Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-16 / 347. szám, hétfő

f Ülésezett a C S E M A D O K Központi Bizottsága (Folytatát ax 1. oldalról) vábbá azt ls, bogy a CSEMADOK programtervezeté kedvező visszhangra talált, s támogatják a szervezeti élet korszerűsítésére tett törekvéseket. A Központi Bizottság tagjai érdeklődéssel hallgatták meg Dobos László beszámolóját, aki a CSKP KB novemberi ülése határozatai alapján a CSEMADOKra háruló feladatokat elemezte. Ennek kapcsán szólt a nemzetiségi törvény elfogadásáról ls. „Hosszú hónapok küzdelme, várakozása, időt és erőt őrlő vitái után eredményekről ts szólhatunk... Október végén jóváhagyták a nemzetiségekről szóló alkotmánytörvényt. Igaz, elképzeléseinkhez képest kompromisszum, és jelentős tételeiben ls kompromisszum az elfogadott törvény — mondotta Dobos László, majd így folytatta: Ennek ellenére azonban eredmény, olyan vívmány, amely minőségileg és történelmileg magasabb szintű társadalmi kibontakozás alapjául szolgálhat." A továbbiakban kiemelte, hogy az elkövetkezendő hónapok szívós munkája alapján telítődhet csak a törvény élettel. Ugyanakkor bírálólag szólt arról, bogy a törvény realizálása — saját hibánkon kívül — lelassult. Hangsúlyozta, szükség van arra, hogy a közvélemény továbbra is érdeklődéssel kísérje a kérdés megoldását, a sajtó pedig rendszeresen tájékoztassa a közvéleményt az ügy alakulásáról. Elismeréssel szólt az SZNT Nemzetiségi Bizottsága megalakulásáról, bár az eredeti elképzelés nem vegyes bizottsággal, hanem a nemzetiségeket képviselő testülettel számolt. Az SZNT Nemzetiségi Titkársága ls megkezdte november elején tevékenységét, és munkájának már azóta is kimutatható nyomai vannak. Az elmúlt hónapok történését elemezve szólt többek között az ifjúsági szervezet kérdéséről. ,J)ecembere 7-én megalakult a Magyar Ifjúsági Szövetség, — mondotta. — Annak ellenére, hogy a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága ezt nem hajlandó elismerni, számunkra pozitívum és gyarapodás. Támogattuk és támogatjuk a magyar iffúság szervezetét és annak munkáját. Véleményünk ma is az, mint tavasszal volt: egy ilyen szervezet szükséges és megokolt. Megalakulása közéletünk erősödésének, demokratikus szellemének a jele. Egyéni véleményem, de úgy hiszem sokunk meggyőződése, hogy a nemzetek és nemzetiségek egységét ma már magasabb szervezeti formákban kell kifejezésre juttatnunkf. A belpolitikai helyzetről szólva kiemelte a CSKP Központi Bizottsága novemberi ülésének jelentőségét. „Ez a határozat augusztus óta az első kísérlet, amely próbálja felmérni a párt és társadalmunk belső helyzetét... Objektivitását abban látom, hogy elemezte a társadalmunkban lejátszódott folyamatokat, összefüggéseket, kihatásokat. E határozat módszereiben s következtetéseiben számunkra ts megnyugtató: elemez, bírál és józan következtetésekhez jut. S ami talán a legfontosabb: egyértelműen leszögezi, hogy a CSKP nem akar, nem térhet vissza a január előtti Időszak viszonyaihoz és módszereihez. Számunkra ebből — mondotta a továbbiakban — kettős feladat következik. Először ts, hogy mondjunk véleményt, vitassuk meg e határozat lényeges tételeit; másodszor: próbáljuk körvonalazni a csehszlovákiai magyar politikai magatartás jegyeit". A január ytání megújhodásról szólva hangsúlyozta: „a demokratizálódásért folytatott küzdelem gyakorlata más volt, lényegesen eltért a cseh és szlovák politikai élet gyakorlatától. Hónapokig védekezésre, magyarázkodásra kényszerültünk, embert és nemzett fogainkat védtük". Az új helyzetből eredő legfőbb feladatként jelölte meg: megfogalmazni