Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-22 / 353. szám, vasárnap

A jelenlegi gazdasági helyzet és a párt feladatai Szlovákiában (Folytatás a 3. oldalról) 4

Emellett az alapvető krl• térlum az eszközök felhasználási hatékonyságának következetes érvényesítése az egész gazdasági élet rentabilitásának növekedése szempontjából. E törekvés fő Iránya az építési Idő lerövidítése, az aj kapacitások zavartalan (Izembe helyezése és a befejezetlen építkezések számának csökkentése, valamint a végtermékfeldolgozás és gyártás bővítése progresszív mutatókkal, a béralapokkal való maximális takarékoskodás és ugyanúgy a maximális takarékosság a gazdasági és a költségvetési szféra más kiadásai terén. Ezek azok a feladatok, amelyeket 1969-ben meg kell oldanunk. Éppúgy, mint a CSKP KB plénumán, a mi plenumunkon sem fogjuk megtárgyalni Szlovákia gazdaságfejlesztésének távlati programját, sem pedig a gazdasági reformban követendő további eljárás programJát. Munkánkat úgy Irányítjuk, hogy e kérdéseket megközelítőleg áprilisban plenáris ülésünkön tárgyalhassuk meg. Engedjék meg tehát, hogy néhány megjegyzést fűzzek a gazdasági reformhoz általában és ezzel kapcsolatban külső kapcsolatainkhoz. A gazdasági reformmal kapcsolatban követendő további eljáráshoz alapvető állásfoglalást Jelentett a CSKP KB legutóbbi plénuma. Ami Szlovákiát, Központi Bizottságunkat illeti, a múlt években világos, pozitív állásfoglalásra helyezkedtünk a gazdasági reformot illetően. Ugyanakkor nemegyszer rámutattunk, hogy maradéktalanabbul kifejezésre kell Juttatni Szlovákia feltételeit az új irányítási rendszer egyes intézkedéseinek megválasztásánál és mennyiségben meghatározásánál, különösen a nagykereskedelmi árak és a leírások terén. A nagykereskedelmi árak módosítása negatívan hat nem egy szlovák vállalatra, főként az alapvető ipar termékeire, amelyeknek hányada Szlovákiában magasabb. Ezzel szemben a befejező termelést végző szakágazatok többsége számára az árrendezés előnyös volt. E szakágazatok súlya Szlovákiában aránylag csekély, úgyhogy lényegesebben nem befolyásolhatták Szlovákia egész iparának Jövedelmezőségét. E helyzetet tovább rontja az állóeszközökből és a leírásokból történő befizetések politikája. Csökkennek főként az új vállalatok saját fejlesztési forrásai az állóeszközök magasabb értéke következtében. Ezért meg kell fontolni és meg kell oldani a nagykereskedelmi árak, az átutalás és a hitel problémáit úgy, hogy ne fojtsák el, hanem ellenkezőleg elősegítsék a vállalati források kialakítását a kevésbé fejlett területek, valamint Szlovákia, mint nemzeti politikai terület, és mint a csehszlovák föderáció nemzeti szocialista köztársasága differenciált feltételei között. Tisztelt Elvtársak! Mint látják, nem csekély és nem könnyű feladatok várnak ránk, annál inkább szükséges, hogy az egész társadalomban erőteljesebben érezhető legyen az ésszerűség, a megfontoltság, pártunk energiája és követkeA gazdaságpolitika ma megköveteli az egész párt összpontosított figyelmét. A kommunisták minden erejét a népgazdaságban levő negatív jelenségek kiküszöbölésére kell összpontosítani. Ez azt jelenti, hogy a pártnak — a kommunistáknak — mind az elmélet területén, a főiskolákon, a kutatóintézetekben, mind pedig a gyakorlatban kl kell dolgozniuk és fokozatosan meg kell valósítaniok a csehszlovák gazdaság fejlesztésének dinamikus koncepcióját, ezen belül Szlovákia optl5

