Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-29 / 357. szám, Vasárnapi Új Szó

Beszélgetés Ľudovít Bučin mérnökkel, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkárával MEZŐGAZDASÁGI POLITIKÁNK GYÜMÖLCSÖZŐ © Melyek a ma már gya­korlatban érvényesülő, kerületszerte kedvezően fogadott mezőgazdasági politika főbb vonásai? — Előrebocsátom, mezőgaz­dasági politikánk programterve­zetének kidolgozásakor a XIII. pártkongresszusnak a mezőgaz­daságra vonatkozó határozatai­ból indultunk ki. Ezt a progra­mot a kerületi pártbizottság 1966 decemberi plenáris ülése tárgyalta meg és hagyta jóvá. Ebben leszögeztük, hogy a párt politikáját a mezőgazdaság vo­nalán is összhangba kell hozni a parasztság érdekeivel és a termelésben olyan elveket kell érvényesíteni, amelyek helyes­ségét a gyakorlat is igazolja. Törekvéseink végcélja: a szo­cialista mezőgazdasági üze­mek lehetőségeinek, adottságai­nak céltudatosabb kihasználá­sa és a mezőgazdasági dolgo­zók életszínvonalának emelése. Eme fő célok végrehajtását né­hány szakaszra osztottuk fel. Elsősorban fel kellett hfvni a mezőgazdasági dolgozók figyel­mét: egyedül ők hivatottak ar­ra, hogy kézbe vegyék a terme­lés és ezzel összhangban saját sorsuk irányítását. Ennek biz­tosítása természetesen szerke­zeti változásokat is követelt a termelés irányzatának megsza­básában, amit sok-sok éven át túlzottan központosított módon a felsőbb szervek végeztek. Le­szögeztük, hogy a mezőgazda­sági termelésnek kell alkalmaz­kodnia a természeti adottságok­hoz és nem pedig fordítva. Ez az alapelv elsősorban, de nem kizárólag a növénytermesztésre vonatkozik. Az állattenyésztés Irányzatának megváltoztatását arra az elvre alapoztuk, hogy mezőgazdasági üzemeinkben ne az ember tartsa el a tehenet, hanem a tehén az embert. Ugyanis a múltban számtalan esetben a kevés takarmány el­lenére, — a direktív utasítások­nak megfelelően — nagy lét­számú állatállományt tartottak a gazdaságok, viszont a hasz­nosság kérdése csak másod­rendű volt. Ezen a hosszú Időn át megcsontosodott „sorrenden" feltétlenül változtatni kellett s ez nem volt könnyű feladat. Bizonyos változásokat követelt a beruházási politika is. Ezen a szakaszon a már meglevő ka­pacitások és a megvásárolt gé­pek célszerűbb kihasználására tettünk hathatós intézkedése­ket. Mindezzel azt a célt tar­tottuk szem előtt, hogy lénye­gesen növeljük mezőgazdasági üzemeink gazdasági erejét, anyagi és ökonómiai önállósá­gát, fokozzuk a dolgozók és vezetők egészséges öntudatát. Ilyen formában szándékoztuk a mezőgazdasági üzemek tevé­kenységét arra Irányítani, hogy csupán rentábilis termékek ter­melésével foglalkozzanak. Az utóbbi évek folyamán az SZLKP kelet-szlov ákiai kerületi bizottsága igen jelentős úttörő tevékenysé­get fejt ki az eddiginél céltudatosabb mezőgaz da­sági politika kialakítására. Programtervezeténe k ki­dolgozásában a kerület legjobb szakemberei ve ttek részt, köztük Ľudovít Bučin mérnök, a kerület i párt­bizottság titkára is, akivel ezekről a kérdésekről be­szélgettünk. Q A pártbizottság prog­ramtervezetében gon­doltak-e a dolgozók anyagi érdekeltségével kapcsolatos kérdések rendezésére is? — Természetesen, hiszen en­nek rendezése nélkül elképzel­hetetlen célkitűzéseink megva­lósítása. Erre irányuló intézke­déseink végcélja: rövid időn be­lül elérni azt, hogy mezőgazda­sági dolgozóinknak ls olyan ke­resete legyen, mint általában a népgazdaság egyéb ágazatai­ban. Ennek érdekében a mező­gazdaságban *— ahol csak le­hetséges — olyan bérezési rendszert kell bevezetnünk, amely szerint a dolgozó nem azért kap tizetést, mert munka­viszonyban van, hanem azért, hogy mennyit termel. A főbb tervek megvalósításához persze tapasztalt szakvezetőkre, jó szervezőkre és irányítókra van