Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-10 / 311. szám, Vasárnapi Új Szó

Megyünk a víz alá ? Mindnyájan ismerjük azt a tréfás, kissé udvariatlan felszólítást: menj a vlz alál Nos — a tudósok véleménye szerint — néhány évtized elteltével az egész emberiség eleget tesz ennek a felszólításnak, és visszatérünk oda, ahonnan täbb mint 300 millió évvel ezelőtt minden élet elindult: a tenger mélyébe Szorgos búvárok művelik majd meg a víz alatti területeket, kialakítják az akvakultúrákat. Különleges fajtájú halakat fogunk tenyészteni és ezeket külön speciális helységekbe zárva koncentrált takarmánnyal fogjuk táplálni. Tenger alatti olajmezőket tárunk majd fel, és a bányamérnökök tengeralattjárókon keresik az új érctelepeket. Természetesen nemcsak dolgozni fogunk, haneim kirándulhatunk az egyik tengerből a másikba, figyelhetjük — akár különleges lakásunkból is — a tengermély világát. Figyelmünk nem véletlenül terelődött az „őselemre". Bolygónk területének. 70 százalékát víz borítja, és az ereinkben keringő vér összetétele az óceánhoz hasonlítható. Természetesen izgatja fantáziánkat a „nagy kaland is", hiszen a tengermély csakúgy ismeretlen világ számunkra, mint a Hold felszíne. Az óceánográfusok véleménye szerint azonban jelentős a különbség: műszakilag igen könnyű hat nap alatt etgy embert eljuttatni a Holdra és visszajuttatni a Földre, de hónapokig tart, amíg az óceánban megtalálunk valamit. A problémával kapcsolatban azonban nem feledkezhetünk meg a közgazdasági okokról sem. Az amerikai kőolajrészvénytársaságok már eddig is 10 milliárd dollárt fordítottak arra, hogy a partmenti mélységekben húzódó olajmezőket feltárják. A készleteket több mint 2 milliárd barrelra becsülik (1 barrel » 158,7 liter), de azt is tudjuk, hogy ezekben a partmentl mélységekben Jelentős mennyiségű mangán és horgany van. Ma még csak kilenc tengeralattjáró folytat ilyen irányú kutatásokat, és az amerikai kormány sem támogatja anyagilag a tudósok igyekezetét Csupán évi 500 dollárt fordítanak erre a célra, és ha ezt összehasonlítjuk a fegyverkezési kiadásokkal, vagy az űrkutatás költségeivel, akkor láthatjuk, hogy ez ai összeg igen szerény. (NEWSWEEK) Hipnotikus álom ? Gyógyulás? A HIPNOTIKUS ÁLOMBAN LEVŐ BETEGEKET SZUGGERÄLÁSSAL GYÖGYlTJÁK. Az ősi Egyiptomban és Indiában a vallási szertartásokon a papok azt mondogatták a híveknek, nézzenek hosszú ideig bizonyai fénylő tárgyakat, miközben egy gong időnkint megszólalt. Az ilyen emberek fokozatosan öntudatlan állapotba kerültek. Válaszoltak kérdésekre és teljesítették a pap utasításait. Nem más ez, mint a hipnózis egyéni és csoportos alkalmazása. Évezredek folyamán az orvosok és tudósok nemzedékeinek erőfeszítéseire volt szükség, hogy feltárják az emberek előtt e „természetfeletti álom" titkát. Pavlov megállapította, hogy a hipnotikus állapot alapját, akárcsak a természetes álomét is, gátlások folyamata alkotja, meiy a nagyagykéregben keletkezik bizonyos feltételek hatására. Pavlov azt is megállapította, hogy hipnózisban az emberi idegrendszer jobban reagál a szuggcrálásra. A hipnózis iránti fogékonyság a magasabbrendű idegtevékenycégtől függ. A legtöbb embernél a hipnotikus állapot első szakaszának megfelelő, könnyű álmosságot idézhetünk, elő. A mélyebb hipnózis az emberek egyharmadánál alkalmazható. Az emberek 15 százaléka még ennél is mélyebb hipnotikus állapotba, akár pi alvajárás állapotába hozható. Célszerű-e a hipnózisban való szuggerálás. E kérdést mindig egyénileg, a megbetegedés keletkezésének és addigi lefolyásának konkrét feltételeit, a beteg idegrendszerének sajátosságait figyelembe véve kell eldönteni. A hisztéria kezelésében például a hipnózison kívül nagy jelentősége van az ésszerűen alkalmazott pszichoterápiának, munkaterápiának és a lelki ráhatás más módszereinek. A pszichoterápia, különösen a hipnózisos szuggerálás egyike az iszákosság legújabb gyógymódjainak. A tartós hipnotikus álom jói alkalmazható a magas vérnyomás, a fekélyes megbetegedések gyógyításában, a nőgyógyászaiban és szülészetben stb (FÁKLYA) Fekete és fehér szépségkirálynő Atlantic Cityben szépségkirálynőket választottak: Első ízben néger szép ségkirálynőt is a 19 éves Saundra Williams személyé ben, aki a Miss Black America 1969 cím viselője lett. A fehér Miss America a 18 éves Ju dith Anne Ford. (VIA NOUVEJ A tisztaság sokba kerül A svéd sajtó, rádió és televízió nagyszabású propaganda-hadjárat keretében igyekszik bebizonyítani a la kosságnak, hogy közel