Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-28 / 329. szám, csütörtök

A csehszlovákiai magyar szellemi élet kialakításáért > Két napig tartott Otátra­füreden a CSEMADOK Köz­ponti Bizottsága által a csehszlovákiai magyar kultú­ra és tudomány képviselői számára rendezett országos értekezlet. A Januárt kőve­tő megújhodási Időszakban megszoktuk, hogy a hasonló Jellegű tanácskozások élén­kek, és a megoldásra váró problémák sokaságát vetik fel. A tátrai találkozót szin­tén az élénkség jellemezte. Ez az összejövetel mégis más érzetet keltett, mint több előbbi. A legjobb benyomást azzal szerezte, hogy ki­egyensúlyozottnak bizonyult, kerülte a szélsőséges meg­nyilatkozásokat, a felszóla­lók többnyire lényeges dol­gokról, konkrétan beszéltek, ugyanakkor nem hiányzottá nézeteket kristályosító pole­mikus hang sem. Hiányérze­[ tünk amiatt támadt, hogy j néhány gondolat, mint pél­dául a novemberi plénum 1 tanulsága és a CSEMADOK programtervezete, — bizo­nyára az Időbeli közelség miatt — elkerülte a résztve­vők figyelmét. Alább arról számolunk be, hogy az előadásokat követő vitában a felszólalók — egy­mást követő sorrendben — miről beszéltek. Gáspár Tibor (KOMÁROM) Felszólalását azzal kezdte, hogy érzése szerint az utóbbi Időben túl sokat elmélkedünk, de a gyakorlatban keveset te­szünk. Konkrét határozatra len­ne szükség, hogy az adottsá­goknak megfelelően mi az el­végzésre váró feladat. Gondol­koznunk kellene már most azon, hogy a létrejövő intézmé­nyek hol kapjanak helyet és hogy lehetne elérni a csehszlo­vákiai magyar pedagógusképzés önállósítását. Elmondta, hogy no Pozsonyban összpontosuljon minden, hanem szorgalmazzuk több kulturális központ kialakí­tását. Javasolta, hogy a komá­romi múzeum váljék Duna-men­ti néprajzi múzeummá, létesül­jön országos magyar könyvtár, képtár, irodalmi múzeum és a sajátos problémákkal foglalko­zó tudományos magyar nyelvű szaklap. Szokolay Imre (RIMASZOMBAT) A rimaszombati népművelési szakbizottság nevében a cseh­szlovákiai magyar tömegtájé­koztatási eszközökről fejtette ki véleményét. Elmondta, visz­szás helyzetnek tekinti, hogy a Csehszlovák Televíziónak nincs magyarnyelvű adása. Kifogásol­ta a Csehszlovák Rádió műsorá­nak a műszaki színvonalát, a sugárzások Időpontját, és Bá­lint bátyó stílusát. Műszakilag tökéletesebb, tartalmilag ru­galmasabb közvetítéseket sze­retne. Onódi János (NYITRAj Politikai kérdéseket elemzett, majd elmondta, hogy az egység megteremtése és a nemzeti ön­tudatra nevelés kttzös érdek. El kellene érni — mondta többek között —, hogy legalább olyan mértékben nőjjön a műszaki ér­telmiség ls, mint a pedagógusok létszáma, s a humán és a mű­szaki értelmiségnek összefogva kellene támogatnia a munkások és parasztok nevelését, érde­keik védését, a kisebbségi prob­lémák megoldását. Az értelmi­ség utánpótlásának a növelése érdekében lehetővé kellene tenni, hogy az érdeklődők az eddiginél nagyobb számban ta­nulhassanak magyarországi egyetemeken is. Elítélte a na­cionalista megnyilvánulásokat és azt kérte, hogy az újságok reagáljanak a szélsőségekre, a marxizmust tettek bizonyítsák, az internacionalizmus konkrét formában nyerjen kifejezést. Janics Kálmán (JOLSVAJ Utalt a Sarló kongresszusá­nak a pozitívumára és elítélte azokat, akik ma ls a naciona­lista polgári iskolapolitikát szeretnék