Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-09 / 310. szám, szombat

[ HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK A harminchetedik 1968. A választási csinnadratta elcsitult: november 5-én megválasztották az Amerikai Egyesült Államok 37. elnökét, aki január 20-án veszi át hivatalát. A Fehér Ház új ura Richard Nixon, Eisenhower egykori alelnöke, aki különösen aktív szerepet játszott a hidegháborús években. A hadüzenet nélküli vietnami háborút elindító demokrata párti vezetés nyolcévi kormányzás után vereséget szenvedett, és átadja helyét egy republikánus elnök kormányának. 0 A választók dilemmája A viharosnak ígérkezett idei amerikai választásokon lényegében nem volt mi között választani, s ez nagy dilemma elé állította az amerikai kisembert, aki voksának leadásakor „az egyik tizenkilenc, s másik egy híján húsz" elv szerint oldotta meg dilemmáját, s a maga egyszerű logikájához igazodva szavazott a Demokrata vagy a Köztársasági Párt jelöltjére. Az egész választási kampány bonyolult bel- és külpolitikai helyzetben folyt le, melyben felfakadtak és hatványozottan jelentkeztek az amerikai társadalom összes problémái. Gondoljunk csak az elnökválasztási kampány idején kirobbant sztrájkokra, tömegzavargásokra, a néger gettók lázadásaira, a bűnözés és a politikai gengszterizmus fenyegető megnyilvánulásaira, a Marthin Luther Klng néger vezető és Róbert Kennedy esélyes demokrata párti elnökjelölt ellen elkövetett halálos merényletre. Találóan jellemezte a választások légkörét az amerikai külpolitikai hírlapírás veteránja, Walter Lippmann, amikor egyik helyzetképében azt írta, hogy „a legutóbbi száz Énben politikai rendszerünket nem Érte még olyan kritikus megpróbáltatás, mint most". A legismertebb és legtekintélyesebb amerikai lapoknak is az volt az általános megállapítása, hogy a mostani választási kampány az amerikai tőkés társadalom általános válságának elmélyülését tükrözte vissza. Az Atlantic című lap nyíltan bevallotta, hogy „belföldön és külföldön egyaránt megrendült o vezetésünkbe vetett bizalom". Valóban így van, hisz a jelenlegi demokrata párti kormány politikai ígéreteiből, terveiből alig valósult meg valami. John F. Kennedy életét máig is tisztázatlan, jórészt felderített, de nem bizonyított, pokoli ügyességgel megtervezett merénylet oltotta ki, s meghiúsította a becsületes szándékú elnök egyes pozitív céljainak elérését. Johnson elnöksége idején fokozódott, s világszerte elítélt, erkölcsi megbélyegzést kiváltó szennyes rietnami háború. Ma már világos, hogy az Egyesült Államok nem érte el célját DélkeletÁzsiában. Ugyanakkor a vietnami háború még többet is felemésztett, mint mennyit Johnson „nagy társadalom" elnevezésű fejlesztési tervére kívánt fordítani. A néger negyedek szinte hagyománnyá vált tavaszi és nyári lázadásai pedig elárulják, milyen „tökéletesen'" oldotta meg Johnson kormányzata a faji kérdést. Ilyen helyzetben Johnsonnak nem is lehetett más választása, mint a rezignálás. Pártja pozícióját azonban mindenáron meg akarta menteni: eddigi alelnökét, Humphreyt szerette volna utódjául tudni, ám Humphreyre is annyi felelősség hárult a Johnson-kormány politikájáért, hogy nem léphetett makulátlanul a választók elé. Bár Humphrey talán népszerűbb volt, mint Johnson és Nixon, — benne reménykedtek a faji egyenlőség hívei, a néger tömegek, a Kennedy család barátai, — mégis annyi szál kötötte a levitézlett Johnson-kormányzathoz, annyira le volt bilincselve, hogy a választók nem láthattak benne különösebb egyéniséget, aki képes lesz Amerika legégetőbb problémáinak megoldására. A demokrata választók legalább azzal akarták kifejezni csalódottságukat, kiábrándultságukat, hogy dacból az ellenpárti jelöltre adták szavazatukat. Még az észak-vietnami bombatámadások beszüntetése sem hajlította őket Johnson tábora felé. # Új elnök régi problémákkal Humphrey-vel ellentétben Nixon, az egykori republikánus alelnök, majd megbukott elnökjelölt kezdettől fogva magabiztosan lépett fel, biztos volt benne, hogy ő vonul be a Fehér Házba. Noha a tekintélyes közvélemény-kutató intézetek, például a Gallup Intézet