Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)
1968-12-13 / 344. szám, péntek
Oldŕich Černík miniszterelnök beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A föderalizmus hagyományos, klasszikus értelmezése szerint az államszövetség olyan államrendszer, amely azon alapszik, hogy -a területi-nemzeti követelményeknek megfelelően a hatalom több egymástól független részre oszlik. Mi ettől az értelmezéstől eltérően ú] társadalmi-politikai Jelleggel szervezzük meg a csehszlovák államszövetséget. A föderalizmus ilyen értelmezése kifejezésre juttatja, biztosltja mind a nemzeti érdekek, mind pedig a társadalmi érdekek létezését és érvényesítését. Egyidejűleg megalapozza annak a feltételeit is, hogy mind a nemzetek, mind az egész társadalom tudatosan s reálisan hozzájárulhasson az államakarat kialakulásához és a közös érdekek érvényre juttatásához. A társadalomnak ilyen minőségileg új értelmezése magában foglalja a közös és általános érdekek elemelt, az ennek alapján adódó funkciókat és feladatokat, amelyek meghaladják a nemzeti köztársaságok lehetőségeit. A föderalizmus ilyem értelmezése a nemzetek sajátos, részbeni érdekelnek tiszteletben tartásán s egyidejűleg az egész államszövetség nemzetközi (általános) közös érdekeivel való összhangba hozáson alapszik, ami megbízhatóan megalapozhatja azt ls, hogy a csehszlovák államszövetség ne gátolja meg, hanem ellenkezőleg, segítse a fontosabb gazdasági, politikai s egyéb társadalmi folyamatok szükséges egymáshoz illeszkedését és egységesülését. Ha Marx és Lenin értelmezéséhez igazodva szocialista, demokratikus és társadalmi-politikai struktúraként akarjuk a föderalizmust érvényre Juttatni, úgy feltétlenül létre kell hoznunk annak egységes, harmonikusan működő s a szövetségi és nemzeti szervek rendszerére alapozott mechanizmusát. Magától értetődő, hogy mind a két nemzeti köztársaság részt vesz az államszövetségben a közös feladatok és politika kitűzésében, nemkülönben teljesítésében, illetve valóra váltásában. A föderáció egész társadalmunk magasabb szintű szocialista egysége megteremtésének tényezője A közös érdekek kielégítését biztosító elrendezés követelményét nemcsak az általános politikai elvek indokolják. Szükségessé teszik minden egyes korszerű állam, így tehát a szocialista államok mai konkrét szükségletei ls. A közös külpolitika folytatása vitathatatlan. A védelem terén ls az egységes Irányítás érvényesül. A gazdasági folyamatok egyre Intenzívebben nagyobb teret biztosítanak az egyes országok közgazdaságának. Az integrációs folyamatok messze túllépik a tőlünk lényegesen nagyobb államok határalt. Ezért illuzórikus és elsősorban veszélyes lenne, ha az objektív törvényszerűségek és irányzatok ellen lépnénk fel. Ezenkívül az új államrendezést abban az időben valósítjuk meg, amikor az eddigieknél még sürgetőbb a társadalmi élet alapterületei konszolidációjának meggyorsítása. E feladatokat nem lehet teljesíteni az egész társadalom egységtörekvése nélkül. E törekvés élén a CSKPnak kell állnia, mely úgy, mint a múltban, most ls egységesen jár el a köztársaság egész területén. A föderáció kialakítását nem értelmezhetjük úgy, mint a dezintegráció tényezőjét, hanem ellenkezőleg, mint egész társadalmunk és két nemzetünk új, minőségileg magasabb szintű szocialista egysége megteremtéséhez hozzájáruló tényezőt. A föderáció ilyen értelmezésének felel meg csehszlovákiai viszonylatban az alkotmányjogi biztosítékok rendszere, mely egyenjogúságot biztosít a szlovák nemzetnek a cseh nemzettel, betiltva a majorizációt az alapvető kérdésekben (esetleg a föderációs szervek összetételét Illetően a paritás elveinek), a föderáció államigazgatási központi szervei Intézményes elrendezésének és a nemzeti köztársaságok központi szerveihez való kölcsönös kapcsolatok módosításának. Az államjogi kapcsolatok olyan rendezéséről van szó, melyre eddig nem volt példa a már létező föderációkban, és ezért nem vehetjük át géplesen az idegen tapasztalatokat, példákat. Éppen azért, mert új, eddig ki nem próbált dologról van szó, tudatosítanunk kell az ezzel kapcsolatos kockázatot. Az alapvető kockázatok közé tartozik az egészségtelen dezintegrációs centrifugális Irányzatok keletkezésének lehetősége. Valamennyien tudjuk, hogy országunk sorsa szempontjából milyen jelentősége volt a múltban is nemzeteink egységének. Ma annál ts fontosabb ez az egység, hogy a szocialista társadalomban 1? sikeres fejlődése feltételeként törvényszerű integrációs folyamatok mennek végbe. Éppen ezért a párt elsőrendű feladata felfigyelni e veszélyekre, melyek megbonthatják ezt az egységet, hogy törődjön a nemzeti és az összállami érdekek egységével, ne engedje meg a gazdaságban, a politikában és az Intézményes elrendezésben a szükséges Integrációs fő tényezők gyengítését. Ez annál ls fontosabb, mert a föderáció központi államigazgatási szerveinek rendszerében olyan újfajta szerveket létesítünk, melyeknek működése és gyakorlati tevékenysége terén nincsenek saját tapasztalataink. Továbbá felújítjuk az államtitkárságok intézményét, amelyek feladatait és funkcióit a szövetségi minisztériumok és a kormány tevékenységében pontosan meg kell határozni. Ezenkívül számításba jön, hogy a központi államigazgatási szervek kezdeményezésére megalakuljanak a nemzeti köztársaságok tanácsai, mint tanácsadó és koordinációs szervek, melyek Javaslataikkal és ajánlásaikkal biztosítanák a szükséges egységet a jogi rendezésben, valamint a nemzeti köztársaságok jogkörébe tartozó több területen — iskolaügy, egészségügy, erdő- és vízgazdaság stb. — a gyakorlati tevékenységben. A szövetségi rendezés következményei szükségszerűen megnyilvánulnak a föderáció államigazgatási központi szervei rendezésének új minőségében, különösen azonban a kormány munkájának módszereiben, valamint a szövetségi államigazgatás központi szerveinek, a minisztériumoknak, a szövetségi bizottságoknak vagy más központi szervek munkájának terjedelmében és módszereiben. A szövetségi és a nemzeti szervá hatásköre és kapcsolatai rendezésének elvei 1. A szocializmus építése politikájának a külpolitikának, az ország védelmének, a gazdaságpolitikának alapvető feladatait, valamint a belpolitika más fontos feladatait a szövetségi szervek határozzák meg és valósítják meg, mivel ezek az egész csehszlovák társadalom érdekeit fejezik ki. Természetesen a nemzeti köztársaságok részt vesznek e feladatok meghatározásában és megvalósításban. 2. E feladatok és a föderáció funkciója realizálásának alapvető módszere lesz elsősorban a törvényhozó tevékenység fejlesztése és az intézkedések megvalósítása azokon a területeken és azokban a kérdésekben, melyeket az alkotmánytörvény a föderáció jogkörébe sorol. Ezzel egyúttal megteremtődnek a feltételek az egész Irányítási rendszer egységes működéséhez. Ez azért szükséges, hogy a külpolitikai kapcsolatok fejlesztése, az ország védelmének építése, az Integrációs gazdasági tényezők megerősítése, a szocialista vállalkozás gazdasági feltételei stabilitása terén az alapvető társadalmi érdekeket ki tudjuk elégíteni, figyelembe véve a kölcsönös összefügéseket az egész szocialista társadalom lehetőségeinek optimális kihasználásával. 3. Ami az államigazgatás számos mindennapi feladatait illeti, melyek eddig a központi szervekben összpontosultak, ezek teljesítése a nemzeti köztársaságok államigazgatási központi szerveire hárul. Tekintettel a föderáció és a köztársaságok munkamegosztására és a hatáskör megoszlására, különösen fontos lesz megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a szövetségi kormány valóban mint a föderáció államhatalmának legfelsőbb végrehajtó szerve, mint kollektív politikai szerv működjön és dolgozzon, mely politikailag és alkotmányosan is felelős azoknak a feladatóknak a teljesítéséért, melyeket az alkotmányos törvény bíz rá. A szövetségi kormány új alkotmányos szerepéhez, Irányító, döntő és koordinációs feladataihoz akarjuk módosítani a a kormány munkamódszereit lés formáit, belső rendezését, ami biztosítaná egyes tagjai rugalmasságát és aktív részvételét. Ugyanígy a szövetségi kormány apparátusának munkamódszereit ls — melynek kvalifikált szolgálatokkal kell hozzájárulnia a kormány tulajdonképpeni tevékenységéhez — módosítanunk kell az új feltételekhez. A kormány nemcsak a szövetségi minisztériumok és bizottságok struktúrájában és összetételében, hanem a föderáció központi államigazgatási szerveiben és magában a szövetségi kormány apparátusában ls a nemzeti egyenjogúság elvét fogja érvényesíteni. Meggyőződésünk, hogy a föderáció központi államigazgatási rendezésének ez a módja