Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-10 / 311. szám, Vasárnapi Új Szó

RIPORTOK U J! JEGYZETEK Assxamš

ta fSmdc államiságra törekszenek # Konzerv vált áfaor t Matriarchátus és kereszténység ® Miért eU @ h&rkdylť? Lőrinci Gyula indiai rajza •••• Ž i ä á ••• A LÜSHAI TÖRZS BAMBUSZTANCA Bábeli keveredés Az Asszamban élű törzsek neve, szokása, életmódja és fejlettségi foka különféle. Legismertebb a még közelmúltban is fejvadásznak tudott n a g a törzs. Bhutántól délre élnek a b h o 11 j á k. Északkeleten a mldzsl, dafla, aborésaka törzsek. Ez utóbbi Ismét megoszlik, nevezetesen a h a z a r i khawa (ezer tűzhelynél zabálókj és a kapacsor (gyapotföldeken megbúvó tolvajok) törzsére. A dombos vidéken élő a k á k a hld szerepét töltik be a síkságok lakói és a hegylakó m i d z s i k, valamint a még magasabban lakó m 1 r 1 k között, akiknek települései 4000 méteres magasságban is megtalálhatók. A b a ng a n i k — a dalfa törzse egyik ága — tetoválják arcukat, hogy a halál utáni életben a törzs tagjai azonnal felismerjék egymást. A mizok már eddig is tevékenyen harcoltak függetlenségükért és politikailag szervezettek. Ezzel szemben a csulakiták (rövid hajúak) — a mismi törzs egyik ága — a külvilágtól elzárkózva élnek és a törzsfőnökök engedélye nélkül senki nem haladhat át területükön. A garok között viszont már kialakult a fiatal értelmiség. A khasik és dzsaintiák, az új állam alkotóelemei, többnyire matriarchátusban, mig a kacsari, hosar, ka, mikir, arung, klki törzsek ősközösségben élnek. A felsorolást még nagyon hosszan folytathatnánk. A hegylakók még a brit gyarmati uralom alatt ls függetlennek érezték magukat, megőrizték hajlíthatatlan, büszke természetüket. Mig Asszam síksága Brit-India tartományává lett, a hegyekbe még csak tisztviselőt sem küldtek. A britek azonban, mit sem törődve a hegylakók nemzeti, vagy szociális problémáival, adminisztratív egységgé kovácsolták a síkságot és a hegyvidéket, de nem gondoltak a két terület Integrálására. Nem törődött a hegylakókkal az Indiai nemzeti felszabadítást mozgalom és a Nemzeti Kongresszus sem, nem vonták be őket a harcba, nem számítottak rájuk, mellőzték jogos követeléseiket. Ennek következtében a hegylakók közömbösen szemlélték a szabadságharcot, és a független Indiát ls idegen hatalomnak tekintik. Akik átaludtak a történelmet A helyzetet súlyosbítja, hogy a hegylakók — az ősközösségi és matriarchális rend ellenére is — a nyugati keresztény kultúra egyik torzított változatát követik. Ez a misszionáriusok, elsősorban a brit baptista misszionáriusok több évtizedes munkájának az eredménye. Ma már sikerül áttörni a hegylakók elszigeteltségét, és igy ezek szembekerülnek Indiával — a hindu kultúra és vallás országával, amelyet a hegylakók nem értenek meg. Tehát, ha az indiai kormány kiutasítja a keresztény misszionáriusokat, akkor ez a hegylakók előtt nem pozitív, haladó intézkedés, hanem a függetlenségük ellen Irányuló támadás, amely India elnyomó törekvéseit bizonyítja. Az ellentétek forrása Az India iránt érzett ellenszenvnek azonban tgen Indokolt gazdasági okai is vannak. India felosztása előtt a hegylakók gyógynövényeket, gyümölcsöt és gabonát adtak el Kelet-Bengállának. Kelet-Pakisztán megalakulása óta az egységes gazdasági terület széthullott, elvesztették a piacot, a kereskedelem elsorvadt és az érintett vidéken úrrá lett a nyomor. A veszteséget csak részben pótolta az asszami völgygyei kialakult kereskedelmi kapcsolat. Ugyanis a felvásárlók és közvetítők asszamiták és bengálok, szóval feltétlenül hinduk, akik minden lelkiismeretfurdalás nélkül csapják be a naiv és tisztességes