gyakran adtak ki egymást megcáfoló jelentéseket, prognózisokat a Jelöltek esélyeiről, az amerikai viszonyokban járatos személyiségek Nixon győzelmét jósolgatták. Nem véletlenül. Nixonra ugyanis sok olyan jelző illik, amely a politikai változásokra váró amerikai polgár szemében rokonszenvessé teheti. Erőskezűnek tartják, határozott egyéniségnek. Alelnök volt akkor, amikor az Eisenhower kormány megkötötte a koreai fegyverszünetet. Miért ne köthetné meg elnöki minőségben a vietnami békét? Másik nagy előnye: jó szónok, tud a tömegek, illetve a hallgatóság szája íze' szerint teszélni, anélkül, hogy bármiben is elkötelezné magát. A nagytőke beruházási lehetőségeket vár tőle, azért is támogatta őt, az államok nagyobb jogkört, önállóságot, s ezt Nixon meg is ígérte nekik. A faji kérdésben óvatosan nyilatkozott, minden bajért a demokrata kormányt szidalmazta és okolta, de arról nem nyilatkozott, miként képzeli el a jövőben a faji egyenjogúság megvalósítását. Mindenki tudja róla, hogy nem szíveli a négereket. A vietnami kérdésben sem tett kötelező ígéretet, csupán kijelentette magáról, hogy ő az egyetlen politikus, aki gyorsan véget tudna vetni a háborúnak. Egyébként hivatalba lépéséig külpolitikai kérdésekben Johnson óhajaihoz igazodik, csak akkor lá togat el Vietnamba, ha ezt Johnson kívánni fogja. Egyébként az amerikai társadalom nincs elragadtatva az elnökválasztás győztesétől. Egyesek „serif

f került a Fehér Házba" megjegyzéssel mondanak lesújtó véleményt Nixonról, aki „Amerika összekovácsolását" tűzte ki fő feladatul. 0 Bizonytalan jövő Nixon nem ért el fölényes győzelmet: Humphrey-vel együtt a szavazatok 43—43 százalékát szerezte meg. A demokraták a szenátusban és a képviselőházban is megőrizték többségüket. Igaz, Goldwaterhez hasonló „szuperhéják" is visszakerültek az aktív politikai életbe. Nixon egyelőre nem nyilatkozik konkrét terveiről, sem leendő kormánya összetételéről. Azt azonban rebesgetik, hogy „békegalambok" alig kapnak benne helyet. Nixon ugyanis többszőr hangoztatta, hogy az ázsiai problémák túlságosan lekötötték a tőkés nagyhatalom figyelmét, s most inkább Európával és a Közel-Kelettel kellene tűnődnie. Nixon figyelmének előterében most a NATO aktivizálása, a fegyverkezés fokozása áll, s az sincs kizárva, hogy az augusztus 21-1 események után kialakult helyzetre hivatkozva erőpozíciós politikát kezd Európában, bár hangoztatja, hogy bizonyos modus vivendi-t akar a Szovjetunióval. Ám valószínű, hogy az atomsorompóegyezmény ratifikálásának halogatásával revolverezni akar, ami viszont csak fokozná a feszültséget. A jövőnek el kell döntenie, a régi vagy új Nixon került-e a Fehér Házba, okult-e a tapasztalatokból, a háborús politika kudarcaiból. LÖRINCZ LÁSZLÓ Csehszlovákiáról írják £ A Za rubezsom elemzése A Za rubezsom szovjet folyóirat 46. számában Kraminov „A Jövő vártáján" címmel vezércikkben foglalkozik a kapitalista világ több mint fél évszázados ellenforradalmi harcával. Hangsúlyozza, hogy ez a harc nemcsak szavak formájában és az újságok hasábjain nyilvánult meg. A kapitalizmus igyekezett e fél évszázad alatt minden forradalmi megmozdulást elnyomni. A cikkíró foglalkozik Csehszlovákiával is és megállapítja, hogy az első világháború után Lengyelország, Magyarország, Románia és Bulgária bevonásával egy szovjetellenes blokk alakult, amelyet a kisantant országai, köztük Csehszlovákia is támogatott. A hitlerizmus vereségével felbomlott ez a szovjetellenes blokk. A szovjet újságíró azonban rámutat, hogy az augusztusi csehszlovákiai események bebizonyították: Csehszlovákiában éppen úgy, mint Jugoszláviában és Romániában megmaradtak a szovjetellenesség régi gyökerei és ezek időközben újabb „hajtásokat" hoztak. A Za rubezsom cikkében e történelmi visszapillantás után visszatér a csehszlovákiai fejleményekre és megállapítja, hogy az eseményeket az egész kapitalista propaganda rendkívül erős szovjetellenes kam pányra használta ki, amely mái januárban elkezdődött és azóta egyre jobban erősödik. E kommunista- és szovjetellenes pro paganda fő „anyagszállítója „maga a csehszlovák sajtó, rádió és televízió volt." # A