Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-15 / 346. szám, Vasárnapi Új Szó

Korszerűbb iskola — hatékonyabb oktatás A tudomány és a technika gyors ütemű fejlődése, a nagy méreteket öltő társa­dalmi mozgás, a gazdasági, politikai és kulturális előrehaladás világszerte egyre nagyobb Igénye­ket és követelményeket támaszt ax emberrel szemben. A társadalmi fejlődés során felszínre kerülő újabb és újabb problémák az em­bereket arra ösztönzik, hogy szün­telenül kísérletezzenek, új utakat és megoldásokat keressenek. A tu­dományos-műszaki forradalom dik­tálta követelmények megvalósítá­sa, az országok közt folyó versen­gés nap-nap után korszerűbb mun­kamódszereket, átfogóbb Ismere­tekkel felvértezett, szélesebb látó­körű egyéneket követel. A társa­sa előzte meg. A szakembereket az az elv vezérelte, hogy társadal­munkban az ember nemcsak ter­melőerő, hanem sokoldalúan kép­zett egyén, aki csak kellő általá­nos műveltség és megfelelő szak­képzettség birtokában képes helyt­állni a fejlődés bonyolult folya­matában. Az ifjúság oktatását és nevelését tehát e nemes célkitű­zés szellemében kell irányítani. Meggyőződésűnk, hogy a közép­iskolák átépítése szükségszerű még akkor ls, ha az újabb reformot so­kan bizalmatlanul, kételyekkai és fenntartásokkal fogadják. Ex ax átszervezés elkerülhetetlen annál te Inkább, mivel az általános kö­zépiskolát Illetően az utóbbi ld6­ben tömérdek indokolatlan meg­nek azonban egy a kicsengése: ala­pos munkát és mérlegelést végez­ni, megfontoltan határozni, mert minden meggondolatlanságnak és elhamarkodott döntésnek áldatlan következményei lehetnek. A munkacsoport az elmúlt he­tekben több Ízben ls értekezletet tartott, hogy közös nevezőre hozza a vitában elhangzott nézetkülönb­ségéket, illetve az eredeti elképze­léssel szembeni fenntartásokat Bár a végleges döntés még nem született meg — a kutatóintézet dolgozói pillanatnyilag az új tí­pusú iskola tantervének kidolgozá­sán, az órák elosztásán munkál­kodnak — az eddigi tanácskozások eredményei alapján azonban már nagy vonalakban vázolható az új dalml haladásról és a Jövő köve­telményeiről beszélve nem vélet­len, hogy felvetődik a műveltség, a közoktatás s ennek kapcsán az Iskolarendszer kérdése. Hisz éppen ennek a színvonalától függ, ho­gyan állunk helyet a Jövőben. Az utóbbi években világszerte tapasztalható reformtörekvések nem kerülték el, nem hagytáik érintetlenül a közoktatást sem. A kritikai elemzések, a termékeny viták, az érdekes kísérletezések közepette Jelentkező reformáram­lat ez év elején elérte hazánk köz­nevelését is. Ennek eredményeként — a felszabadulás óta immár ötöd­ször — napirendre került a kö­zépiskolai oktatás további korsze­rűsítése. A társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés elkövetkező Időszakában még hatványozottabb mértékben előtérbe kerül a tudo­mány, valamint a műveltség és a szakképzettség kérdése. Nem cso­da hát, ha a reformszellem éppen a középfokú oktatást érintette. A műveltség a jövő alappillére. A szakképzettséggel párosulva a társadalmi előrehaladás lendkere­ke, a világot előrevivő korszerűsí­tések, állandó változások mozgató­ereje. Napjainkban, amikor egyre Inkább fokozódik az általános mű­veltség szerepe, felvetődik az ok­tatásügy számos lényegbevágó elvi kérdése és megoldatlan problémá­ja, mely az Iskolarendszer, külö­nösen az általános középiskola mielőbbi átszervezését sürgeti. Ha­zánk iskolarendszere fejlesztésé­nek és az égető problémák meg­oldásának érdekében a bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet kollektí­vája nagy feladatra vállalkozott, amikor — a Jelenlegi helyzetből, Illetve a távlati fejlődésből kiin­dulva — kidolgozta az általános műveltséget nyújtó középiskola ÚJ koncepcióját. Az új tervjavaslat kimunkálását a hazai és külföldi Iskolarendszer alapos, körültekintő tanul mányozA­Jegyzés — de jogos bírálat Is — hangzott el, mely az Iskolatípus lejáratásához vezetett. Ennélfogva az általános középiskola sokat ve­szített népszerűségéből, a szülők bizalmatlanokká váltak vele szem­ben s a tanulók számára is a szak­középiskolák vonzóbbak lettek. Ta­gadhatatlan, hogy az általános kö­zépiskola nem tesz kellőképpen eleget eredeti küldetésének, annak az alapvető feladatnak, hogy