Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-15 / 346. szám, Vasárnapi Új Szó

oco CSONTOS VILMOS: SÜRGESS, IDŐ Sürgess, idő, sürgess, Amíg fenn a nap, Minél szaporábban Szedjem lábamat, Körülöttem nyüzsgés ie- En sem akarok Lemaradni, hisz még Fiatal vagyok. Hogy deres a hajam, S túl az ötvenen Fiatalságomat Már csak mímelem? Ne rójatok meg, hisz Ma is ott vagyok, Ahol magasodnak Búzaasztagok, Ahol a barna r5g Szót ért, szót fogad, Mikor kérlelem, hogy Sokat adj, sokatl Derekam míg görnyed. Dalol a határ, Ilyenkor kinyilik Szívemen a zár, S éveim terhét, mi Rejtve volt oda, Magába fojtja az Ot felvert pora — Csak te, idő, sürgess, Amíg fenn a nap, Sodorj hullámoddal, Fmberáradatl 7 ' W / jr • y / ' \ -:••/% " -'l /"••'= J • v ( •:'v

1'j,." • Y \ 44 • lém m Nepukno HUEI M József Attila If júsági Klub ör éve • a már ez a név fogalommá vált. Bárhol is használják, mindenfelé az elismerés ós megbecsülés kíséri. A mennyiségi és minőségi fejlődés útján előrehaladva ma már a klub olyan szinthez (érkezett, amikor már nem a lét és nemlét kínos lehetősége közt vegetál, hanem tevékenységével szilárd gyökeret eresztett a pozsonyi magyar fiatalok, elsősorban az egyetemisták tudatában. Nem volt könnyű az eddig megtett út. Megszámlálhatatlanul sok akadály, nehézség kísérte a klub működését. Immár csaknem fél évtizede, 1964. februárjában, mostoha körülmények között, minden külső támogatás nélkül néhány lelkes fiatal ember megvalósította a pozsonyi egyetemeken szétszórtan élő, egymásról keveset, vagy semmit sem tudó magyar nemzetiségű fiatalok régi vágyát és megalakították a József Attila Ifjúsági Klubot. Fő célúk egy olyan fórum létrehozása volt, ahol a magyar egyetemisták a szórakozva művelődni elvnek meghatározott irányt szabhatnak és ezen a helyen minden felmerülő problémáról szabad véleményt alkothatnak és cserélhetnek. Kevesen voltak, de erejüket meghatványozta az a tudat, hogy nemes cél érdekében tesznek erőfeszítése ket, lelkesedésük nem lohadt le a későbbiek folyamán sem, mert fűtötte őket a tenniakarás becsvágya. Erről az Időszakról beszélgetünk Németh Istvánnal, a klub egykori elnökével. — Az eltelt évek távlatából visszatekintve még tisztábban látom, milyen rendkívül nehéz körülmények között kezdtünk működni. A sok szép elképzelés mellett ott lappangót számtalan lehangoló, „prózai" akadály, például az anyagi támogatás hiánya, a megfelelő helyiség kérdése s az akkori ideálisnak éppen nem mondható politikai légkör. Ezek az akadályok kísérték első bátortalan lépéseinket, amikor tevékenységünket még mi magunk sem tudtuk pontosan elképzelni és így az első összejövetelek ennek a vitának jegyében teltek el. Szerencsére ez rövid ideig tartott, mert csakhamar a tudatos rendezvények egész sora következett, ismeretterjesztő előadások, jelentős évfordulók kapcsán rendezett emlékműsorok és vitaestek szerepeltek műsoron. Időközben a helyiség kérdése is megoldódott, mert sikerült egy kitűnő „főbérlőt" találnunk, mégpedig a CSEMADOK-ot, melynek vezetősége a szervezet tanácstermét először hetente egyszer, később többször is minden térítés nélkül a rendelkezésünkre bocsátotta. Ezután már a színvonalas klubesték egész sorát szerveztük, melyek közül ma is szeretettel gondolok vissza a nagysikerű Cím nélkül elnevezésű zenés irodalmi műsorra, azután Tadeusz Rózewicz Adattár című abszurd drámájára, valamint a zenei és képzőművészeti előadásokra. Tagságunk érdeklődése és aktív bekapcsolódása jel lemezte azokat a vitaesteket, amikor neves hazai és külföldi magyar személyiségek — köztük Balogh Edgár, Forbáth Imre, Szalatnai Rezsó és mások is — látogattak el a klubba. Ezeket az összejöveteleket az Izzó légkör és a tagság részéről Jelentkező nagyfokú aktivitás jellemezte. Nyíltan, minden kertelés nélkül mondták el véleményüket, hangot adtak ké telyeiknek ls és a felmerült problémákra nyílt, őszinte választ vártak. Klubtevékenységünk egyre inkább