Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-24 / 325. szám, Vasárnapi Új Szó

A CSONKA VÁR ALATT GYIMESI, KEMECHEY ÉS A TÖBBIEK A Csonka vár alatti város sportélete, sportmozgalma az ötvenes években érte el tetőfokát: a labdarúgók a divízióban Játszottak, s a „királyi" városban a sportok királynőjének, az atlétikának olyan képviselői voltak, mint Gyimesi, Kemechey, Bimba, a Németh-testvérek, továbbá Eperjessy és Pirigyi Pál, akik országos viszonylatban is jelentős sikereket értek el. Pedig a feltételek akkor sem voltak ideálisak. Két lelkes tanár, a felejthetetlen Tamás és Henzely irányításával a királyhelmecl fiatalok a kerület legjobb atlétái lettek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az ifjúsági játékok országos döntőjében a kassai kerületből résztvett atléták 80 százaléka királyhelmeci volt. Gyimesi Gy. gerelyvetésben, Kemechey B. pedig a 60 méteres futásban nyert országos bajnokságot. Nagy siker volt ez akkor egy kisváros számára. TORNATEREM NÉLKÜL Szinte hihetetlen, hogy egy városnak, ahová közel háromezer diák jár iskolába, nincs tornaterme, Érdekes jelenség, talán egyedülálló is. A kilencéves iskolának öt évvel ezelőtt adtak át egy korszerűen berendezett iskolaépületet — tornaterem nélkül. Babič Ferenc, a városi nemzeti bizottság elnökének a szavai szerint az eredeti tervben a tornaterem ls szerepelt, de 1960-ban a Kerületi Tervező Intézet „parancsára" abbahagyták a tornaterem és a napközi otthon építését. Az említett intézmény az építkezés hatékonyabbá tételének az érdekében, gazdasági szempontokra hivatkozva úgy döntött, hogy két szakaszban fejezik be az építkezést: előbb az Iskolaépületet, majd rövid időn belül átadják a tornatermet és a napközi otthont is. A „rövid idő" már egy fél évtizede tart, s ha továbbra is így fognak „igyekezni" az illetékesek (például májustól semmit sem dolgoztak a félkész tornatermen), akkor a másik félévtized ls eltelik, míg a királyhelmeciek is — húsz egynéhány évvel a felszabadulás után — dicsekedhetnek majd egy tornateremmel. Ami pedig a „gazdasági megokolást" illeti? Tessék jól ftgyelnll Ha a tornatermet és a napközi otthont az Iskolaépülettel egyszerre építették volna, aíkor a két objektum 900 000 koronába került volna. Igy viszont a tornaterem „csekély" 1 500 000, a napközi otthon 1 900 000 koronát „emészt" fel. Hát Igen, így is lehet gazdálkodni. GONDOK A LABDARÚGÁS KÖRÜL A Slavoj sportegyesület labdarúgócsapata a kerületi I A osztályban, az. Ifjúsági együttes pedig a területi bajnokságban szerepel, s a körülményekhez képest nem is rosszul. Pedig a vákirály helmecnek nincs tornaterme ros egyetlen szervezett sporttevékenysége, a futball körül is akadnak bőven gondok és problémák. „Hiánycikk" például az önkéntes sportvezető. Csak két-három önfeláldozó ember végzi a csapat körüli teendőket. Az is a valósághoz tartozik például, hogy a hatezer lakosú kisvárosban nem akadt ember, aki vállalta volna a labdarúgószakosztály elnöki tisztségét. Így a sportegyesület elnöke látja el a labdarúgó-szakosztállyal járó feladatokat ls. Eléggé elszomorító dolog ez. Mintha elkényelmesedtek volna a királyhelmecl sportemberek? Vagy csak akkor érdemes funkciót betölteni, ha jól megy a csapatnak? Mert állítólag az ötvenes évek végén, amikor Helmec bekerült a divizóba, az emberek szinte tolakodtak funkciókba, mindenki részese akart lenni a sikereknek. De most mintha gyáván megfutamodtak Volna a problémák és gondok elől az ötvenes évek végén hangoskodó úgynevezett „sportemberek".' — Nemcsak Ilyen problémáink vannak — mondja Havrilla Oénes, a Slavoj sportegyesület és egyben a labdarúgószakosztály elnöke. — Állandó anyagi gondokkal is küzdünk, mert a mérkőzések jövedelme igen kevés, s ebből az ifjúsági csapat kiadásait is fedeznünk kell. Királyhelmecnek gyárra van szüksége, amelynek égisze alatt működne a csapat. Akkor több lenne a munkalehetőség a járásban, s a fiatal, tehetséges labdarúgók nem mennének munka után más vidékekre. S csak úgy kapásból említ neveket az elnök. Széles a VSS első csapatában, Czető és Mulidran Tőketerebesen rúgják a labdát. Igazán, mi is kell ahhoz, hogy egy kisvárosnak nagycsapata legyen? Tehetséges játékosok, pénz (ez ma már nem titok), lelkes vezetők s megfelelő edzési lehetőségek stb. Helmecen és a Bodrogközben nincs hiány tehetségekben; lesz bútorgyár (állítólag már ősszel megkezdik az építését), két év múlva átadják a korszerű sporttelepet, s talán lelkes vezetők is születnek a közeljövőben. A csapat most sem szerepel rosszul a bajnokságban. Bosznaj Lajos, az együttes edzője elégedett a teljesítményével. Egy veterán játékost, Priám Tibort említ az edző, aki 38 éves fejjel még mindig a legjobbak közé tartozik, s sportszerű életmódjával példaképe lehet a fiatal labdarúgóknak. Az edző bízik fiaiban, képesnek-tartja a csapatot arra, hogy kiharcolja a továbbjutást. AZ ISKOLÁK SPORTTEVÉKENYSÉGE MINIMÁLIS Kár, nagy kár, hogy a királyhelmecl Iskolák (főleg a magyar és a szlovák gimnázium) testnevelő tanárai csak kOtelességtudóan végzik munkájukat: íetanítják az óraszámokat, s ezzel befejeződött számukra a „sportolás". Márpedig a tizenéves gyerekember ezzel nenŕ elégszik meg, többet akar, versenyek keretében szeretné összemérni erejét a barátokkal, más iskolák tanulóival. Mindez nagyon ritka esemény a királyhelmeci iskolákban. Mi ennek az oka? Vannak objektív nehézségek: pályák, tornateremhiány stb. De jobbak voltak-e tíz egynéhány évvel ezelőtt a feltételek? Bizonyára nem. És mégis, össze sem lehet hasonlítani az iskolák akkori sportéletét a mostanival. Az iskola tornatanárai az ötvenes években majdnem minden hónapban rendeztek rendszeres atlétikai és más jellegű versenyeket, s nemcsak a királyhelmeci iskolák között. A találkozókon feltűnt tehetséges diákokat felkarolták, foglalkoztak velük, Irányították őket. Így lettek ismert atlétákká a cikk első részébea említettek is. Tehetségekben most sincs hiány a Bodrogközben, de hiányzanak az olyan testnevelő tanárok, akik időt szentelnének a sportversenyek megrendezésének és rendszeresen foglalkoznának a tehetséges diáksportolókkal. Azzal érveini( amint azt a gimnázium egyik tanára tette), hogy a tanulók túlnyomó többsége bejáró, ezért nehéz rendszeres edzéseket és sportversenyeket rendezni, ez már több mint naivság, ehhez nem kell kommentár. A királyhelmeci iskolák sporttevékenysége majdnem egyenlő a nullával. Állandóan arra hivatkozni, hogy nincsen tornaterem, atlétikai pálya stb., nem kielégítő. Ha nem is rendelkeznek Ideális feltételekkel, akkor is mozgalmasabb sportéletet élhetnének az iskolák tanulói Ez nem is annyira a gyerekeken és a sportpályákon, hanem a testnevelő tanárok sportszeretetén múlik. ÉPÜL AZ ÚJ SPORTTELEP Négy évvel ezelőtt kezdték el társadalmi munkában a korszerű, minden igényt kielégítő sporttelep építését. A labdarúgókon kívil,l végre otthonra találnak itt az átléták, az úszók, valamint más labdajátékok kedvelői is. Királyhelmec és az egész Bodrogköz igazi sportparadicsoma lesz ez a 2 500 000 korona befektetéssel épülő stadion. — A sporttelep építésénél ís akadnak problémák — mondotta Havrilla Dénes. — Elsősorban anyagi gondok ezek. A CSTSZ szlovákiai bizottsága kétszer is ígért segítséget, de végül azzal utasítottak el, hogy a kerületi városoknak kell az anyagi támogatás. A járási nemzeti bizottság és a városi nemzeti bizottság ígért most anyagi segítséget. A nehézségek ellenére bízom benne, hogy 1970-ben átadhatjuk rendeltetésének a sporttelepet. A Királyhelmecen épülő sporttelepen az úszók is otthonra találnak. Felvételünkön a hatpályás úszómedencét láthatják. Mi pedig reméljük, hogy már a közeljövőben új, eredményesebb korszak kezdődik Királyhelmec sportéletében. Egyet azonban ne feledjenek: a feltételek szükségesek az eredményes sportoláshoz, de nem elegendők. Lelkesedés, sportszeretet nélkül sohasem születtek kimagasló eredmények. TOMI VINCE Sportélet? Nehéz ilyesmiről beszélni a bodrogközi magyarság, hatezer lelket számláló kisvárosában. Mintha a város melletti magaslaton komoran búslakodó várrom a jelenlegi királyhelmeci sportéletet szimbolizálná: csonka, szürke, jelentéktelen. Az egyedüli színfolt a labdarúgás, mert más irányú szervezett sporttevékenység nem létezik a „királyi" városban. Az iskolákon (főleg a magyar és a szlovák gimnáziumban) szinte haldoklik a sport, a testnevelő tanárok alig-alig szerveznek iskolán kívüli sportversenyeket, s ezzel akarva-akaratlan passzivitásra kényszerítik a sportolni vágyó fiatalok százait. Igaz, Királyhelmecnek nincsen tornaterme, atlétikai pályája, kevés a labdajátékoknak megfelelő sportpálya is, de tíz egynéhány évvel ezelőtt sem voltak jobbak a feltételek. Akkor azonban a sportszerető emberekből nem hiányzott a lelkesedés, amely nélkül elképzelhetetlen a sikeres szereplés. Talán nem árt egy pillantást vetni a kirgjyhelmeci sport „hőskorára", az ötvenes évekre. Sportélet Az ötvenes évek kiváló atlétái. Balról: Eperjessy, Németh J., Gyimesi, Pirigyi, Kemechey B., Kemechey L., és Németh Z. mŕnapi ÚJSZÓ Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti % szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrlncz Gyula. Szer| kesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537-18, 512-23, 335-38, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 508-39. Távíró: 09308. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorki) utca 8, telefon: 50J-89. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenský utca 12, telefon: 551-83 Előfizetést díj havonta: 12,40 korona, a péntékl duplaszámra (Vasárnapi Oj Szóval) negyedévre 18,20 korona. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná expedícia tlače. Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.