Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-28 / 356. szám, szombat

Érdekes színdarab - színvonalas előadás HAROLD PINTÉR: HAZATÉRÉS Napjainkban Pintér neve nemcsak hazájában, Angliában, hanem világszerte ismerősen cseng. Darabjait mindenfelé műsorra tűzik, és legértékesebb alkotásaival lassan a hazai színházakban is találkozhatunk. A Hazatérés című drámája legújabb művei közé tartozik. Az elmúlt színházi évadban mutatták be Londonban, s ezért a színház vezetőségének munkáját dicséri, hogy a mi viszonyainkhoz képest aránylag rövid idő elteltével, csehszlovákiai ősbemutatóként a pozsonyi Kis Színpadon műsorra tűzték. Harold Pintért általában az abszurd-dráma képviselőjeként tartják számon, közvetlen tanítómestereinek Kafkát, Becketet és lonescot emlegetik. Nem ok nélkül. De mint minden meghatározásnak, ennek is megvan a sebezhető pontja. Drámái rendszerint abszurd helyzetre épülnek, de ezek hátterében különböző elemek keverednek, reális, groteszk, tragikus és tragikomikus motívumokból is bőven merít, s ebből a különleges ötvözetből áll össze egy elénk tárt freskó, a színdarab. Ilyen anyagból készült a Hazatérés című alkotása is. Az alaphelyzet reálisnak éppen nem mondható, s mivel ebben az esetben a hangsúly nem a cselekményen van, úgy hisszük egyáltalán nem követünk el szentségtörést, ha elmondjuk. Egy londoni külvárosi lakásban négy férfi él együtt: az öregeKULTURÁLIS HÍREK • MAI HÁZASSÁGI problémákról szól Fritz Geissler lipcsei zeneszerző és Thomas Schilling koreográfus balettvígjátéka. A Doppelgänger — Hasonmás — című balettet Jövőre mutatja be a berlini Komische Oper. • SZOVJET dokumentumfilmesek színes filmet készítenek a szovjet föld szépségeiről. A tervezett filmet előreláthatólag az 1970-es világkiállításon, Japánban mutatják be. • TOM STEPPARD „Rosenkrantz és Guildenstern halála" című drámájából film készül Hollywoodban, John Bormann rendezi. dő édesapa két felnőtt korban levő fiával és vele csaknem egyidős testvérével. Az egyik nap legidősebb fia, aki néhány évvel ezelőtt elhagyta a családi házat és időközben bölcsész doktorátust szerzett, hazatér csinos feleségével és újságolja, hogy megnősült és már három gyermeke van. Amerikában élnek, jó módban. Az asszony megjelenése felbolygatja az amúgy sem éppen nyugodt kedélyeket. A két fivér és az édesapjuk megkívánják a nőt és mindenáron magukévá akarják tenni. Végül is a nő beleegyezik, hogy férje visszamegy Amerikába, ő viszont itt marad és a férfiak rendelkezésére áll. Erre az abszurd helyzetre épül a játék, amely a szó legszorosabb értelmében játék ls marad. A nézőt állandó meglepetések várják, a szereplők minden értékelő, beskatulyázó szándékukat felborítják, tulajdonképpen a színpadon alig történik valami és mégis újabb és újabb meglepetések várnak a nézőre. Éppen ez Pintér legfőbb művészi eszköze és egyben értéke is: a látszólag egyszerű szöveg és nyugodt helyzet mögött különböző lehetőségek, reális problémák és konfliktusok húzódnak meg, rövid tömör mondat erejéig villannak tel, a megfelelő magyarázatot a közönségre bízva. A szereplők közül a szerző tudatosan senkit sem ruházott fel egyértelmű jellemmel. Sok apró megfigyelésekből, gyakran homlokegyenest ellenkező tulajdonságokból felépített figurák ezek, akik gyakran változtatják arculatukat, de végső soron minden átváltozás ellenére is sztatikusak maradnak. Mindig csak a maguk által megszabott és túllépni egyáltalán nem igényelt határokon belül mozognak, és éppen itt érződik leginkább a neves elődök — főleg Kafka — hatása. E darab előadásának sikere rendszerint attól függ, hogy a rendező és a színészek megtalálják-e azt a formát, amelyben a sokfajta elemből felépített alkotás maradéktalanul érvényesülhet, és sikerül-e megfelelő teret biztosítani a játéknak a különböző súlyú összetevőivel együtt. P. Mtkulík, a Kis Színpadon bemutatott előadás rendezője, megértette az alkotó szándékát és Igyekezett ehhez alkalmazkodni, s főleg a kiváló színészek segítségével nagyjából sikerült is megfelelő légkört teremtenie. Azt viszont méltán kifogásolhatjuk, hogy túlzott komolysággal fogta tel a darabot, több helyen csak a tragikus elemek kerültek előtérbe. Az előadás éppen itt vontatottá, néha talán unalmassá is vált. A rendkívül parádés szereposztásban úgyszólván nem akadt gyengébb teljesítmény, pedig nem könnyű feladatot kaptak a színészek, amikor végső soron Irreális figurákat kellett életre kelteniük. A nehéz akadályt hibátlanul vették és a legkülönbözőbb helyzetekben is gondosan megformált, hiteles alakítást nyújtanak. Az öregedő, sok megpróbáltatást átélt, nyugalmat nem találó ember szerepében M. Gregornak tapsolhattunk. A három fivért J. Pántlk (Teddyj, L. Haveri (Joey) és K. Machata (Lénny) játssza mértéktartóan, s ezúttal, főleg Machata esetében, a gyakran kifogásolt gesztlkuláclók és külső eszközök is szerencsések. Talán Pántik néha túlságosan is szűkre méretezte Teddy figuráját, néhány helyen feleslegesen félszeg és indokolatlanul húzódik a háttérbe. C. Filčlk (Samj szerepét nagyszerű érzékkel, igényes művészi fokon keltette életre. A neves társak mellett L. Zvaríková vendégszereplése nem sikerült rosszul, viszont kétségtelen tehetségét csak akkor tudja csillogtatni, ha a most tapasztalható elfogódottságát leküzdi. A színpadkép 0. Sujan munkája. Nála kissé a túldíszített hátteret kifogásolhatjuk, amely nem kelti a cselekmény által Jelzett környezet illúzióját. Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy a Kis Színpadon a kifogásolt hiányosságok ellenére is színvonalas előadást láthattunk, amely méltán vetekszik az itt látott legnívósabb bemutatókkal. SZILVÁSSY JÓZSEF nyolc tanítói lakással ellátott iskola építését. Jókán valóban égető szükség van az új iskolára. Mind a magyar, mind a szlovák Iskola épülete még a múlt századból való. Több mint hétszáz diákjuknak kevés a tanterem, s a nagy községben mindössze egyetlen tanítói lakás van. A

z egyik legsürgetőbb probléma tehát megoldás előtt áll. Probléma azonban, sajnos, marad megoldatlan még. Az elnök elsőnek a közellátást említi, másodiknak az egészségügyet, végül pedig a cigánykérdést. A közellátás megjavításának sürgőssége nem sokkal marad az iskolaügy követelményei mögött. Az elmúlt két évtizedben a község lakossága mintegy ezerháromszáz fővel szaporodott, az üzlethálózat azonban nemigen fejlődött. A kis üzletek előtt órák hosszat sorakoznak az emberek, sok esetben pedig, mire sorra kerülnének, letelik a nyitvatartási idő, és az orruk előtt becsukódik a boltajtó, üres szatyorral kell hazatérniük. Ez a helyzet természetesen sok elégedetlenségre ad okot, s a panaszosok gyakran felkeresik a helyi nemzeti bizottságot. Kétségkívül indokolt a jőkaiaknak az a kívánsága, hogy a galántai Fogyasztási Szövetkezet tervezze be végre a mai követelményeknek megfelelő élelmiszerüzlet és tejcsarnok építését. Az egészségügyet illetően tudni kell, hogy Jókának és a megközelítően ugyanannyi lakosú Nagyfödémesnek közös orvosa van. Az orvosban nem ls lenne hiba, elégedettek az emberek vele. Csak az a baj, hogy nem lakik a faluban. Pozsonyból jár oda. A hét öt napján nyolc és fél óra a rendelési idő. Akinek azonban rendelési idő után sürgősen orvosra lenne szüksége, annak néha bét órát is várnia kell, amíg a távol eső járási székhelyről megérkezik a segítség. Komoly esetben ez idő alatt a szegény beteg ki is lehelheti a lelkét. Pedig orvosi lakása van a községnek. Ha az orvos helyben lakna, kevesebbet aggódnának a jókal betegek és hozzátartozóik. „Jóka örökös problémája a cigánykérdés" — jelentette kl mélabúsan a HNB elnöke. „Ezt a kérdést nehezen tudjuk valaha is megoldani. Nagyon nehezen megy az átnevelésük, annak ellenére, hogy a helyi nemzeti bizottság ezt szüntelenül szem előtt tartja. Itt van például a cigánynegyed felszámolásának feladata. Felvásároljuk a kunyhót, kifizetjük érte a tizenháromezer-tizennyolcezer koronát. Az adásvétel lebonyolítása után azonban kiderül, hogy nem lehet lebontani a viskót, mert abba Időközben behurcolkodtak a hozzátartozók. Egy, másfél év múlva meg visszajönnek a régi lakók ls a határvidékről vagy más helyről, s nincs az a hatalom, ami kl tudná tenni őket. A cigánynegyed felszámolásának előrehaladási mérlege: tavaly bizonyos csökkenést elértünk, az idén azonban ismét tizenhárom család a szaporulat. Az ottani életviszonyokról Jobb nem ls beszélni. Szüntelen küzdeni kell a trachoma ellen ls. Legutóbb huszonnyolc személyt kezeltek az említett betegség ellen, most újabb kivizsgálásra kerül sor. Míg egyes cigánycsaládok már példás életmódot folytatnak, addig igen sok család esetében a kereset legnagyobb része a kocsmákba vándorol, a családtagok meg nyomorognak." A nemzeti bizottság azt a módszert vezette be, hogy a helyi gazdálkodási üzemben loglalkoztatják azokat a cigányokat, akikről megtudják, nagyon gyakran változtatják munkahelyüket. A tapasztalat azt mutatja, hogy az illetők egy darabig rendesen dolgoznak. Salakból építőanyagot készítenek, amely a kiterjedt családiház építés következtében igen keresett cikk. A helyi gazdálkodás az említetten kívül asztalosokat, kőműveseket, ácsokat és egy sírkőfaragót is foglalkoztat, azonkívül fuvarozásra traktorjuk is van, emellett fafűrészelést is vállalnak. Az üzem az idén mintegy hatszázhúszezer koronás forgalmat bonyolított le, amiből körülbelül százezer korona tiszta nyereség gazdagltja a nemzeti bizottság pótköltségvetését. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a község saját fejlesztési és tartalékalapjából tervbe vehette a fürdő, illetve üdülőközpont kiépítését. Ennek megvalósításához a mintegy két hektár területű, vízzel telt egykori kavicsgödrök kiváló lehetőséget nyújtanak. A község vezetői nagy reményeket fűznek ennek a tervnek a megvalósításához, s türelmetlenül várják a megrendelt tervrajzok elkészítését. A fejlődés további lépcsőfoka lesz az új utca építése, amit állami eszközökből 1969-ben valósítanak meg. A közvilágítással együtt erre a célra egymillió kétszázezer koronát Irányoztak elő. Tavaszra elkészül a saját költségvetésből épülő új községháza is. A helyi nemzeti bizottság akkor eredeti rendeltetésének adhatja át az új, nagy művelődési otthonban eddig lefoglalt hivatali helyiségeit. problémáink ellenére . . . ' „községünk évről évre épül és szépül" — írta levelében és ugyanezt mondta élőszóval is Görföl József elnök. Ez a fejlődés minden bizonynyal folytatódni fog a jövőben ls. GAL LASZLÔ au••••••••• ••••••••••• Pi ŕlíM ŕ [< ••••••••••• BŰNTÉNY A MULATÓBAN ••••••••••• (cseh) A Szigorúan ellenőrzött vonatok és a Szeszélyes nyár után Jifi Menzelnek ez a harmadik játékfilmje. A „beavatottabb" nézőnek figyelemkeltésre enynyi talán elég ls. Ha Menzel első két filmjét látta, s tudja, hogy az első egy Oscart is hozott az országnak, akkor bizonyára nem latolgatja, megnézze-e vagy ne az új Menzel-művet. Azáltal pedig, hogy még azt is eláruljuk: a film megírásában az Író Josef Skvoreckp (övé az ötlet ls) és a rendező Menzel mellett JIH Suchý is közreműködött, s hogy a film zenéje JiH Slitr müve, va lamint hogy e két rendkívül népszerű és sokoldalú művész a népszerű Eva Pilarová oldalán játszik a filmben — elhatározásában csak megerősítjük. Am hogy a felsorolásból a legilletékesebbek ki ne maradjanak, még Jltka Zelenohorská, Vladimír Brodsktj, fan Libí éek és František Hrušlnský nevét kell feltétlenül megemlítenünk, akik kisebb-nagyobb szerepekben ugyancsak hozzájárultak a film ismét tipikus menzeli lelkületének kialakításához. Ennyit tehát azoknak, akik a filmet mindenképpen megnézik. S még néhány szót a latolgatöknak. A Bűntény a mulatóban ismét komédia. A szerzők neve s a elm jelzi, hogy nem „tiszta" vagy „közönséges" komédia, hiszen nyilván krimi is van benne és a néző fokozott szórakoztatására a dal sem hiányzik belőle. Valóban. De ezzel a jellemzéssel még mindig nem találtuk fején a szöget. A Bűntény a mulatóban mindezekkel összhangban és mindezeken túl ugyanis elsősorban gyilkos szatíra. Annyira gyilkos, hogy ha nem lett volna január, valószínűleg nem is találkozhatnánk vele a mozikban. Mert az idő és színhely minden homályossága ellenére is mindenki az első perctől kezdve tudja, hogy ÉGI LOVASOK a címzett a Január előtti igazságszolgáltatás és politikai hatalom. Ez a hatalom pedig nem engedte volna, hogy ennyire lemeztelenltetten mutogassák. A történet különben szinte banális; igaz, hatását a szereplők meghatványozzák, ám nem a cselekmény a lényeg. Ez csak eszköz az utalásokra, a mondanivaló kiformálódására. Egy mulatóban ellopnak egy nyakéket, amelyet nagy titok•QHEShv^ _ • iBP pil B|MEt / % j BBK> JPS li wfr r (sp-p^M H ' £ Í. •r ' í ^ ^s* JH wLj^" IMa j HMttif i •BI i wljf : J fmJJBfT ' f^Hhfriyž Eva Pilarová és JiH Slitr ban az igazságügy-miniszter ajándékozott a reménytelenül imádott, bájos énekesnőnek. A bonyodalom nem verne föl nagy port, ha nem tetézné nyomban egy-két gyilkosság is. A botrányt ezek után csak a különleges osztály ügynökének „láb alól eltevő" tevékenysége akadályozhatja meg. Az ügynök beavatkozásai nem is eredménytelenek, de a szellem groteszk diadala mégiscsak életet ment — legalább ideig-óráig. Egy nagy lélegzetvétel után ma már napirendre térünk e fölött a sok árnyalattal, találékonysággal és főként határozott célzattal megszerkesztett allegória fölött. A belőle következtetett nem is túlságosan rég múlt idők vihara elcsitult a fejünk fölött. Menzel filmje arra figyelmeztet: ne engedjük, hogy az ilyen viharok valaha is még egyszer feltámadhassanak ... (cseh) Filip Jánski) Égi lovasok című regényét Zdenék Mahler, valamint a rendező JindHch Polák közreműködésével dolgozta fel forgatókönyvvé, s ebből készült ez a törlesztésnek és Jóvátételnek szánt film — már amennyire ebben az esetben ilyen engesztelő fogalmak egyáltalán számításba Jöhetnek. Miről van szó? Filip Jánský egyike volt azoknak az aktív antifasiszta harcosoknak, akik a nyugati hadműveletekben vettek részt, s ezért nemhogy köszönet és hála, hanem üldöztetés és börtön várta őket Idehaza. Bármennyire drámai igazság ez — Igy volt: az ötvenes évek torzulásai Ilyeneket ls „futószalagon" szültek. Az oktalan megkülönböztetés, az égbe kiáltó igazságtalanság természetesen rettenetesen fájt. De e megtagadott hősök nemcsak saját fájdalmaik és sérelmeik miatt szenvedtek, hanem azok hiú reménye, vakreménye miatt is, akik már nem érték meg még a keserves csalódások idejét sem. SPESSARTI ARANY IDŐK Jindfich Polák filmje egy Wellington típusú bombázó túlnyomórészt cseh és szlovák legénységének hadiszerencséjét, illetve szerencsétlenségét meséli el szűkszavú, jóformán tényközlő egyszerűséggel. A harcosok, majd haláluk után hősök, a katonák szokványos háborús életét élik: aggódnak, félnek a bevetés előtt, s örülnek, ha simán visszatérnek az angol földre. A rettenetes az, hogy mindig a legfontosabb, a visszatérés, a jövő a legkérdésesebb, legbizonytalanabb ... A csehszlovák legénység gépe tragikus véget ér. A megmenekültek, a társaikat visszavárók akkor még nem tudták, hogy lesz egy otthoni tragédia is, keservesebb, embertelenebb a háborús végzetnél. Polák filmje nem kifogástalan, nem is kiváló mű. Funkciója azonban most fokozza értékét: valamicske jóvátétel azoknak, akiknek ártatlan szenvedéseit nem lehet jóvátenni. (nyugatnémet) A spessarti trilógia harmadik része viseli ezt a sokatIgérő címet. Az ígéret, tudjuk, néha csak szép szó marad, s hogy ezúttal is Igy áll a dolog, azt Kurt Hoffmann-nak sajnálkozva vagyunk kénytelenek megbocsátani. Pedig e neves rendező — úgy tűnik — mindent elkövet kellemes és hasznos szórakozásunk érdekében: előre-hátra forgatja az idő kerekét, egyszer az ősközösségben, máskor 2000-en túl találjuk magunkat; a szerelmet mindenek fölött dicsőíti; a háborút mindennél jobban kárhoztatja; igazi trubadúrok versengésén is részt vehetünk, csodákat ls láthatunk, és mégis ... Vagy talán éppen ezért. Hoffmann filmjében felborulnak az arányok az egyetlen tetszeni, láttatni akarás érdekében. A nagyon akarás jellemzi ezt a filmet, sajnos, többet a kárára, mint a Javára. Egy azonban bizonyos: megbocsátóbb szemüvegen át nézve önfeledten is lehet szórakozni, nagyokat is lehet nevetni rajta. JSx. G./