Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-07 / 308. szám, csütörtök

Október szellemében, saját fettételeink szerint |Folytatás az 1. oldalról) Az egész világ jól tudja és értékeli, mit jelentett a munkások és a földművesek első államának létezése. Az októberi forradalom a nemzetek szabadságáról, a békéről és a szociális igazságosságról szóló jelszavaival mélyrehatóan befolyásolta az európai forradalmi és demokratikus folyamatokat. Azáltal, hogy az emberiség történelme során első ízben a munkásosztály, a dolgozó nép kezébe adta a politikai hatalmat. Az októberi forradalom volt tehát az az alapvető tényező, amely teret biztosított nemzeteinknek az állami önállóságért, a nemzeti függetlenségért folytatott harca számára. Csehszlovákia Kommunista Pártja ebben a szellemben folytatta harcait, munkáját a csehszlovák társadalomnak szocialista társadalommá való átalakításáért, ebben a szellemben akar a párt továbbra Is dolgozni: tiszteletben tartani a szocializmusért vívott küzdelem nemzetközi voltát, azonban egyúttal saját feltételekből, saját hagyományaiból kíván kiindulni. Nem kerestünk sohasem és nem keresünk ma sem más ntat, más külpolitikai orientációt, csupán a szoros együttműködést a Szovjet•nióval és annak pártjával, a szocialista közösség országaival és pártjaival és a nemzetközi kom munista mozgalommal. Ezt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának előestéjén ismét kinyilatkoztatjuk. Az első szocialista állam meg alakításának 51. évfordnlúja alkalmából üdvözöljük a Szovjetunió népeit és kommunistáit. Dubček elvtárs a továbbiakban p történelem egyes tanulságairól beszélt. Az egyik legfontosabb tanulság áz, hogy a párt önkéntes, demokratikus és valóban tartós bizalmat és tekintélyt a nép körében csak is a marxizmus—leninizmus alko tó érvényesítésével, csupán szocialista politikával nyerhet, amely politika azokból a feltételekből in dnl ki, amelyekben a nép él. Az az időszak, amikor a pártvezetőség nem tartott fenn szoros kapcsolatot a néppel, sőt fölényesen kezdett viselkedni a népréte gekkel szemben, azt állítva, hogy a tömeg nem forradalmi, sőt pasz szív és hogy nem lehet vele mit kezdeni, válságot jelzett a pártban, és az ilyen Időszak mindig egy megújhodási folyamat szükségességét Idézte elő a pártban. Éppen ezzel kapcsolatban szeretnék önöknek köszönetet mon dani és az önök útján minden áldozatkész és becsületes párttagnak azért az erőfeszitésért és áldozatért, amelyet ezekben a harcokban hozott. Több mint 26 eiren életüket áldozták ebben a harcban. Ma a forradalom előtti tagok java része megérdemelt nyngalmát élvezi. Most nemcsak a kegyeletről és a párt számára Végzett mnnka erkölcsi elismeréséről van sző. Kötelességünk tudatában arra törekszünk, hogy nemcsak szavakkal ismerjük el az érdemeket, hanem a lehető leghatásosabb módon segítsük megoldani azok szociális és létkérdéseit is, akik érdemeket szereztek a köztársaságért, annak szocialista jellegéért, és a szocializmus győzelméért vívott harcban. Élénken emlékezetünkben él — folytatta Dubček elvtárs —, hogy pártunk a felszabadulás után mint a legerősebb politikai párt azért emelkedhetett ki, mert széles körű nemzeti és demokratikus, marxista irányú osztálypolitikát követett, amely a nemzet minden rétegének távlatot és teret biztosított érdekei és kezdeményezése érvényesítésére, hogy képes volt demokratikus módon együttműködni a többi partnerekkel minden kérdésben, amelyben közös érdekekről volt szó. Ezeknek az elveknek az alapján léptünk a szocializmus építésének útjára 1948 februárjában. A február utáni időszakról, mint húsz elfecsérelt évről, a hanyatlás éveiről beszélni szélsőséges és rosszindulatú szemlélet. Nemcsak hogy nem feiel