Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-01 / 302. szám, péntek

Önbecsülést erősítő kiállítás Prágában A „Csehszlovák repülés 50 éve" elnevezésű kiállítás helyettesíti az idei repülőnapot, amelyet a tervezett időben — szeptemberben — természetesen nem lehetett megtartani. A helyi repülőtér egyik hangárjában megrendezett gazdag kiállítás nemcsak helyettesíti a légiparádét, de kétségtelenül ' többet is nyújt a látogatónak, mint amennyit a lélegzetelállító mutatványok nyújthatnak. Nem csoda, hogy az egyetlen .hét alatt közel húszezer ember zarándokolt Kbelybe, s csupán szombaton ötezren tekintették meg a légierő, a sportrepülés, a repülőipar fejlődését és eredményeit bemutató kiállítást, amely az évforduló után állandó jelleget kap. Félévszázados világszínvonal Az Osztrák—Magyar Monarchia légi flottája egyik elhagyott raktára a mai prágai Kultúra és Pihenés Parkja helyén és egy repülőgépjavítóműhely — ez volt a kezdet. A raktárat az Avia, a műhelyt az Aero cég vásárolta meg és a köztársaság megalakulásával egyidőben megkezdődött a csehszlovákiai repülés fejlődése. Már a kezdet kezdetén nagyszerű és merész gépek készüllek. Az Avia BH 11 C 1926ban megnyerte a Coppa d'Italia versenyt. František Novák világhírű cseh pilóta a versenyek sorozatát nyerte meg hazai gyártmányú és szerkezetű gépeken, világrekordokat döntött halomra. A harci és a polgári repülés minden igényét világszínvonal elégítette ki a csehszlovák repülőipar, amely a második világháború előtt minden vonatkozásban versenyképes gépekkel látta el az országot. A kiállítás rendezői óriási erőfeszítéssel állítottak helyre sok Légiparádé a hongárban A jövő Próbatípusban itt áll egy érdekes géj), a Z—42-es. Tömeggyártásra alkalmas, felette egyszerű szerkezetű és alakú egymotoros gép. Szögletes, fémburkolatú, nagy ablakú, háromkerekes. Két- és négyszemélyes kivitelezésben készítik elő gyártásra. Ugyancsak sorozatgyártásra vár a HC—3-as ötszemélyes helikopter, amely láttán eszébe jut az embernek, hogy ha a sok 603-as szolgálati autó helyett ilyenek repíthetnék gyors utakra az embereket, megoldódna a közúti zsúfoltság... Tökéletes munka, hatékony, gazdaságos üzemmenet, feltétlen megbízhatóság — ez a benyomása a kiállítás látogatójának és jogosan érez megbecsülést dolgozói, büszkeséget e margojara Mit számi t az az egy-két A lakásproblémáról írt riportok, cikkek, elmélkedések, kimutatások stb. tekintélyes könyvtárt tennének ki. Az új lakótelepek gomba módjára szaporodnak, még sincs elegendő belőlük. Ellátottságukról, korszerűségükről, célszerűségükről, esztétikájukról már nem is beszélek. A lakáshiány nemcsak az egyén fájdalma, hanem komoly népgazdasági probléma is. És ha a népgazdaságnál tartunk, hadd említsek meg egy számadatot, amelyről egy nemrégen megtartott sajtóértekezleten szereztem tudomást. A Bratislavai Városi Nemzeti Bizottság az 1964 tői épUlt házak tatarozására, javítására, a kollaudáriús hibák kijavítására 20 millió koronát fordított. Ez kérem nem tévedés — húsz milliót. Azt hiszem, hogy ezt a tényt nem is kellene kommentálni, így is mindenki számára világos néhány dolog. Elsősorban az építkezési vállalat munkájának minősége. Másodsorban az ellenőrzés és büntetés hiánya. Harmadsorban a konkurencia nem létezése. Es így tovább. Hogy rossz