internacionalizmusunkat, konkrét internacionalizmusunkat, s kialakítani a saját politikai arculatunkat. Dr. Szabó Rezső beszámolója a CSEMADOK KB 1988. március 12-én elfogadott állásfoglalásából eredő feladatok teljesítéséről adott számot. Hangsúlyozta, a CSEMADOK javaslata a nemzetiségi kérdés megoldására a Dél-szlovákiai magyarság túlnyomó többségének véleményévé és javaslatává vált. Leszögezte: „Az állásfoglalás egyes szlovák körök tudatos félremagyarázása alapján Dél-Szlovákiában a nacionalizmus hullámalt kavarta fel. Annak ellenére, hogy egyes szervek és szervezetek túlzott követeléset, vagy pontatlan megfogalmazásai a rosszhiszemű félremagyarázásoknak tápot adtak, meg kell állapítanunk, hogy Csehszlovákia magyarsága politikai érettségről, higgadtságról, a párt és a köztársaság Iránti hűségről tett tanúbizonyságot ennek az akciónak a során, de különösen a CSEMADOK ellen folytatott hecc-kampány idefén". A nemzetiségi képviselettel kapcsolatban dr. Szabó Rezső megállapította, högy az alkotmánytörvény a többi nemzetiség kérése alapján az arányos (pomerné) helyett a megfelelő (primerané) képviselet elvét rögzíti, ugyanakkor a végrehajtó szervekben való arőnyos részvétel elvét törvényben nem rögzítette. A társadalmi szervezetek nemzetiségi osztályának megalakulását eddig nem szorgalmazták, mivel augusztusig olyan kilátások voltak, hogy e szervezeteken belül szekciók alakulnak. Jelenleg ez a kérdés holtponton van. A beszámoló leszögezi: az alkotmánytörvény életbe lépése határozott pozitívum, bár az elért eredmények távolról sem tekinthetők végleges megoldási formáknak." Azonban jó kiindulást alap a nemzetiségek telies politikai, gazdasági és kulturális egyenlősége biztosításához". Az egyes beszámolókat követő vitában a felszólalók kifejtették nézetüket az időszerű problémákkal kapcsolatban. Hangsúlyozták a nemzetiségi kérdés következetes megoldása szükségességét, s a nemzetiségi oktatásügy és kulturális élet teendőinek feltérképezését. Többen bírálólag szóltak egyes képviselők magatartásáról, akik a nemzetiségi jogok rendezését hátráltatják. A két napos ülés befejezéseként Nyilatkozatot fogadtak el a nemzetiségi kérdés rendezésével kapcsolatban, s határozatot a szervezet további munkáját illetően. A határozat leszögezi: „A CSEMADOK KB-ja a magáénak vallja a CSKP és az SZLKP KB novemberi ülésének határozatalt, s úgy tekint ezekre, mint a nézeteket és álláspontokat egyesítő dokumentumra". A KB feladatul adja a CSEMADOK-szervezeteknek, hogy munkájukban e határozatokból Induljanak kí s támogassák a konszolidációs folyamat meggyorsítását. CSEMADOK KB szükségesnek tartja hangsúlyozni — hangzik a határozat —, hogy továbbra ls minden erejével támogatja a január utáni politikai és társadalmi fejlődés pozitív vonásatt". A CSEMADOK KB elfogadta az elnökség javaslatát, hogy az országos közgyűlést 1969. márciusára halassza. Ugyanakkor jóváhagyta a CSEMADOK dísztagságáról szóló statútumot is. A határozat támogatásáról biztosítja a közelmúltban megalakult Magyar Ifjúsági Szövetséget. Ugyanakkor Javasolja a képzőművészeknek, zeneművészeknek és pedagógusoknak, hogy „úgy, mint az irók és újságírók, alakítsanak szövetségük keretén belül magyar tagozatot". Befejezésül a határozat visszautasít „minden olyan törekvést, amelyek a nemzetiségi részlet-törvények tartalmában tagadni akarnák az elfogadott alkotmánytörvény szellemét". Az ülés — Dobos László zárszavával — tegnap a déli órákban ért véget. —dz— A PRAVDA üdvözlő levele Tisztelt Elvtársak, örömmel vettük tudomásul, hogy testvérlapunk, az Oj Szó megérte fennállásának huszadik évfordulóját. E