meg a valóságnak, ha nem ezek olyan nézetek, amelyeket kommunistaellenes és szocia listaellenes erők sugalmaznak. Megdönthetetlen tény az, hogy ebben az időszakban a párt vezetésével és a nép munkájával országunkban és társadalmunkban mélyreható történelmi átalakulások történtek. Azoknak a fogyatékosságoknak az oka, amelyek a január utáni elvileg szocialista és pozitiv fejlődés közben fordultak elő, objektív feltételekben és szubjektiv fogyatékosságokban rejlettek. A január utáni időszakban és fejlődés során olyan szocialistaellenes erők is előtérbe tolakodtak és kerestek érvényesülést, amelyek nem képezték a január utáni politika tartalmát, hanem ellenkezőleg, annak fékezői voltak. Ez irányban már sokat helyrehoztunk. Ezekből a jövőre nézve tanulságot kell merítenünk. Éppen azért, mert szilárdan elhatároztuk, hogy a január utáni politika elveit valóra váltjuk. Bár a Központi Bizottság júliusi plénuma azt a nézetet és meggyőződést vallotta, hogy pártunknak elég ereje volt ahhoz, hogy az ideiglenes akadályokat leküzdje, tény az, hogy a szövetséges államok más álláspontot foglaltak el, és augusztus 21-én katonai beavatkozással ú) körülményeket teremtettek országunkban, amelyekből szükségképp kénytelen kiindulni pártunk jelenlegi politikája és an nak a politikának a folytatása, amelyet januárban kezdtünk meg, és amelyekhez a hibák és a fo gyatékosságok nélkül továbbra is vissza akarunk térni. Tndjuk azonban, hogy más né zetek, a párt további tevékenysé gének szélsőséges koncepciói is felmerülnek. A pártban olyan személyek lépnek fel. akik radikális ielszavakat hangoztatnak, álforradalmi gesztusokat alkalmaznak, engednek a nacionalista hangulat nyomásának, tavadiák az alapvető stratégiai orientációnkat, elutasítják a moszkvai jegyzőkönyvekben foglaltak becsületes teljesítését. Ezeket a kalandor hangulatokat és nézeteket paralizálnunk kell, mert a pártot mellékútra vezetnék és konfliktusba kevernék a többi szocialista országgal, amely következményeiben veszélyeztetné a szocializmus fejlődését országunkban. Ünnepi ülés Prágában és Bratislavában (Folytatás az 1. oldalról) jogúság demokratikus elvén alapuló sokoldalú együttműködésben látjuk — mondotta. — A függetlenség, a kölcsönös be nem avatkozás és a szocialista Internacionalizmus szellemében akarjuk áthidalni a múlt események következményeit. Eletünk konszolidálásának, a szövetségi és barátsági kapcsolatok kölcsönös normalizálásának továbbra is a moszkvai tárgyalásokból és a bratislavai nyilatkozatból kell kiindulnia. Beszéde végén Evžen Erban szívből jövő jókívánságait fejezte ki a Szovjetunió népének a világbékéért és nagy szocialista hazája fejlesztéséért vívóit harcához. (sm) • • • Bratislavában a szlovákiai központi párt-, állami és társadalmi szervek, illetve szervezetek a Szlovák Nemzeti Színházban emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulójáról. Az ünnepi esten megjelentek az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai: Sámuel Faltan, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke, Ondrej Klokoč, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Róbert Harenčár és Viktor Pavlenda, valamint Július Turček, az SZLKP KB elnökségének póttagja. Jelen voltak a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének, az SZNF Központi Bizottságának tagjai és a városi szervek képviselői. Az ünnepi esten megjelent Ivan Szemjonovics Kuznyecov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, a konzuli testületek és az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok bratislavai parancsnokságának számos képviselője. Az ünnepi est szónoka Bohuslav Graca elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának titkára