Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-29 / 357. szám, Vasárnapi Új Szó

Beszélgetés Ľudovít Bučin mérnökkel, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkárával MEZŐGAZDASÁGI POLITIKÁNK GYÜMÖLCSÖZŐ © Melyek a ma már gyakorlatban érvényesülő, kerületszerte kedvezően fogadott mezőgazdasági politika főbb vonásai? — Előrebocsátom, mezőgazdasági politikánk programtervezetének kidolgozásakor a XIII. pártkongresszusnak a mezőgazdaságra vonatkozó határozataiból indultunk ki. Ezt a programot a kerületi pártbizottság 1966 decemberi plenáris ülése tárgyalta meg és hagyta jóvá. Ebben leszögeztük, hogy a párt politikáját a mezőgazdaság vonalán is összhangba kell hozni a parasztság érdekeivel és a termelésben olyan elveket kell érvényesíteni, amelyek helyességét a gyakorlat is igazolja. Törekvéseink végcélja: a szocialista mezőgazdasági üzemek lehetőségeinek, adottságainak céltudatosabb kihasználása és a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelése. Eme fő célok végrehajtását néhány szakaszra osztottuk fel. Elsősorban fel kellett hfvni a mezőgazdasági dolgozók figyelmét: egyedül ők hivatottak arra, hogy kézbe vegyék a termelés és ezzel összhangban saját sorsuk irányítását. Ennek biztosítása természetesen szerkezeti változásokat is követelt a termelés irányzatának megszabásában, amit sok-sok éven át túlzottan központosított módon a felsőbb szervek végeztek. Leszögeztük, hogy a mezőgazdasági termelésnek kell alkalmazkodnia a természeti adottságokhoz és nem pedig fordítva. Ez az alapelv elsősorban, de nem kizárólag a növénytermesztésre vonatkozik. Az állattenyésztés Irányzatának megváltoztatását arra az elvre alapoztuk, hogy mezőgazdasági üzemeinkben ne az ember tartsa el a tehenet, hanem a tehén az embert. Ugyanis a múltban számtalan esetben a kevés takarmány ellenére, — a direktív utasításoknak megfelelően — nagy létszámú állatállományt tartottak a gazdaságok, viszont a hasznosság kérdése csak másodrendű volt. Ezen a hosszú Időn át megcsontosodott „sorrenden" feltétlenül változtatni kellett s ez nem volt könnyű feladat. Bizonyos változásokat követelt a beruházási politika is. Ezen a szakaszon a már meglevő kapacitások és a megvásárolt gépek célszerűbb kihasználására tettünk hathatós intézkedéseket. Mindezzel azt a célt tartottuk szem előtt, hogy lényegesen növeljük mezőgazdasági üzemeink gazdasági erejét, anyagi és ökonómiai önállóságát, fokozzuk a dolgozók és vezetők egészséges öntudatát. Ilyen formában szándékoztuk a mezőgazdasági üzemek tevékenységét arra Irányítani, hogy csupán rentábilis termékek termelésével foglalkozzanak. Az utóbbi évek folyamán az SZLKP kelet-szlov

ákiai kerületi bizottsága igen jelentős úttörő tevékenységet fejt ki az eddiginél céltudatosabb mezőgaz