érvényesíteni. Ada­A tátrai tanácskozás vitája tokkal bizonyította, hogy a csehszlovákiai magyarság fog­lalkoztatottsága a földművelés­ben és az építkezéseken a leg­nagyobb, ugyanakkor az állam­igazgatásban alig veszünk részt. A szlovák sajtóban megjelent demográfiai adatokra hivatkoz­va, elemezte azt az aránytalan­ságot, amely a többi népekhez viszonyítva, a csehszlovákiai magyarság körében a születés és elhalálozás viszonylatában is megmutatkozik. Oláh Imre (KOMÁROM) A magyar tannyelvű iskolák oktató-nevelő színvonaláról be­szélt. Elmondta, hogy ha isko­láink az idegen nyelvet tökéle­tesen nem is tanítják meg, a tanulóknak jó szakmai tudást adnak. Szorgalmazta, hogy az Iskolaügynek ne csak a beosz­tottjai, hanem a vezetői is támo­gassák a dél-szlovákiai falvak és városok kulturális-tudomá­nyos életének a fellendítését. Olyan inspekció-hálózat kiépí­tését javasolta, amely havonta legalább egyszer meglátogatná az iskolákat és ellenőrizné az oktató-nevelő munka színvona­lát. Duka-Zólyomi Norbert (BRATISLAVA) Bevezetőben a szaktudás fon­tosságáról, a Sarlós mozgalom és a Masaryk Akadémia szere­péről beszélt. Elmondta, vissza kellene igényelni a Masaryk Akadémia egykori épületét, amelyet annakidején cseh ál­lamférfi adományozott a cseh­szlovákiai magyarságnak. A szakmai továbbképzés, valamint a tudományos élet fellendítésé­nek az elősegítése érdekében szociológiai, néprajzi, történel­mi és jogi szakosztályok léte­sítését javasolta. Hasák Vilmos (BRATISLAVA) Kifejtette, hogy a bratislavai Pedagógiai Kutató Intézetben szlovák vonalon mintegy szá­zan végzik azt a munkát, amire magyar vonalon mindössze öten vannak. A szlovák nyelv megta­nulásának szükségességét bi­zonyítva kijelentette, hogy a kölcsönös megértés nagyobb eredményt szülhetne az iskolai munkában is. Azt például, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a tanulók a nemzetiségüknek megfelelő sajátos történelmet is tanuljanak, csak mintegy négyéves huzavona után sike­rült elérni. Böszörményi János (DUNAMOCS j Előbb elvi kérdésekről mon­dott véleményt, majd a nemze­tiségekre vonatkozó törvényja­vaslattal kapcsolatban sajnála­tát fejezte ki, hogy lényeges dolgok kimaradtak belőle. Java­solta, hogy a zárónyilatkozat támogassa a januári utat, a nemzeti bizottságok mellett ala­kuljanak nemzetiségi tanácsok. Kovács Ferenc (KÖBÖLKOT) Kijelentette, hogy a szorgal­mas munka eredményeképpen szövetkezetünk sok millió koro­nával Járul hozzá minden évben a nemzeti jövedelem növelésé­hez, éppen ezért jogos az az igény, hogy az itt élő magyar­ságnak a kötelességével arány­ban legyen joga is. Javasolta, hogý a szükségletnek megfele­lően az illetékesek minél előbb nyissanak magyar nyelvű mező­gazdasági szakiskolákat. Tankó László (BRATISLAVA) Iskolaügyi problémákat fejte­getett, majd az elmúlt időszak pozitívumaira mutatott rá. Di­csérte Turczel Lajos „Két kor mezsgyéjén" című tanulmány­kötetét, amely az első próbál­kozás arra, hogy felmérje a csehszlovákiai magyarság tö­rekvését. Sürgette a központi magyar könyvtár megalakítását. Az egyetlen hazai magyar pe­dagógiai szaksajtó — mondta, — jelenleg már kevés. Demecs László (KASSA) Altalános érvényű jogi és nemzetiségi problémákról be­szélt, majd azt tanácsolta, hogy ragaszkodjunk az Iskola­ügy és a kultúra önigazgatásá­hoz és a találkozóról kiadott nyilatkozat legyen program-Jel­iegű. Teleki Tibor (NYITRAJ Azt fejtette ki, hogy a cseh­szlovákiai magyar értelmiséget maximálisan kellene számba­venni, mert tudjuk, hogy keve­sen, de nem tudjuk, hogy pon­tosan hányan vagyunk. Az elég­telen továbbtanulási igényt a környezeti adottságnak tulajdo­nította. Kulturális központot, tudományos Intézményeket, köz­tük nyelvi intézetet igényelt. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy problé­máink csak önrendelkezéssel oldhatók meg. Géczi Lajos (NAGYKAPOS) Dél-Szlovákia iparosításának az elégtelenségéhez fűzött meg­jegyzéseket. Helytelenítette azt a gyakorlatot, hogy az új léte­sítmények nagyrészt nem a he­lyi lakosság köréből, hanem más vidékekről toborozzák a munkaerőt, főleg a műszakia­kat. Indítványozta, hogy képvi­selőink szóljanak bele az ipar­telepítési tervekbe, szorgalmaz­zák az országban szétszórtan élő magyar nemzetiségű műsza­kiak számbavételét és egy új magyarnyelvű napilap kiadását. Pölhös Imre (IPOLYBALOG J Arról beszélt, hogy a Jó mun­kára a CSEMADOK is tág lehe­tőséget biztosít. Helytelenítette, hogy a Csehországban élő ma­gyarokról nincs kimutatás és hogy az értelmiségiek közül kevesen Járatják gyerekeiket magyar iskolába. Központi tájé­koztató szerv létesítését java­solta. Qanis Tamás (RIMASZOMBAT) Az augusztusi napokban meg­jelent polemikus írások egyik legnagyobb gyengéjének azt tartotta, hogy hiányzott belő­lük az internacionalizmus szel­leme. A jogtudományi egyete­meken — mondta többek között — tanácsos lenne legalább min­den második évben tanfolyamot indítani a nemzeti bizottságok magyar nemzetiségű dolgozói számára. Csanda Sándor (BRATISLAVA) Javasolta, hogy az értekezlet anyaga jelenjen meg könyv­alakban és hogy a hasonló érte­kezlet máskor speciális kér­déssel foglalkozzék. Vitába szállt Kardos István előadásá­nak néhány tételével. Elmondta, hogy a kérdéseket többször egyoldalúan vetjük fel, megál­lapításaink nem mindig tudo­mányosak, és nem az a jó po­litikus, aki fejjel megy a fal­nak, hanem az, aki rugalmasan politizál és figyelembe veszi a realitásokat. Fontosnak vélte a lojalitást, és azt, hogy a felmé­rések tudományosak, objektívek legyenek és vegyék figyelembe mindkét fél álláspontját. Dél­Szlovákiában — mondta — mo­dern mezőgazdasági ipart kelle­ne kialakítani. Medveczky Ferenc (BRATISLAVA) Azt tanácsolta: az értekezlet­ről kiadott állásfoglalás ne mint határozat, hanem, mint záróközlemény jelenjen meg, és Jusson kifejezésre az, hogy jo­gainkat nem mások rovására akarjuk élvezni. Görcsös Mihály (KASSA) Speciális kérdéseink vizsgá­lására — mondta többek között — nyelvi, irodalmi, történelmi, szociológiai és néprajzi szak­osztály szükséges. Az ez irányú munkát egy hungorológiai In­tézet keretében kellene meg­szervezni és rendszeressé tenni. Beszélt arről, hogy a Szlovák Néprajzi Társaság jóváhagyásá­val és felügyeletével Szlovákia magyarlakta helységeinek nép­rajzi felméréséhez „Felderítő kérdőív" címmel egy 91 kérdést tartalmazó füzetet adtak ki, és kassai központtal rövidesen megkezdik az országos jellegű felmérést. Juhász István (TISZACSERNÖ) Az általános műveltség és az Iskolák színvonala növelésének a szükségessége mellett érvelt. Indítványozta, hogy az illetéke­sek fordítsanak nagyobb gon­dot a hazai magyar orvosi