Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-05 / 306. szám, kedd

Hallgassunk a pedagógusok tanácsára # Ha a gyermek érdeke és képességei közt ellentét mutatkozik - forduljunk a tanácsadóhoz # A kézügyesség aranyat ér # Ne elégedjünk meg az érettségivel Q Az igazságot mindenkinek tudnia kell # Nagy hiba, hogy a szülőket csábítja a gyerekek keresete £ Tesztek a szellemi és a fizikai képes­ségről @ A lustaság és a szorgalom is a „mérlegre" kerül 9 Hiányzik a megértés, a bennsőséges szeretet i Sesz beléleml Beszélgetés a prágai pályaválasztási tanácsadó igazgatójával A Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó Prágában a brnói és a bratislavai mintájára létesült mintegy másfél évvel ezelőtt. Csakhogy míg elődjei kizárólag a nehezen kezelhető gyerme­kek egyéniségének átformálásához nyújtanak segítő kezet, a prágai intézet dolgozói más tevékenységet folytatnak. A szülők okozzák a legnagyobb nehézséget • Mi is a tanácsadó dolgozói­nak a jeladata? Ezzel a kérdéssel állítottunk bs dr. Vladimír Hrabal igaz­gatóhoz. — Röviden és velősen: Az is­kolában szerzett adatok alapján egyénileg foglalkozunk a gyer­mekekkel és a szülőkkel is. Ök okozzák azonban a legnagyobb nehézségeket. Itt van például Marenka esete. Az apja képző­\ művész, az anyja tisztviselőnő. Valamikor orvosnő szeretett volna lenni, de mert ez a vá­gya nem teljesült, legalább a lányából akart mindenáron or­vost, faragni. Am az egyébként tehetséges kislány minden rá­beszélés, ékesszólás ellenére sem állt kötélnek. Irtózik ugyanis a vértől. A hosszadal­mas viták eredményeként vég­re megegyeztünk: az anya be­látta, hogy még mindig előnyö­sebb lánya részére, ha bölcsé­szetre fog járni, mintha egyál­talán nem folytatná tanulmá­nyait. Nincs elveszett ember • Mit tehet az iskola a gyer­mekek érdekében? — A tanítók tanácsai termé­szetesen a legmérvadóbbak, mert ők "ismerik legjobban a gyermekeket. A szülőknek te­hát elsősorban a pedagógusok­ra kellene hallgatniok. A mi tanácsadónk közbenjárására csak a vitás esetekben van szükség, ha a gyermek érdeke és képességei között ellentét mutatkozik, vagy ha a tanító nem biztos a dolgában... Elő­fordul ugyanis, hogy a rosszul tanuló gyermeket a tanító téve­sen ítéli meg. Ne csodálkozzunk ezen, hiszen aki egyszerre 30— 40 gyermekkel foglalkozik, az sokszor hibáján kívül másként látja a helyzetet, mint az, aki­nek a gyermek egyéniségéből kiindulva a tények elemzésére is lehetősége nyílik. — A mi küldetésünk az, hogy a mellékes apróságoknak tűnő részletekre is fényt derítsünk. Csak ily módon sikerül ugyan­is megállapítanunk, hogy nem elveszett ember az, akinek ugyan nincs szóbősége, de ott­honosan mozog a számok vilá­gában, és annak is van jövője, akinek a szerszámok és a gépek a vesszőparipája, bár nem tud­ja megmagyarázni, hogyan ke­zeli a szerkezeteket. A kéz­ügyességnek különösen nagy fontosságot tulajdonltunk. Az Ötetben ugyanis — tapasztala­taink szerint — ezzel a tulaj­donsággal felfegyverkezve könnyebben érvényesül az em­ber, mint csupán elméleti isme­retekkel. A mai fejlődést és az igényeket figyelve meggyőződé­sem, hogy csupán azok vihetik valamire, akik nem elégszenek meg az érettségível... Ne fe­ledjük azonban, hogy vannak, akik