üzletemberek vagyunk, az még hagyján, de hogy azzal se tudjunk gazdálkodni, amink már megvan, ezt minden túlzás nélkül felháborítónak mondhatjuk. Vagy talán olyan gazdagok vagyunk, hogv nekünk az az egy-két millió igazán nem számít? Lehet hogy akadnak, akik lgv gondolkodnak. Meg úgy, hogv hiszen fizeti az állam. Csakhogy az államnak ezt máshonnan kell megvonnia: pélťául a bérekből, az egészségüevtöi, az iskolaügytől stb. Végsősorban tőlünk, valamennyiünktől. Vagyis nemhogy az az egy-két millió nem számít, hanem igenis minden korona számit. OZORAI KATALIN Az Avia gyártmánya a BH 11C jelzésű gép, amely 1928-ban megnyerte a Coppa d'Italia ver senyt. (ČSTK felvétele) olyan repülőgépet, amely szinte csodával határos módon mindmáig megmaradt. Számos géptípus azonban menthetetlenül a múlté már, de ezeket is bemutatják a tökéletes makettek és a korabeli fénykéjiek. A hagyományok útján A büszkeség érzése tölti el a látogatót légierőnk harci hagyományai emlékeinek láttán. Az Ostraváért vívott harcokban részt vevő IL—2-es zuhanóbombázó, a Szovjetunióban alakult 3. légiezrendünk gépe itt áll teljes valóságában. Nem meszsze tőle a Nagy-Britanniáért vívott légicsatákban részt vevő Spitfire, a 310-es angliai csehszlovák repülőszázad gépe. Első sugárhajtású gépünk, a furcsa vonalú Jak—111 ... És rengeteg szemkápráztató élethű makett, a csehszlovák pilóták vezette gépek seregszemléje: Liberator, Wellington, Lavocskin—7, mindmegannyi híres név, véghezvitt hőstett jelképe. A bevált úton A felszabadulás utáni repülőgépgyártás fellendülését mutatják be a világszívonalú és világszerte ismert Walter-motorok, a velük felszerelt Zlín, Aero sportgépek és légitaxik. Itt áll a ma is üzemben levő Meta—

Sokol, Aero—45, Z—126, a Tréner, az Akrobat — számos légi akrobata világbajnokság győztese. Itt van a Varsói Szerződés és számos más állam pilótaképző sugárhajtású standard gépe, a ma már közismert „Delfin" és legújabb utódja, az L—29 A, amely korszerű vonalaival a világviszonylatban ismert csúcsgépekre emlékeztet. Ez már olyan teljesítményekre képes, hogy harci módozatának gyártása is esedékes. De itt már a jelenben, sőt a jövőben Járunk. Meglepően apró az M—601 turbólégcsavaros motor. A légcsavar átmérője nagyobb, mint az egész motor hossza. Vagy a harminc centiméter átmérőjű, alig másfél méter hosszú henger: napjaink egyik legkorszerűbb konstrukciójú repülőgépmotorja ez. Beépítésére először az L—410-es Turbóiét nevű kétmotoros, kisméretű, de manapság nagyon keresett úgynevezett kereskedelmi szállítógépbe kerül. 730 lóerőt fejt ki, csendes járású motor. Alig vehető észre a sok látványos "és nagy kiállítási tárgy mellett — mégis ez a „sláger" .... kis ország műszaki színvonala iránt.' Akik létrehozták Meg kell emlékeznünk azokról is, akik ezt a nagyszerű kiállítást megszervezték. Mindenekelőtt a Hadügyi Múzeum nemrég alakult repülős csoportjának érdeme a gazdag kiállítási anyag beszerzése, a történelmi emlékek felkutatása. Josef Krybus lelkes fiatalokat csoportosított inaga köré a Műszaki Múzeumban és az ott pusztulásnak indult felette értékes anyagot megmentette ... Egy repülőbarát alig félméteres tökéletes makettet készített a kiállítás számára, egy Mig—21-es deltaszárnyú vadászgépet. A repülőtéren egy igazi Mig szárnyán mászkált addig, amíg meg nem