Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-22 / 353. szám, vasárnap

A jelenlegi gazdasági helyzet és a párt feladatai Szlovákiában (Folytatás a 2. oldalról) és ez lehangolhatja az embereket. MI másként vélekedünk. A problémákat úgy kell látnunk, amilyenek. Csak így lehet őket felelősségteljesen megoldanunk, s megoldásuk érdekében polgártársainkat is mozgósítanunk. Most a következőkre van szükség: ismernünk kell gazdaságunk tényleges helyzetét. Ne ámítsuk önmagunkat és másokat sem a mennyiségi mutatók túlbecsülésével, tájékoztassuk pártunk tagjait s az egész lakosságot a tényeknek megfelelően jelenlegi gazdasági helyzetünkről, foganatosítsuk a hibák haladéktalan helyrehozását biztosító intézkedések egész sorőt, összpontosítsuk tevékenységünket a szocialista társadalmunk egészséges gazdasági szervezetét biztosító elvi jellegű feladatok megoldására. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem lértehozása terén ellentmondásos fejlődésnek lehetünk tanúi. Egyrészt megújult a növekedés dinamikája, másrészt a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem növekedésével kapcsolatban súlyos problémák merülnek fel, és negatív irányzatok észlelhetők. Hatásuk Szlovákiában Jobban érezhető. Elsősorban arról van sző, hogy aránytalanul nagy a termelési fogyasztás, a készletek felhalmozása, és előnytelen a munkatermelékenység és a béTisztelt Központi Bizottsági Szlovákia ez idei gazdaságfejlesztésével kapcsolatban elsősorban azokra a problémákra és bajokra hívtam fel figyelmüket, amelyek sikeres előrehaladásunk útjában állnak. Arra való tekintettel, hogy a plénum tagjai megkapták a szükséges adatanyagot, szándékosan nem részletezem a kedvező eredményeket, például azt: hogy a társadalmi termék Szlovákiában 1968-ban előreláthatólag mintegy 8 százalékkal lesz nagyobb, 11 százalékkal gyarapszik a nemzeti jövedelem, mintegy 13 százalékkal nő a személyi fogyasztás, s ugyancsak mintegy 13 százalékkal a társadalmi fogyasztás, és kb. 5 százalékkal a felhalmozás. Tudomásunk van tehát a mai formában megnyilvánuló gazdasági problémáinkról. A CSKP Központi Bizottságának plénuma országos viszonylatban foganatosított intézkedéseket megoldásukra. A mi feladatunk, a szlovákiai kommunisták feladata pedig az. hogy biztosítsuk a CSKP KB plenáris ülésén hozott határozatok teljesítését. Ennek alapjául vegyük szlovákiai feltételeinket és gazdasági problémáink megnyilvánulásának sajátosságait. Ezzel kapcsolatban rögzítenünk kell a Szlovákia 1969. évi gazdaságfejlesztésével összefüggő legfőbb feladatokat, s azokat a Szlovák Szocialista Köztársaság alanosan előkészített egy évre szóló gazdasági irányelveiben, va<amiat költségvetésében ke'l k>t"i«'p<!re juttatnunk. Engedjék mer-, hogy előbb a szokásos mutatószámok alapján jellemezzeni ezeket a feladatokat. Gazdasági szerveink 1969-ben a társadalmi termékek 9,5 százalékos, és a nemzeti jövedelem 11,2 százalékos növelését helyezik kilátásba. Az ipari termelés előreláthatólag több mint 13 százalékkal, az építőiparé pedig 5,8 százalékkal nő. A Szlovákia mezőgazdaságában a legutóbbi években elért relatíve jó eredmények megalapozzák annak reális feltételeit, hogy a mezőgazdasági termelés 1969-ben további 2 százalékkal növekedhet. Ezzel megfelelő arányban várható az árutermelés növelése is, éspedig úgy, hogy a hazai piac igényeinek kielégítését célzó termelésnöveléssel egyidejűleg nagyobb tesz a külkereskedelem számára szükséges termékek kínálata is. Ami pedig a nemzeti