jubileum alkalmából magasra értékeljük tudatalkotó újságírói munkájukat közös csehszlovák hazánk Javára, munkájukat, mely oly Jellemzően megnyilvánult a Január utáni időszakban s a januárban elkezdett szocialista út vívmányainak megőrzésére irányuló igyekezetükben. A Pravda szerkesztősége a főszerkesztőnek és az egész kollektívának sok energiát és egészséget kíván azoknak az igényes feladatoknak a teljesítésében, amelyek ma az újságírók előtt állnak. A PRAVDA szerkesztősége r Meghalt Miloš Bazovský KÖZÖS KÖZLEMÉNY (CSTK) — Vasárnap, december 15 én a kora reggeli órákban hosz szabb betegség ntán a trenClnl kórházban 69 éves korában megholt Milo* Alexander Bazovský nemzeti művész, a kiváló szlovák iestfi, a modern szlovák festészet egyik legjelentősebb képviselője. Miloš Bazovský távozásával a szlovák képzőművészet és az e?ész szlovák kultúra szinte legendás alakját vesztette el. mnm Prágában (CSTK) — Corneliu Manescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere — az NDK-ban tett hivatalos látogatásáról visszatérőben — rövid pihenőt tartott Prágában. Corneliu Manescut a pályaudvaron Ján Bužniak külügyminiszter-helyettes üdvözölte. Csehszlovákia és Kolumbia diplomáciai kapcsolatainak felvételéről (ČSTK) — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Kolumbiai Köztársaság kormánya az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez delegált állandó képviselőik, dr. Zdenék Cerník, illetve dr. Julio Cesaro Turbay Ayala közvetítésével — akiket kormányaik erre felhatalmaztak — megállapodtak abban, hogy a mai nappal felveszik a diplomáciai kapcsolatokat, s megfelelő időn. belül megkérik a fogadó államok beleegyezését azoknak a nagyköveteknek a kinevezéséhez, akik a prágai, illetve a bogotaí diplomáciai missziót fogják vezetni. A vádlottak kihallgatása az Állambiztonsági Szervek volt tagjainak pőrén (CSTK) — A príbrami Legfelsőbb Katonai Bíróság előtt folyi. tatódott a főtárgyalás az állambiztonsági szervek volt hét tagja ügyében. Az ügyészség két csehszlovák állampolgár meggyilkolásával vádolja őket. Elsőként Josef Cech ezredes, Antonín Novotný személyes őrségének volt parancsnoka tett vallomást. Beismerte, hogy részt vett egy értekezleten, ahol döntés történt Peter KoneCný mérnöknek, a Nemzeti Szocialista Párt prágai titkársága dolgozójának eltávolításáról. Megerősítette, hogy ezen az értekezleten A CSEMADOK KB nyi otkozolo A CSEMADOK Központi Bizottsága 19S8. december 15-1 ülésén megtárgyalta a Csehszlovák Szo cialista Köztársaság Nemzetgyűlésének a nemzetiségek államjogi helyzetéről szóló 144/1968 számú alkotmánytörvényét. Egyértelműen arra n következtetésre jutott, hogy bár az aikotmánytörveny adós maradt a nemzetiségeket megillető, a CSKP akcióprogramjában leszögezett elvek következetes érvényesítésével, ennek ellenére olyan vívmány, mely a magasabb szintű társadalmi kibontakozás alapjául szolgálhat. 50 éves kisebbségi létünk, évekig tartó Jogfosztottságnnk és évtizedekre nyúló hátrányos jogi helyzetűnk nyomasztó tapasztalataiból kiindulva, tudatosítjuk annak Jelentőségét, hogy Csehszlovákia nemzetei minden külső kényszerítő erő hatása nélkül döntöttek Agy, hogy a CSKP akcióprogramja nemzetiségekre vonatkozó tételeinek egy részét az állam alaptörvényébe, az alkotmányba foglalják. A köztársaság fennállása óta első ízben történt meg, hogy az alkotmány sáncai közé, mint államalkotók bekerUltek a nemzetiségek. Ennek jelentőségét elsősorban abban látjuk, hogy az állampolgároknak kijáró egyedi-egyéni Jogok elismerése mellett az alkotmány a nemzetiségek, mini társadalmi alakulatok kollektív logait is elismeri. Ez