Ezzel összefüggően kö• vetkezetesen realizálni kell a pénz-, a dotációs, a hitel-, és árpolitika elfogadott intézkedéseit úgy, hogy a vállalatok kiszabaduljanak a tartósan nem effektív termelési szerkezet kereteiből, felszámolhassák a termelés és épťtés alacsony jövedelmezőségét, és tevékenyen befolyásolhassák a fejlődés progresszív elemeit. 6

Folytatni kell a nagyke" reskedelmi áruk módosítását az egységes állami terv alapján, amely ezzel kapcsolatban figyelembe veszi a világpiaci és a belföldi piaci árak befolyásának növekedését, úgy, IV. Is^nerjük az - új irányítási rendszer eddigi intézkedéseinek eme gyenge pontjait. Ennek ellenére — vagy jobban mondva > — éppen ezért, ma ismételten hangsúlyozzuk: nincs más út, mint a gazdasági reform megfontolt, intenzív folytatása. Számunkra ez azt jelenti, biztosítani kell részvételünket az országos munkálatokban, hatékonyabbá kell tenni az SZNT mellett, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya mellett működő, a gazdasági reform kérdéseit intéző munkabizottságok tevékenységét. Mindenekelőtt választ kell adnunk a szocialista vállalat helyzetének kérdésére úgy, hogy gazdasági dolgozóink már áprilisban a vállalat helyzetének törvényes megoldására támaszkodhassanak. Eszményi volna e törvénnyel együtt megoldani a dolgozók részvételének módját is a vállalat irányításában — pl. a dolgozók vállalati tanácsai útján —, továbbá az üzemek é^ vállalatok csoportosulásának módozatait is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma ölbetett kézzel várjunk a vállalatokról szóló törvényre. Elő kell készítenünk, és ahol a kérdés megérett, meg is kell oldani a vállalatok integrációs csoportosulásának és irányításának kérdését. E kérdésekben minden esetben nemcsak világosan kell látni, hanem 1969 első negyedének folyamán elő is kell készíteni a megindokolt, átdolgozott megoldási módokat. Az 1969. évi feladatok teljesítése és Szlovákia további gazdasági fejlesztése szempontjából nagy jelentőségűek gazdasági kapcsolataink a külfölddel. A súlypont az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvei alapján fejlődő szocialista országokon van és marad, de ugyanakkor fontosak a kapitalista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok ls. A novemberi határozatokkal kapcsolatos gyűléseken és a szakszervezeti kongresszusokon az emberek azt kérdezték: Indokoltak és előnyösek-e gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A kérdés ilyen módon való feltevése rendszerint a dolgok alaposabb megismerésére irányuló törekvésből fakad, de abból is fakadhat, hogy belés külföldi erők céltudatosan kétségbe akarják venni e kapV. mális helyét. Ez továbbá azt jelenti, hogy fejleszteni kell az új irányítási rendszert, különösen a szlovák gazdaság továbbfejlesztésének szempontjából. E feladatok teljesítése szempontjából szükséges, hogy a kommunisták, a gazdasági és állami szervek, szervezetek vezető dolgozói útján gyors ütemben megalakítsuk a szlovák nemzeti szerveket, amelyek képesek lesznek gazdaságunk helyzetének megoldására. E szervek kiépítésének még csak a kezdetén tartunk. A legközelebbi időszakban a fő figyelmet a tartalmi részre kell fordítani, arra, hogy tehetséges, politikailag és szakmailag képzett emberek kapjanak helyet, olyanok, akik színvonalasan, önállóan tudják biztosítani a párt szerepét a gazdaságban. A kerületi és járási blzottsáhogy fokozatosan kialakuljon a kiegyensúlyozott gazdasági árrendszer. 7