képtelenek a továbbtanu­lásra... Pl. a kis jóska min­den vágya az volt, hogy orvos vagv tornatanár lehessen. Mi azonban biztosak voltunk ben­ne. hogy az egyetemen nem áll­ná meg a helyét. Ezt nem is titkoltuk előtte, mert elvünk, hogv az igazságot mindenkinek meg kell tudnia. A fiú termé­szetesen eleinte nagyon szeren­csétlen volt, és csak akkor nyugodott meg, amikor megta­láltuk részére a megfelelő meg­oldást. Ma már nehezen várja, hogy befejezve az egészségügyi szakközépiskolát, a lábadozó betegek gyógyintézetében ked­vére tornászhat és ápolhatja a pácienseket. Hogy el ne zülljön a gyerek B Minden esetben sikerrel jár fáradozásuk? Belátják a szülök és a gyermekek, hogy az egyedül járható utat ja­vasolják nekik? — Igen, hisznek nekünk, mert megértetjük velük, milyen időveszteséggel és felesleges fáradsággal Járna kísérletezé­sük. Vannak azonban bonyolult problémák is. A 15 éves Karel pl. értelmiségi család sarja ugyan, de tanulás helyett in­kább a rossz társaságot kedvel­te. Különösebb szellemi képes­ségekkel sem rendelkezik. Ném csoda hát, hogy többször is megbukott az iskolában. Az ap­jával nem fér meg, úgy hogy már csak az anyjához érez né­mi ragaszkodást. Vele közölte, hogy autómechanikus szeretne lenni. Ám a dolog nem oly egy­szerű, mert oda — tekintettel a nagy konkurrenciára — (nyilván a jó kereset csalja oda a fiatalokat) csak jó ma­tematikusokat vesznek fel. Mit tanácsoltunk Karel anyjának? Elsősorban azt, hogy mélyítse el még jobban fiával az érzel­mi kapcsolatot, mutassa ki sze­retetét, keltse fel a gyerek bi­zalmát, törődjön vele még töb­bet, hogy el ne zülljön. A fiúnak van kézügyessége s ezért, ha nem is fog tovább tanulni, a szakközépiskola befejeztével mindig akad majd részére ipa­rosmunka. — Az elzüllés azonban olyan probléma, amely a lányokat is veszélyezteti. A kis Katka édes­anyja elvált, s ezért a nagyszü­leinél nevelkedik. Az öregek 12 éves kora óta nem bírnak vele. Noha értelmes gyerek, csak a könnyű életen jár az esze. Mi legyen vele. Hiszen a lányok­nak is művelődniök kell! Azt hiszem, Katkából, ha elvégzi a tanonciskolát, Jó elárusítónő lesz. Érdekli a divat, elég jó a fellépése, szeret elbeszélgetni az emberekkel... Csak az il­lem szabályaival nincs még tisztában, de ezeket még elsajá­títhatja. Kár, hogy többre nem hajlandó, pedig a képességei megvannak ... De hát az öregek is szívesebben látják, ha mun­kaviszonyba lép, hogy mielőbb megálljon a saját lábán. Ez a kívánság általában véve nagy hibájuk a szülőknek. Csábítja őket a gyerekek keresete. — Másrészt azokat a szülő­ket kéli elmarasztalnunk, akik kiskoruktól egy bizonyos fog­lalkozásra nevelik a gyermeket s ezzel megszűkltik érdeklődé­si körét. Ha azután elképzelé­sük összeütközésbe kerül a le­hetőségekkel, kész a szeren­csétlenség. Ettől mindenki megkímélhetné magát és csa­ládját. A lelkiismeretesség sok fogyatékosságot pótol • A tanácsadó tehát az isko­lából beszerzett adatok fi­gyelembevételével siet a fia­talok segítségére... — Ezeknek az alapján készít­jük el a teszteket a gyerekek szellemi és fizikai képességei­ről. Megtudjuk belőlük, meny­nyire jártasak pl. a biológiában, matematikában, technikában vagy más tudományágban s ebből következtetünk intelli­genciájukra. A