másszóval annyit jelent, hogy a nemzetekkel együtt a nemzetiségek is az államhatalom részesei, az államakarat megtestesítői. E jogok konkretizálását biztosító nemzetiségi képviseleti és végrehajtó szervek felállítását a Nemzetgyűlés a nemzeti törvényhozó szervekre bízta. Az általános emberi jogokból eredő szabadságjogok, valamint a nemzetiségi jogok (az anyanyelv használata, a nemzetiségi oktatásügy és knltúra fejlesztése, a hírközlő eszközök használata és a szervezetbe tömörülés joga) biztosításával, valamint az elnemzetlenítés megtiltásával az aikotmányiörvény azokat a problémákat kezdte megoldani, amelyekért a CSKP az első köztársaságban is harcolt. Örömünkre és megelégeiésünkre szolgál, s büszkeséggel tölt el bennünket, ha a CSEMAOl'K KB 1968. március 1Z-I állásfoglalása és az ebben foglalt javasla'aink az alkotmánytűrvény megfogalmazásában a nemzetiségi kérdés megoldásában támpontul és segítségül szolgáltak. Erkölcsi és állampolgári kötelességünknek tartjuk ugyanakkor azt is, hogy az alkotmánytBrvény jelentősége tudatosítása mellett kijelentsük, sajnálatosnak és a jövőben az új alkotmány kidolgozásakor pótlandónak tartjuk azokat az alapvető tételeket, melyek a vitára előterjesztett — és így közismertté vált — alkotmánytörvény-javaslatból kimaradtak. Elsősorban azokra az alapelvekre gondolunk Itt, melyek a CSKP akcióprogramjából kiindulva kimondták a nemzetiségek teljes politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságát; a nemzetiségi szerveknek azt a Jogát, hogy a cajátos nemzetiségi kérdésekben önállóan és as önigazgatás elvei alapján döntsenek; valamint az arányos képviselet fogát a választott szerveken kívül a végrehajtó szervekben is. Kötelességünknek tartjak, bogy Ismételten felhívjuk a párt Központi Bizottságának és a kormánynak a figyelmét arra, hogy ezeknek az alapvető elveknek az elismerése és érvényesítése nélkül a nemzetiségi kérdés megoldása sok vonatkozásban továbbra is csak félmegoldásokra kárhoztatott. Az alkotmánytűrvény egyes elveit részletező törvények gyors kidolgozása és az e fogok biztosítására szolgáló intézmények és közigazgatási szervek felállítása nélkül a nemzetiségek élete — a szocialista demokrácia eszméi megvalósításával és a nemzetiségi kérdés marxista—leninista alapon történő megoldásával összeegyeztethetetlenül — az egyéni jóakarattól és szubjektív döntésektől függ. Kötelességünknek tartjuk ugyanakkor, hogy e helyütt állást foglaljunk azokkal a helytelen törekvésekkel szemben is, melyek az ntóbbi időben ismét elszaporodnak. Gondolunk Itt a Matica slovenská szervezetei részéről megnyilvánuló, a nemzetiségek alapvető Jogait korlátozni akaró szándékokra, melyek különösen az 1SG8. november 18-17-1 Magas Tátra i munkaértekezleten elfogadott határozatban tükröződnek a lesklrlvóbbon. Egyértelműen és ismételten kijelentjük, hogy a csehszlovákiai magyarság nagyra becsüli a Matica slovenskának a szlovák irodalom és knltúra fejlesztése, a nemzeti öntudat ápolása érdekében kifejtett több mint egy évszázados tevékenységét. Ezt a meggyőződésünket azzal is bizonyítottuk, hogy a Matica slovenská délvidéken alaknló szervezeteinek a CSEMADOK együttműködést kínált fel a Dél-Szlovákia kulturális felemelkedése és népeink közeledése és megértése érdekében kllejtendő tevékenységéhez. Sajnálattal kell tndomásul vennünk, hogy egyesek részéről a megértés helyett a nemzeti elfogultságot tükröző és a nemzeti kizárólagosságot érvényesítő törekvések jutnak szóhoz, s eddig megvolt Jogainknak is a csorbítását követelik. Ez a magatartás — véleményünk szerint — összeegyeztethetetlen nemcsak az