Az ötödik ötéves terv • előkészítésének további szakaszával, valamint az 1980ig szóló távlati terv kidolgozásának előkészületeivel kapcsolatban következetesen és megfontoltan folytatni kell a gazdasági reformot, és a szlovák gazdaságpolitikai koncepciót a legközelebbi évekre úgy kell kidolgozni, hogy ez az integrált összállami gazdasági élet alapvető célkitűzéseinek tiszteletben tartása mellett következetesen hasznosítsa Szlovákia feilődésének forrásait. csolatokat, mivel szálka szemükben szövetségünk a szocialista országokkal. Évekkel ezelőtt teljes céltudatossággal döntöttünk a keleti gazdasági orientáció mellett, hogy biztosítsuk tartós, szilárd, kilengésektől mentes külső gazdasági kapcsolatainkat. A saját nyersanyagban aránylag szegény ország számára a fejlődés szempontjából rendkívül fontos tényező a gazdaság kőolajjal, gázzal, érccel és gabonával való hosszú időre szóló ellátásának biztosítása. A kérdés azonban az, hogy e tényezőket — éppúgy mint a többi hazai tényezőt — hogyan használjuk kl. A behozott termékek kevésbé hatékony hasznosítása nem a külső kapcsolatokból következik, sem pedig e kapcsolatok szubjektumaiból. A felelősség itt a mienk, munkánk minőségében rejlik. A Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolataink fejlesztése különösen fontos tényező Szlovákia további fejlődése szempontjából. Az említett behozott négy termék közül háromnak — a kőolajnak, a gáznak és az ércnek — Szlovákiában van a támaszpontja; a Slovnaftban és a Kelet-szlovákiai Vasműben. De ebből következik az is, hogy jobban ki kell használni e tényezőt, hatékonyabban kell hasznosítani a Szlovákiába behozott termékeket. Két eljárási módozatról van szó: egyrészt a meglevő termelőhelyek keretében a munka javításával, főként a munkaidő ésszerű kihasználásával, az üzemzavarok kiküszöbölésével, a berendezések meghibásodásának elkerülésével stb., másrészt pedig behozott szovjet termékek fokozottabb hasznosításával, ami a megfelelő feldolgozó ágazatok fejlesztését igényli Szlovákiában. Mindkét mód az ötödik ötéves terv kidolgozásától és a gazdasági reform következetes folytatásától függ. A reform így nemcsak, hogy nem térít le bennünket a fejlődés szocialista útjáról, hanem ellenkezőleg biztosítja azt és a KGST keretében fennálló kapcsolatok ésszerűsítése és nevezetesen a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok jobb kihasználása útján pozitívan fog hatni a csehszlovák—szovjet kapcsolatok, de általában a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok felújítására és fejlesztésére is. goknak kellene biztosítaniuk a kerületek és járások gazdasági helyzete elemzéseinek kidolgozását, a pártszervezeteket pedig a vállalatokban és üzemekben levő problémák megoldására kell irányítaniuk. Külön kérdés, amelynek a pártszervezeteknek és valamennyi kommunistának figyelmet kell szentelnie, a normális munkarezsim bevezetése az anyagi termelés és a nem termelési szféra valamennyi munkahelyén. Haladéktalanul törekedni kell a termelés növekedése legkidomborodóbb tartalékainak érvényesítésére, amelyek felhasználása nem igényel sem külön eszközöket, sem pedig külön alaposan kidolgozott irányítási rendszert. Arról van szó, hogy meg kell szüntetni a társadalmi munka felesleges elfecsérlését. Erre számos példa van, amelyekre rámutathatunk. A Felső-Garam vidéke üzemeinek egy csoportja azzal a kéréssel fordult Husák elvtárshoz, hogy oldják meg az alkalmazottak munkába szállításának kérdését. Rámutatnak, hogy a dolgozók