Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-28 / 329. szám, csütörtök

A csehszlovákiai magyar szellemi élet kialakításáért > Két napig tartott Otátrafüreden a CSEMADOK Központi Bizottsága által a csehszlovákiai magyar kultúra és tudomány képviselői számára rendezett országos értekezlet. A Januárt kővető megújhodási Időszakban megszoktuk, hogy a hasonló Jellegű tanácskozások élénkek, és a megoldásra váró problémák sokaságát vetik fel. A tátrai találkozót szintén az élénkség jellemezte. Ez az összejövetel mégis más érzetet keltett, mint több előbbi. A legjobb benyomást azzal szerezte, hogy kiegyensúlyozottnak bizonyult, kerülte a szélsőséges megnyilatkozásokat, a felszólalók többnyire lényeges dolgokról, konkrétan beszéltek, ugyanakkor nem hiányzottá nézeteket kristályosító polemikus hang sem. Hiányérze[ tünk amiatt támadt, hogy j néhány gondolat, mint például a novemberi plénum 1 tanulsága és a CSEMADOK programtervezete, — bizonyára az Időbeli közelség miatt — elkerülte a résztvevők figyelmét. Alább arról számolunk be, hogy az előadásokat követő vitában a felszólalók — egymást követő sorrendben — miről beszéltek. Gáspár Tibor (KOMÁROM) Felszólalását azzal kezdte, hogy érzése szerint az utóbbi Időben túl sokat elmélkedünk, de a gyakorlatban keveset teszünk. Konkrét határozatra lenne szükség, hogy az adottságoknak megfelelően mi az elvégzésre váró feladat. Gondolkoznunk kellene már most azon, hogy a létrejövő intézmények hol kapjanak helyet és hogy lehetne elérni a csehszlovákiai magyar pedagógusképzés önállósítását. Elmondta, hogy no Pozsonyban összpontosuljon minden, hanem szorgalmazzuk több kulturális központ kialakítását. Javasolta, hogy a komáromi múzeum váljék Duna-menti néprajzi múzeummá, létesüljön országos magyar könyvtár, képtár, irodalmi múzeum és a sajátos problémákkal foglalkozó tudományos magyar nyelvű szaklap. Szokolay Imre (RIMASZOMBAT) A rimaszombati népművelési szakbizottság nevében a csehszlovákiai magyar tömegtájékoztatási eszközökről fejtette ki véleményét. Elmondta, viszszás helyzetnek tekinti, hogy a Csehszlovák Televíziónak nincs magyarnyelvű adása. Kifogásolta a Csehszlovák Rádió műsorának a műszaki színvonalát, a sugárzások Időpontját, és Bálint bátyó stílusát. Műszakilag tökéletesebb, tartalmilag rugalmasabb közvetítéseket szeretne. Onódi János (NYITRAj Politikai kérdéseket elemzett, majd elmondta, hogy az egység megteremtése és a nemzeti öntudatra nevelés kttzös érdek. El kellene érni — mondta többek között —, hogy legalább olyan mértékben nőjjön a műszaki értelmiség ls, mint a pedagógusok létszáma, s a humán és a műszaki értelmiségnek összefogva kellene támogatnia a munkások és parasztok nevelését, érdekeik védését, a kisebbségi problémák megoldását. Az értelmiség utánpótlásának a növelése érdekében lehetővé kellene tenni, hogy az érdeklődők az eddiginél nagyobb számban tanulhassanak magyarországi egyetemeken is. Elítélte a nacionalista megnyilvánulásokat és azt kérte, hogy az újságok reagáljanak a szélsőségekre, a marxizmust tettek bizonyítsák, az internacionalizmus konkrét formában nyerjen kifejezést. Janics Kálmán (JOLSVAJ Utalt a Sarló kongresszusának a pozitívumára és elítélte azokat, akik ma ls a nacionalista polgári iskolapolitikát szeretnék érvényesíteni. AdaA tátrai tanácskozás vitája tokkal bizonyította, hogy a csehszlovákiai magyarság foglalkoztatottsága a földművelésben és az építkezéseken a legnagyobb, ugyanakkor az államigazgatásban alig veszünk részt. A szlovák sajtóban megjelent demográfiai adatokra hivatkozva, elemezte azt az aránytalanságot, amely a többi népekhez viszonyítva, a csehszlovákiai magyarság körében a születés és elhalálozás viszonylatában is megmutatkozik. Oláh Imre (KOMÁROM) A magyar tannyelvű iskolák oktató-nevelő színvonaláról beszélt. Elmondta, hogy ha iskoláink az idegen nyelvet tökéletesen nem is tanítják meg, a tanulóknak jó szakmai tudást adnak. Szorgalmazta, hogy az Iskolaügynek ne csak a beosztottjai, hanem a vezetői is támogassák a dél-szlovákiai falvak és városok kulturális-tudományos életének a fellendítését. Olyan inspekció-hálózat kiépítését javasolta, amely havonta legalább egyszer meglátogatná az iskolákat és ellenőrizné az oktató-nevelő munka színvonalát. Duka-Zólyomi Norbert (BRATISLAVA) Bevezetőben a szaktudás fontosságáról, a Sarlós mozgalom és a Masaryk Akadémia szerepéről beszélt. Elmondta, vissza kellene igényelni a Masaryk Akadémia egykori épületét, amelyet annakidején cseh államférfi adományozott a csehszlovákiai magyarságnak. A szakmai továbbképzés, valamint a tudományos élet fellendítésének az elősegítése érdekében szociológiai, néprajzi, történelmi és jogi szakosztályok létesítését javasolta. Hasák Vilmos (BRATISLAVA) Kifejtette, hogy a bratislavai Pedagógiai Kutató Intézetben szlovák vonalon mintegy százan végzik azt a munkát, amire magyar vonalon mindössze öten vannak. A szlovák nyelv megtanulásának szükségességét bizonyítva kijelentette, hogy a kölcsönös megértés nagyobb eredményt szülhetne az iskolai munkában is. Azt például, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a tanulók a nemzetiségüknek megfelelő sajátos történelmet is tanuljanak, csak mintegy négyéves huzavona után sikerült elérni. Böszörményi János (DUNAMOCS j Előbb elvi kérdésekről mondott véleményt, majd a nemzetiségekre vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban sajnálatát fejezte ki, hogy lényeges dolgok kimaradtak belőle. Javasolta, hogy a zárónyilatkozat támogassa a januári utat, a nemzeti bizottságok mellett alakuljanak nemzetiségi tanácsok. Kovács Ferenc (KÖBÖLKOT) Kijelentette, hogy a szorgalmas munka eredményeképpen szövetkezetünk sok millió koronával Járul hozzá minden évben a nemzeti jövedelem növeléséhez, éppen ezért jogos az az igény, hogy az itt élő magyarságnak a kötelességével arányban legyen joga is. Javasolta, hogý a szükségletnek megfelelően az illetékesek minél előbb nyissanak magyar nyelvű mezőgazdasági szakiskolákat. Tankó László (BRATISLAVA) Iskolaügyi problémákat fejtegetett, majd az elmúlt időszak pozitívumaira mutatott rá. Dicsérte Turczel Lajos „Két kor mezsgyéjén" című tanulmánykötetét, amely az első próbálkozás arra, hogy felmérje a csehszlovákiai magyarság törekvését. Sürgette a központi magyar könyvtár megalakítását. Az egyetlen hazai magyar pedagógiai szaksajtó — mondta, — jelenleg már kevés. Demecs László (KASSA) Altalános érvényű jogi és nemzetiségi problémákról beszélt, majd azt tanácsolta, hogy ragaszkodjunk az Iskolaügy és a kultúra önigazgatásához és a találkozóról kiadott nyilatkozat legyen program-Jeliegű. Teleki Tibor (NYITRAJ Azt fejtette ki, hogy a csehszlovákiai magyar értelmiséget maximálisan kellene számbavenni, mert tudjuk, hogy kevesen, de nem tudjuk, hogy pontosan hányan vagyunk. Az elégtelen továbbtanulási igényt a környezeti adottságnak tulajdonította. Kulturális központot, tudományos Intézményeket, köztük nyelvi intézetet igényelt. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy problémáink csak önrendelkezéssel oldhatók meg. Géczi Lajos (NAGYKAPOS) Dél-Szlovákia iparosításának az elégtelenségéhez fűzött megjegyzéseket. Helytelenítette azt a gyakorlatot, hogy az új létesítmények nagyrészt nem a helyi lakosság köréből, hanem más vidékekről toborozzák a munkaerőt, főleg a műszakiakat. Indítványozta, hogy képviselőink szóljanak bele az ipartelepítési tervekbe, szorgalmazzák az országban szétszórtan élő magyar nemzetiségű műszakiak számbavételét és egy új magyarnyelvű napilap kiadását. Pölhös Imre (IPOLYBALOG J Arról beszélt, hogy a Jó munkára a CSEMADOK is tág lehetőséget biztosít. Helytelenítette, hogy a Csehországban élő magyarokról nincs kimutatás és hogy az értelmiségiek közül kevesen Járatják gyerekeiket magyar iskolába. Központi tájékoztató szerv létesítését javasolta. Qanis Tamás (RIMASZOMBAT) Az augusztusi napokban megjelent polemikus írások egyik legnagyobb gyengéjének azt tartotta, hogy hiányzott belőlük az internacionalizmus szelleme. A jogtudományi egyetemeken — mondta többek között — tanácsos lenne legalább minden második évben tanfolyamot indítani a nemzeti bizottságok magyar nemzetiségű dolgozói számára. Csanda Sándor (BRATISLAVA) Javasolta, hogy az értekezlet anyaga jelenjen meg könyvalakban és hogy a hasonló értekezlet máskor speciális kérdéssel foglalkozzék. Vitába szállt Kardos István előadásának néhány tételével. Elmondta, hogy a kérdéseket többször egyoldalúan vetjük fel, megállapításaink nem mindig tudományosak, és nem az a jó politikus, aki fejjel megy a falnak, hanem az, aki rugalmasan politizál és figyelembe veszi a realitásokat. Fontosnak vélte a lojalitást, és azt, hogy a felmérések tudományosak, objektívek legyenek és vegyék figyelembe mindkét fél álláspontját. DélSzlovákiában — mondta — modern mezőgazdasági ipart kellene kialakítani. Medveczky Ferenc (BRATISLAVA) Azt tanácsolta: az értekezletről kiadott állásfoglalás ne mint határozat, hanem, mint záróközlemény jelenjen meg, és Jusson kifejezésre az, hogy jogainkat nem mások rovására akarjuk élvezni. Görcsös Mihály (KASSA) Speciális kérdéseink vizsgálására — mondta többek között — nyelvi, irodalmi, történelmi, szociológiai és néprajzi szakosztály szükséges. Az ez irányú munkát egy hungorológiai Intézet keretében kellene megszervezni és rendszeressé tenni. Beszélt arről, hogy a Szlovák Néprajzi Társaság jóváhagyásával és felügyeletével Szlovákia magyarlakta helységeinek néprajzi felméréséhez „Felderítő kérdőív" címmel egy 91 kérdést tartalmazó füzetet adtak ki, és kassai központtal rövidesen megkezdik az országos jellegű felmérést. Juhász István (TISZACSERNÖ) Az általános műveltség és az Iskolák színvonala növelésének a szükségessége mellett érvelt. Indítványozta, hogy az illetékesek fordítsanak nagyobb gondot a hazai magyar orvosi szakirodalomra és az orvosok is vegyenek részt a népművelésben. Mag Gyula (KIRÁLYHELMECJ Elmondta, hogy a nemzetiségi törvénynek a hiányossága ellenére is sok a pozitívuma és sok múlik majd azon, hogyan szerzünk érvényt az elvnek a gyakorlatban. Jó lenne — mondta többek között — ha a központi szervekbe beválasztott magyar képviselők egyeztetnék nézetüket. Felszólalása végén fcPrandl Sándor felvétele) Javasolta, hogy az Illetékes szervek hívják össze a csehszlovákiai magyar kommunisták országos értekezletét és ezen vegyenek részt a központi szervek vezetői is. Papp József (DUNASZERDAHELY) Kérte, hogy a szervezők a hasonló értekezletre máskor több fiatalt hívjanak meg és az értelmiség a Jövőben dolgozzon nagyobb odaadással a problémák megoldásán. Schulz György (KASSAJ örülünk — mondta többek között — hogy megalakult a nemzetiségi titkárság, de nem tudjuk, hogy a csehszlovákiai magyaroknak miért nincs képviselete a minisztériumokban is. Nem elegendő a magyar nyelvű ipariskolák száma sem. Varga Ervin (LOSONC) Elmarasztalta azokat az értelmiségieket, akik távol tartják magukat a CSEMADOK-tól, holott a szövetség tág teret nyújt a kulturális életre. Bírálta az irreális követeléseket és azokat, akik csak egyéni vágyaik kielégítésére törekednek. Varga Béla (KÖBÖLKÚT) Jogainkat — jelentette ki határozottan — nem azért kell megkapni, mert augusztusban szolidárisak voltunk a szlovák és a cseh néppel, hanem azért, mert mint mindenkinek, nekünk is jár a teljes egyenjogúság. Dicsérőleg szólt dr. Gustáv Husákról, aki az utóbbi Időszakban már többször kiállt a csehszlovákiai magyarok érdekei mellett. Bábi Tibor (BRATISLAVA) Szenvedélyes hangon elítélte a nemzeti államok kialakulásáról szőtt hamis teóriákat és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megbontására irányuló törekvést. Lehetetlennek minősítette azt az állapotot, hogy a magukat szociŕ listának valló államok szem álljanak egymással. Marxis vagyok — mondta — és nem idealista. Békességben kell élnünk. Ideálom: sértetlen nemzetekből álló Európa. Rózsa Ernő (GALÄNTA J Az eddigi joggyakorlat néhány fogyatékosságára hívta fel a figyelmet. Kifogásolta, hogy több helyen a választott szervekből kiszorultak a magyar nemzetiségűek. Indítványozta, hogy a legutóbbi területi átrendezést a központi hivatalok vizsgálják felül, és ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy a galántai Járásban a támadások ellenére is tovább végzik a helyesnek bizonyult politikai és kulturális munkát. Duka-Zólyomi Árpád (PRÁGA) Előbb tapasztalatairól beszélt, majd elmondta, hogy nézete szerint külön kellene értékelni a humán és külön a reál értelmiséget, olyan értelemben, hogy mit nyújthat az egyik és mit a másik. A műszaki értelmiség — mondta — hatásos tudományos ismeretterjesztést végezhetne. Javasolta, hogy a műszaki értelmiség alakítson szaktanácsadó csoportokat, és adjon magáról a tömegtájékoztató eszközökön keresztül ls gyakrabban hírt. A tátrai tanácskozás vitájának csak egy töredékéről számoltunk be. A néhány vélemény és Javaslat azonban talán így is kifejezi a csehszlovákiai magyar értelmiség álláspontját, segíteni akarását, és azt, hogy az értekezletet érdemes volt megtartani. (bf 1968. XI. 28.