számlálta, hány szegecs van rajta, hogy modellje még ebben is pontos legyen... Az Aeroklubok és a lelkes fiatalok segítsége nélkül nem lenne ilyen gazdag e kiállítás. A nagyszámú vendég és a szintén meglepően nagyszámú segítő kéz arról győz meg bennünket, hogy lábra kap egy új hobby: a repülő-szurkolás és repülés iránt érdeklődő, repülőtechnikát böngésző, makettgyártó szenvedély. Nem más ez, mint egy nagy hagyományú légierővel rendelkező ország sok lakosának teljesen indokolt büszkeségét tükröző jelenség. VILCSEK GÉZA Ähol a postások egyenruhája készül Látogatás az érsekújvári Novodev termelőszövetkezetben Tágas, csupa üveg munkacsarnokok, hatalmas, ruhaanyagokkal teli polcok, több mint száz — jobbára fiatal (tehát csinos is) — női alkalmazott és mintegy 70 zakatoló varrógép — ez a kép fogadja az embert, ha belép az érsekújvári Novodev mérték szerinti konfekció részlegébe. Férfialkalmazottat itt bizony csak elvétve lehet látni. Egyik közülük Szlatárovics István mester, üzemvezető. — A férfi szabók nagy része egy időben otthagyta a varrógépet. A rossz kereseti lehetőségek, illetve a munkahiáúy miatt — mondja a mester. — Ma már azonban annyi a megrendelés, hogy nem is tudjuk mind vállalni. A mesterségükhöz hűtlen szabók nagyon hiányoznak. A legtöbbjük már nem jön vissza a szakmába, akik meg visszajönnek, a többéves kiesés miatt redszerint nem tudják azt nyújtani, amit valaha. Alkalmazottaink 90 százaléka betanított munkás. Igaz, egyik-másik olyan ügyes, hogy felér egy varrónővel. Az ilyen persze nem is keres kevesebbet, mint a szakember. Van 30 ipari tanulónk is, de ők csak 1970-ben végeznek. .— Mit varrnak, és kik a megrendelők? —A mérték szerinti konfekciórészlegen öltönyöket és kabátokat varrunk. A városban három üzlet áll megrendelőink rendelkezésére. Ott egyrészt készen is megvehetik az árut, másrészt megrendelhetik. A szalonoktól csak annyiban különbözünk, hogy nálunk próbálni nem lehet. Viszont egy öltöny ára nálunk csupán annyi, mint a készruhaiizletben. Újváron kívül Suránybah, Párkányban, Tardoskedden és Komáromban is van üzletünk. Konfekciórészlegünkön elsősorban egyenruhákat varrunk. Például mi látjuk el egyenruhával az egész ország postásait. -Varrutlk üzemi őrségek, ČSAD és a vasúti alkalmazottak részére is'. A postáskosztüm felső részéből naponta 190 darabot készítünk. Egy férfiöltöny elkészítési ideje 5 óra és 20 perc. — A megrendelők elégedettek? — A munkával igen. Sajnos, a váltalt határidőt nem mindig tudjuk betartani. Ennek fő oka az áramszolgáltatás gyakori kiesése. Varrógépeink villanyra működnek, s ha nincs áram, — ami nem ritkasági — akkor a tervet se tudjuk teljesíteni... A keresletet csak a második műszak bevezetésével tudnánk kielégíteni. Erre sajnos, a szakemberhiány miatt egyelőre nincs módunk. Az óriási gyakorlattal rendelkező szakemberekre egyebek közt a gépi szabásnál lenne nagy szükség. Horvát Marika is géppel szab. A 20—30-soros ruhaanyagot villanymeghajtású kés elé helyezi és a krétával megrajzolt vonalak szerint vágja. Fürge ujjai alig pár milliméterre a borotvaéles kés előtt állnak meg. Különösen a sima, csúszós bélésanyagok vágása veszélyes. Ez a munka nemcsak azért fárasztó, mert a figyelem állandó összpontosítása nélkül el sem képzelhető, hanem azért is, mert állva kell végezni. Marika