jövedelem felhasználását illeti, ezentúl is a nemzeti jövedelem ama rek viszonyulásának az alakulása. Míg a termelési fogyasztás Szlovákiában 1955-ben csak 47,7 százalékos volt, jelenleg már elérte a 60 százalékkal kifejezhető felső határt. Különféle határozatok és felhívások ellenére is mind nagyobb a tüzelőanyag, az energia és a fémek egy-egy használati értékre kiszámított fogyasztása. A szlovákiai állami gazdasági szervezetek készleteinek értéke 1968 nyolc hónapja alatt több mint 9,5 milliárd koronával nőtt (32,4 százalékkal), a készletek körforgása meglassult, Illetve 17 nappal elodázódott (nyolc hónap alatt 135 napot ért el). Ugyanakkor a készletek gyarapodása főleg a befejezetlen termékekkel kapcsolatban észlelhető (értékük 6,4 milliárd korona), vagyis ez a gyarapodás az 1967-ben ugyanazon időben feltüntetetthez viszonyítva — hétszeres. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy minden előrehaladásunk alfája és ómegája a társadalmi munka termelékenysége. A hatvanas évek első felében nagyon kedvezőtlenül alakult a munkatermelékenység, s bizonyos fordulatra csak 1965-ben került sor, amikor a szlovákiai iparban 6,2 százalékkal nőtt egyegy dolgozó munkatermelékenysége. A munkatermelékenység növekedése az 1966—1967-es években némileg meglassult és 5,5— •5,4 százalék között mozgott. Ez III. részének növelését szorgalmazzuk, amely a lakosság személyi és társadalmi fogyasztását biztosíthatja. A személyi fogyasztás növelése a pénzbeni jövedelem növelésén alapszik. E növelés legfőbb tétele a bérek 9,4 százalékos emelkedése, ami egyrészt a foglalkoztatottság növelésével, illetve további több mint 51000 dolgozó foglalkoztatásával, másrészt az átlagos bérek 4,5 százalékos emelkedésével függ össze. Relatíve gyors növekedés feltételezhető a szociális bevételek terén (22 százalékkal), ami azonban teljes összhangban van a szociális intézkedések programjával, amelynek valóra váltása 1968-ban kezdődött. A lakosság kiadásai elsősorban különféle árucikkek vásárlására összpontosulnak (a várható növekedés 12,5 százalék), a szolgáltatásokért valószínűleg 5 százalékkal többet fizetnek, mint ez idén. Az egyéni bevételek állandóan tetemes növelésére való tekintettel rendkívüli intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy elegendő közszükségleti árucikk jusson a kereskedelmi hálózatba. Nemkülönben szükséges egyes gépipari fogyasztási cikkek exportjának ideiglenes korlátozása az idegen- és az utasforgalom növelése alapján; a bevételek fokozottabb felhasználása, végül pedig a hazai piac bőségesebb ellátása külföldről behozott termékekkel. Az egyidejűleg lehetővé teszi a kiskereskedelmi árak torzulásának fokozatos kiküszöbölését. Az általános árszintet kb. 2,5 százalékkal kellene növelni ahhoz, hogy a reálbérek 2,5--3 százalékkal emelkedhessenek. Ezt a változást a nyugdíjasokkal kapcsolatban úgy kell rendezni, hogy 1969. január elsejétől kezdődően átlagosan 8 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat. A kiskereskedelmi árak módosítása lényegileg nem érintheti az alapfontosságú élelmiszereket és tüzelőanyagot, sem a szolgáltatásokat (ide számítva a lakbért ls). A kormány a Szakszervezetek Központi Tanácsával közösen jelöli ki azokat a gyártmányokat, amelyeknek ára 1969-ben változatlan marad. A megegyezésnek vonatkoznia kell a nominális és reálbérek növekedésének alapvető kérdéseire. Azonban számolni kell azzal is, hogy a jövedelmek mértéktelen növekedése esetében elkerülhetetlen az áttérés