a ta­nulóifjúságot előkészítse a főisko­lai tanulmányokra. Az érettségizet­tek ugyanis többnyire csak formá­lis tudással, felületes Ismeretekkel rendelkeznek. A középiskolai ok­tatás fogyatékosságai tehát főleg a főiskolára kerülő növendékek gondolkodásmódjában tükröződ­nek. Tekintettel arra, hogy a közvéle­mény szokatlan érdeklődést tanú­sít az Ifjúság oktatása és nevelése Iránt, a pedagógiai munkacsoport ez év februárjában nyilvános vitá­ra bocsátotta az új középiskolai koncepciót. A célravezető megol­dás és a legjárhatóbb út megtalá­lása érdekében a szakbizottság — a múlt hibáiból okulva — pedagó­gusok bevonásával, szülők együtt­működésével, a különféle észrevé­telek ős megjegyzések figyelembe vételével kívánja a vitát lezárni s ennek alapján a javaslatot vég­legesíteni. A több mint tíz hónap­ja tartó szenvedélyes és élénik vi­ta (mely főleg a pedagógiai sajtó hasábjain folyik) során számos ér­tékes megjegyzés és javaslat hang­zott el. A legtöbb ellenvetés az új középiskolai koncepció tartal­mát érinti. Napjaink követelmé­nyeinek megfelelően ugyanis ma­radéktalanul szükséges az oktatás differenciálódásának szorgalmazá­sa. Az eddigi középiskola rend­szere nem szentelt kellő figyelmet a differenciált oktatás kérdésének s emiatt az öktató-nevelőmunka csorbát szenvedett A legkülönfé­lébb nézeteknek és észrevételek­általános középiskola, a gimná­zium modellje, belső rendszere A szakemberek a kor követelmé­nyeit, s ezzel összhangban a diffe­renciált oktatás fokozatos beveze­tését szem előtt tartva célszerűnek találják, ha a differenciálódás el­ső időszakában meghonosodna a természettudományi-matematikai, a társadalomtudományi és a nyelvi irányzat (az eddigi természettu­dományi és humántagozat helyett). A három irányzat keretében foko­zatosan sor kerülhetne a választ­ható tantárgyak széles skálájának kombinálására, mely hatékonyabb oktatást eredményezne. Mivel a szülők és az illetékesek zöme a ta­nulmányi idő meghosszabbítását szorgalmazta (az eddigi három év helyett négy évre) és a gimnázium elnevezés mellett foglalt állást, a munkabizottság arra a megállapo­dásra Jutott, hogy a kérelmet to­vábbítja az Oktatásügyi Minisz­tériumnak, mely a Javaslatot a mi­nap a kormány elé terjesztette. A kormány a november végén meg­tartott ülésén a beterjesztett Ja­vaslat megvitatása után Jóváhagy­ta a gimnáziumok létesítéséről szó­ló törvényt. Ennek értelmében köz­társaságunkban az eddigi három­éves általános középiskolákat olyan négyéves gimnáziumokká kell átalakítani, melyek lehetővé teszik az általános műveltség meg­szerzését. Az Oktatásügyi Minisz­térium feltételezi, hogy az 1989— 1970-es, illetve az ezt követő tan­évben országszerte lehetővé válik az új típusú gimnáziumok beve­zetése. Az új rendszerre való át­térés, a gimnáziumok meghonosí­tása azonban nem lehet gyors, rob­banásszerű. E folyamatnak — mi­vel az új típusú gimnázium nem az egykori klasszikus, hagyományos gimnázium felújítása, átszervezése — évekre lesz szüksége. TOLGYESSY MARIA MUörms BÁBI TIBOR: HÍD A DUNÁN Híd, 6, híd, dalollak téged, felszökő, karcsú Iveid, légies könnyedséged, acélbordázatod, moccanatlan, tömör pilléreid — hld, 6, híd, nádszálkisasszony, ki könnyű talpadat a túlsó parton megvetetted, s kemény, rugalmas gerinceden áthajolván, tenyered a folyón innen a lármás nagyváros kőküszöbére ejted, szépségedért hadd irigyeljenek a lányok, a bíborban járó nap meg-megáll feletted, estig bámulva nagyszerű cirkuszi mutatványod — híd, ó, híd, hagy tündökölsz, ha este kigyúlnak hirtelen a föléd felfüggesztett viilanylángak füzérei, gyöngyös pártád, egy szűzi homlok méltó ékességei, ó, tündökölj, ts békesség leánya, te vagy az éjszakák két ősi part haragját megbékítő szivárványa — híd, ó, híd, dalollak téged, felszökő karcsú íveid, légies könnyedséged, nádszálkisasszony, 6, békesség leánya, te éjszakák ékes szivárványa, be keményen edződött szépség szépséged — híd, ó, híd, karfádra ráhajolva, hányszor átrengett rajtam b hangtalan rengő, nagy sírásod, eltitkolt remegésed, míg tonnás terheikkel átzúdultak rajtad a dübörgő percek, száguldó, bízó pillanatok, azóta érzem: én is, én is valamikénpen híd vagyok... OCO János: CSALLÓKÖZI VÉNUSZ (Gipsz. 19*2)

Next

/
Thumbnails
Contents