havi keresete 1000—1200 korona. Mária Velecká a szövetkezet legrégibb betanított munkásai közé tartozik. Vagyis még jól emlékszik azokra a nehéz munkafeltételekre, amelyek közt régi munkahelyükön — itt egy éve vannak — kellet dolgozniuk. Nem csodálkozom tehát, hogy alig győzi ^ícsérni a mostani műhely egészséges levegőjét és a korszerű gépeket. Persze, a varrógépek zúgása itt se kicsi, de a megkérdezettek mind azt állították, hogy ők azt „már nem hallják". A szövetkezet a már riieglevő gépeket nemrég újabbakkal egészítette ki, s ez lehetővé tette a technológia módosítását. Azóta nemcsak' többet termelnek, hanem a termékek minősége is jobb lett. Ráadásul a keresetek is emelkedtek. Az alkalmazottak közt akadnak csökkent munkaképességűek is, pl. nyolc süketnéma szabó, akik azonban feladataikat kifogástalanul ellátják. Az érsekújvári Novodev termelőszövetkezet nemcsak' kitűnő minőségű termékei révén, hanem munkalehetőség szempontjából is a város egyik fontos üzeme. FÜLÖP A muzslai szövetkezet dolgozói az eddigi takarmányalapot lóminőségű siló készítésével bővítik. A fölszecskázott kukoricakórót a földekről egyenesen a tárolóhelyre szállítják, és répaszelettel keverve silógödörbe rakják. (Andriskin J. felv.

j Selmecbánya ismét virágozni fog Selmecbánya, az ősi bányaváros, már a 16. században is híres volt. Gazdasági jelentőségének csúcspontját a 18. században érte el. Jövedelmező arany-, ezüst és ólombányászatán kívül ezt az akkori időben ritkaságszámba menő bányászati felszerelésének és módszereinek is köszönhette. A 18. század első felében műszakilag a legjobban felszerelt bányák közé tartozott. Jelentős eseményként 1764. szeptember 1-én megnyitja kapuit a Bányászati Akadémia, a világ legelső magas fokú bányásziskolája. A fejlődés megnyilvánult az „aranyváros" kultúrájában és építőművészetében is. A legjobban ezt régi épületei, a város történelmének néma tanúi bizonyítják. Selmecbánya látott rosszabb napokat is. Bányái lassan kimerültek, a rég letűnt dicsőség után alig volt lehetőség arra, hogy a bánya még kenyeret biztosítson az embereknek. Am eljött a nap. amikor felcsillant ismét a remény sugara. A város ezt a tudománynak köszönheti. Jobban mondva a 42 éves Miroslav Kodgra docensnek, a tudományok kandidátusának, a bratislavai Komenský Egyetem Pedagógiai Fakultása ásvány- és kristálytani tanszéke tanárának és munkatársainak. Céltudatos, majd 15 évig tartó tudományos kutatómunkájuk, mely Selmecbánya körzetében a színesfémek lelőhelyeinek paragenetikus és geokémiai kutatására irányult, — sikerrel járt. S nemcsak elméleti, hanem gyakorlati téren is. Elméletben a kutatás eredményei bebizonyították, hogy az újabbkorl vulkánkőzetekben mélyebbre lehet hatolni, mint ahogyan eddig ezeknél a lelőhelyeknél feltételezték. Gyakorlati téren is értékes adatokhoz jutottak, melyek lehetőséget adnak az ólmot, ónt és rezet tartalmazó ásványok jelentős készletének feltárására. A mintegy 100 éven át ráfizetéssel dolgozó selmecl bányákra, — ami a színesfémbányászatot illeti — nagyon szép jövő vár. Tehát megérdemelten kapta RNDR Kodéra tanár, a tudományok kandidátusa a Klement Gottwald Aliamdíjat. Hiszen céltudatos és önfeláldozó munkájának köszönheti e bányaváros, hogy ismét szép és kecsegtető reményekkel nézhet a jövőbe. /. SAJTLAVA