alkotmánnyal, hanem az 1968. október 27-én kelt 144. számú alkotmánytörvénnyel, valamint a Nemzeti Front politikájával. A magunk részéről a leghatározottabban tiltakozunk az ilyen megnyilvánulások ellen s visszautasítjuk azokat a törekvéseket, melyek közvéleményt teremtve erkölcsi nyomást kívánnak gyakorolni a párt- és állami tisztségeket betöltő személyekre, azzal a céllal, hogy a nemzetiségi jogok biztosítását akadályozzák. Népeink és hazánk, a szocialista Csehszlovákia alapvető, az egységet erősítő érdeke szempontjából egyetlen lehetőséget ismerünk: a közeledést, a megértést. Ennek pedig alapvető feltétele: a kölcsönös megbecsülés és a népeket megillető elidegeníthetetlen Jogok tiszteletben tartása. Végezetül szeretnénk hangsúlyozni, a CSEMADOK szervezetek és a csehszlovákiai magyarság egyértelműen támogatja a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága, személy szerint dr. H n s á k elvtársnak, a nemzetiségi kérdés rendezésére tett törekvéseit. Meggyőződésünk, a nemzetiségi kérdés igazságos rendezése konkrétumokat követel, az alkotmánytörvény alapelvei következetes és nagyvonalú megvalósítását. Ez lehet népünk erkölcsl-politikai egységének igazi erősítője és a hazaszeretet forrása. S ezek te'jes mértékben egybeesnek a szocialista elvekkel, a CSKP célkitűzéseivel, továbbá nemzeteink és nemzetiségeink egységet, közeledést munkáló legsajátabb törekvéseivel. szó volt KoneCný fizikai likvidálásáról, mivel Pich-Tűma vádlott akkori kijelentése szerint KoneCný amerikai ügynök volt. A katonai ügyész kérdésére, vajon tudatában volt-e annak, hogy törvényellenesen jártak el, így válaszolt: „Abban az időben nem gondolkoztunk azon, törvényellenes-e ez vagy sem. Még azt a szót sem ismertük, hogy szocialista törvényesség. Valamennyi ilyen nagyobb ügyben olyan emberek döntöttek, akiknek kézében volt a hatalom, és mi ezt így elfogadtuk". Ezután dr. Bohuslav Šedivý, az ABSZ központjának parancsnoka tett vallomást. Bevallotta, parancsot adott két beosztottjának, a vádlott Volfnak és társának, Vávrának, hogy František Novotnýt szállítsák el Prágából Tábor írá ba, s útközben lőjék agyon úgy kellett végrehajtanlok, mintha František Novotnýt menekülés közben lőtték volna le. František Novotný likvidálását Šedivý nem tartja bűncselekménynek, mivel szerinte ez csak politikai cselekedet volt. Az ABSZ apparátusában az a vélemény és meggyőződés uralkodott, hogy a saját soraikból kikerülő árulókat a legszigorúbban kell büntetni. A főtárgyalás hétfőn folytatódik, amikor kihallgatják a másik három vádlottat és az első tanúkat. Írók és újságírók nemzetiségi jogainkról Bratislavában december 11-én ülést tartott az írószövetség és az Ojságírószövetség magyar tagozatának vezetősége. Elsősorban a magyarság államjogi helyzete rendezésének kérdéseivel foglalkoztak. Megállapították, hogy késik a nemzetiségi szervekről szóló törvény elfogadása. A folyamat meggyorsítása anná) is fontosabb, mivel a jövő év Január elsején jogerőre emelkedik a nemzetiségi nlkotmánytörvény és egyelőre hiányoznok azok a további részlet-törvények, amelyek megalapoznák gyakorlati megvalósítását. " A két vezetőség egyben helyeselte a Magyar Ifjúsági Szövetség kikiáltását és kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy ennek a szervezetnek tevékenységét legalizálni kellene. Végül ezen az ülésen olyan döntés született, hogy a Szlovák Ojságírószövetség alapszabályzata értelmében 1969. január 10-ig megalakul a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szervezete, f mely magasabb szinten folytatja majd a magyar újságíró tagozat munkásságát. (cs) IS XI