Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-24 / 325. szám, Vasárnapi Új Szó

Vladimír Jlfónek ... fis azután kitört a harmadik világpolitikai rea­litás ... (V. Jlránek rajza) ARNOŠT ČERNÍK: Izgalmas versenyfutás Ügy ráérősen húsz perc alatt szoktam gyalog kiérni az ál­lomásra. Ha kell, ott vagyok tíz perc alatt ts. Az állomásunk­nak igen szép fekvése van. Már messziről látni a vonatokat, és az állomáson veszteglő szerelvényekből belátni az egész városba. Minden reggel táskával a hónom alatt sietek a vonat­hoz. A szerelvény az első vágányról indul és a barátaim min­dig nagy irgalommal szemlélik versenyfutásomat a percekkel. Tegnap kivételesen korán érkeztem. Bosszankodva a kocsi ab­lakához álltam és számoltam a perceket, melyektől megrabolt a hibásan beállított ébresztő. A mozdony felfűtött volt és a vagonok lassan megteltek. A harmadik vágányon átrobogott a nemzetközi. A peronon vi­háncoltak az Iskolások és az újságárus hangosan kínálgatta friss portékáját. Még öt perc idő volt a vonatindulásig. A napocska szépen sütött és a vagonok ablakai tele voltak mosolygó arcokkal. Már csupán nem egész négy perc és Indulunk. Figyeltem az állomási óra mutatóit. A nagyobb mindig egyel rándult-ugrott és máris egy arasszal tovább volt. Türelmetle­nül vártam a következő ugrást, amikor m&göttem megszólalt egy hang: „Valaki szaladt" Egyszerre minden szem a városba vezető úttat nézte: „Az már nem éri be, ... mostanában pontosan Indulunk..." Az órán már csak két ugrás hiányzott az Indulásig. A moz­dony gőzt eresztett és kinyílt a forgalmi Iroda ajtaja. A sza­ladó alak görcsösen szorongatta táskáját. Szemem az iroda aj­taján csüngött. A szaladó alak egyre közeledett. Biztosan ed­zett ember, mivel szép tempója volt. A verseny igen érdekes­nek bizonyult. A mozdony füttyentett és a felek még jobban kihajoltak. Megkötötték az első fogadásokat. Az iroda ajtaján kifőtt a forgalmista. A szaladó még fobban rákapcsolt. A for­galmista közeledett a vonathoz. Az izgalomtól alig lélegeztünk. Méterenként szükült a távolság a szaladó és ax állomás közt. A forgalmista megállt 6s ekkor a nagymutató az utolsó percre ugrott. A forgalmista utoljára végignézte a szerelvényt és az órájára nézett. A szaladó ember eltűnt a szemeink elől. Be­szaladt ugyanis as épületbe. Megszólalt a fütyülő és a forgal­mista megadta a felt az Induláshoz. Izgatottan szorítottam meg a barátom vállát. Az egész vonat drukkolt: átengedi a kapus vagy nem?" Ebben a pillanatban átrobogott a futó a kapus mellett... Elérte a peront... megkerülte a forgalmistát, sőt futtában még szálutált neki. felmászott a mozdonyra és — nagyot fújva teklálltott: J n dul un kl" Fordította: k. a. ľ I I K fi Drága aranyom, odaajándékozlak a Köztársasági Alapra. (Anton Stoják karikatúrája) PISTIKE A tanár így szól Pisti­kéhez : Na, fiam, most be­fogom neked bizonyítani, Pithagórosz tételét. — Kár a fáradságért, úgyis elhiszem a tanár úr­nak. FIGYELMEZTETÉS — Figyelmeztetlek Fe­renc, hogy egy óra múlva meglátogat a vőlegé­nyem! — Tudom, Evike, de nincs mitől tartanom, hi­szen semmi rosszat nem teszek veled. — Azt látom, és csak azért figyelmeztetlek, hogy ha esetleg valamit tervez­nél, akkor tudd, meddig teheted. SKÓT MESE Autószerencsétlenség kö­vetkeztében súlyos sérülést szenvedett egy angol úri­ember. Vérátömlesztésre