dasági politika kialakítására. Programtervezeténe

k kidolgozásában a kerület legjobb szakemberei ve

ttek részt, köztük Ľudovít Bučin mérnök, a kerület

i pártbizottság titkára is, akivel ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Q A pártbizottság programtervezetében gondoltak-e a dolgozók anyagi érdekeltségével kapcsolatos kérdések rendezésére is? — Természetesen, hiszen ennek rendezése nélkül elképzelhetetlen célkitűzéseink megvalósítása. Erre irányuló intézkedéseink végcélja: rövid időn belül elérni azt, hogy mezőgazdasági dolgozóinknak ls olyan keresete legyen, mint általában a népgazdaság egyéb ágazataiban. Ennek érdekében a mezőgazdaságban *— ahol csak lehetséges — olyan bérezési rendszert kell bevezetnünk, amely szerint a dolgozó nem azért kap tizetést, mert munkaviszonyban van, hanem azért, hogy mennyit termel. A főbb tervek megvalósításához persze tapasztalt szakvezetőkre, jó szervezőkre és irányítókra van szükség. Tudatában vagyunk annak, hogy jelenleg még nem állhat minden üzem és termelési ágazat élén tapasztalt mezőgazdasági mérnök. Amíg ezt el tudjuk érni, addig a meglevő vezetőkre kell támaszkodnunk, akikkel kapcsolatban azt szeretnénk, hogy úgy gondolkozzanak, mint a mérnökök. Minden olyan vezetőnek, aki akar dolgozni és nagy eredményeket tud elérni a dolgozókkal, biztosítjuk a párt és az irányító szervek támogatását, valamint bízunk abban, hogy a közvélemény is erkölcsi elismerésben részesíti őket Az olyan vezetők, akik képtelenek vagy nem akarnak megbirkózni a feladatokkal, olyan fizetést kapnak majd, hogy önkéntesen távoznak beosztásukból, ugyanis, aki nem tud vezetni, azt másoknak kell majd vezetni. A mezőgazdasági szakemberek, vezetők segítségével szeretnénk megnyitni a Járható utat a tudomány vívmányainak széles körű kihasználásához. Ezek lennének nagy vonalakban a főbb elgondolásaink. ^ Milyen eredményeket hozott ez a politika a gyakorlatban? — Röviden csak annyit mondhatok, hogy nagyon pozitív eredményeket hozott. Már 1967ben 5,8 százalékkal, az idén pedig további 7 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági termelés színvonala kerületünkben. Ebben az évben például 65 ezer tonna gabonaneművel termelt többet a kerület szocialista mezőgazdasága, mint tavaly, amely pedig köztudomásúan jó év volt Az előző évhez viszonyítva 1967-ben több mint 15 ezer tonnával több húst, közel 11 millió literrel több tejet és 1 millió 271 ezer tojással többet adott el mezőgazdaságunk. Az idén pedig a hústermelésben további 9, a tejtermelésben pedig 19 százalékos emelkedés mutatkozik. Ebben az éviién több mint negyven mezőgazdasági üzemünk eléri tehenenként a 3000 literes fejési átlagot s ez már Jelentős teljesítmény. A termelés színvonalának fokozásával emelkedik a mezőgazdasági üzemek jövedelme és a dolgozók keresete is. 1965-höz viszonyítva 63,6 százalékkal növekszik a szövetkezetek Jutalmazási alapja. Jelentősen bővül azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek saját pénzforrásaikbői gazdálkodnak és nem szorulnak hitelekre. Szövetkezeteink felkészültek, hogy az alapszabályzat értelmében 2—3 éven belül kifizessék a közősbe összpontosított állatok és egyéb ingóságok ellenértékét Megjött a mezőgazdaságban dolgozók munkakedve és a fiatalok is hivatásuknak érzik ezt a termelési ágazatot. Erre utal az is, hogy tavaly több mint háromezer fiatal kapcsolódott be a szövetkezeti termelőmunkába. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági dolgozók és vezetők többsége megértett bennünket és bízik pártunk Ígéretének megvalósulásában, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás könnyebb és jobb életet biztosit a kis- és középparasztoknak. & Melyek azok a legégetőbb kérdések a kerületben, amelyek a mezőgazdaság vonalán sürgős megoldásra várnak? — A tavalyi, októberi plenáris ülésén kerületi pártbizottságunk alaposan elemezte a mezőgazdaság helyzetét és arra a megállapodásra jutott, hogy újabb, magasabb eredmények elérésére képes kerületünk szocialista mezőgazdasága. Ezen az ülésen hagytuk jóvá a belterjes gazdálkodás új programját, amelynek keretében főleg a helyi és a természeti adottságok