kiküszöböli az átmeneti állapotot a központi szervek szervezésében, és megteremti a szükséges stabilitást és biztonságot. Ez az egyik alapvető feltétele a szocialista állam szervei tekintélye megszilárdításának, ami nélkül nem kezdhetjük meg a köztársaság társadalompolitikai, gazdasági és kulturális élete minden területén a ránk váró fontos és igényes feladatok megvalósítását. A gyakorlat és a tapasztalatok alapján javítjuk és tökéletesítjük majd szövetségi igazgatásunk rendszerét. Az intézményes rendezést azonban nemcsak a föderációból következő követelmények befolyásolják. Az állami szervek javasolt rendezésének kvalitatív új vonásait nemcsak az határozza meg, hogy a változásokra egy egyáltalán nem egyszerűnek nevezhető folyamatban kerül sor, melyben a föderáció követelménye összekapcsolódik, és jelentős mértékben kölcsönösen feltételezi a gazdasági reform megvalósítása további gyakorlati lépéseinek követelményét. A CSKP Központi Bizottsága novemberi plénumának határozata hangsúlyozza, hogy a párt gazdasági politikájában az alapvető irányvonalat a gazdasági reform folytatása lelentl úgy, hogy kihasználjuk a gazdaság szocialista vezetésének valamennyi lehetőségét és előnyét. Ezt az utat még január előtt választottuk és akkor is folytatnunk kellene, ha nem lenne föderáció. Továbbfejlesztése alapvető feltétele az államszervek racionális rendezésének, amit most kezdtünk meg. Növeljük a vállalatok önállóságát Különösen fontos lépés a vállalatok hatásköre önállósításának növelése, azaz az állami hatáskör relatív elválasztása a vállalatok hatáskörétől. Ez a lépés elkerülhetetlen és nem lehet sokáig halogatni. Nagyon fontosnak tartjuk azonban tisztázni, mit értünk e lépésen. Meggyőződésünk, hogy a népgazdaság racionális fellendülése nem lehetséges a piacokon érvényesülő erők szabad Játéka alapján, hanem csupán az állam tervszerű gazdálkodása s az egészséges piaci ösztönzők hasznosítása közötti összefüggések alapján. Feltétlenül szükséges tehát, hogy vállalataink relatíve önállóak legyenek. Egyidejűleg múlhatatlanul szükséges az is, hogy kelőképpen érvényesüljön az állam gazdaságpolitikájának szabályozó funkciója is. A vállalatok nagyobb önállósága nem jelenti semmi esetre sem azt, hogy ki lehessen zárni az állam befolyását a közgazdaságra. Az állami beavatkozások egész arzenáljából ki kell zárni az olyan beavatkozásokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a gazdaságirányítás logikájával. Viszont az említett beavatkozások még korántsem merítik ki a központi irányítás minden lehetőségét, mivel ezek a lehetőségek egyaránt vonatkoznak a tájékoztatásra, a szabályozásra, a tervezésre s az ellenőrzésre ls. Tekintettel erre a népgazdaság Irányításában célszerűen fokoznunk kell az állam funkciójának. érvényesülését. Nemcsak a fejlődés szempontjából legfontosabb komplexumok közvetlen támogatásáról, hanem a hosszabb Időt igénylő kutatómunka támogatásáról van szó, mivel ez a tudományos-műszaki előrehaladásnak s a külföldi kapcsolatok elmélyítését célzó serkentéseknek egyik legfontosabb feltétele. Az állam egyidejűleg határozott intézkedéseket tesz a vállalatok olyan törekvéseinek megakadályozására, hogy viszszaéljenek kiváltságos helyzetükkel, például a tisztességtelen versengés és minden olyan törekvés ellen, amelynek az a célja, hogy a fogyasztók rovására oldják meg a termelés problémáit, legyen bár az árucikkek minőségéről, vagy áráról, Illetve bármilyen ehhez hasonló megnyilvánulásról szó. Több ilyen kérdést kell tisztáznunk, ha félreérthetetlenül akarjuk rögzíteni, milyenek legyenek a szocialista gazdasági életben az állam s a vállalatok közötti kapcsolatok elvei. E kérdések egyike a gazdasági demokrácia tartalma és módozatai. Ezért gyakorlatilag kell megoldanunk azt a feladatot, amely Lenin szerint a legnehezebbb feladatok egyike: a dolgozók forradalmi lelkesítését párosítanunk kell a vasfegyelemmel, amelynek az adott termelési folyamat jellegéhez kell igazodnia. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha a gazdasági reform végrehajtása folyamán tisztázzuk a vállalkozás, az irányítás és a politika szervei közötti kapcsolatokat. Nyilvánvaló tehát, hogy a problémák szervesen összefüggnek. Azok a kérdések Is, amelyek a dolgozók vállalati tanácsaira s a tevékenységükkel kapcsolatos elgondolásokra vonatkoznak. Ezért nagyon megfontoltan kell meghatároznunk szerep- és feladatkörüket. A vállalati tanácsok helyesen megállapított küldetésének természetes alapja csak a vállalatok Jogait s kötelességeit rögzítő törvény lehet, s ebben látjuk a szocialista gazdasági életben érvényesülő vállalati kapcsolatok kérdése átfogó megoldásának egyik alapfeltételét. Tekintettel arra, hogy rendkívül fontos törvényről van szó, úgy kell meggyorsítani előkészítését, hogy már a jövő év első negyedében sor kerülhessen a jóváhagyására. Ezzel tisztázódnék a már megalakuló vállalati tanácsok helyzete és küldetése. A kormány ez év október 25-1 nyilatkozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy nagyon megfontoltan kell megoldani azt a kérdést, időszerű-e további Ilyen szervek létesítése vállalatainkban. Az eddigi tapasztalatok alapján erre az állásfoglalásra azok a vélemények késztettek, hogy minden elhamarkodott lépés már csírájában ls árthatna ennek az egyébként Jó elgondolásnak. További, tisztázásra váró fontos kérdés a gazdasági egységesítés támogatásának kérdése. Azért kell tisztáznunk, hogy félreérthetetlenül rögzíthessük az állam gazdaságirányítási szerepének fogalmát. Erről szólva azt az elvet tartom szem előtt, hogy a vállalatok összevonásának, egységesítésének és különböző formáinak alapja csak az adott vállalat gazdasági érdeke lehet. Az állam támogatni fogja az ágazatokon és szakágazatokon belüli, gazdasági szempontból célszerű egyesülést, de csak az esetben, ha az eszközök s az emberi képességek összpontosítása a sikeres fejlődés feltétele, és nem bízhatunk csupán a piac által gyakorolt hatékony nyomásban. Viszont, ha az ilyen egységesítés feltétlenül szükséges, úgy a két nemzeti állam határain túlra is ki kellene terjednie. A gazdasági integráció folyamata átlépi a határokat, s az államnak támogatnia kell a cseh és a szlovák vállalatok egyesülését mindazokban \az esetekben, ha összeegyeztethető a gazdaságfejlesztés racionális követelményeivel és egész gazdaságunk versenyképességével. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy nyíltan s határozottan kell fellépnünk az egyesülést Indokolatlanul ellenző irányzatok ellen, amelyek az adott csoportok érdekeit helyezik az objektíven érvényesülő gazdasági törvények és irányzatok elé. Az esetben, ha engednénk e nyomásnak, ennek súlyos következményei károsan befolyásolnák további gazdasági s politikai fejlődésünket, a mostaniaknái még több nehézséget okoznának. Mindez bonyolultabbá tenné népgazdaságunk kiegyensúlyozásának feltételeit. Minden intézkedésünkkel azt a célt kell követnünk, hogy Csehszlovákia gazdasága szilárd legyen, versenyképes a világpiacokon, ás magas életszínvonalat biztosítson népünknek. A gazdasági és szervezési kérdésekkel kapcsolatos döntések alapja ezért a gazdasági érdeklődés s a kalkuláció legyen, nem pedig a kizárólagos nemzeti érdekek. Ez egyaránt vonatkozik a nemzeti s a szövetségi szervekre. A kölcsönös bizalom és együttműködés elmélyí tésének Erről szólva hangsúlyozni szeretném, hogy a két nemzet kommunistáinak egyik legfontosabb feladatuk a kölcsönös bizalom és együttműködés elmélyítése. Ebben a folyamaiban nyilván nem lesz hiány a különböző nézetekben, amelyeket nem szabad titkolnunk, sem egymással áthidalhatatlanul szembehelyeznünk. Ezeknek a természetes ellentéteknek megoldását elsősorban a valóban szavahihető s lehetőleg legteljesebb tájékoztatással és józanul megfontolt tárgyilagos elemzésekkel lehet elérnünk. Ez annál is Inkább szükséges, hogy minden erőfeszítésünk ellenére sem lehet feltételeznünk azt, hogy ezeket a bonyolult és sok fejtörést okozó kérdéseket már most maradéktalanul megoldottuk s mindent helyesen állapítottunk meg. Márpedig az állam szövetségi átszervezésével, Csehszlovákia gazdasági reformjával, nem különben hathatós politikai rendszerével összefüggő minden követelmény átgondolása s e problémák megfelelő intézményes megoldása semmi esetre sem lehet egyszeri feladat. Ezért arra kell számítanunk, hogy később Is foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel, s a gyakorlati tapasztalatokból levonva a tanulságot, kell keresnünk mindannak tökéletesítését, kedvezőbbé változtatását, amit ma javasolunk. (Folytatás a 3. oldalon) 1968. 1 XII. 13