Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-01 / 302. szám, péntek

it keli tudni a föderációról ALÁÍRTÁK A SZÖVETSÉGI ALKOTMÁNYTÖRVÉNYT 1SB8 XI. 1. A törvény első fejezete az alapvető meghatározásokat tartalmazza: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság két egyenjogú nemzetnek — a cseheknek és a szlovákoknak —, valamint a külön törvénybe iktatott nemzetiségeknek szövetségi állama. A köztársaság elnevezése tehát a föderatív rendezés után sem változik. A közös államot a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság alkotja és ezek helyzete egyenjogú. Mindkét köztársaság tiszteletben tartja a másik szuverenitását, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szuverenitását; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság viszont tiszteletben tartja a nemzeti államok szuverenitását. A két nemzeti köztársaság a szocialista demokrácia elvein épUl és politikai rendszerük lényegileg azonos. Az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén azonosak a politikai jogok, s e jogok gyakorlatának szavatossága. Az ország gaz dasági élete a cseh és a szlovák nemzeti ökonómia integrációja és a szocialista gazdasági rendszer szabályai szerint fejlődik. A köztársaságok önállóan gazdálkodnak a társadalmi termékekkel, kivéve azt a részt, amely a Csehszlovák Szocialista Köztársaság társadalmi érdekei és szükségletei biztosítását szolgálja. Az egész föderatív állam gazdasági élete tervszerűen fejlődik az egységes szocialista piac, az egységes pénznem, a munkaerők és az anyagi alapok szabad mozgása, az egységes irányítási rendszer és az egységes gazdaságpolitikai elvek alapján. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság jelentős feladata, hogy kiegyenlítse a két köztársaság között fennálló gazdasági és szociális különbségeket, elsősorban olyan módon, hogy azonos feltételeket teremt a nemzeti jövedelem képzésére és felhasználására. A két köztársaság minden állampolgára egyidejűleg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állampolgára is. Az egyik köztársaság állampolgárának a másik köztársaság területén élő polgárokkal azonosak a jogai és azonosak a kötelességei. A törvények kihirdetését és más általános kötelező előírást cseh és szlovák nyelven az egyenjogúság alapján hoznak nyilvánosságra. Az állami szervekkel való érintkezésben egyformán használják mind a két nyelvet. A föderáció és a köztársaságok hatáskörének felosztása A törvény második fejezete meghatározza, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, tehát a föderáció hatáskörébe tartozik: a külpolitika, a nemzetközi szerződések megkötése, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi képviselete, valamint a háború és a béke ügyében való döntés joga, továbbá a nemzetvédelem, a föderális állami anyagi tartalékok, a föderális törvényhozás és a föderáció hatáskörének kereteiben a közigazgatás, a föderális szervek tevékenységének ellenőrzése és a föderális alkotmányosság védelme. Ezekben a szférákban a hatáskör kizárólagosan a föderális törvényhozó, az állami végrehajtó, az állami közigazgatási és bírósági szerveké. A.föderáció és a két köztársaság hatáskörébe tartozik: a tervezés, a pénzügyek, a pénzkibocsátás, az árképzés, a külföldi gazdasági kapcsolatok, az ipar, a földmüvelés és az élelmezésügy, a közlekedés, a posta és a távösszeköttetés, a tudomány és a technika fejlődése, a munka-, a bér- és a szociálpolitika, a szociálökonómiai tájékoztatás, a szocialista vállalkozás jogi szabályozása, a szabványosítás, a mértékhitelesítés, az iparjog, az állam belső rendje és biztonsága, a sajtó és más tájékoztatási eszközök. Ezen a téren, a törvényben egyenként felsorolt ügyekben a föderális szervek; más, ezt a problematikát érintő ügyekben pedig a két köztársaság nemzeti szervei döntenek. Végül a többi terület, mint pL az egészségügy, a művelődésügy, az oktatásügy stb. kizárólag a nemzeti köztársaságok hatáskörébe tartozik. Az alkotmánytörvény azonban nem határozza meg, hogy a föderáció kizárólagos és közös hatáskörébe tartozó milyen területeken működnek majd a szövetségi minisztériumok. Ezt egy külön alkotmánytörvény határozza meg, amelyet mielőbb el kell fogadni, hogy 1989. fanuár l-ig a föderáció zavartalan menetét szervezési és káderszempontból is biztosíthassuk. A csehszlovák föderációs alkotmánytörvény 1969. január 1-én lép életbe, tehát ezen a napon kezdik meg tevékenységüket a szövetségi és a nemzeti szervek. Az alkotmánytörvény hét fejezetbe foglalt 151 cikkelye pontosan szabályozza e szervek működését, s ezért — a fokozott érdeklődést kielégíteni akarván — legalább nagy vonalakban akarjuk megismertetni olvasóinkkal a törvény tartalmát. A továbbiakban a törvény kijelöli a tervezés és a pénzügyek fő alapelveit. Ennek értelmében készül el a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderális gazdaságfejlesztési terve és a köztársaságok tervei. A javaslatok egyidejűleg a föderális és nemzeti tervezési szervek szoros együttműködésével, kormányaik irányelvei alapján keletkeznek. Ugyanez vonatkozik a költségvetésre is. A föderáció költségvetését a szövetségi gyűlés hagyja jóvá, a nemzeti költségvetésekről pedig a nemzeti tanácsok saját törvényeik alapján döntenek. A föderációs állami költségvetésből fedezik a nemzetvédelem, a föderális szer vek tevékenységére, a föderációs anyagi alapok képzésére és a föderatív szervek dotációjára, valamint a kedvezményezett akciók dotációjára és támogatására előirányzott költségeket, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági különbségének kiegyenlítéséhez szükséges költségeket, s ugyancsak a föderatív állami költségvetésből fedezik a két köztársaság állami költségvetésének dotációját és szubvencióját * nemzeti ökonómia továbbfejlesztése érdé kében, valamint a szövetségi gyftlés költségvetési törvénye által meghatározott más kiadásokat. A szövetségi szervek jogköre A törvény egyenként felsorolja a szövetségi szervek jogkörébe tartozó egyes területeket. A szocialista vállalatok a törvény értelmében mindkét köztársaság területén a számukra érvényes feltételek között folytatják gazdasági tevékenységüket. A föderatív szervek hatáskörébe tartozik majd a gazdasági szervek létesítése, jogviszonya, irányítási módszere, a szövetkezeti és a törpevállalkozás szabályozása, a szocialista szervezetek gazdasági kapcsolatának szabályozása, a termelés, a kereskedelem és a fogyasztó védelmének szabályozása, különösen az iparjog, a szabványosítás, az állami ellenőrzés, valamint az ásványi kincsek védelmének és kihasználásának szabályozása. A szövetségi gyűlés keletkezése és funkciója A törvény harmadik fejezete a szövetségi gyűlés keletkezésével és funkciójával foglalkozik. A szövetségi gyűlés az államhatalom legfelsőbb szerve és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyetlen törvényhozó szerve. Két egyenjogú kamarából: a népi és a nemzeti kamarából áll. A szövetségi gyűlés határozatának érvényességéhez a két kamara jóváhagyása szükséges, amenynyiben nem valamelyik kamara belső ügyéről van szó. A népi kamara 200 képviselőjét az egész országban közvetlen választásokkal választják. A népi kamara képviselője nem lehet egyidejűleg a nemzeti kamara képviselője is. A népi kamara képviselőit négy évi időszakra választják. Az ugyancsak négy évi időszakra választott nemzeti kamara mindkét köztársaság egyenjogú reprezentánsa. Százötven képviselőjéből 75-öt a Cseh Szocialista Köztársaságban, 75-öt pedig a Szlovák Szocialista Köztársaságban választanak közvetlen választásokkal. A szövetségi gyűlés hatáskörébe tartozik elsősorban: — határozni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányát, valamint a szövetségi gyűlés alkotmány- és más törvényét illetően, s ellenőrizni megvalósításukat; — tanácskozni a bel- és a külpolitika alapvető kérdéseiről; — jóváhagyni a népgazdasági tervet, a föderatív állami költségvetést, ezeket megvalósítani és jóváhagyni a föderatív állami zárszámadást; — megválasztani a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét, megvitatni