kézügyesség is kipróbálható, csakúgy, mint pl. a nyelvismeretek és az emléke­zőtehetség, vagy akár a lusta­ság fis a sz' rgalom. — A szerénvebb tapasztala tokkal rendelkező pedagóguso­kat nem egyszer megtéveszti az a gyerek, akinek a tehetsége lustasággal párosul. Sokkal kedvezőbb jelenség ennek a fordítottja, vagyis az, ha ke­vésbé tehetséges, de szorgal­mas a gyermek. A lelkiismere­tességgel ugyanis sok más fo­gyatékosság pótolható. Dehát ez sem tekinthető szabálynak, mert ahány ember, annyiféle ... Mi csak tanácsot adhatunk • Az intézet fennállása óta mintegy ötszáz gyermekkel foglalkoztak egyénileg, és munkájukban számos érté­kes észrevételt könyveltek el. Kedvezőek-e ezek a — ha jól tudom — félévenként ellenőrzött tapasztalataik vagy nem? — Helyzetünket — amint már mondottam — megnehezíti, hogy a szülők nevelőmunkájá­ból hiányzik a megértés, és ami még rosszabb: a bennsőséges, meleg szeretet nyoma is csak ritkán fedezhető fel gyerme­keikhez fűződő kapcsolatukban. A mi munkánk más Jellegű. Mi nem dönthetünk a gyermekek és szüleik helyett. A mi fela­datunk csupán a lehetőségek figyelembevételével — ami ugyanúgy függ a gyermekek képességeitől és a népgazda­ság igényeitől, mint az egyes iskolák befogadóképességétől — az objektív tanácsadás. Iránymutatással akarunk tehát segítségükre lenni, ami azon­ban nem jelenti azt, hogy véle­ményünket kötelesek elfogad­ni. Ám, amint njeggyőződhetünk róla, bíznak bennünk, és több­nyire szót is fogadnak. Ez pe­dig igen jó érzés. KARDOS MARTA Gondot okozó folyók Folytatódik a Sajó szabályozása 9 A folyóvizek tiszta­ságának több figyelmet kell szentelni © Szántásra vár az ártól megvédett terület A Sajó, a Túrőc, a Rima és a Balog folyó száraz időben se­kély vizű patak. Tavasszal azon­ban rendszerint megáradnak, kilépnek medrükből és elöntik a mellettük elterülő mezőgaz­dasági földeket. Évente több millió korona értéket emészt el az ár. Egyetlen hathatós segít­ség az elemi csapás ellen a girbegörbe folyók medrének szabályozása. Két éve kezdődött a Sajó alsó szakaszának szabá­lyozása. Az államhatár és Tor­naija közt a folyó megzabolá­zása 31,8 millió koronába ke­rült, de ezzel az ártól 3337 hek­tárt mentettek meg. Sajnos a gyors, a nem eléggé körültekin­tő munka megbosszulta magát. Az áradások alámosták a kő­ből kirakott partot. Rendbehoza­tala újabb 30 millió koronát vesz igénybe. A Sajó második szakaszának szabályozása az augusztusi ese­mények előtt kezdődött. A Tor­naija és Gömörpanyit közt vég­zendő munkálatok 17 millió ko­ronába kerülnek, 1970-ben to­vábbi 1070 hektár föld válik termővé. Itt is rendbe teszik a mellékpatakok medreit és szük­ség szerint hidakat is építenek. Az említett szakasz befejezése után a Gömörpanyit és Csoltó közti rész következik majd. A Sajó felső folyásának szabályo­zásáról már a rozsnyói járás fog gondoskodni. Nem kisebb gondot okoz a Túróc és a Rima. Az előbbi alsó szakaszát (Bejétől a Sajóig j lassan egy évtizede, hogy a „Z"-akció keretében megzabolázták. A második rész szabályozása — Ladislav Varga, a (NB dolgozója szerint — jö­vőre kezdődik, és 1972-ig befe­jezik. Mintegy 19 millió koro­na beruházással Ismét több száz hektár földet mentenek meg az ártól. A távlati tervek szerint 