volt szüksége és véradó­ként egy skót ember je­lentkezett. Az angol pa­ciens első esetben tíz fontsíerlinget adott o skótnak, a második eset­ben már csak egyet, har­madszorra már csak meg­köszönte. Akkorra ugyanis már elég sok skót vér folyt benne. TÁNCOSNŐ Egy táncosnő megbeteg­szik, be kell oltani. Az or­vos megkérdi: — A karján oltsa m be? — Az istenért... Olyan helyen tessék beoltani, ohol nem látják. Az orvos gondolkodik egy kicsit, aztán igy szól: — Édes művésznő, leg­jobb lesz, ha beveszi oz oltóanyagot AZ ALBÉRLET A jogász albérleti szo­bát néz. Egy szép 17—18 éves lány vezeti be, majd megjelenik a mama ts. Megalkusznak és a ma­ma így szól: — Csak egy kikötésem van, nőszemély nem láto­gathatja. — Miért? — Mert Kt van a tó­nyooi. Hát mondhatom neked, életemben még nem láttam Ilyen idomtalan alakú bolygót. (J. Brožek rajza) Kényes helyzet Kovács a villamosmegállónál találkozik Szabóval, aki simo­gatta kipirult arcát. — Mi baj? — kérdi Kovács. — Képzeld el, ml történt velem. A villamoson mellém ült egy csinos, fiatal leány. Alaposan megbámultam. „Kíván valamit?" — kérdezte 6. „Igen — mondtam —, de sajnos, rajta ül". Erre pofonvágott. — Meg is érdemled — mondja Kovács. — Igen, de ráadásul a kalapom ls tönkrement, amit ma­gam mellé tettem az ülésre. JULISKA A 18 éves Julis­ka meséli az édes­anyjának: — Képzeld ma­ma, egy térti meg­szólított az ntcán és azt mondta: — Kisbaba, kap 100 koronát, ba kedves lesz hoz­zám. — Szent Isten! Ba te mit csináltál? — pgy tettem, mintha nem hal­lottam volna ... — Nagyon he­lyes, édes kislá­nyom. — ... és meg­kérdeztem, hogy mennyit is mon­dott? LEV TOLSZTOJ: >1 farkas és a kutya A sovány farkas kerülgette a falut, s találkozott a kövér kutyával. Kérdi a kutyától a farkas: — Mondd, te kutya, honnan szerzed te azt az ételt? — Az emberek adják — felelte a kutya. — Bizonyosan fáradságos munkával szolgálod meg az em­bereknek. — Nem, nem fáradságos a mi szolgálatunk — felelte a ku­tya. — A mi dolgunk éjszakánként őrizni az udvart. — Es csak azért etetnek ilyen jól? — kérdezte a farkas. — Hiszen akkor magam is azonnal vállalnám ezt a szolgálatot, mert hát nekünk, farkasoknak, nehéz megszerezni az enniva­lónkat. — Akkor gyere velem — bíztatta a kutya. — Neked is ad maid enned a gazdám. örvendezett a farkas, elment a kutyával, hogy szolgáljon az embereknek. Már-már be is lépett a kapun, mikor észreveszi, hogy a kutyának a nyakán kt van a szőr kopva. Mondja neki: — Hát ez mitől van itt a nyakadon, te kutya? — Hát csak Ügy — felelte a házőrző. — Node mondd meg, mitől? — Hát csak úgy, a lánctól. Mert hát nappal láncra kötnek, i lánc egy kicsit kikoptatta a szőrt a nyakamon. — Akkor hát áldjon meg az isten, kutya — szólt a farkas. — Nem megyek én az emberek közé. Ne legyek én olyan kö­vér, mtnt te, soha, de maradjak szabad. TffUiM i ». I? m Szeles Károly Jugoszláviában, Ojvidé kéri élő magyor karikatu­rista; oki aľ idén Bordig­héróban (Oldszország) d nemzetközi humorfeutivá • ion az itt bemutatott sport­karikaturáivol ulso dijat: Aranydatolyát nyert. Az idén a jugoszláv húmor­fesztivólon első dijat ka­pott könyviilusztrációért. Szeles Károly oz Újvidék­ben megjelenő Magyar Szó karikaturistája, a lap humoros mellékletében, a Grimaszbon gyakran sze­repelnek szellemes jajtal. ISSaíífl tiMNHflfln

Next

/
Thumbnails
Contents