jelentéseit, továbbá tanácskozni a kormány programnyilatkozatáról, ellenőrizni a kormány és a kormány tagjainak tevékenységét és tárgyalni a kormánynak szavazott bizalomról; -+- megválasztani és tisztségükből visszahívni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánybíróságának tagjait; — az alkotmánytörvény alapján, szövetségi minisztériumokat; szövetségi bizottságokat és az államigazgatás más törvényes szerveit létesíteni. A szövetségi gyűlés érvénytelenítheti a kormány rendeletét, ill. határozatát, vagy a szövetségi minisztériumok, a szövetségi bizottságok és más szövetségi központi államigazgatási szervek általános érvényű jogszabályát, amennyiben ezek ellenkez nek az alkotmánnyal, vagy a szövetségi gyűlés más törvényével. Törvényhozó joga van olyan ügyekben, amelyek e törvény értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. továbbá a közös hatáskörhöz tartozó olyan ügyekben, amelyekben a döntést a föderatív szervekre bízták. A szövetségi gyűlés fogad el néhány olyan jelentős törvényt, amelynek végrehajtása — az alkotmánytörvényben meghatározott kivételekfői eltekintve —. teljes egészébén a köztársasági szervek hatáskörébe tartozik. Mikor érvényes a határozat? A népi kamara határozatképes, ha jelen van a képviselők abszolút többsége, a nemzeti kamara pedig, ha jelen van mind a Cseh, mind a Szlovák Szocialista Köztársaságban megválasztott képviselők abszolút többsége. A határozat érvényességéhez szükség van mindkét kamara abszolút többségének jóváhagyására. A szövetségi alkotmány, a szövetségi gyűlés alkotmánytörvénye, vagy annak megváltoztatása, a köztársasági elnök választása és a hadüzenet ügyében hozott határozat érvényességéhez szükség van a népi kamara összes, képviselői háromötödös többségének, valamint a nemzeti kamara összes képviselői háromötödös többségének jóváhagyására. Abban az esetben, amikor az alkotmánytörvény szerint érvénybe lép a a majorizáció tilalma, a nemzeti kamarában a nemzeti köztársaságok képviselői külön szavaznak. A határozat akkor tekinthető elfogadottnak, ha mellette szavaz mind a Cseh, mind a Szlovák Szocialista Köztársaságban megválasztott képviselők többsége, amennyiben nem igényel kvalifikált többséget, amely az előző fejezetben említett esetekre vonatkozik. Mindkét kamarának legkésőbb három hónapon belül határoznia kell a másik kamarában elfogadott javaslat felöl. Ha ez alatt az idő alatt nem határoz, a javaslat elfogadottnak tekinthető. Ha a két kamara között ellentétek merülnek fel, mindkét kamara elhatározhatja az egyeztetési eljárást. Ilyen esetekben mindkét kamara képviselői közül — amennyiben nem egyeznek meg más létszámban — tíz megbízottat delegál a közös egyeztető bizottságba. Ha a két kamara e bizottság javaslata alapján, vagy más módon sem jutna közös megegyezésre a törvényjavaslat ügyében az első szavazástól számított öt hónapon belül, akkor ugyanazt a javaslatot a visszautasítástól számított egy év után ismét be lehet terjeszteni. Mikor érvényes a majorizáció tilalma? A majorizáció tilalma olyan esetekben érvényes, amikor a majorizáció a kisebb lélekszámú nemzetet érinthetné. Például: a szövetségi népgazdasági tervek és olyan törvényjavaslatok jóváhagyásakor, amellyel a népgazdasági tervek rendszerét határozzák meg, a föderatív tervek szerkezetének és alapelvének kialakítását olyan törvényjavaslatok esetében, amelyekkel a szövetségi állami költségvetés bevételei biztosításának módját határozzák meg, a szövetségi állami költségvetés és a két köztársaság állami költségvetése közötti kapcsolat meghatározásakor, a költségvetési gazdálkodás alapelveinek eldöntésekor, a föderáció állami költ? ségvetése és zárszámadása határozatának, a dotációs politikát illető módosító törvényjavaslatok s az olyan törvények esetében, amelyek a nemzeti tanácsok adótörvényének alapelveit határozzák meg, valamint azon törvények esetében, amelyek a csehszlovák fizetési eszközt módosítják, a szövetségi jegybank és a két köztársaság nemzeti jegybankjának