áll a természet megsemmisítéséhez, amivel önmagát károsítja meg. Az újságok úgyszólván naponta közölnek cikkeket a „Piszkos Svédországról", a folyómedrek szennyeződéséről, a gépkocsik kipufogó gázainak ártalmairól. Megszólalnak az orvosok, tudósok, vegyészek és elsősorban az Állami Természetvédelmi Hivatal, amely a „Piszkos Svédország" elleni harc vezetője, és amely a közelmúltban a természet beszennyezése miatt bűnvádi eljárást javasolt két svéd város ellen. A tudósok és szakemberek véleménye szerint legalább 13 milliárd márkát kell fordítani 1975-ig a levegő és a talaj további szennyeződésének megakadályozására. Svédország tudja, hogy ezzel a programmal világviszonylatban is az első helyen áll. A becslések szerint csupán a szennyvíz-probléma megoldására 8 milliárd koronát kellene fordítani. Jelenleg ugyanis a szennyvizeket — derítés nélkül — közvetlenül vezetik az Északi-, vagy Keleti-tengerbe. A Természetvédelmi Hivatal nagy gondot fordít arra, hogy a nélkülözhetetlen szennyvízderítők mellett kiépüljön a városok és a falvak csatornahálózata is. Nagyon fontosnak tartják a vizek higany-, és foszfortartalmának csökkentését. Néhány héttel ezelőtt például betiltották néhány édesvízi halfajta árusítását, mert megállapították, hogy a halak higanytartalma életveszélyes. A „tisztasági hadiárat" költségvetésében a következő jelentős — a 5 milliárd koronás — tétel „az ipari tisrtaságot", elsősorban a levegő szenynyezettségének felszámolását hivatott elősegíteni. (FRANKFURTER RUNDSCHAU) Ártalmas a szabad idő? Nem éppen örvendetes dolog, hogy az utóbbi Időben alig kezdünk el valaminek örülni, a tudósok azonnal kijelentik, inkább sírnunk kellene. Dr. Anton Hittmair, az innsbrucki egyetemi kórház volt igazgatója, aki két évtizede tanulmányozza a „szabad idő tudományát", és e különös tudomány megalapítója, a közelmúltban bebizonyította, hogy az ötnapos munkahét orvosi szempontból céltalan, értelmetlen és ártalmas. Érthető, ha a dolgozók nem nagyon örülnek az Ilyen megállapításnak, hiszen minden országban arra törekednek, hogy a szombatot és a vasárnapot pihenéssel tölthessék. A szabad idő ártalmas? Ez bizony hihetetlen, de állítólag — így van. Vajon miért? — Azért mert többnyire helytelenül használjuk kl. — Mert ennyi Idő alatt az idegrendszer feszültsége felenged ugyan, de az erők nem regenerálódnak. A civilizáció következménye, hogy az embernek — teljes munkaereje felújításához — nagy pihenésre van szüksége. Ugyanis az emberiség — saját életét megkönnyítendő — éppen a civilizációval akarta becsapni a természetet. A műszaki vívmányok megkímélnek bennünket a megerőltető testi munkától és védelmet nyújtanak az időjárás viszontagságai ellen, holott az emberi szervezetnek éppen a nehéz testi munkára van szüksége. Dr. Jurgmann, a hamburgi egyetemi kórház munkatársa szerint az egészséges ember a kényelmetlen körülmények között végzett nehéz fizikai munka után egyetlen este és mély álomban töltött éjszaka alatt visszanyeri erejét. Tehát dr. fungmann is Hittmair tanár tételét vallja: az éjszaka és a vasárnap teljesen elegendő a pihenésre. ,,Az emberi szervezet — állítja dr. Jungmann — nemcsak a testi munkára alkalmas, hanem védekezik a hideg, a hőség és a kényelmetlenség ellen ts. Az izmok, a vérkeringés, az anyagcsere és a bőr a tartós megterhelés ellenére is zavartalanul telfesítik élettani feladataikat." Az orvosok véleménye szerint az emberiség amúgy is nagyon ellustult, túlságosan kényelmesen él, s ez okozza a vérkeringési zavarokat és az infarktust. A hétvégi két szabad nap pedig nem hoz kedvező változást, hiszen gépkocsival száguldozunk — gyaloglás helyett, és a ladarúgó-mérkőzést nézünk — aktív sportolás helyett. (FRANKFURTER RUNDSCHAÜf Milliók a bőröndben Detektívek kísérték a két autóbuszt Hamburgon át a kikötő felé, ahol egy luxushajó szalonjában helyezték el a járműn szállított dobozok, bőröndök tartalmát. Ez volt a híres hamburgi bélyegaukció bevezetője; és ha figyelembe veszszük, hogy több mint 4 millió márka értékű bélyeget kínáltak eladásra, akkor teljesen érthetők a nagyszabású védelmi Intézkedések. Az Edgár Mohrmann & Co. cég 50 éves fennállása alkalmából került sor az árverésre. A legértékesebb a Brit-Guayanában 1851. március 7-én lepecsételt kék kétcentes bélyeg volt, mivel feladója véletlenül hibás példányt vásárolt és ragasztott a küldeményre. ||§||| A bélyeg kikiáltási ára: 160 e- ^^ zer márka. (DER SPIEGEL) A világhírű kék kétcentes bélyeg az eredeti borítékon.