elégedetlenségén kívül nehézségeket okoz a műszakok váltásánál, valamint a termelésben is. A podbrezovai Šverma Vasművekben emiatt a múlt év három téli hónapja alatt 6100 órát nem dolgoztak le; s a vállalatnak meg kellet térítenie a bérkiesést; és a termelési veszteség meg további 220 000 koronát tett kl. Az említettekből nyilvánvaló, hogy nem új beruházások igényléséről van szó, hanem arról, hogy rendet teremtsünk, hogy összehangoljak az érdekeket és megértésre találjunk, s ennek közös ügyünk lássa hasznát. A kommunistákat és a többi dolgozót főként a termelékenység rendszeres növelésére, de ugyanakkor a munka intezitásának fokozására kell vezetni; arra, hogy ne növeljék a munkahelyek számát ott, ahol többek munkáját az intenzitás bizonyos növelésével, jobb munkaszervezéssel és díjazással egy dolgozó elvégezheti. Valóban harcolni kell az olyan jelenségek ellen, mint a munkaidő csekély kihasználása, a laza munkaerkölcs. A munkaidőt gyakran csak leülik, vagy átvitatkozzák. Szükséges, hogy minden munkahelyen mindenki magánál kezdje. Igy aztán nem történik meg az, ami a ligetfalusi Üvegipari Gépüzemben: az elvtársak elmondották, hogy egy bonyolult termék megmunkálásánál rájöttek ugyan az anyag hibásságára, mégis ennek ellenére az összes következő munkaműveletet végig csinálták. Ez felesleges pazarlást jelent a gépi kapacitással a szakképzett munkaerőkkel és a pénzeszközökkel. Sok mindent kell helyrehozni, sok problémát kell megoldani. Ezt bizonyítja a Keletszlovákiai Vasműben dolgozó elvtársak eljárása, akik megvizsgálták a munkaidő kihasználása szempontjából egy hengerelő munkaidejét. Kitűnt, hogy a munkatevékenység az időnek csak 69 százalékát teszi ki, vagyis igen alacsony fokú a munkaidő kihasználása. Nagyok különösen a műszaki-tervezési veszteségek, s hasonlóképpen a teljes 20 százalékot kitevő kis üzemzavarok kiküszöbölése. Az elemzés megmutatta, hol vannak a tartalékok, mire kell figyelmet fordítani, hogy jobb eredményeket érjenek el. Sok Ilyen példa van, a dúbravkai Műszaki Üvegipari Üzemből az elvtársak rámutatnak, hogy tartalékaik mintegy 3—5 millió koronára rúgnak, amelyek kihasználása csupán a munka- és technológiai fegyelemtől, a megfelelő anyagi érdekeltségtől és a felelős dolgozók irányító munkájától függ. Megalkuvás nélkül rendet kell teremteni a díjazás terén, ahol a rendellenességek már szinte demoralizálóan hatnak. Vannak szélsőségesen indokolatlan nagy részesedések, vagy pedig elburjánzik a nyomasztó egyenlősdi. Számos központi szervben laza a munkaerkölcs, s a kivárás pszichológiája tapasztalható. A termelésben nem nyilvánul meg kellőképpen a kutatásra fordított nem csekély társadalmi eszközök hatása. Egyeseknél, sőt vezető gazdasági dolgozóknál ls gyakran tapasztalható a spekuláció, a könnyebbik út választása, az előírások megkerülése és megszegése. Például az árképzésnél stb. Valamennyi kommunista figyelmét e fogyatékosságok megoldására kell irányítani a termelésben, a vállalatokban a munkakollektivákban és az egyéneknél, hogy a társadalom több, jobb és olcsóbb terméket kapjon. Ez azt jelenti, hogy a termelőeszközök következetes felhasználására, a befejezetlen építkezések számának, a befejezetlen termékek és készletek mennyiségének csökkentésére, a termékek minőségének megjavítására, valamint a munkatermelékenység növekedése és; a bérek emelkedése közötti egészségtelen arány megoldására kell törekedni. Hogy e feladatokat a pártszervek és szervezetek