Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-07 / 308. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. november 7. Csütörtök 0 XXI. évfolyam, 308. szám Ára 40 fillér Ünnepi ülés Prágában és Bratislavaban az NOSZI51. évfordulójának tiszteletére A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulójának előestéjén a prágai Nemzeti Színházban a központi pártszervek és a Nemzeti Front szervezetei ünnepi estet rendeztek, amelynek keretében a vendégek megtekintették Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjét. Az ünnepi est vendégei között voltak: Alexander Dubček, Gustáv Husák, Olrich Cerník, Evžen Erban, a CSKP KB elnökségének tagjai, valamint más politikai és közéleti személyiségek. Jelen volt Zdenék Fierlinger, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottságának elnöke is, továbbá V. I. Gorszkov, a Szovjetunió hivatalos küldöttségének vezetője, a küldöttség tagjai, valamint Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete. Az állami himnusz elhangzása után Evžen Erban, a Nemzeti Front elnöke mondott beszédet. Erban elvtárs beszédében a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom fejlődése szempontjából méltatta a Nagy Október jelentőségét. Hangoztatta, hogy 1917-ben, amikor a kommunistákat az egész orosz munkásosztály és a lakosság túlnyomó része támogatta, bebizonyosodott az a lenini igazság, hogy a forradalmi párt csak akkor erős, ha szoros kapcsolatban áll a néppel. Méltatta Október jelentőségét hazánk létrejöttében és a CSKP megalakulásában, a Szovjetunió szerepét Csehszlovákia függetlenségének és nemzetei szabadságának kivívásában. Kiemelte, hogy pártunk 1968. januárja után is Október szellemében cselekedett, amikor annak eszméit meg akarta tiszti tani a torzulásoktól. A Szovjetunióval való szövetségünket a jövőben is az egyen(Folytatás a 2. oldalon) Október szellemében, saját feltételeink szerint I RÉGI PÁRTTAGOK A PRÁGAI VÁRBAN I DUBČEK ELVTÁRS BESZÉDET MONDOTT (CSTK) — Alexander Dubček, Oldfich Cerník és Gustáv Husák elvtárs tegnap a Nagy Ok tóberi Szocialista Forradalom előestéjén beszélgetésen vett részt Csehszlovákia Kommunista Pártja alapító és háború előtti tagjaival. A beszélgetés 130 résztvevőjét a kerületi pártbizottságok jelölték ki. A találkozón. Alexander Dubček elvtárs beszédet mondott: Üdvözölte a párt régi, háború előtti tagjait, majd igy folytatta: Pártunk életét megalakulása óta számos tényező befolyásolta Mi, csehszlovák kommunisták tudatában voltunk és vagyunk annak, hogy a nemzeti szabadságért és az állami szuverenitásért folytatott küzdelem ebben az évszázadban összeforrt és jelenleg is összekapcsolódik a szociális haladásért, a nemzetközi szocializmusért folytatott harccal. Büszkén ragaszkodom népünk haladó hagyományaihoz, magunkat a cseh és a szlovák nép évszázados szociális és nemzeti harca örököseinek tekintjük. És ebben az értelemben, éppen azért, mert nemzetünkhöz, országunk népéhez tartozunk, internacionalisták vagyunk. Lenin művéhez és üzenetéhez fordulunk és emlékezetünkbe idézzük, milyen erővé vált a világban az alkotó marxizmusleninizmus. Ennek a legfontosabb, legkifejezőbb bizonyítéka a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelynek 51. évfordulóját holnap ünnepeljük. A néptömegek, a nemzetek megkezdték a világ átalakítását. Létrejött az első szocialista állain. A világ sohasem felejti el, hogy milyen, valóban úttörő szerepet töltött be Lenin pártja és a Szovjetunió népe az emberiség történelmében. A szocializmus eszméjét Lenin vezetésével a történelem folyamán első ízben próbálták kí a gyakorlatban és ezt továbbfejlesztették. Ügy vélem, ez alkalommal szükségtelen részletesen beszélni arról, miképpen változott meg az első szocialista állam fennállásának éveiben Oroszország nemzeteinek élete. (Folytatás a 2. oldalon) üdvözlő távirat az NOSZF 51. évfodulója alkalmából