Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-24 / 325. szám, Vasárnapi Új Szó

Pusztul a természet Nagyszabású találkozó színhelye volt a közelmúltban London. Hatvan ország 2000 tudósa érkezett az angol fővárosba, hogy 14 napon át vitassa a gyomosodás és a gabonakór tragikus következményeit. Jelenleg ugyanis a világ terméshozamának kétharmadát pusztítja el a gyom és a betegség a földeken és a gabonasilókban. Az első nemeztközi növénypatológiai kongresszus igyekezett az erre vonatkozó kísérleteket világviszonylatban Is koordinálni. A vitatott problémák közfii a legtitokzatosabb és legbonyolultabb a növényzet vírusos megbetegedésének ellenőrzése. Ma még egyetlen ország sem tud védekezni a pusztitó betegség ellen, amely bármely növényt megtámadhat. Miért fertőzik meg a beteg növények az egészségeseket is? Miiyen szerepet játszanak ebben a bogarak, férgek és gombák? Minden a vírusos fertőzés mellett szól, de a vírusok fennmaradásának mechanizmusa egyelőre még rejtély. A vegyi ellenőrzés egyik alternatívájának követelménye, hogy ellenállóképes fajtákat termesszenek ki, és ezen a téren már jelentős eredményeket értek el. Tehát a tudósok elsődleges feladata a gazdasági szempontból is hasznos, vagyis nagyhozamú, tartósan ellenállóképes fajták termesztésének problémájával függ össze. (MORNING STAR) A gazdagság árnyékában Az Egyesült Államokban a világ laggazdagabb ipari államában, melynek életszínvonala évente az európai és ázsiai bevándorlók tízezreit csábítja, a jólét alig osztódik meg igazságosabban, mint Latin-Amerika feudális agrárállamaiban. A nemzeti vagyon kétharmada a lakosság alig 2,7 százalékának a kezében van. Kétszázra tehető azon amerikai családok száma, amelyek szupergazdagok, s Jóformán áttekintésük sincs vagyonuk nagyságáról. Ezzel szemben 60 millió amerikai állampolgár alig rendelkezik többel, mint amit a testén visel, s esetleg részletre vett gépkocsija, televíziókészüléke s egyéb berendezési cikke van. Az amerikai családoknak mintegy fele azonban még annyira sem vitte, hogy bútora, gépkocsija, vagy takarékbetétje volna, sőt mintegy 6,5 millió család teljesen eladósodott, s csupán hitelre él. Első képünkön a 200 amerikai milliárdos család egyikének, a Vanderbilt családnak North Carolina-i kastélya látható. A 60 millió szegény lakosság nagy része pedig nyomortanyákon tengődik. Másik képUnkön az egyik nyugat-virginiai viskó negyed. (DER SPIEGEL) Irodalom és házasélet Bltsabeth Jane Howard és Klngsley Amtse házassága olyan, mint egy nagyon előkelő klub, amelynek csak két tagja van. A feleség és a férj is Irő, és mind kettőjük mögött három rosszul sikerült házasság áll, ezért közös életüket bizonyos szabályok szerint alakították ki. Házukban mindkét félnek külön dolgozószobája van. A háziasszony szobája csupa selyem és bársony, keresetlen elegancia és kényelem. A újságíró kérdésére elmondja, hogy nagy előny, ha a házastársak munkája azonos. Sok aszszony számára szinte elviselhetetlen a férj munkája, és ezért nem is tudja férjét megérteni. Egyébként a férfiak is több megértést tanúsítanak az olyan feleség iránt, aki velük egyforma munkát végez. — Igaz — mondja Howard asszony —, az íráshoz magány szükséges; szóval ez bizonyos szempontból önző munka. Azt hiszem, minden író önző, és ez okozza az ellentéteket. Viszont, ha a 'férj és a feleség is í ró, akkor könnyebben megértik és elviseltk egymás szeszélyeit. A továbbiakban elmondta, hogy előző házasságaiban éppen az okozta a nézeteltéréseket, hogy munkájához egyedüllétre volt szüksége, ez pedig a férfiak többségénél féltékenységet vált ki. Persze azért a férfi vezetőszerepe ebben a különös házasságban ls látható. Például, amikor a napi munka befejezése után felolvassák egymásnak készülő művük új fejezeteit, a felolvasást mindig a férj kezdi. A feleség — saját kijelentése szerint — ezzel nem törődik, mert ő viszont tovább, többet olvashat. A férj egyébként ezt a szabályt azzal indokolja, hogy ő az idősebb, a kövérebb, és ő keres többet. A feleség nemcsak nagyon boldognak látszik, hanem annak is vallja magát. Ogy véli, hogy most — 45 éves korában — találta meg, hosszas keresés után a megfelelő partnert, és igazolva látja azt a tételt, hogy a középkorúak házassága Jobban sikerül, mint a fiataloké. (GUARDIAN) Több mint 36 órán át feküdt a sza kadékban egy turista, bénultan a hidegtől, az éhségtől és fáradságtól. A mentőosztag egy üveg rumot eresztett le nylonszálon a szerencsétlen em bernek, aki mohón