kérdésében, e bankok kapcsolatának és tevékenységének meghatározásánál, a külpolitikai gazdasági kapcsolatokra vonatkozó törvényjavaslatoknál, a munkajogi kapcsolatok területén, a bérpolitika és a bérszabályozás meghatározásakor, a szociálpolitika meghatározásánál, továbbá az olyan törvények elfogadásánál, amelyekkel a gazdasági szervezetek létesítését, jogviszonyát és irányítási módját szabályozzák stb. A majorizáció tilalma érvényes a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya programnyilatkozatának jóváhagyásakor, valamint a kormánynak szavazott bizalmi javaslat felöl hozott döntések esetében. Elnök, kormány és alkotmánybíróság A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének jogkörét a törvény pontosan rögzíti. Az elnök a szövetségi gyűlésnek felelős funkciója gyakorlásáért. A kormányban, mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb állami végrehajtó szervében, minden szövetségi minisztériumban a miniszterek mellett államtitkárok fognak műhüdni. Ha a miniszter a Cseh Szocialista Köztársaság polgára lesz, akkor a s államtitkár a Szlovák Szocialista Köztársaság polgára lesz, vagy fordítva. A kormány kinevezése után köteles a szövetségi gyűlés legközelebbi ülésén előterjeszteni programját és kérni a bizalom megszavazását. Mindkét kamara bizalmatlanságot szavazhat a kormánynak. Ilyen esetben a köztársasági elnök a kormányt visszahívja. Mindkét kamara bizalmatlanságot szavazhat a kormány egyes tagjainak is. A törvény értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmánybírósága az alkotmányosságot védelmező bírói szerv. Elsősorban a szövetségi gyűlés és elnöksége által hozott törvények és törvényes intézkedések, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotpiánya közölt fennálló összhangról dönt, afelől, hogy összhangban vannak-e Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács alkotmánytörvényei és törvényei a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányával, hogy összhangban vannak-e a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának rendeletei és a szövetségi minisztériumok általánosan kőtelező érvényű jogszabályai, a köztársasági kormányok rendeletei és minisztériumaik előírásai a szövetségi gyűlés alkotmányával és törvényeivel. Dönt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a két köztársaság szervei között, vagy a két köztársaság szervei között felmerülő hatásköri vitában. Ha a felsoroltak értelmében megállapítja az ellentéteket, akkor érvénytelenítheti a törvényt, vagy az előírást. Ilyen esetben az illetékes szervek kötelesek lesznek hat hónapon belül az alkotmánnyal és a szövetségi gyűlés esetleges más törvényeivel összhangban álló előírást alkalmazni. A Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács A két nemzet nemzeti teljhatalmának és önállóságának képviselője és a két köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács. Mindkét tanácsot négy évi időszakra választják. Hatáskörükbe tartozik elsősorban határozni a köztársaság alkotmányos és más törvényei felől, ellenőrizni, hogy a köztársaság szervei ezeket hogyan valósítják meg, jóváhagyni azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeknek végrehajtásához a nemzeti tanácsok törvénye szükséges, tárgyalni a belpolitika alapvető kérdéseiről, jóváhagyni a köztársaság népgazdasági tervét és állami költségvetését, ellenőrizni teljesítésüket, ióváhagynl a köztársaság állami zárszámadását, megválasztani és visszahívni a nemzeti tanácsok elnökeit és az elnökségek tagjait, tárgyalni a köztársasági nemzeti kormányok programnyilatkozatáról, ellenőrizni a kormányok és a kormány tagjainak tevékenységét, tanácskozni a kormánynak megszavazandó bizalomról, továbbá minisztériumokat és a köztársaság más, központi államigazgatási szerveit létesíteni és megválasztani, vagy visszahívni a köztársaság Alkotmánybíróságának tagjait. A többi nemzet; szerv helyzetét és hatáskörét a szövetségi szervekhez hasonlóan az egyes köztársaságok feltételeinek megfelelően törvény szabályozza.