17,5 millió korona ráfordítással Alsófalu (Pollna) közelében víztárolót létesítenek, amely lehetővé teszi a Túróc két part­ján elterülő földek öntözését. A Rima alsó szaakszának sza­bályozása még 1965-ben megva­lósult. Folytatását 19,5 millió korona költséggel Simoni és Rimajánosi között jövőre kelle­ne elkezdeni. Ennek biztosítá­sára azonbaq még nem került sor, s így a munkák megkezdé­se kérdéses. Említést érdemel még a Ba­log folyó, melynek szabályozá­sát Rimaszécs és Meleghegy közt 1966-ban befejezték. Az ár­tól megmentett terület 1612 hektár. Az ármentesített földek azonban még ma is legelőként szolgálnak, Jóllehet a szabá­lyozáskor arról volt szó, hogy feltörik és termővé teszik őket. így tehát a 32 millió korona ráfordítás a mai napig nem hozta meg a várt eredményt. Mi lesz az öntözéssel? Jogosan tehetjük fel ezt a kérdést, mert a szabályozással még nem oldódik meg a földek öntözése. Vegyük a Sajót. A gömörhorkai cellulózgyár évek óta beleengedi a lúgot. Halállo­mánya rég kipusztult, a folyó vize még öntözésre sem alkal­más. Végre e téren is közös ne­vezőre kellene jutni s felmérni, hogy kifizetődik-e népgazdasá­gunk számára továbbra is meg­engedni a folyók szennyeződé­sét. Hasonló probléma derül fel a Rimával kapcsolatban, B^PW^' ső folyását a tiszolci mészgyár, a hačavai magnezitüzem és a hnúšťa-likieri vegyigyár szeny­nyezi. Mindezt betetőzi a nem­rég épült — de annál több gon­dot okozó — cukorgyár. Csa­tornáit — tervek szerint — úgy kellett volna elkészíteni, hogy a szennyvíz egyáltalán ne jus­son a folyóba. Sajnos, a való­ság egészen más. Mit sem segít, hogy a gyár 70 000 korona bír­ságot fizetett. Mit szólnak eh­hez a tarthatatlan helyzethez a tervezők és a kivitelezők? Éve­kig eltart, míg a hibákat hely­rehozzák. A folyókból történő öntözés tehát egyelőre szóba sem jö­het. Minél előbb oldódik meg ez a kérdés, annál Jobbb lesz a mezőgazdasági üzemek és nép­gazdaságunk számára is. Csak­is az öntözés megvalósítása után mondhatjuk majd el, hogy a több milliós költséget igénylő beruházások kamatoznak is. Jk Elkerülhető tragédiák Egyre több baleset Az életszínvonal emelkedésé­vel egyre több ember jut sze­mélygépkocsihoz, motorkerék­párhoz, de sajnos ugyanilyen ütemben növekszik a közleke­dési balesetek száma is. Ez év első 9 hónapjában a nyugat­szlovákiai kerületben 3850 köz­lekedési baleset történt, vagyis 625-tel több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Közleke­dési baleSet következtében 240 személy vesztette életét (61­gyel több mint tavaly) és 2851 személy szenvedett sérüléseket (349-cel több, mint az elmúlt évben j. Az anyagi kár megha­ladja a 17,5 millió koronát — ez 7 millióval több a tavalyinál. Figyelmeztető számok ezek. Jő lenne, ha minden gépkocsi­és motorkerékpárvezető elgon­dolkozna fölöttük. Mi a fő oka ennek az aránylag sok közle­kedési balesetnek? Nem tagadhatjuk, utaink ál­lapota nem kielégítő. Sajnos, e téren nagyon is lemaradtunk a világszínvonal mögött. Ezt azon­ban a gépjárművezetők nem mindig veszik figyelembe. A legtöbb közlekedési baleset oka: az utak állapotához nem alkal­mazkodó sebesség, a helytelen előzés és — amiért már teljes mértékben a vezetők felelősek — az alkohol. Számos közleke­dési