szükség. Tudatában vagyunk an­nak, hogy jelenleg még nem állhat minden üzem és termelé­si ágazat élén tapasztalt mező­gazdasági mérnök. Amíg ezt el tudjuk érni, addig a meglevő vezetőkre kell támaszkodnunk, akikkel kapcsolatban azt sze­retnénk, hogy úgy gondolkozza­nak, mint a mérnökök. Minden olyan vezetőnek, aki akar dol­gozni és nagy eredményeket tud elérni a dolgozókkal, biz­tosítjuk a párt és az irányító szervek támogatását, valamint bízunk abban, hogy a közvéle­mény is erkölcsi elismerésben részesíti őket Az olyan veze­tők, akik képtelenek vagy nem akarnak megbirkózni a felada­tokkal, olyan fizetést kapnak majd, hogy önkéntesen távoz­nak beosztásukból, ugyanis, aki nem tud vezetni, azt másoknak kell majd vezetni. A mezőgaz­dasági szakemberek, vezetők segítségével szeretnénk meg­nyitni a Járható utat a tudo­mány vívmányainak széles körű kihasználásához. Ezek lennének nagy vonalakban a főbb elgon­dolásaink. ^ Milyen eredményeket hozott ez a politika a gyakorlatban? — Röviden csak annyit mond­hatok, hogy nagyon pozitív eredményeket hozott. Már 1967­ben 5,8 százalékkal, az idén pe­dig további 7 százalékkal emel­kedett a mezőgazdasági terme­lés színvonala kerületünkben. Ebben az évben például 65 ezer tonna gabonaneművel termelt többet a kerület szocialista me­zőgazdasága, mint tavaly, amely pedig köztudomásúan jó év volt Az előző évhez viszo­nyítva 1967-ben több mint 15 ezer tonnával több húst, közel 11 millió literrel több tejet és 1 millió 271 ezer tojással töb­bet adott el mezőgazdaságunk. Az idén pedig a hústermelés­ben további 9, a tejtermelésben pedig 19 százalékos emelkedés mutatkozik. Ebben az éviién több mint negyven mezőgazda­sági üzemünk eléri tehenen­ként a 3000 literes fejési átla­got s ez már Jelentős teljesít­mény. A termelés színvonalá­nak fokozásával emelkedik a mezőgazdasági üzemek jövedel­me és a dolgozók keresete is. 1965-höz viszonyítva 63,6 szá­zalékkal növekszik a szövetke­zetek Jutalmazási alapja. Jelen­tősen bővül azoknak a szövet­kezeteknek a száma, amelyek saját pénzforrásaikbői gazdál­kodnak és nem szorulnak hite­lekre. Szövetkezeteink felké­szültek, hogy az alapszabályzat értelmében 2—3 éven belül ki­fizessék a közősbe összpontosí­tott állatok és egyéb ingóságok ellenértékét Megjött a mező­gazdaságban dolgozók munka­kedve és a fiatalok is hivatá­suknak érzik ezt a termelési ágazatot. Erre utal az is, hogy tavaly több mint háromezer fia­tal kapcsolódott be a szövetke­zeti termelőmunkába. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági dolgozók és vezetők többsége megértett bennünket és bízik pártunk Ígé­retének megvalósulásában, hogy a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás könnyebb és jobb életet biztosit a kis- és középparasz­toknak. & Melyek azok a legége­tőbb kérdések a kerü­letben, amelyek a mező­gazdaság vonalán sür­gős megoldásra várnak? — A tavalyi, októberi plená­ris ülésén kerületi pártbizottsá­gunk alaposan elemezte a me­zőgazdaság helyzetét és arra a megállapodásra jutott, hogy újabb, magasabb eredmények elérésére képes kerületünk szo­cialista mezőgazdasága. Ezen az ülésen hagytuk jóvá a belterjes gazdálkodás új programját, amelynek keretében főleg a he­lyi és a természeti adottságok jobb kihasználására és a munka­erőtartalékoknak a mezőgazda­ságban történő foglalkoztatásá­ra Irányítjuk a figyelmet. Az a nézetünk ugyanis, hogy nem­csak az Ipari termelés képes Jobb életet, magasabb életszín­vonalat biztosítani a dolgozók­nak, hanem a szocialista mező­gazdaság Is, amely szerves ré­sze népgazdaságunknak. Tehát ennek a termelési ágazatnak fejlesztése nélkül elképzelhe­tetlen egész népgazdaságunk fellendítése. Mezőgazdaságunk fejlesztésére irányuló progra­munk világos és ma már kerü­letszerte