Népszabadság a szocialista közösségről A magyar lapok többsége a Nagy Október évfordulójának megünnepléséről számolnak be. Az ünnepi alkalomból Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes „A Szovjetunió a nemzetkö zi helyzet meghatározó ténye zője" címmel terjedelmes cik ket frt a Népszabadságban, s ebben közvetve Csehszlovákiával is foglalkozik. Többek között megállapítja: „A szocialista kö zösség egyes országaiban meg levő gondok részben objektív, történelmi, társadalmi okokkal, részben szubjektív, az emberek helytelen gondolkodásából és tetteiből eredő okokkal függ nok össze. De a problémák mindenképp részlegesek, átmeneti jellegűek, és megoldásuk végső soron a szocialista társa dalmi rendnek az illető testvéri országban történő'erősödését, egyben a szocialista közösség egységének magasabb fokát fogja eredményezni". 9 Borba: Csehszlovákiában fokozódik a feszültség A jugoszláv lapok az utóbbi napokban rendkívül terjedelmes cikkeket közöltek Csehszlovákiáról. A belgrádi Borba többek között megállapítja, hogy „Csehszlovákiában egyre jobban fokozódik a feszültség". Ezt főleg azzal magyarázza, hogy több szocialista ország propagandája fokozódó nyomást gyakorol a Központi Bizottság üléNixon FSoridahan tanácskozik Az elnökválasztás visszhangja Washington — Richard Nixon, az új amerikai elnök csütörtökön tanácsadóival megbeszéléseket folytatott Floridában, ahová mindjárt megválasztása után elutazott. Az UPl hírügynökség jelentése szerint Nixon mindjárt a tanácskozások első napja után bizonyos döntéseket hozott. Először is találkozni akar Johnson elnökkel, hogy tájékozódjék Vietnam és a párizsi béketárgyalások kérdésében. A találkozó időpontja Johnsontól függ. Nixon továbbá elhatározta, hogy beiktatásáig nem hagyja el az Egyesült Államokat. Csak abban az esetben hajlandó esetleg Párizsba vagy Saigonba utazni, ha erre közvetlenül felszólítja őt Johnson. Legközelebbi munkatársai Fegyveres repiilőgéprablás Párizs — Az Onasszisz milliárdostól bérelt Olympie Airways légiforgalmi társaság Boeing típusú utasszállító repülőgépét pénteken délben két fegyveres férfi visszatérésre kényszerítette az Orly párizsi repülőtérre. A New York—Párizs—Athén vonalon közlekedő repülőgép röviddel délelőtt indult el az Orly repülőtérről, 130 utassal a fedélzetén. A felszállás után nemsokára két pisztoly9kkal és gránátokkal felfegyverzett férfi hatolt be a személyzeti fülkébe és visszatérésre kénysze rítette a pilótát. Az egyik férfi arra kényszerítette a légikisasszonyokat, hogy az utasok között röpcédulákat osszanak szét, amelyeken ez állt: „A görögországi nemzetközi kommandók fegyveres parancsnoksága" hatalmába kerítette és útirányának megváltoztatására kényszerítette a Boeing 707-es repülőgépet. Ez az akció részét alkotja a Görögországot terrorizáló fasiszta rendszer elleni szabotázsakciók programjának. Az Olympie Airways társaság Onasszisszé, aki támogatja az ezredesek önkényuralmát. A társaság olyan turistákat és kereskedőket szállít, akik pénzükkel a diktatúrát támogatják. Nem akarjuk Papadopuloszt. Nem akarunk együttműködni a fasiszta Görögországgal". A repülőgép visszatérése után a két támadót letartóztatták, de személyazonosságukat még nem sikerült megállapítani. szerint Nixon gondosan felkészül hivatala átvételére, és nem akar elhamarkodott döntéseket hozni, főként a kormány tagjainak kiválasztása és más vezető tisztségek betöltésében. Mindenekelőtt tanulmányozza az 1970. évi szövetségi költségvetési javaslatot. A Párizsban megjelenő International Herald Tribúne tegnapi cikkében hangoztatja, hogy Nixon kormánya az amerikai politikai közép védelmére törekszik a jobboldali és baloldali támadásokkal szemben. Nixon tudatában van annak is — hangoztatja a lap —, hogy belpolitikai téren mindaddig nem érhet el lényeges haladást, amíg meg nem szabadul a vietnami háború terheitől. Ceausescu, a Román Népköztársaság államtanácsának elnöke, az RKP főtitkára táviratban fejezte kí jókívánatait Richard Nixonnak az Egyesült Államok elnökévé történt megválasztása alkalmából. Paul Nieulescu Mizli Budapesten Budapest — Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Paul Niculescu Miztl, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság tit kára. A néhány napos baráti látó gatás nyilvánvalóan összefügg a kommunista és munkáspártok tanácskozását előkészítő bizottság november 17-én Budapesten kezdődő ülésével. Shell benzinkutak Magyarországon London — A Shell cég Magyarországon — első nyugati cégként — 10 benzinkutat létesít, amelyek Shell-benzint fogják árusítani — közölte tegnap a londoni Times. Az első benzinkutat a jövő év végéig építik fel. A cég képviselői már tanulmányozták a magyarországi gépkocsiközlekedés helyzetét és kijelölték a többi kilenc benzinkút megfelelő helyét is. Rövidesen létrejön az erre vonatkozó megállapodás a magyar hatóságokkal, amelyek már három éve titkos tárgyalásokat folytattak az ügyben. sét előkészítő pártelnökségre. A Borba szerint a CSKP progreszszív vezetősége maga mögött tudhatja a párt és az egész munkásosztály döntő többségé nek bizalmát és támogatását, ez pedig nem lebecsülendő tényező. A Jugoszláv lap végül nagy jelentőséget tulajdonít a Dubček—Kuznyecov megbeszélésnek, melynek során a szovjet megbízott tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottsága leg utóbbi ülésének külpolitikai kérdésekkel foglalkozó határozatáról. ® Hasznosak voltak a szovjet—francia megbeszélések A hét elején Moszkvában lezajlott szovjet—francia pártközi tárgyalások visszhangja azt bizonyítja, hogy eredményesek voltak. A francia lapok többsé ge megállapítja, hogy az FKP vezetői igyekeztek megértést tanúsítani a csehszlovákiai fej leményekkel kapcsolatban és bár továbbra is fenntartották nézeteiket, nem került nyílt szakításra sor a két párt között. A tárgyalásokról Waldeck Rochet főtitkár személyeseit számolt be francia újságíróknak, és hangoztatta, hogy távolról sem adták beleegyezésüket a fegyveres beavatkozáshoz, csupán meghallgatták a szovjet fél érvelését. Rochet fő titkár elismerte, hogy a cseh szlovákiai események negatív hatást gyakorolnak az egész nemzetközi kommunista mozgalom együttműködésére. EGY ÉVI BÖRTÖNNEL sújtot ták Beate Klarsfeld berlini származású francia állampolgárt, aki a Kereszténydemokrata Unió nyugat-berlini kongresszusán arcul ütötte Kiesinger bonni kancellárt. A bűnvádi eljárás megindítását munkatársaival folytatott tanácskozás után — maga a kancellár kérte. DR. FRANTIŠEK ZACHYSTAL, Csehszlovákia új algíri nagykövete csütörtök este meglátogatta Ahmad Kaidot, az Algériai Nemzeti Felszabadítás! Front Párt egyik vezetőjét. A nagykövet október 4-én adta át megbízó levelét az Algériai Forradalmi Tanács elnökének. AZ ÉSZAK-CSEHORSZÁGI KERÜLET képviselői a NOSZF 51. évfordulója alkalmából a Vlagyimir! területre látogattak. A küldöttséget, amelyet Ladislav Kreperat, a CSKP észak-csehországl kerületi bizottságának titkára, a Központi Bizottság tagja vezet, fogadta Mihail Ponomarjov, az SZKP Központi Bi zottságának póttagja, a vlagyi miri területi pártbizottság első titkára. A KENNEDY-FOKRÚL tegnap egy Thor-Delta rakéta segítségével két mesterséges holda! bocsátottak fel. A Pioneer fi. elnevezésű holdon elhelyezett műszerek a napkitörésekről, a kozmikus sugárzásról, az elektromos és mágneses erőtérről szolgáltatnak adatokat. WALTER ULBRICHT, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára Marx és Engels műveinek új 40 kötetes kiadásával ajándékozta meg Gomulkát, a LEMP Központi Bizottságának első titkárát, Marx születésének 150. évfordulója alkalmából. A JUGOSZLÁV KORMÁNY ha tározata értelmében a jugoszláv állampolgárok ezentúl kiutazás! engedély nélkül utazhatnak mindazon országokba, amelyekkel Jugoszlávia diplomáciai kapcsolatokat tart fenn. A MUNKÁSPÁRT a New Forest-I választó körzetben tartott pótválasztáson elvesztette a szavazatok 14 százalékát, viszont a konzervatív Párt jelentősen megerősítette helyzetét. A PERUI KATONAI JUNTA Ili vatalosan visszautasította a külföldi magánberuházások védelmére és támogatására létesített nemzetközi szövetség azon fenyegetését, hogy az International Petroleum amerikai kőolajtársaság kisajátítása miatt Peruban beszüntetik a külföld! beruházásokat.