a szabályozás más formájára. A beruházási építkezéseknek összesen kb. 8 százalékos növelésével Szlovákiában is emelidén is a hanyatlás ilyen irányzatának lehettünk tanúi. Valószínűleg arra számíthatunk, hogy mintegy 0,3 százalékkal lassul a munkatermelékenység növelésének az üteme. Nem teljesültek azok a feltételezések sem, melyek szerint a beruházási, Illetve az építkezési tevékenységnek és a műszaki fejlesztésnek ls hozzá kellett volna járulnia a munkatermelékenység növeléséhez. Az a feltételezés sem volt tárgyilagos, hogy a munkatermelékenység növelésének 70 százalékát az új technika segítségével lehet elérni. Ellenkezőleg, a technika hozzájárulása úgyszólván alig észlelhető. Az említett tények még szembeötlőbbek, ha a bérek emelkedését egybe vetjük a munkatermelékenység növelésével. Az iparban 5,1 százalékkal emelkedtek a bérek, s csak 4,4 százalékkal nőtt a munkatermelékenység, az építőiparban pedig 5,3 százalékkal emelkedtek a bérek, s 4,9 százalékkal nőtt a munkatermelékenység. Újfent megismétlem, hogy az állami és a gazdasági szerveknek, nemkülönben a bennük ténykedő kommunistáknak figyelmüket a szlovák gazdasági életet fojtogató három dologra kell összpontosítaniuk: a termelési fogyasztás növekedésére, a készletek felhalmozódására, s a munkatermelékenység és a keresetek egészségtelen fejlődésére. kedik a terciális szférába tartozó építkezések száma, elsősorban a lakásépítés. A probléma súlyossága bővebb magyarázatot kíván. Szlovákiában a negyedik ötéves tervidőszakban 157 ezer lakást kell építeni. Az első két évben 59 047 lakást építettünk, ebben az évben az újonnan épült lakások száma 30 ezer lesz, vagyis 1970-ig 68 ezer lakást kell még felépítenünk. Vajon kialakultak-e e feladat teljesítéséhez szükséges feltételek? A lakásépítkezés kérdésének októberben végrehajtott elemzése azt mutatta, hogy e feladat teljesítése veszélyben van. Az SZNT Népi Ellenőrzési Bizottsága ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a döntő fontosságú Karlová Ves-Kútiky lakótelep részletes terveivel húsz hónapot, a rovnicel telep terveivel 32 hónapot és a záluhyl telep tervévei 27 hónapot késtek. A récsei Barónka új lakótelepnek a múlt évben kellett volna elkészülnie, azonban még mai napig sem adták át rendeltetésének. Hasonló hiányosságok tapasztalhatók más kerületekben is. A kerületi beruházási szerv ez év októberében nem adta át a megjelölt Időpontban a középszlovákiai kerületben 979 lakás és a kelet-szlovákiai kerületben 865 lakás tervdokumentációját. A felelősség lánca azonban nem Itt végződik és nem ls itt kezdődik. A beruházási szervek a hiányosságokat azzal magyarázzák, ' hogy a tervintézetek nem rendelkeznek elegendő tervező kapacitással, és hogy a szállító szervezetek hosszadalmasan egyeztetik a terveket, különösen azok költségvetési részét. A lakásépítés fontosságának és a meghatározott feladatok kötelező voltának ellenére továbbra is hiány mutatkozik olzonyos nyersanyagokban, amelyek mindenekelőtt a lakótelepek polgári ellátottságát érintik. Állandó hiány mutatkozik fűtőtestekben, armatúrákban és más gyártmányokban, kitolódnak a lakások átadási időpontjai és hiányos a lakótelepek felszerelése. Az alapvető építkezési nyersanyagok biztosítása érdekében bizonyos lépéseket tettek, nevezetesen téglagyárakat építettek és rekonstruáltak, további cementgyárak építését készítették elő, de ugyanakkor nem bővítették a Kelet-szlovákiai Vasmű radiátorgyártó részlegét, a párkányi kátránypapír üzemet, nem bővítették a padlógyártási és más komplettizáló nyersanyagok termelésének kapacitását. A hazai és a külföldi fejlődés ls azt mutatja, hogy a lakásépítés Iparosítása a jövőben az előregyártott elemek felhasználásához vezet. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lakások rossz minőségűek legyenek. Lehetővé kell tenni építkezési dolgozóinknak, hogy a gyártástechnológiában felhasználhassák a nemzetközi ismereteket, és ne kelljen használniuk nem megfelelő nyersanyagokat, továbbá, hogy ehhez a többi Iparág ls segítséget nyújtson számukra. Az árproblémára különleges figyelmet kell fordítani az építőiparban. Az elvégzett munkáért kifizetett viszonylagos árak rendszere és ezek deformációja alakította ki a lakásépítés területén azt a helyzetet, hogy a komplex lakásépítés az építővállalatok- szempontjából gazdaságilag érdektelenné vált. A másfajta építkezési munka rentabilitása többszörösen nagyobb. Az ezzel kapcsolatos 1969. évi előkészületek kedvező feltételeket teremtenek ugyan a lakásépítkezés számára, azonban nem hoznak végleges megoldást. A lakásépítés árkérdéseit Szlovákiában saját nyersanyagbázisunk alapján kell megoldani, úgy, hogy olcsóbban építhessünk lakásokat ott, ahol erre megvannak az anyagi, szervezési és más lehetőségek. A lakásépítés a lakosság életszínvonalának egyik kulcskérdése. Szlovákiában a komplex lakásépítéssel kapcsolatos feladatok teljesítéséhez adva vannak a lehetőségek, vagy ezek a lehetőségek kialakíthatók. Azonban biztosítani kell, hogy ez mindazok feladatává váljék, akik részt vesznek a lakásépítésben. A feladat teljesítése a nemzeti bizottságoknál, mint beruházóknál kezdődik, és azt a feladatot el kell végezniük a tervezőknek is mint az életkörnyezet kialkotőinak. az Iparagakban. ugyanúgy, mint a nyersanyagok és a gyártmányok szállítóinak és az építkezésben, mint e célkitűzések megvalósítóinak. Az építkezés szakaszán fordulatnak kell bekövetkeznie — és ez nem csupán a lakásépítésre vonatkozik — mindenekslőtt az irányítást végző embereknél, akiktől több pozitív tettet és kevesebb mentegetőzést, több határozottságot, felelősíégtudatot és következetességet várunk. Az egész gazdasági életben minden fokú és szintű tevékenységben érvényesülnie kellene a szigorú személyi felelősség rendszerének. A felelősség pontos meghatározása a nemzeti kormány miniszterétől kezdve a műhelyben dolgozó munkásig, a kötelességmulasztás szigorú következményeinek levonása — ezt az utat kell választanunk és nem várakozhatunk a gazdasági reform keretében elkerülhetetlen, alapvető módszeres megoldásra. Ezt az ősrégi igazságot különösen ma kell tudatosítanunk, amikor megalakul a csehszlovák föderáció, amikor a történelem folyamán első ízben fogjuk megoldani a Szlovák Szocialista Köztársaság közgazdasági problémáit. A föderáció kezdetén tudatosítanunk kell, hogy gazdasági téren négy nagy kérdés megoldása áll előttünk •í Ki kell dolgozni a gaz' • dasági reformot az új államjogi rendezés feltételeinek megfelelően, hogy áthidalhatók legyenek az Irányítási rendszer eddigi intézkedéseinek hiányosságai Szlovákiában. O Ki kell dolgozni Szlovákia fejlődésének azt a koncepcióját, amely középtartamú és távlati utal mutat a korszerű gazdasági fejlődés számára. ^ E két nagy feladat szintézise a gazdaságpolitikai program. Ennek egész stratégiáját a következő problémák megoldására kell irányítani: a közgazdasági kiegyensúlyozatlanság, az inflációellenes politika, az árpolitika, a bér és nyugdíjpolitika, a