volt. Hazánk kerületi székhelyein is megemlékeztek az NOSZF 51. évfordulójáról. Kassán a kerületi, a járási és a városi szervek az Állami Színházban rendeztek ünnepi estet. Az ünnepi beszéd elhangzása után, amelyet Vojtech Choleva, a Szlovák Nemzeti Front kerületi bizottságának elnöke tartott, balettelőadás következett. Brnóban a Barátság filmszínházban ugyancsak ünnepi estet rendeztek a kerületi, járási és városi szervek. A Tiszta égbolt című szovjet film bemutatása előtt Vladimír Lene, a CSKP városi bizottságának vezető titkára, a Nemzeti Front kerületi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Elhangzanak azonban nézetek az ellenkező pólusról is, amelyek egy kézlegyintéssel Ítélnek el minden újat, helyeset, amit a párt politikájába a Január hozott. Kétséget igyekeznek kelteni abban, jó-e az, hogy most a nemzet nagy többsége őszinte meggyőződésből velünk halad és egyetért. Ismét bíróságokat és államügyészeket emlegetnek, bár valamennyien tudjuk, hogy milyen tragikus tapasztalatok járnak az ilyen gyakorlattal. Ezért sajnálatra méltóknak tartjuk azokat a kísérleteket, amelyek visszaélnek a párt érdemes tagjainak nemes és becsületes érzelmeivel, akik különösen fájdalmasan viselik el a legutóbbi események tragikumában azt a tényt, hogy a párt vezetősége és egysége elleni támadásra akarják őket felhasználni. Amennyiben ezek a kísérletek azt a célt követik, hogy következetesen teljesítsék a moszkvai egyezményeket, akkor tulajdonképpen itt nyitott ajtót döngetnek. Amennyiben azonban a párt irányvonalának megváltoztatására irányuló nyomásról van szó a január előtti viszonyok védelmének értelmében, úgy az ilyen törekvéseknek semmi közük sincs az egyezmények teljesítéséhez, és az Ilyen tevékenység az egész pártra nézve tragikus következményekkel jár. Elvtársak, a fő célok, amelyekre a legközelebbi hetekben akarjuk figyel műnket irányítani, és amelyekkel meg akarjuk szilárdítani a pári nézet- és akcióegységét, és amelyekkel ezt az egységet offenzív akcióba akarjuk lendíteni, azokból a szándékokból erednek, hogy a negatív kísérőjelenségektől megszabadított január utáni poli tikát akarjuk folytatni továbbra is. Ebből a szempontból a Közpon ti Bizottság legközelebbi ülésén a következő fő leiadatokat kíván juk kitűzni: — továbbra is erősíteni kell a párt vezető szerepét és tekinté lyét, — országunkban határozottan meg akarjuk erősíteni a szociális ta társadalmi rendszert, — folytatni akarjuk a Nemzeti Front aktív politikáját, — a föderációról szőlő törvény elfogadása után törődnünk kell a föderáció következetes és megfon tolt realizálásával, és emellett meg kell szilárdítanunk a cseh és szlovák nemzet testvéri kapcsola tait, az állam egységét, és fokozni a többi nemzetiségre irányuló figyelmünket, — meg kell szilárdítanánk az állami szerveket, — a gazdasági életben továbbra Is fejlesztenünk kell a gazdasági reformot, be kell vezetnünk az irányítás új rendszerét, fokoznunk kell a dolgozók közvetlen részvételét az frányftásbaR, a termelés összetételében pedig szorgalmaznunk a haladó változások foganatosítását, és törődnünk kell a sürgős szociális kérdések aktív megoldásával. Külső kapcsolatainkban fő feladatunknak a kapcsolatok teljes normalizálását tekintjük a szocialista országokkal, részvételünket a szocialista közösség megszilárdításában, a békéért és az imperializmus ellen folytatott harcában. Kinevezés (ČSTK j — Ludvík Svoboda köztársasági elnök dr. Ladislav Novákot Csehszlovákia új EAKbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki. Ezzel egyidejűleg felmentette Ottó Kličkát, Csehszlovákia EAK-beli eddigi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A köztársasági elnök Ottó Kličkát Csehszlovákia