balesetért a felelősség a kerékpárosokat, a gyalogoso­kat, a fogatos járművek veze­tőit és a gyermekeket terheli. Az alkohol öl... Sokan nem tartják be a köz­lekedési szabályokat. Egyesek­nek „szerencséjük" volt, viszont nem volt szerencséje az elmúlt kilenc hónap alatt a nyugat­szlovákiai kerületben több mint háromezer embernek: közülük 240 életét vesztette. Még mindig igen sok az olyan gépjárművezető, aki alkoholfo­gyasztás után is a kormányke­rékhez ül. A forgalmi rendőrök pedig igen szigorúan Járnak el az italos vezetőkkel szemben, íg^ például ez év 9 hónapja alatt a kerületben 2780 vezető­ről állapították meg, ittasan ve­zették gépjárművüket. Közülffk 2173-tól elvették a vezetői jo­gosítványát, 249-et pedig vér­vizsgálatra utasítottak. A köz­lekedésrendészeti szervek 535 esetben róttak ki pénzbírságot kisebb mennyiségű alkohol fo­gyasztása miatt, őszesen 47 940 korona értékben. Különösen nagy volt a közle­kedési balesetek száma szep­temberben. A közlekedésrendé­szeti szerveket csupán ebben a hónapban 620 közúti baleset­hez hívták ki, 45 személy vesz­tette életét és 526 szenvedett súlyos serüléseket. Jelentős volt az anyagi kár is: csaknem 3 millió korona. Október első hat napjában sem volt jobb a helyzet. E né­hány nap alatt közutainkon 13 ember vesztette életét... Ősszel fokozott elővigyázatossággal ősszel gyakran előfordul — és már ez idén is megtörtént — olyan eset, hogy a gépjár­művezetők, különösen a motor­kerékpárosok halálos kimenete­lű balesetet szenvednek. Példá­ul beszaladnak az útszélre állí­tott traktorpótkocsiba, vagy megcsúsznak a nedves, síkos úton. különösen amikor várat­lanul akadály merül fel előt­tük és nagy sebességgel halad­nak. fgy például Felsőszeli kö­zelében K. János motorkerékpá­ros nekiment az út szélén fél­reállított szekérbe. Olyan sú­lyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházbaszállítás közben meghalt. Hasonló eset történt Zsitvafödémes közelében is. A 27 éves D. Béla motorkerékpá­ron haladt és nem vette észre az út szélén álló traktorpótko­csit. Teljes sebeséggel belero­hant, és a helyszínen meghalt. Az őszi időjárás egyébként is sok kellemetlen meglepetéssel szolgált a gépjárművezetők szá­mára. Gyakori a köd, egy-egy útszakaszt nem ritkán nedves falevelek vagy az úttestre fel­hordott sár borít. Ilyen helyen aztán nagyon könnyen megcsú- Jf szik a gépkocsi. Számítani kell az erős szélre is, amely szintén veszélyt jelent a könnyebb gép­járművek száméra. „Vigyázat! Répakampány I" Októberben—novemberben sok helyütt kiteszik az utakra a „Vigyázz! Répakampányl" ve­szélyt jelző táblát. Sokan már tapasztalatból tudják, mily könnyen balesetet okozhat az útra felhordott sár, vagy mi­lyen veszélyes lehet a répasze­letet szállító teherjárműből ki­csurgó lé a cukorgyárak kör­nyékén. Esős időben az ilyen szennyezett felületű úton úgy­szólván lehetetlen hatékonyan fékezni. Az így megjelölt út­szakaszon ezért fokozott óva­tosággal kell haladni. A sietés nem fizetődik ki! Egyre nő a közlekedési bal- > esetek, tragédiák száma. Leg­többjüket el lehetne kerülni, ha ™ a közúti közlekedés valameny­nvi résztvevője . fokozott óva­tosággal vezetné járművét és . nagyobb figyelmet tanúsítana. m: H. ^

Next

/
Thumbnails
Contents