hegylakókat. Így például 5 rúpiáért vásárolják fel a gyógynövény fontját, amit a calcuttai piacon 70 rúpiáért adnak tovább. Száz csomag seprünyélért ugyancsak 5 rúpiát fizetnek, pedig a piacon egy darab seprűnyél ára 2 rúpia. Az agar — a fakéregből nyert illatszer — kilogrammjáért a hegylakó 16 rúpiát kap, holott a keresett cikk ára a városokban 80 rúpia. Valóban nem csoda, ha a hegylakó a síkságon élő hindut kizsákmányolónak tekinti, akiben nem lehet megbízni és akit gyűlölni kell. A hegylakók szerint a hinduk politikai, gazdasági és kulturális elnyomást gyakorolnak, megszállták a helyi hatóságokat és tanácsokat, és nem törődnek a hegyvidék ipari fejlesztésével. Ennek következtében a hegylakók azt is behatolásnak, országuk kifosztásának minősítik, ha az indiai kormány utakat épít, vagy elhatározza az ásványi kincsek kiaknázását. Megoldást jelent-e az új állam? Végül rá kell mutatni a terület stratégiai fontosságára is. Asszam és hegyvidéke északon Kínával, déléin Kelet-Pakisztánnal, keleten Burmával határos. Közismert, hogy a CIA amerikai titkosszolgálat ügynökei buzgón sújtják a hegylakók India-ellenes érzelmeit. De ugyancsak köztudomású az is, hogy a naga törzsbeliek átszökdösnek a kínai határon, s odaát katonai és politikai kiképzést kapnak. A nagák nemzeti tanácsa nyíltan kiállt a kínai támogatás mellett. Már működik egy naga kormány ls, amely teljes függetlenséget követel, és arra ls felhívta a figyelmet, hogy az őserdővel borított hegyek igen kedvező , feltételeket biztosítanak partlzánharc folytatására. Nem lenne nehéz ezt a területet második Vietnammá tenni. A hegylakók legnagyobb politikai szervezete az APHLC (Ali Party Hlll Leadens Conference — vagyis: Hegylakók Vezetőinek Altalános Pártkonferenciája). A szervezet 15 évvel ezelőtt követelt első ízben önálló államot a hegylakóknak. Az APHLC-beo a khasik vannak többségben; ez a legnagyobb és politikai, kulturális szempontból is a legfejlettebb törzs. Ezért viszont a kisebb törzsek félnek a khasik esetleges uralmától. Ézt ellensúlyozandó alakult meg a mízók nemzeti frontja és a garók diákszövetsége. A fiatal erók előretörtek, és a régi vezetők halogató taktikája és élettelen módszerei ellen fordulnak. A fiatalság szükség esetén, hajlandó a partizánharcra ls. Téíny, hogy az APHLC kénytelen engedni a fiatalok nyomásának és a „Közvetlen akció napja" jelszó rejtett fenyegetésével sikerült kikényszeríteni a hegyi állam megalakítását. Ez természetesen jelentősen növelte a fiatalok tekintélyét A kormány és az asszami Kongresszus Párt ugyan tiltakozik az ellen, hogy Gandhi asszony delhi kormánya elismerje az új szövetségi államot, de a khasi és dzsaintia Kongresszusi Párt támogatja az elismerést. Az első lépés megtörtént. Ki kell várni, hogy pozitív megoldások vagy ú) problémák kiindulópontját JelemU-a, A

napokban ú], egyelőire még névtelen Sitám alakult Indiában. Asszam szövetségi állam területéből kiszakították a garo, khasi, dzsaintia és más hegylakó népek terfiletét és ebbtfy új államat alkottak, azonban a rendőri hatalmat továbbra is Asszam gyakorolja. Az indiai államszövetség északkeleti csücske már a függetlenség kivívása óta gondokat okozott. Itt zsúfolódtak fissze a politikai, sfratégiai, kulturális, gazdasági és vallási problémák. Asszam már évezredek óta az északról délkeletre és a nyugatról keletre vándorló népek és törzsek vonulási útja .volt. Ezek a népek — amelyeknek bölcsőjét a Fülöp-szigeteken, Ausztráliában, Indonéziában, Kambodzsában és a Nikobarokon kell keresni — ideiglenesen Burmában, az Irrawaddy völgyében telepedtek le és innen húzódtak a mai Aszszam és Kelet-Pakisztán teriileiére.