jobb kihasználására és a munkaerőtartalékoknak a mezőgazdaságban történő foglalkoztatására Irányítjuk a figyelmet. Az a nézetünk ugyanis, hogy nemcsak az Ipari termelés képes Jobb életet, magasabb életszínvonalat biztosítani a dolgozóknak, hanem a szocialista mezőgazdaság Is, amely szerves része népgazdaságunknak. Tehát ennek a termelési ágazatnak fejlesztése nélkül elképzelhetetlen egész népgazdaságunk fellendítése. Mezőgazdaságunk fejlesztésére irányuló programunk világos és ma már kerületszerte közismert. Ennek megvalósítása céljából több alap vető problémával kell megküzdenünk. Ezek közé tartozik a még lemaradozó mezőgazdasági üzemek talpra állítása, gazdasági megszilárdítása. Sajnos, ilyenekből ls van egynéhány. Ezekben általában alkalmatlan a vezető gárda, és a párttagsággal sem sikerült teljes mértékben megértetni a párt mezőgazdasági politikáját. Ezeken a helyeken rendkívüli Intézkedéseket kell foganatosítanunk. Egy másik problémánk: a mezőgazdasági termelés egybehangolása a felvásárlással és feldolgozással, amely rugalmas szervezési és gazdasági intézkedéseket igényel. Ellenkező esetben gátolni fogja az alaptermelés színvonalának további emelését Ebben a kérdésben elvárjuk a felsőbb szervek határozott intézkedéseit. Ezeken kívül van még egynéhány problémánk, amelyek megoldása már évek óta húzódik. Ide tartozik például a kelet-szlovákiai síkság végleges és gyors rendezése úgy, ahogy ezt a központi szervek annak Idején megígérték az Itteni népnek. A Január utáni folyamat biztatóan hatott a szövetkezetekre is, amelyek megelégedéssel fogadták a szövetkezeti demokrácia elmélyítésére, a sorsdöntő kérdésekben alkalmazható titkos szavazás bevezetésére, a megalakulóban levő szövetkezeti irányító szervek kiépítésére irányuló intézkedéseket. A mezőgazdaság dolgozói első izben kaptak őszinte elismerést pártunk első titkárától a VII. szövetkezeti kongresszuson. Reméljük, hogy a politikai és az erkölcsi elismerést nagyméretű anyagi felkarolás követi majd a központi szervek részéről. $ A magyarlakta vidékek szövetkezeteit a kerület" ben „születésük" óta is., meri, megalakulásának egyik szervezője volt, hogyan értékeli most a fejlődésüket? — A magyarlakta vidékek szövetkezeteit, azok tagjait — akik az országban elsőként rakták le a közös gazdaságok alapjait — valóban nagyon Jól ismerem és nagyra becsülöm a kitartó és becsületes munkájukat Ezekben a szövetkezetekben sok Jó barátom, régi Ismerősöm van, akikekkel nagyon szívesen elbeszélgetek problémáikról, tapasztalataikról. Komoly sikereket értek el ezek a szövetkezetek és ennél fogva nagyot változott a falvak arculata, a szövetkezeti tagok élete. Ennek a fejlődésnek viszont vannak árnyoldalai is. Ne vegyék rossz néven, hogy közős célunk érdekében ezekről is említést teszek. Ugyanis akadnak olyan szövetkezetek is, ahol a vezetők a múltban elért sikerekre alapozzák gazdaságuk jövőjét és a régi, elavult módszerekkel akarnak tovább is élni, ami pedig ma már lehetetlen. Nőnek az igények az élet minden területén, igényesebbek a feladatok a mezőgazdaság szakaszán is. Ezek megvalósítása új, korszerű termelési módszerek, gazdasági Intézkedések bevezetését, képzett szakembereket követel. Ezért ne húzódozzanak, ne idegenkedjenek a főiskolát végzett fiatal mérnököktől, támogassák őket munkájukban, ez biztosan a közös gazdaság javát szolgálja. Ajánlatos lenne, hogy a szövetkezetek a falu legjobb, legrátermettebb fiataljait mezőgazdasági közép- és főiskolára küldjék, akik tanulmányaik befejezése után folyamatosan felváltanák a kiöregedett vezetőket. Végezetül még azt szeretném megjegyezni, hogy törekvéseink végcélját még nem értük el. Falvainkon korszerű lakónegyedek épültek, sokkal jobban él a falu népe, mert az utóbbi évek Intézkedései, a termelés jelentős fokozása következtében a kereset is nagyobb. De ez még nem minden. Oj utakat kell keresnünk a mezőgazdasági dolgozók életszínvonala és a munkakörülmények további javítására is. Kerületi pártbizottságunk programja ezeket a feladatokat is szem előtt tartja. Bízom abban, hogy ezek teljesítésére irányuló közös igyekezetünk a jövőben ls gyümölcsöző lesz. KULIK GELLERT