Ľ. I. BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva Tisztelt Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulója alkalmából a CSKP KB, a Nemzetgyűlés és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya, a csehszlovák dolgozók nevében és a saját nevünkben elvtársi üdvözletünket küldjük az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, a Szovjetunió Minisztertanácsának és az egész szovjet népnek. Oroszország proletariátusának győzelme a világtörténelem új korszakának kezdetét jelentette, egy olyan korszakét, melyet a szocializmusnak a kapitalizmus elleni döntő harca jellemez. (Folytatás a 2. oldalon) OKTÓBER ÉVFORDULÓJÁN írta: SZÁNTÓ LÁSZLÓ akadémikus A

Nagy Októberi Szocialista Forradalom, mely az emberiség történetének korszakos jelentőségű eseménye, lényegében különbözik az összes előző forradalmaktól. Míg amazok csupán az embernek ember által való kizsákmányolása már elavult formáját és módját cserélték fel hatásosabbal, s ezzel a régi uralkodó osztályt új uralkodó osztály váltotta fel, addig emez, a kizsákmányolást megszüntetve, az emberek egymáshoz való viszonyának olyan struktúráját teremti meg, amely az osztály nélküli társadalom felé fejleszthető. Az Októberi Forradalom máig ható jelentősége abban van, hogy a történelem során először vezérelte a forradalmi tömeget tudományos elmélettel megvilágított tudat. Világos volt előtte az, amit politikai vezetője, a kommunista párt mondott, hogy mindenek előtt a politikai hatalmat kell kiragadni a burzsoázia kezéből, és saját államapparátust, a munkásosztály és a többi dolgozó érdekeit szem előtt tartó államot kell teremtenie. A szovjetek rendszerének megalakításával ez meg is történt. A szovjetek a nép hatalmának legközvetlenebb szervei, melyekben választott képviselőivel képviselteti magát. A választők által a képviselők felelősségre vonhatók, számotadásra kötelezettek, és ha a választók úgy látják jónak, vissza is hívhatók. Marx, Engels és Lenin a szovjetek képviselőinek és választóiknak ilyen viszonyában látták az igazi, a magasabbrendű, a szocialista demokrácia egyik döntő vonását. Ez a demokrácia azonban csak a nép számára demokrácia, az osztályellenség felé diktatúra. A szovjet államforma másik fő vonása, hogy egyesül benne a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, nem úgy mint a burzsoádemokrata államformában, ahol a törvényhozás és végrehajtás szervei egymástól elválasztva nem függnek egymástól. A második világháború után keletkezett szocialista államok formájukban különböznek a történelem első proletár államának formájától. Ezekben a forma a nemzeti bizottságok, illetve a tanácsok, de tartalmuk, feladatuk és jelentőségük azonos amazzal. A két háború között, illetve a háború idején, de az azt követő években is különféle okok következtében a szovjet demokrácia jelentős mértékben formálissá vált, s a munkásosztály és a dolgozók felé is mindinkább diktatórikus jelleget öltött. Sajnos ezzel a negatív tartalmával nagy hatással volt az éppein keletkezőben lévő új, szocialista államokra. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa éles harcot indított a szocialista demokrácia torzulásainak megszüntetéséért, a pártéletben a lenini normák felújításáért és a valóban szocialista, demokratikusan működő állami intézmények kialakításáért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak azonban nemcsak politikai feladatai voltak, tehát nemcsak a forradalom vívmá(Folytatás a 2. oldalon! A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 1968. október 27-i alkotmánytörvény Olvasóink valószínűleg meglepődnek a fenti cím láttán. Ez ugyanis szó szerint egyezik azzal, amely lapunk október 29-t számának első oldalán hívta fel a figyelmet a nemzetiségi alkotmányt örvény szövegére. Kötelességünknek tartfuk, hogy magyarázattal szolgáljunk, bármennyire is kínos ez számunkra. Október 29-t, keddi lapszámunkban ezt az alkotmánytörvényt teljes egészében a CTK előző napi anyaga alapján közöltük, annak tudatában, hogy ezt a szöveget hagyta jóvá a Nemzetgyűlés október 27-i plenáris ülésén. Egy-két nappal később már szlgnalizálták nekünk, hogy a Nemzetgyűlés valószínűleg egy másik, a Nemzetgyűlés bizottságai által módosított szöveget fogadott el. Érdeklődtünk a Csehszlovák Sajtóiroda bratislavai központjánál, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy az általunk közölt szöveg autentikus és végleges. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése szem előtt tartva, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népét, amely a teljes államhatalom forrása, a közös hazában megbonthatatlan egységben a cseh és a szlovák nemzettel a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiség is alkotja s ezek a nemzetiségek, a Nemzeti Front politikájának szellemében, alkotó módon részt vesznek az ország fejlesztésében s egyben kibontakoztatják nemzeti életünk sajátos tormáit; arra törekedve, hogy elmélyítse és megszilárdítsa a nemzetek és a nemzetiségek testvéri együttélését és szolidaritását s a nemzetiségeknek biztosítsa a részvételt az államhatalomban és megadja további fejődésük hatékony kezességét, az alábbi alkotmánytörvényt fogadta el: További bejelentések alapján Prágában, a Nemzetgyűlés Illetékes szerveinél is kivizsgáltuk az ügyet. Itt megállapítottuk, hogy a gyanú helyénvaló volt, az elfogadott alkotmánytörvény szövegétől több jelentős részletében eltérő anyagot közöltünk. Bár a szerkesztőséget ezért semminemű felelősség nem terheli, kérjük olvasóink elnézését ezért a hibáért, amely lapunk két évtizedes történetében egyedülálló. Egyben felszólítjuk a ČTK vezetőségét, hogy azonnal indítson vizsgálatot a felelősség eldöntésére és annak eredményéről — lapunk közvetítésével — tájékoztassa olvasótáborunkat is. Az alábbiakban közöljük a Nemzetgyűlés október 27-i ülésén megszavazott nemzetiségi törvény teljes szövegét. 1. CIKKELY A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, mint a cseh és a szlovák nemzet, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek közös állama, a szocialista demokrácia és az internacionalizmus szellemében a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségeknek biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit. 2. CIKKELY A nemzetiségek létszámuknak megfelelően nyernek képviseletet a képviseleti testűletekben és más választott szervekben. 3. CIKKELY (1) A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű polgároknak, nemzeti fejlődésüknek megfelelő terjedelemben, a törvény által megszabott feltételek között biztosítják: a) a saját nyelvükön való művelődés jogát, b) a sokoldalú kulturális fejlődés jogát, c) az illetékes nemzetiség által lakott területeken saját nyelvük használatának jogát a hivatalos kapcsolatban, d) a nemzetiségi kulturális-társadalmi szervezetekben való társulás jogát, e) a saját nyelvű sajtóra és tájékoztatásra való jogot. (2) Törvények szabályozzák az 1. számú bekezdésben felsorolt jogok terjedelmét és feltételeit. 4. CIKKELY (1) A polgár szabadon, saját meggyőződése szerint dönt nemzetiségéről. (2) A bármely nemzetiséghez való tartozás egyetlen polgárnak sem lehet kárára érvényesülésében a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben. (3) Tilos az elnemzetietlenítésre irányuló nyomás minden formája. 5. CIKKELY Ezt az alkotmánytörvényt a Szövetségi Gyűlés törvényeivel és a nemzeti tanácsok törvényeivel hajtják végre. A nemzeti tanácsok törvényei egyben meghatározzák, hogy mely képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett létesülnek olyan szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségi jogok érvényesítését. 6. CIKKELY Az alkotmány (Tt. 100/1960 sz. alkotmánytörvény) 25. cikkelye ezzel hatályát veszti. 7. CIKKELY Ez az alkotmánytörvény 1969. január 1-én lép életbe.