jugoszláviai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki. Ezzel egyidejűleg felmentette tisztsége alól Ladislav Simovičot, Csehszlovákia eddigi rendkívüli és meghatalmazott jugoszláviai nagykövetét, akit más feladatokkal bízott meg. A szovjet egységek távozása (ČSTKJ — A szovjet hadsereg legutolsó egysége tegnap hagyta el a dél-csehországi kerületet. E likvidációs egység feladata az elhagyott térségek egészségügyi és pirotechnikai ellenőrzése volt. A Dél-csehországi Kerületi Nemzeti Bizottság Jelentése szerint valamenynyi térséget, ahol a katonaság állomásozott, teljesen rendbe hoztak. Október évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) nyait kellett a külső és belső osztályellenség ellen megvédenie. Döntő fontosságú szerepe volt a munkásosztálynak a kapitalista gazdasági rendszer szocialista jellegű gazdasági rAidszerré történő átszervezésében. A munkásosztály és szövetségesei a kommunista párt vezetésével arra használták fel politikai hatalmukat, hogy megszüntessék a kapitalista termelési viszonyokat és megteremtsék a szocialista jellegű termelési viszonyokat, a termelőeszközök társadalmi, szocialista tulajdonát. A

munkásosztály és szövetségesei azonban nem közvetlenül váltak a termelőeszközök birtokosaivá, hanem a szovjet állam segítségével. Ez a tény szükségessé tette az államnak és intézményeinek a nép által történő fokozott mértékű ellenőrzését, mert csak ez az ellenőrzés biztosíthatta, hogy a gazdaság fejlődése a szocializmus felé fog haladni. Amint láttuk azonban, az állam demokratikus funkcióinak elsatnyulásával megkezdődött az állam egyes intézményeinek elidegenedése a néptől, ami a népgazdaságban egyebek közt az adminisztratív és centralisztikus irányítási módszerben nyilvánult meg. Ez aztán a munka iránti közömbösségben, a „minden mindegy" magatartásban, a kezdeményezés hiányában s mindennek következtében a munkatermelékenység csökkenésében jelentkezett. S ha ennek a módszernek a szocialista építés kezdeti stádiumában meg is volt a létjogosultsága, hovatovább a fejlődés fékezője lett és új gazdaságirányítási rendszer bevezetését tette szükségessé. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a szocializmus építésében csak úgy keletkezhettek torzulások, hogy a marxizmus „lelkét", a dialektikus materializmus módszerét felcserélték a metafizikai materializmus módszerével a valóság új jelenségeinek megismerésére. A marxi—lenini tudományos módszer eredeti, önálló gondolkodással való alkalmazása a valóság új Jelenségeinek megismerésére, ellentmondásainak felderítésére s ezek alapjainak a megváltoztatására — Lenin egész életében erre tanította a párt vezető kádereit. Mert elemi igazság, de nem lehet eléggé ismételni, hogy csakis az új, konkrét valóság helyes megismerésével állandóan gazdagított, tökéletesített, teremtően fejlesztett marxizmusleninizmus teheti a dolgozók gyakorlatát igazán teremtővé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak óriási hatású volt a kapitalista világra. Utat mutatott s eszközöket adott a világ munkásosztályának, melyek segítségével megszabadulhat a tőkés kizsákmányolástól. Feltartóztathatatlanul meggyorsította a nemzeti felszabadító mozgalmakat és a gyarmati népek szabadságharcét. A