deviza-, hitel- és pénzpolitika, éspedig mind az állam gazdasági politikájának, mind a vállalatok és ezek integrációs csoportosulásának gazdaság-politikai szintjén. Végül a negyedik kérdés, az állami gazdaságpolitika és a nemzeti, valamint a szövetségi szervek politikája végrehajtási munkájának, módszerének és eszközének tartalmi változása, ugyanúgy, mint a vállalatok és az Integrált vállalati csoportosulások Irányítási módszerének, tevékenységének és eszközeinek tartalmi változása. A föderációban a szlovák népgazdaság hatékonyságának ezt a négy alapvető kérdését kell feldolgozni. Azonban már ma válaszolni kell a halaszthatatlan kérdésekre. Ezek közül az egyik legfontosabb kérdés: milyen lesz a Szlovák Szocialista Köztársaság első költségvetése? — A költségvetési bevételnek az 1968-as évhez viszonyítva mintegy 11 százalékkal kell megnövekednie és e növekedés elsődleges összetevői a forgalmi adók és a gazdasági szervezetek befizetései. — A kiadásokat illetően 15— 16 százalékos növekedéssel számolunk. A növekedés összefügg a szociális nyugdíjak, a nem termelő szférákban a bérek emelkedésével és a társadalmi beruházások növelésével. Ennek keretében több mint 9 milliárd koronát fordítunk a gazdasági szervezetek különféle dotációjára. Annak ellenére, hogy a nyereségnövekedés 45 százalékát elvonjuk, a költségvetés bevétele és kiadása közötti egyensúly érdekében fokozni kell az igények maximális takarékosságát célzó nyomást, valamint meg kell találni azokat az új forrásokat, amelyek a termelés és a szolgáltatás rentabilitását fejlesztik. Ez elsősorban megköveteli a kiadások következetes differenciálódását, éspedig oly formában, amely fejleszti a progresszív elemeket és háttérbe szorítja a' nem effektív gazdasági tevékenységet. Szlovákia gazdasági élete fejlődésének alapvető problémája tehát a jövő évben ls a kiegyensúlyozatlan helyzet, amelynek eredőjét a belföldi és a külföldi piac és az építkezési szakasz szféráiban találjuk. Az adott helyzetben a szlovákiai gazdasági szervezetekben dolgozó pártszervek és kommunisták figyelmét a következőkre kell összpontosítani: 1

A beruházási építkezések • általános szintjének és szerkezetének következetes szabályozására, valamint a feldolgozó és végtermék feldolgozó Iparágak progresszív irányára, az építőanyaggyártás fejlesztésére, a jelenlegi lakás- és Iskolaépítés, valamint a kereskedelmi hálózat és más polgárt jellegű építkezés igényeinek teljes fedezése mellett. 2

A lakosságnak a belföldi • piaccal szemben támasztott igényel fedezésére. Ennek érdekében támogatni kell mindenekelőtt a gépiparban, a közszükségleti iparban a végtermék-feldolgozás növekedését, éspedig a termékek szerkezete, az áruskála és a minőségi mutatók szigorú betartásávaL Ugyanígy biztosítani kell az építőanyagok, szállítását a szövetkezeti és az egyéni építések, valamint karbantartási célokra, továbbá biztosítani kell a kiskereskedelmi árak fejlődését úgy, hogy a dolgozók reáljövedelmei és a nyugdíjasok szociális Járadékai a pártpolitikának a lakosság életszínvonala növekedését célzó törekvéseivel összhangban fejlődienek. 3

Arra, hogy növekedjék a • szlovákiai vállalatok részvétele, egyrészt a külkereskedelmi szállítmányok, másrészt a progresszív műszaki és nyersanyagimport területén, mivel ez utóbbiak szükségesek a termeléshez, a termelési-műszaki alapok fejlődéséhez és növelni kell a közszükségleti árucikkek behozatalát ls, hogy ezzel gazdagítsuk a kiskereskedelmi áruskálát. (Folytatás a 4. oldalon)