is ideges dadogós gyermek még idegesebbé válik. Az ilyen gyermek félénk lesz és az osztályban még akkor sem fog felelni, ha a feladott kérdésre tudja a választ. Ezért rossz osztályzatot kap, és ez megint csak rosszabbítja a helyzetet. Lassan rájön, hogy „nem érdemes" tanulnia, mert akkor ls csak rossz jegyet kap, ha megtanulja a leckét. Ez azonban már valóban a szelle­mi lemaradáshoz vezet. LEGFONTOSABB A TÜRELEM Tekintettel arra, hogy a da­dogás idegi eredetű, nagyon fontos a gyermek megnyugta­tása és nagyon türelmes neve­lése mind a szülők, mind a pe­dagógusok részéről. Hagyjuk a kicsiket sokat énekelni, és en­gedjük meg nekik, hogy csen­desen, sugdosva beszéljenek, mivel köztudomású tény, hogy az énekléskor és a súgáskor a dadogás úgyszólván teljesen megszűnik. Ez azután biztonsá­gi érzetet ad az illetőnek és egy bizonyos Idő letelte után a hangos beszédkor sem fognak dadogni. Vezessük a dadogós gyerme­ket arra, hogy mindig lassan és megfontoltan beszéljen, és minden idegesítő körülményt zárjunk ki a környezetéből. A súlyosabb esetekben idegcsilla­pítót is adhatunk nekik, de természetesen csak az orvos előírása szerint. Segítségünkre lehet a logopéd is. Végered­ményben azonban csakis a tü­relmes és szeretetteljes ottho­ni, valamint az iskolai nevelő­munka, gyógyíthatja meg a szó­ban forgó kellemetlen beszéd­hibában szenvedőket. Dr. JUHASZ ISTVÁN Miért nincs karácsonyi ajándék? A karácsony talán azért tar­tozik legkedvesebb ünnepeink közé, mert ajándék nélkül el sem tudjuk képzelni. Az aján­dék pedig mindig örömet sze­rez — akár kapjuk, akár ad­juk. Egyaránt örülünk a sző­lő, a bitves, a barát ajándé­kának. Még ba csekély is az. Régebben munkahelyünkön sem maradt el a karácsonyi ajándék. Egy ideje azonban eltörölték ezt a kedves szo­kást. Hogy miért? Erre őszin­te és igaz választ sosem kap­tunk, hiszen az olyan magya­rázat, hogy a szocialista tár­sadalom dolgozói, nem szo­rulnak rá" az adományra, nem állja meg a helyét. Az sem helyes, ha a karácsony vallásos jellegére hlvatkozunlč Az ajándékozás éppen a kará­csony nem vallásos oldalának továbbfejlesztését, ápolását je­lenti. Ha csakugyan ez volt az oka az ajándékozás megszün­tetésének, akkor ma már ezt is túlkapásnak minősíthetjük. Érthető tehát, hogy az em­berek egyre többet bírálják a karácsonyi ajándékozás eltör­lését az üzemekben. Különö­sen a szakszervezetet éri bí­rálat. A szlovák szakszervezeti szövetségek alakuló kongresz­szusain több felszólaló rámu­tatott az ajándékozás meg­szüntetésének helytelenségére. Az élelmiszeripari dolgozók szakszervezeti kongresszusán az is kiderült, hogy azokban az üzemekben, ahol a közpon­ti intézkedéseket, utasításokat nem értelmezték „szóról szó­ra", ott az elmúlt évek folya­mán is megajándékozták a FfW dolgozókat. Különösen a cseb- tilt országi üzemekben. Hogy a jö­vőben lesz e ajándékozás, az 1968 tehát attól ls függ majd, hogy az egyes vállalatok, üzemek XII. 4 szakszervezeti vezetősége hogy tekint erre a kérdésre. FÜLÖP IMRE ^

Next

/
Thumbnails
Contents