z Októberi Forradalom nemzetközi hatásáról szólva az utóbbi hetek történéseivel kapcsolatban szólni kell a szocialista mozgalom — mostanában oly gyakran emlegetett — nemzeti és nemzetközi vonásairól. Abból az alapvető tényből indulok ki, hogy Csehszlovákia nemcsak a nemzet, hanem egyben a nemzetközi szocialista mozgalom tagja is. Az Októberi Forradalom nemzeti és nemzetközi környezetben valósult meg, és ezért nemzeti és nemzetközi feladatai voltak. Ugyanez vonatkozik minden szocialista forradalomra. A szocialista világmozgalom fejlődése, noha a nemzeti és nemzetközi mozzanat dialektikája objektíven érvényesül benne, nem egyoldalú folyamat, amelyet le lehetne másolni. Lenin gyakran kiemelte a szocialista mozgalomnak ezt az alkotó jellegét. Nem minden ország, nem minden nemzet lép egyenlő feltételekkel és egyenlő módon a szocializmusba, s ennél fogva nem is fog egyformán fejlődni. A lényeg mindenütt azonos lesz, de minden más eltérő lehet, és többnyire más ls lesz. Ezért a szocialista mozgalom vezetőinek tekintetbe kell venniök országuk sajátos helyzetét, éa ennek megfelelően kell megoldani problémáikat. Lenin azt üzente a grúz és a többi kaukázusi kommunistáknak, hogy mihelyt országukban létrehozták a szovjet hatalmat, no másolják az orosz taktikát, hanem önállóan gondolkodjanak sajátosságuk okain, feltételein és eredményein. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után Kun Bélának szikratáviratában ezt írta: „Teljesen kétségtelen, hogy a magyar forradalom sajátos feltételei között hibás lenne a mi orosz taktikánk minden részletében való puszta utánzása." A

mint látjuk, Lenin a szocialista forradalom fejlődését alkotó és nem egyenletes folyamatként értelmezte, amelyben nemcsak lehetséges, hanem elkerülhetetlenek az eltérések, a gyorsulások és lassulások. Amíg a folyamat lüktetése a szocializmus bázisán marad, addig a szocializmus tartamának gazdagítását fogja Jelenteni. Meggyőződésem, hogy a nálunk január után lejátszódott folyamat nem tért le a szocializmus bázisáról. Ez az oka annak is, hogy az augusztusi eseményeket illetően különbözők a nézetek. üdvözlő távirat (Folylatas az 1. oldalról) Mindazok a forradalmi változások, melyekre az utóbbi 51 év folyamán a világban sor került, a szovjet ország sikerei a szocializmus és a kommunizmus építésében, meggyőző bizonyítékát nyújtják Október eszméi életképességének, ezek az eszmék jelentették az ösztönző erőt az egész világ dolgozói számára a szociális igazságosságért, az imperializmus ellen, a tartós békéért folytatott küzdelmekben. Különösen e napokban, amikor a cseh és a szlovák nemzet önálló állama megalakulásának 50. évfordulóját ünnepelte, idézzük fel, hogy milyen hatással volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hazánk sorsára is, és milyen döntő szerepet játszott a Szovjetunió Csehszlovákiának a fasiszta megszállás alól való felszabadításában és a szocializmus építésének további éveiben. A cseh és szlovák munkásosztály érdekében, valamennyi csehszlovák dolgozó érdekében eltökéltük, hogy tovább fejlesztjük a kétoldali elvtársi együttműködést a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi államával, mely szocialista közösségnek Csehszlovákia is szilárd része. Meggyőződésünk, hogy szövetségünk valamennyi szocialista országgal, elsősorban a Szovjetunióval, a nemzetközi kommunista mozgalomban való együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás megfelel a csehszlovák nemzeti érdekeknek, országunkban a szocializmus további fejlesztése biztonságának és szükségleteinek. E célok felé vezette és vezeti a CSKP, hűen internacionalista politikájához, a csehszlovák népet. Fogadják, tisztelt elvtársak, őszinte jókívánságainkat a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép további sikereihez a kommunizmus építésében, az imperializmus elleni harcban, a békéért és a világ haladásáért folytatott küzdelemben. LUDVlK SVOBODA, a CSSZSZK elnöke, ALEXANDER DUBČEK, a CSKP KB első titkára JOSEF SMRKOVSKÝ, a NemztÉgyűlés elnöke. OLDŔICH ČERNlK, a CSSZSZK miniszterelnök? * * * VÁCLAV PLESKOT ügyvezető külügyminiszter is üdvözlő táviratot küldött A. A. GROMIKO szovjet külügyminiszternek. Ä 0 1?( XI.