közismert. Ennek meg­valósítása céljából több alap vető problémával kell megküz­denünk. Ezek közé tartozik a még lemaradozó mezőgazdasági üzemek talpra állítása, gazda­sági megszilárdítása. Sajnos, ilyenekből ls van egynéhány. Ezekben általában alkalmatlan a vezető gárda, és a párttag­sággal sem sikerült teljes mér­tékben megértetni a párt me­zőgazdasági politikáját. Ezeken a helyeken rendkívüli Intézke­déseket kell foganatosítanunk. Egy másik problémánk: a me­zőgazdasági termelés egybehan­golása a felvásárlással és fel­dolgozással, amely rugalmas szervezési és gazdasági intéz­kedéseket igényel. Ellenkező esetben gátolni fogja az alap­termelés színvonalának további emelését Ebben a kérdésben elvárjuk a felsőbb szervek hatá­rozott intézkedéseit. Ezeken kí­vül van még egynéhány prob­lémánk, amelyek megoldása már évek óta húzódik. Ide tar­tozik például a kelet-szlovákiai síkság végleges és gyors ren­dezése úgy, ahogy ezt a köz­ponti szervek annak Idején megígérték az Itteni népnek. A Január utáni folyamat biztatóan hatott a szövetkezetekre is, amelyek megelégedéssel fogad­ták a szövetkezeti demokrácia elmélyítésére, a sorsdöntő kér­désekben alkalmazható titkos szavazás bevezetésére, a meg­alakulóban levő szövetkezeti irányító szervek kiépítésére irá­nyuló intézkedéseket. A mező­gazdaság dolgozói első izben kaptak őszinte elismerést pár­tunk első titkárától a VII. szö­vetkezeti kongresszuson. Re­méljük, hogy a politikai és az erkölcsi elismerést nagyméretű anyagi felkarolás követi majd a központi szervek részéről. $ A magyarlakta vidékek szövetkezeteit a kerület" ben „születésük" óta is., meri, megalakulásának egyik szervezője volt, hogyan értékeli most a fejlődésüket? — A magyarlakta vidékek szövetkezeteit, azok tagjait — akik az országban elsőként rak­ták le a közös gazdaságok alapjait — valóban nagyon Jól ismerem és nagyra becsülöm a kitartó és becsületes munkáju­kat Ezekben a szövetkezetek­ben sok Jó barátom, régi Isme­rősöm van, akikekkel nagyon szívesen elbeszélgetek problé­máikról, tapasztalataikról. Ko­moly sikereket értek el ezek a szövetkezetek és ennél fogva nagyot változott a falvak arcu­lata, a szövetkezeti tagok éle­te. Ennek a fejlődésnek viszont vannak árnyoldalai is. Ne ve­gyék rossz néven, hogy közős célunk érdekében ezekről is említést teszek. Ugyanis akad­nak olyan szövetkezetek is, ahol a vezetők a múltban elért sikerekre alapozzák gazdasá­guk jövőjét és a régi, elavult módszerekkel akarnak tovább is élni, ami pedig ma már le­hetetlen. Nőnek az igények az élet minden területén, igénye­sebbek a feladatok a mezőgaz­daság szakaszán is. Ezek meg­valósítása új, korszerű termelé­si módszerek, gazdasági Intéz­kedések bevezetését, képzett szakembereket követel. Ezért ne húzódozzanak, ne idegen­kedjenek a főiskolát végzett fiatal mérnököktől, támogassák őket munkájukban, ez biztosan a közös gazdaság javát szolgál­ja. Ajánlatos lenne, hogy a szö­vetkezetek a falu legjobb, leg­rátermettebb fiataljait mezőgaz­dasági közép- és főiskolára küldjék, akik tanulmányaik be­fejezése után folyamatosan fel­váltanák a kiöregedett vezető­ket. Végezetül még azt szeret­ném megjegyezni, hogy törek­véseink végcélját még nem ér­tük el. Falvainkon korszerű la­kónegyedek épültek, sokkal jobban él a falu népe, mert az utóbbi évek Intézkedései, a ter­melés jelentős fokozása követ­keztében a kereset is nagyobb. De ez még nem minden. Oj utakat kell keresnünk a mező­gazdasági dolgozók életszínvo­nala és a munkakörülmények további javítására is. Kerületi pártbizottságunk programja ezeket a feladatokat is szem előtt tartja. Bízom abban, hogy ezek teljesítésére irányuló kö­zös igyekezetünk a jövőben ls gyümölcsöző lesz. KULIK GELLERT

Next

/
Thumbnails
Contents