Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-24 / 325. szám, Vasárnapi Új Szó

Mozgalomtól a szervezetig i Rövid visszapillantás a csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalom két évtizedes múltjára Az ez év januárjában Indult demokrati­zálódási folyamat eredményeként országos méretben felvetődött az ifjúsági szerve­zet átalakításának, úf céllal, értelemmel való megtöltésének kérdése. A CSISZ, ha­zánk ifjúságának egyedüli háború utáni szervezete tulajdonképpen forradalmi Idő­ben jött létre. Szükséges volt a haladó Ifjúságot egységes szervezetbe tömöríteni a népi demokratikus forradalom vívmá­nyainak megvédésére és megerősítésére. A CSISZ pozitív szerepet töltött be az ez­után következő időszakban is, az ország újjáépítésének idején, amikor elengedhe­tetlen volt a tömegek mozgósítása egy magasabb rendű országos cél érdekében. Az 50-es években, amikor a szocializmus győzelme Csehszlovákiában már nyilván­való és elvitathatatlan volt, az állandó, tömegjellegű akciók már elveszítették lét­alapjukat. A szükségszerű társadalmi fej­lődés következtében lényegében már ak­kor előtérbe került az emberek, az ifjú­ság egyéni és csoportérdeke. A cél, amely a haladó ifjúságot 1948-ban egységes szer­vezetbe tömörítette, megvalósult. Politikai és társadalmi életünk deformációi követ­keztében azonban a CSISZ-ben tovább él­tek azok a formák, azok a munkamódsze­rek, amelyek az elmúlt forradalmi idő­szaknak elengedhetetlen kellékel voltak. Ezért a szervezetben már az ötvenes évek közepén bizonyos válság állt be. Mondani és bevallani ezt akkor nem lehetett, de a kialakuló formalizmus és passzivitás e je­lenség létét bizonyltja. Kirívó formában megmutatkozott ez az 1956-os diákfelvonu­lások idején Pozsonyban és Prágában. Az ötvenes évek második felében az­után már egyre jobban megnyilvánult az Ifjúság újszerű szellemi és eszmei törek­vése. A fiatalok új munkaformákat ke­restek. Meghittebb, emberibb társadalmi és közösségi életet kívántak folytatni, ahol az egyén a maga teljes egészében, hibái­val és pozitívumaival együtt érvényesül. Az ifjúság, főleg a diákság spontánul kereste a társadalom súlyos ellentmondá­sainak, a hivatalos ideológia és a gyakor­lat között nyilvánvaló ellentétnek magya­rázatát. Eszmeileg azonban az ifjúság kép­telen volt áttörni és lerombolni a dogma­tizmus szabta korlátokat. Ezért a munka-, formák megváltoztatásához folyamodott. Így kereste a lehetőségeket egy szaba­dabb, demokratikusabb, emberibb életre. Nagy harcok és viták kíséretében a hat­vanas évek elejétől fokozatosan létrejöt­tek az Ifjúsági és diákklubok. Itt kapott csak érvényesülési teret és lehetőséget a fiatalok kezdeményező képessége, egyéni érdeklődése és az alkotó energia, amelyet hosszú éveken át adminisztratív úton kor­látok közé szorítottak. A csehszlovákiai magyar fiatalokat ts, akik a CSISZ különböző alapszervezetei­ben szétforgácsoltán éltek, mozgósította a klubmozgalom. A magyar fiatalokat a CSISZ-ben ugyanis a lélektelen, direktív vezetésen kívül még azok a körülmények Is súlytották, amelyek lehetetlenné tették a magyar fiataloknak nemzetiségükből adó­dó sajátos érdekelnek érvényesülését. 