színesedett. Sikerült létrehoznunk saját újságunkat is, a Népművelés mellékleteként megjelenő Hangot, melynek hasábjain többb mint egy éven keresztül az időszerű szervezeti kérdések mellett rövidebb lélekzetű irodalmi alkotások, elemző írások és kisebb szociológiai felmérések ls megjelentek. Az 1965-ös iskolaév végén a prágai és kassai ifjúsági klubbal közösen megszerveztük a Nyári Ifjúsági Találkozót Kőrösön, ahová az ország minden részéről, de még külföldről is érkeztek magyar fiatalok. Röviden ezek a legfontosabb jellemzői az első időszaknak. Erőfeszítéseinket úgy hiszem siker koronázta, mert megalakult és egyre Inkább erősödött a pozsonyi magyar egyetemisták fóruma, melynek életképességét az új elnökség vezetése alatt következő évek ls bizonyították. Az őrségváltás után a fiatalabb generáció képviselőjeként Duray Miklós került a klub élére, öt is megkértük, röviden foglalja össze a következő év eseményeit. — 1966-tól a már meglevő formákat igyekeztünk mélyebb tartalommal megtölteni. Már nemcsak mennyiségi fejlődésről, hanem minőségi előrehaladásról is beszélhetünk, hiszen a több mint száz állandó tag között sok új tehetséges közreműködőt és szervezőt találtunk. Az ő segítségükkel érdekesebbé, színvonalasabbá tehettük a műsorokat. Ebben az évben a megalakult új klubokkal ls felvettük a kapcsolatot és ezzel a klubmozgalmat országos méretűvé fejlesztettük. Ugyancsak klubunk kezdeményezésének eredményeképpen méltó módon emlékeztünk 1848. március 15-re, s ez volt az egyik alapja az Idei hivatalos kegyeletadásnak is. Ma a már csaknem öt éves múltból fontos fanulságot is levonhatunk. A klubmozgalom spontán jött létre és szerintem teljesítette legfontosabb célkitűzését: összefogta és hasznos tevékenységre ösztökélte a magyar fiatalokat, akik tanulmányaik elvégeztével a munkahelyükön is igyekeztek szervezetbe tömöríteni társaikat. Számos vidéki ifjúság! klub jött így létre, éppen a volt józsefattilások kezdeményezésére. Jó érzéssel tapasztaltam, hogy a közelmúltban lezajlott tátrai értelmiségi találkozón a száznál több részvevő soraiban helyet foglaló tíz fiatal közül a két prágai klubtagot kivéve, mind a nyolcan a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub tagjai voltak, vagy még ma is azok. 1 Most, amikor fiatalabb társainknak már átadtuk a stafétabotot, szerintem a további út a szakosítás, a gondosan előkészített talajból fakadó tudományos munka felé vezet. Az eredeti elképzelést, a szórakozva művelődni elvet színvonalasabb tartalommal kell megtölteni. A klub már csaknem fél évtizede rendszeresen működik. Nem túl hosszú Idő, de egy szervezet életében sok minden történik ezalatt. A pozsonyi magyar egyetemisták a legfényesebb példával, tettekkel bizonyították, hogy a nagyváros és az idegen környezet sem őrli fel őket, hanem összefogva, közös munkával Igyekeznek a tanuláson kívül, s majd azután is népükhöz hű emberként élnL SZILVASSY JÓZSEF U Szabó Gyula: AZ ŐRBEN (fametszet, 1959) DÉNES GYÖRGY: MÁSKÉPP CSINÁLNI Mindent másképp csinálni, mint ahogy csinálták. Ez Itt a nagy dolog. Ez, a megszokást legyűrő szerep, az ú) földrész, a kolumbuszi tett Az ismeretlen partok vad bozótja, az első, vagy tán az utolsó próba, mit bátorság és kemény szív parancsolt: a vak reménnyel szembenézni daccal. A nagy tett legyen mindenekre tét, az a lázadó „sohasem elég", mely ott birkózik fékevesztett vággyal szívünk mélyén az örök óceánnal. GYURCSÓ ISTVÁN: HARCOK Kevés Időnkből ha néha futja, hogy egymással is törödjBn szívünk, mindent megteszünk, csak célhoz Jutna, de a csókig nem fut el ösztönünk. Megvert sereg bennünk minden szándék, és fegyvereink ósdi fegyverek, legyőzni egymást csak szép ajándék, hogy tavasz van, s zöld a rét, berek. Számunkra is az eleven élet Jelentse most a virágos rétet: az emberiség a legszebb virág. k magunk gondja, hidd el, kicsiny pont, ha nam társul más gondjával a gond, klvQl rekeszt magából a világ.