ivott az erős ital bői, és — egy óra múlva meghalt. Az alkohol ugyanis elvonta a szerve zetébfil a maradék kalóriát la. Alko hol helyett cukorral kelett voina megerősíteni, és akkor megmenekül. A Tiroli Alpokban lejátszódott sze rencsétlenség valóban megdöbbentő, sőt meglepd — különösen a franciák szsmpontjából. Ugyanis négy és félmillió, — akik nyugodtan nevezhetők „nagyivóknak" — azt vállja, (pogy az alkholnak jelentős a kalóriája. Ez azonban tévedés. Ugyanígy téves az a nézet is, bogy az alkohol erősíti az izomzatot. Ennek ellenkezőjét tudományosan is bebizonyították. A tudomány érvei megcáfolhatatlanok, és Róbert Debré tanár, „Az Alkoholizmust Tanulmányozó Főbizottság" elnöke reméli, hogy ezek az érvek hatékonyabbak, mint az erkölcsi tényezőkre hivatkozó antialkoholista mozgalom. A Nemzeti Statisztika és Közgazdaságkutatást Intézet kimutatása szerint minden trancia évente 28 liter tiszta alkoholt fogyaszt, vagyis kétszer annyit, mint a német, háromszor annyit, mint az angol, vagy az amerikai és négyszer annyit, mint a svéd. Évi 18 milliárd frankot költenek a franciák szeszei Italokra, alig kevesebbet, mint lakásra. Az alkohol tehát egyrészt közgazdasági óriás, másrészt társadalmi átok. A szeszes ital okozza az üzemi balesetek 13 és a közúti balesetek 88,5 százalékát. Alkoholista a LaireAtlantique-i ideggyógyászati klinika pácienseinek 40 százaléka. Louis Faroubert, az antialkoholista mozgalom egyik vezetője a szenvedély rabjait két csoportba osztja: az egyik azért alkoholista, mert iszik, a másik azért iszik, mert alkobolista. Egy nagyvállalat személyzeti igazgatója viszont megállapította, hogy a vezetők jelentősen többet isznak, mint • munkások. Az eredmény tragikus: négy és tél millió francia alkoholista közül Z00 000 májzsugorodásban szenved. (EXPRESS) \ Autogram a térden felül Húsz óra, kezdődik a hangverseny. Udo fOrgens a 34 éves sanzon- és slágerénekes lép a mikrofonhoz. Alig hangzanak fel az első akordok, fiatal, 70 százalékban női közönségének nagy részét már lázba hozza. Mintegy 34 szám szerepel egy-egy hangversenyének műsorán. Az Izzadságtól csapzottan újra és újra kihívja a tomboló közönség a színpadra, s mikor végre öltözőjébe jut, az autogramkérők hada még oda ts követi. Ezerszer is leírja Udo nevét mindarra, amit az autogramvadászqk, nagyrészt rajongó fiatal lányok eléje tartanak: fényképekre, műsorfüzetekre, plakátok, belépőjegyek, hátlapjára, söröskupakra, de nem ritkán a rajongók meztelen karjára vagy lábára. KÉPÜNKÖN: Udo Jürgens egyik rajongója térdén örökíti meg a nevét. (QUICK) Az iraki múzeum első termében a látogatók csodálkozva állnak meg egy márványból faragolt szoborcsoport előtt. A szobrok hegyesfejű embereket ábrázolnak, és a fejükre kent kátrány a hajat hivatott jelképezni. Időszámításunk előtt 8000-ben alkották ezeket a szobrokat, tehát nyolc évezred áll mögöttük. Ünnepélyes és komoly plasztikák, domborodó hasuk a termékenység és az élet istennőjének szimbóluma. A szoborcsoport egyébként az utolsó negyven év legjelentősebb régészeti lelete. 1984 tavaszán kezdték meg as ásatásokat TÁL SIVANBAN, a Tigris keleti partvidékén, hogy olyan új leleteket tárjanak fel, amely láttatják és bizonyítják az Irak északi és déli részén időszámításunk előtt 6000-ben virágzott civilizációk összefüggését. Emellett a tudósok szerettek volna valamivel többet megtudni az úgynevezett Samara- vagy Hassuna kultúra híres centrális kompozíciójú, forgó motívumú kerámiájáról is. Az ásatások nemcsak ezekre a kérdésekre adtak választ; nem remélt leleteket hozlak felszínre. Tál Sivánban öt-réteges lakótelepet tártak fel, amelyek közül a legalsó nyolcezer esztendős, tehát a mai Irak első lakóinak otthona volt. A települést a jerikóival azonos korú védőfal övezi és legmélyén gyermektemetőre bukkantak. A sírokban márványból készült, műgonddal kidolgozott istenanya szobrokat találtak, és ezek új megvilágításba helyezték a sumér szobrászat eredetét. Köztudomású, hogy sumérek alakították ki Irak déli részének első ismert civilizációját. A Tál Siván-i kultúra valóban összekötötte az északi és déii kultúrákat és megmutatta a nyolcezer évvel ezelőtt élt telepesek életmódját és iparát is. Sőt, a leletekből még az ősközösségi társadalmi rend is bizonyítható. DR. ABDDL SUF, az ásatások egyik résztvvevője, kijelentette, hogy az éllemezést is közösen szervezték voltak, és a kollektív raktárak igazolják, hogy az éllemezést is közösen szervezték meg. (BAGDAD OBSERVER) oo GO