1957-ben, első fecskeként, létrejött az Ady Endre Diákkör Prágában, amely az ott tanuló magyar egyetemistákat csoportosí­totta. Ezt a kezdeményezést azonban nem tekinthetjük a magyar ifjúsági klubmozga­lom kezdetének, mert a Prágában tanuló magyar fiatalok távol estek a magyar et­nikumtól és a magyar ifjúság egészétől ts. Inkább a nagyvárosi környezet hatása, az otthontól való távolélés és a nemzeti ösz­szetartozás tudata hozta létre ezt a kö­zösséget. A magyar Ifjúsági klubmozgalom kezdete tehát 1964-re esik, amikor Bratislavában létrejött a JAIK. Nehéz és küzdelmes volt a kezdet, de csak a későbbiekben láthat­tuk: megérte a küzdelem, és az út, ame­lyet választottunk s amelyen elindultunk, helyesnek bizonyult.. .1 VARGA SÁNDOR f Folytat fuk) H azájában, de egy­re inkább kül­földön ls az olasz filmgyártás ígére­tes, jelentős egyénisé­gének tartják. Nemré­giben — Ogo Tognazzi partnereként — az „Amerikai feleség" cí­mű filmben mutatko­zott be. Egy légikis­asszony szerepét for­málta meg. Elvégezte a színiaka­démia!, tebát már fia­talon erre a pályára készült. Otját nem kí­sérte reklám, hírverés. A színészképző stúdió­ban, ahol értő meste­rek készítették fel fel­adataira, kisebb-na­gynbb szerepeket ját­szott. Ennél a mester­ségnél alig van nehe­zebb a világon! Ezt G. G. is megtannlta, még­sem tágított elhatáro­zásától, és ellenállt a kísértéseknek is, hogy valamelyik reklámfő­nök cikornyás ötlet-ra­kétáfának segítségével hirtelen emelkedjék a magasba, váratlannl vonji magára a figyel­met. Graziella Granata „Kiugrásra a nehéz, fáradságos munkával, szerepek sorával ké­szült. Ma már könnyfi szívvel hozzáteheti: nem volt ez a mnnka hiábavaló! Négy film, négy női főszerep: sokféle lehe­tőség, hogy a pályája elején levő sztár meg­alapozza hírnevét, te­hetségéhez méltó he­lyet harcoljon ki ma­gának. Blasetti vígjáté­kában, a „Lövész lá­nyáéban — Renato Sal­vatorl partnereként — egy ízig-vérig mai csit­rilányt játszik. Száz­nyolcvanfokos fordula­tot Jelentett ehhez a feladathoz képest ai a szerep, amelyet Sergio Corbuccl bízott reá, a „Mozgó célpont" cinifi bűnügyi történetében. Ebben a filmben egy sztriptíz táncosnő sze­repét játszotta. Megint más szerep, egy nevelőnő érdekes, színészileg rendkívül igényes megformálása következett Luigi Cor­mencini filmjében, majd egy látványosabb, a „Csaknem tökéletes bűntény" című filmben. Camerini filmjében szokatlan feladatot ka­pott G. G. — egy óriási örökség fiatal örökös­nőjének hasonmását alakítja, aki ennélfog­va a bonyodalmak kö­zéppontjába kerül. Szé­dületes tempó, a bűn­ügyi filmekben szokat­lan gondossággal meg­komponált jelenetek biztosítják, hogy G. G. Is legjobb képességeit csillogtathatja a mozi­vásznon. A CINERIZ legfiata­labb sztárja ugyanis kritikusai szerint is el­sőrangú adottságokkal rendelkezik, alakításai bíven tükrözik annak a stúdiónak sokrétű mun­káját, ahol az ember­ábrázolási feladatokra készítették fel. Példája megint nemcsak azt bi­zonyítja, hogy a leg­előnyösebb fotografálás, a legrafináltabb kosz­tümök sem pótolhatják a mesterség minden tit­kát Ismerő, kulturált és kiegyensúlyozott tu­dást. Az erdő borította hegyoldal egy tisztásának a fövében tükröcsks hevert. Kl tudja, ki veszthette el . . . Lehet, hogy az a kis pász­torlányka, aki erre terelte juhait vagy a vadász, aki itt heveredett le a fűbe megpihenni egy kicsit, de a kiránduláson erre járt gye­rekek közül is elveszthette vala­ki. Egyszóval, nem lehet tudni, bogy: a került oda, elég az hozzá, hogy ott feküdt a fűben, és néze­gette benne magát az ég, a nap, a felhők és a fölötte elszálló ma­darak. Egy nap arra ment a nyuszi. Meglátta a tükröt. Mindjárt oda­ugrált megnézni, mi az? Belené­zett, és meglátta fülét, bajszát, két szemét... — Hohó! — kiáltott fel megle­pődve. — Hiszen ez az én képem! £s egyáltalán nem jut eszembe, hogy mikor vesztettem el! ... Ebben a pillanatban leugrott egy mókus a közeli fáról, és hopp, hnpp, hopp, már ott ú állt mel­lette. — Mi az? ... Mit találtál? — kérdezte a kis kíváncsi. — Megtaláltam a képemet! Csak az nem jut sehogy se az eszem­be, hogy mikor vesztettem