teljesíthessék, nem ismételhetik meg a múltbeli hibákat, nem helyettesíthetik az állami szerveket, nem vállalhatják magjukra felelősségüket, teret nyitva a névtelen felelőtlenségnek, nem diktálhatnak, nem parancsolgathatnak, adminisztratív módon gúzsba kötve az emberek kezdeményezését. Ezzel egyidejűleg azonban nem engedhetjük a párt vezető szerepe érvényesítésének másik szélsőségét a gazdasági szférában. Semmilyen körülmények között sem gyengíthetjük a párt vezető szerepét, a kommunisták útján gyakorolt hatását. Az üzemi pártszervezetek a párt vezető szerepének érvényesítése során a párt gazdaságpolitikájának kitűzött koncepcióiból indulnak ki. Ebből következik kötelességük, hogy a párt gazdaságpolitikáját felr dolgozzák, figyelembe véve a vállalat, vagy az üzem feltételeit. Ebben az értelemben újból vissza kell térnünk az akcióprogramhoz, s azokat esetleg kiegészíteni az új feltételek szempontjából. Politikai koncepciók alapjáq dolgozni nem azt jelenti, hogy a pártszervezetek maguk fogják megoldani és biztosítani 4 vállalat gazdasági fejlődését,, Ezt a gazdasági vezetőségnek kell megtennie a dolgozók részvételével. A termelési folyamat műszaki részének irányítása szakmai ügy, ami a gazdasági szervek feladata. A gazdasági vezetés — mint szerv — tevékenységéért elsősorban az adott üzem vagy vállalat dolgozóinak felelős. A pártszervezetek a gazdasági vevetőségben ténykedő kommunisták kollektívájának hozzájárulásával érvényesítik a párt gazdasági politikáját. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsák a gazdasági vezetésben ténykedő komunisták, hanem munkahelyén minden kommunista felelős a pártszervezet programjának következetes megvalósításáért. A pártszervezetek politikai eszközökkel biztosítják a pártfeladatolf teljesítését. A dolgozókra tények, érvek, meggyőzés és nevelés alapján kell politikai ha? tást gyakorolniuk, így keli kieszközölnünk a párt gazdaságpolitikája értelmében kitűzött feladatok teljesítését. A párszervezeteknek népgazdaságunk minden szakaszán érvényre kell juttatniuk a párt vezető szerepét,

s ezt a káderpolitika útján politikai-nevelő befolyásolással, nemkülönben azzal kell elérniük, hogy kellőképpen döntenek a társadalmunk szociális és gazdasági felvirágoztatását célzó legfontosabb irányzatokról s a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekről. A sikeres káderirányítás kulcsfontosságú problémája az, hogy helyesen kell értelmezni a párt részvételét az adott vállalat kádermunkájában. Szükséges tehát, hogy a pártszervezetek tárgyilagosan s tevőlegesen befolyásolják a káderpolitikát Síkra kell szállniuk az emberek körében végzendő munka racionális és tudományosan megalapozott rendszeréét, s ugyanakkor elsősorban a dolgozók előkészítését és nevelését kell szem előtt tartaniuk. A párt minden tevékenységében figyelembe veszi társadalmunk felépítését, és a munkásosztálynak társadalmunkban elfoglalt helyzetét. Az esetben, ha a dolgozók kiszemeléséről és elhelyezéséről van szó, nemcsak szakmai alkalmasságukat, szervezőképességüket és azt vesszük figyelembe, hogy vezetni tudják-e az embereket, hanem kommunista öntudatosságukat, a párt politikájával szembeni magatartásukat és szocialista rendszerünk iránti hűségüket ls alapvető követelménynek kell tekinteni. Ez természetesen nem jelenti és nem is jelentheti a pártonkívüliek alábecsülését. Pártunk arra törekszik, hogy minden szocialista gondolkodású és e szellem(Folytalás az 5. oldalon.) XII.