szak­irodalomra és az orvosok is ve­gyenek részt a népművelésben. Mag Gyula (KIRÁLYHELMECJ Elmondta, hogy a nemzetisé­gi törvénynek a hiányossága el­lenére is sok a pozitívuma és sok múlik majd azon, hogyan szerzünk érvényt az elvnek a gyakorlatban. Jó lenne — mond­ta többek között — ha a köz­ponti szervekbe beválasztott magyar képviselők egyeztetnék nézetüket. Felszólalása végén fcPrandl Sándor felvétele) Javasolta, hogy az Illetékes szervek hívják össze a cseh­szlovákiai magyar kommunisták országos értekezletét és ezen vegyenek részt a központi szer­vek vezetői is. Papp József (DUNASZERDAHELY) Kérte, hogy a szervezők a hasonló értekezletre máskor több fiatalt hívjanak meg és az értelmiség a Jövőben dolgozzon nagyobb odaadással a problé­mák megoldásán. Schulz György (KASSAJ örülünk — mondta többek között — hogy megalakult a nemzetiségi titkárság, de nem tudjuk, hogy a csehszlovákiai magyaroknak miért nincs kép­viselete a minisztériumokban is. Nem elegendő a magyar nyelvű ipariskolák száma sem. Varga Ervin (LOSONC) Elmarasztalta azokat az ér­telmiségieket, akik távol tart­ják magukat a CSEMADOK-tól, holott a szövetség tág teret nyújt a kulturális életre. Bírál­ta az irreális követeléseket és azokat, akik csak egyéni vá­gyaik kielégítésére törekednek. Varga Béla (KÖBÖLKÚT) Jogainkat — jelentette ki ha­tározottan — nem azért kell megkapni, mert augusztusban szolidárisak voltunk a szlovák és a cseh néppel, hanem azért, mert mint mindenkinek, nekünk is jár a teljes egyenjogúság. Dicsérőleg szólt dr. Gustáv Hu­sákról, aki az utóbbi Időszakban már többször kiállt a csehszlo­vákiai magyarok érdekei mel­lett. Bábi Tibor (BRATISLAVA) Szenvedélyes hangon elítélte a nemzeti államok kialakulásá­ról szőtt hamis teóriákat és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megbontásá­ra irányuló törekvést. Lehetet­lennek minősítette azt az álla­potot, hogy a magukat szociŕ listának valló államok szem álljanak egymással. Marxis vagyok — mondta — és nem idealista. Békességben kell él­nünk. Ideálom: sértetlen nem­zetekből álló Európa. Rózsa Ernő (GALÄNTA J Az eddigi joggyakorlat né­hány fogyatékosságára hívta fel a figyelmet. Kifogásolta, hogy több helyen a választott szer­vekből kiszorultak a magyar nemzetiségűek. Indítványozta, hogy a legutóbbi területi átren­dezést a központi hivatalok vizsgálják felül, és ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy a ga­lántai Járásban a támadások el­lenére is tovább végzik a he­lyesnek bizonyult politikai és kulturális munkát. Duka-Zólyomi Árpád (PRÁGA) Előbb tapasztalatairól beszélt, majd elmondta, hogy nézete szerint külön kellene értékelni a humán és külön a reál értel­miséget, olyan értelemben, hogy mit nyújthat az egyik és mit a másik. A műszaki értelmiség — mondta — hatásos tudományos ismeretterjesztést végezhetne. Javasolta, hogy a műszaki ér­telmiség alakítson szaktanács­adó csoportokat, és adjon ma­gáról a tömegtájékoztató esz­közökön keresztül ls gyakrab­ban hírt. A tátrai tanácskozás vitá­jának csak egy töredékéről számoltunk be. A néhány vélemény és Javaslat azon­ban talán így is kifejezi a csehszlovákiai magyar értel­miség álláspontját, segíteni akarását, és azt, hogy az ér­tekezletet érdemes volt megtartani. (bf 1968. XI. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents