Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-10 / 311. szám, Vasárnapi Új Szó

Nem engedhetjük meg y hogy csalódjanak Már tizennégy—tizenöt éves tlatalok ls politikai lázban égnek. Érdekli 6ket, mit mond Dubček és Svoboda. „Miért szeretitek fiket?" „Valami A|at csinálnak" — felelik. Már ilyen fiatalon is különbsé­get tudnak tenni, és ragaszkodnak ahhoz az újhoz, amit Dubiekék, Svobodáék „csinálnak". S ez vonatkozik a már „érettségi" rizsgát tett nagyokra ls, a nagy lányokra és a nagy fiúkra, akik velünk együtt valamit már tapasztaltak, átéltek, s értékelni tudják az eseményeket. Eletünk megújhodásának első nyolc hónapjában élni kezdtünk a lehetőségekkel, ha Itt-ott hibáztunk ls, megtanultunk beszélni és cselekedni, saját szemünkkel, de szocialista szemszögből nézni a dolgokra. Az emberiesség, a demokrácia, a szocializmus hagyo­mány nálunk, s az idei év tavaszán tág teret kapott a hagyományok éltetése. A fiatalok is ebben a politikában látták biztosítékát annak, hogy olyan helyzetbe már nem juthatnak, mint amilyenben apáik, anyáik éltek a torzításokkal terhes ötvenes években. S amikor az embert nagy E-vel kezdtük írni, jött a megrázkódtatás. A fiatalok azóta sok kérdésre keresnek választ. Ha kl is jelentik: nincs olyan erű, amely kitéphetné az Ifjú munkások, diákok, falusi fiatalok szívéből 1988 tavasza eszményeinek gyökerét — mégis él bennük a kétely. Ml lesz velünk, ha akaratunk ellenére mégis viszatérne az ötvenes évek szelleme?! Mert bizonyos jelek arra figyelmeztet­lek, hogy vannak Ilyen törekvések, gondoljunk csak a Prága—Ll­be& l „öreg kommunisták értekezletére". Különösen a pozíciójukat Sesztett funkcionáriusokról tudjuk, hogy mindent megtennének, csakhogy újra kezükbe kaparinthassák a hatalmat. Sorozatosan rá­galmazzák vezetőinket. Szerintük a régi vezetés húsz év alatt nem csinált annyi butaságot, mint az új vezetés január ötal Es bűnvádi eljárásokat javasolnak... 161 tudják a fiatalok is, hogy ez hová vezetae. S ha nem tudják, legalább sejtik, hogy ml élteti a merész séget ezekben az emberekben, hogy ilyen arcátlanul mernek fel­lépal. Legyünk őszinték. Ahány fiatallal csak beszéltem, mind azt mondta — nincsenek tisztában az Idegen csapatok jelenlétének okával, aggasztja őket, hogy egyes személyek kihasználhatják ezt a helyzetet... Ez élteti bennük a kételyt. Itt az a döntő pont, amely gondolkodásban, magatartásban változást Idézhet elő. Ez olyan tény, hogy nemcsak elgondolkoztatásra kell késztetnie Bennünket, felnőtteket. Tndnnnk kell, hogy a fiatalokban a mi el­képzeléseink keltették fel az érdeklődést, s politikai aktivitások nem kis ürömöt szerzett számunkra. Nem engedhetjük meg, hogy Ifjú aemzedékflnk csalódjon eszményeiben, az emberséges szocia­ltzmusbaa, az embert lelkesítő januári politikába*. Eletünk űj realitása a moszkvai egyezmények teljesítésén alapszik. Ezt meg kell értetnünk a fiatalokkal, mert a meggondolatlan sselekedet be­láthatatlan következményekkel járna. Megbocsáthatatlan bűnt kö­vetnénk el — Önmagunkkal szemben ls —, ha hagynánk, hogy a csalódottság eluralkodjék a fiatalokon, s magunkon Is. Mert nincs erre oknnk, ha nem is látjuk olyan rózsásnak a helyzetet, mint ahogy szeretnénk. Szögezzük le nyíltan — válaszképpen sok riatal kérdésére: a csehszlovák—szovjet szerződés első cikkelye határo­zottan kimondja, a szovjet csapatok egy része azért marad ideig­lenesen hazánk területén, hogy „biztosítsa a szocialista közősség országainak biztonságát a nyugatnémet militarista erők fokozódó revansista törekvéseivel szemben". A második cikkely pedig kimond­ja: „A szovjet csapatok nem avatkoznak bele a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság belügyeibe." (L. A lannár ntáai politika valórdvfltása tehát tőlünk függ. A ml akarásunk, kitartásunk, tetfrekéíjségünk a mérvadó. PETRÖCI BÁLINT Reménykedünk és rettegünk A világpolitikában nagyon ritka vendég mostanában a re­ménytkeltö örömhír. A gordiuszi csomóvá görcsösödön prob­lémák, vitás kérdések egyre bonyolultabbakká válnak és to­vábbra is veszélyben forog a világ békéje. Ezért fogadtuk talán túlzott derűlátással a washingtoni hírt, miszerint az Egyesült Államok teljesen beszünteti a VDK bombázását. Tud­juk, hogy az elhatározás indítéka nem a józan belátás, az őszinte békeszándék volt, számos más politikai szempont ját­szott közre abban, hogy Johnson hattyúdalaként elzengte a békés rendezés szükségességét. A sorozatos katonai kudarcok, Johnson kiúttaian vietnami politikája szembe állította az ame­rikai közvélemény nagyon jelentős részét a kormánnyal, a Demokrata Párt egysége megbomlott, s ekkor mentőövként a távozó elnök „bedobta" a bombázások beszüntetését. Ezért sem lehet ezt a lépést a béke kezdetének tekinteni, mivel a nemzetközi jog legalapvetőbb elveit semmibevevő bombázá­sok, vagy ahogy a világ nevezte „hadüzenet nélküli háború" abbahagyása tulajdonképpen csak a normális viszonyok hely­reállítását jelenti. Csupán az elkövetkező hónapokban derül majd ki,-vajon Johnson bejelentése azt jelenti-e, hogy az ame­rikai uralkodó körök a katonai megoldásról áttérnek a politi­kai megoldásra? Ha így lenne —, a harcterekről a figyelem a párizsi tárgyalások felé fordulna. A vietnami nép, amely oly hallatlanul súlyos áldozatokat hoz függetlenségéért, bebizonyította azt a történelmi tanulsá­got, hogy az ezerszeres katonai erő sem mindenható, és a gyil­kos fegyvereknél ls hatalmasabb a nép élniakarása, szabad­ságszeretete. Tudom, hogy a háború nem ért véget, lehet, hogy a vietna­mi népre még súlyos megpróbáltatások várnak, de kimond­hatatlanul örülök annak, hogy a VDK népe a föld alól újra kijöhet a napfényre, a kórházak, iskolák a rideg barlangokból visszatérhetnek a városokba, szerkesztőségi asztalunkra többé nem jönnek a romok között szüleiket sirató gyerekekről, a légikalózok embertelen támadásainak áldozatairól fényképek. Tudom Vietnamban még nincs béke, és az újjáépítés ugyan­olyan hősi kitartást követel majd, mint a fegyveres harc, de bízom benne, hogy lassan megindul az élet a meggyötört or- 1 szágban, megkezdik a sebek begyógyítását, és ebben számít­hatnak baráti segítségünkre. Miközben a világ közvéleménye élénk érdeklődéssel várja a vietnami fejleményeket, a Közel-Keletről Ijesztő hírek érkez­nek: az arab—Izraeli válság újabb robbanással fenyeget. Iz­rael mindmáig visszautasítja a Biztonsági Tanács határozatát, amely kiindulási alapul szolgálhat a békés rendezésre. Jarring ENSZ-megbízott sem talált kiutat. Múlnak a hónapok, nőttön nő az Idegesség, az arab menekültek radikalizálódnak, fokozó­dik a partizántevékenység a megszállt területeken, és a tűz­szünet! vonal mentén napirenden vannak az elkeseredett ösz­szetűzések. A szemben álló felek folytatják a gyorsütemű fegyverkezést, és mindkét oldalon egyre gyakoribbak az újabb összecsapás elkerülhetetlenségéről szóló nyilatkozatok. S hogy a közel-keleti fejleményekben a nagyhatalmak is érdekeltek, arról tanúskodnak a Földközi tenger térségében végrehajtott nagyarányú NATO hadgyakorlatok. Így a vietnami rendezés felcsillanó lehetőségét beárnyékolja a fokozódó közel-keleti feszültség. Reménykedünk, bizakodunk és közben újabb konfliktusoktól rettegünk. Súlyos problémák korát éljük. SZŰCS BÉLA •MIMIIÉ 1968. november 10. A NAP kel: 8.41, nyűg szik: 16.15 órakor. A HOLD kel: 19.38, nyugszik: 1L55 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük REKA — TIBOR aevfl kedves olvasóinkat • 1483 ban született LU­THER MARTON vallásrefor­mátor (+1548) • 1883-ban született BEDitlCH ANTO­NÍN WIEDERMANN cseh or­gonaművész, zeneszerző és zenepedagógus (+1951) • 1933-ban halt meg BAGI ILONA textllmnnkás, a ma­gyar munkásmozgalom már­tírja (szül.: 1911). Pénteken vagy hétfőn 8 oldalt? Véget ért az olimpia és a pénteki 0] Szó újra szerény négy oldalacskán Jelenik meg. Sajnos ba kell tartanunk a he­ti 84 oldalas átlagot. Amikor áttértünk a Vasárnapi 0| Szó kiadására, úgy gondoltuk, hogy a négy oldalon nagyon Jól megfér -a napi híranyag. Saj­nos a zajló események nem Igen igazodnak elképzeléseink­hez és pénteken bizony több­nyire megszorulunk. Ezért va­lami kiutat keresünk, törjük a lejünket. Terveink szerint ja­nuár elsejétől az ugyancsak négy oldalas hétfői szám ter­jedelmét szerettük volna fel­emelni nyolc oldalra. Ennek az előállítási költsége viszont annyiba kerülne, mint egy 16 oldalas számé, mivel vasárna­pi munkában készül, amlkoris mindent duplán kell megfizet­ni. Ezenkívül a nyomda mun­kaerővel nehezen tudná meg­oldani a hétfői nyolc oldalt. Epp ezért arra gondoltnnk, hngy mi lenne, ba ezzel a hét­főre tervezett négy oldallal a pénteki számot bűvítenénk, hi­szen vasárnap a hétfői szám négyoldalas híranyagát is gyakran alig tudjuk összeszed­ni (kivéve a sportot). Azl hisz­szük, ha a hétfői szám egye­lőre minlterjedelmfi is marad­na, egy 24 oldalas vasárnapi szám után ex azért elviselhe­tő. Kérjük kedves olvasóinkat, írják meg véleményüket: hét­főn, vagy pénteken legyen nyolc oldal? A múlt vasárnap arról Irtunk e helyen, hogy készülünk az Oj Szó 20. évfordulójára. Alis Jelent meg a beszámolónk, egyik olvasónk máris szemre­hányást tett, hogy ez az évfor tiii! ú nemcsak a lap munkatár sainak, hanem egy kicsit az olvasóknak is ünnepe, hiszen lkadnak szép s'zámmal közöt lük olyanok Is, akik az első számtói előfizetői lapunknak. Nagyon helyes volt ez a meg­jegyzés és ezért elhatároztuk, hogy egy egész oldalt szente­lünk olvasóinknak: írják meg néhány sorban, legkésőbb nn vember 20-ig, mi tetszik az Oj Szóban, ml nem tetszik, miért nőtt a szivükhöz a lap? A leg­több válaszokat közöljük és egy szép könyvvel jutalmaz­zuk. Reméljük, nem marad üres az olvasóknak szánt olda lünk. S ha már ennyi mindent ké­rünk olvasóinktól, mondjuk el •zt ls, hogy mi sem vagyunk restek és újabb és újabb lehe­tőségeket keresünk lapunk vál­tozatosabbá tételére. Cselényl László k Dl tő Párizsban tartóz­kodik és megígérte, beszámol olvasóinknak élményeiről, a párizsi eseményekről. S hogy ígéretét be ts tartja, erről ta hóskodlk mai számunkban az alső élménybeszámoló. Mnnka­társnnk, Bábi Tibor, két hétig fngoszlávlában járt, következő számunkban közöljük első ri­portját. Ezen kívül kővetkező szá­munkban lesz még sok más ér­dekes olvasmány. Megemlítjük kllzülflk Csető Jánosnak a ko­máromi hajógyár 70. évforduló­járól írt riportját, V. VanEnra érdekes elbeszélését, BarsI Im­re: Egy harcos emberöltő ldé­lése cfmfi írását, a Bratlslavá­ban épülő ENSZ számítóköz­pontról készített riportot és •ok más érdekességet. Jó szó­lakozáttl SZERKESZTŐSÉG I A bratislavai Közgazdaságtudományi Főiskola tudományos ta­nácsa köztársaságunk megalakulása 50. évfordulója alkalmából november l én ünnepi ülést tartott a Modra melletti Harmónia üdülőben. Dr. Sámuel Faltan, a Szlovák Nemzeti Front KB el­nöke, az ülés ünnepi szónoka értékelte Szlovákia történetének 1848-tól napjainkig húzódó szakaszát. M. BorodáCová felv. — CSTK) Beregovoj szovjet űrhajóst igy fogadia Moszkva lakossága. "(CSTK — TASZSZ felvétel) lan Bajla mérnök, a Szlovák Nemzeti Tanács művelődés- és tájékoztatásügyl megbízottjának helyettese a napokban fogad­ta a Bratlslavában vendégszereplő Szlovén Filharmónia öttagú küldöttségét. (I. Dubovský felv — CSTK) Kiesinger barátot keres Spanyolországban - Erre gyere ... csak utánam. (Die Welt)

Next

/
Thumbnails
Contents