el!. . — Mutasd! — kérte a mókus. — Add, hogy én 4s megnézzem. lószívfi volt a nyuszi, odaadta a tükröt, és a mókus belenézett. Allghngy belepillantott, elpirult mérgében. — Hogy mondhatsz olyat, hogy ez a te képed!? — kiabálta. — Hát nem látod, hogy az enyém? Tessék, nézd meg jobban, te hlresl A nyuszi hamar belenézett, és mivel megint csak magát látta benne, ő kezdett kiabálni: — Mit hazudozol összevissza! Nem vagy észnél! Hogyhogy nem látod a képen az én szép nagy fülemet! ... A nyuszi meg a mókus hangos civakodására felfigyelt a szajkó, és leszállt hozzájuk. — Hát tl min kaptatok hajba? — kérdezte. — Megtaláltam a fényképemet, ez a mókus meg azt állítja, hogy az övé! — mondta a nyuszi. Ügy látszik, rosszul Iát! GRIGOR VITÉZ: s— Nagyon ls jó az én szememi kiáltotta mérgesen a mókus. — Hanem a te fejedben nincs vala­mi rendben, ba olyasmit mersz ál­lítani, ami nem igaz. Hirtelen kikapta a kis tükröt a nyúl kezéből, és odaadta a szaj­kónak. — Nesze! Nézd meg te Is! Meglátta magát a szajkó a tü­körben, és már mondta is: s—' EJ, ej, hogy ti micsoda okos teremtmények vagytokl Hogy a manóban tudtok veszekedni egy­mással, amikor ez az én fényké­pem! Ml van veletek?! Hát nem látjátok a képen a csőrömet? Már azt Is eltelejtettétak, hogy nektek nincs csifirötök? Éppen a közelben járt a méz után kutató medve, meghallotta a Veszekedést, hozzájuk sietett, hogy megnézze ml az oka. — Ml történt? Minek ez a nagy lárma? — dörmögött rájuk. — Megtaláltam a fényképemet — magyarázta a nyúl —, de Jött a mókus és azt mondta, hogy az övé, aztán meg ez a kelekótya avatkozott a dolgunkba, és most ő Is azt állítja, hogy az én képem az övé! — Nem Igaz! — kiáltott fel a mókus. — Nézd meg, hogy az enyém! — Lárifári! — recsegte mérge­sen a szajkó. — Hogy állíthatják, hogy az övéké, mikor az enyém és senki máséi Ott áll pontosan a középen a csőröm, és hát van ezek közül bármelyiknek is csőre!?... A medve megmarkolta a tükröt, belenézett, és olyan hangosan kezdett nevetni, hogy visszhang­zott tőle az erdő. — 11a ha ha! . . . Bolondok, sült bolondok vagytok mind a hár­man! . . . Ha ha ha .. hiszen ti az én képem miatt marakodtak! ... Hanem ide hallgassatok, próbálja csak meg valamelyitek ís azt ál­lítani még, hogy a kép az övé! Tudjátok meg, hogy ez az én fény­képem! — vágta el a további vitát a medve. Persze, egyikük sem mert el­lenkezni a medvével, de mind­egyikük úgy érezte, hogy nagy igazságtalanság történt vele. A medve meg bele-belepillantva a tükörbe, elcammogott. Nem ke­reste tovább a mézet, hanem egye­nesen hazament, hogy megmutassa a fényképét a mackóinak. '— Nézzétek, mit hoztam! — kiál­totta már a küszöbről a bocsok­nak. — A nyuszi megtalálta a fényképemet egy tisztás füvében, és majdnem verekedés tört ki köz­te, a mókus meg a szajkó között. Mind a hárman azt állították, hogy a kép az övéké, egész addig, míg én oda érve meg nem láttam, hngy az bizony az én fényképem, ftt van, nézzétek! Legelőször a medvemama nézte meg, és nyomban ki Is jelentette: — Hiszen a vak ls látja, hogy ezen egy medvefej van! Hogy ls állíthattak olyan butaságot! Megnézte a képet a két bocs Is, és utána ők ls az apjuknak adtak Igazat, mondván: — A kép valóban a Hed, apa, csakhogy amikor készítették ró­lad, még ilyen kicsi voltál, mint ml. Te vagy bizony, és semmiféle nyúl, mókus vagy szajkó. — Ügy van, űgy, fiacskáim — dörmögte elégedetten a medve. — Ti még kicsik "vagytok, tehát min­dent kisebbnek Is láttok, a vére­tek, kitűnő látástok és az eszetek azonban szakasztott az enyém! S a medve, elégedetten b'rum­mngva, a falra akasztotta a tük­röt. TÖRD A FEJED • TÖRD A FEJED ft TÖRD A FEJED VÍZSZINTES: 1. Bedrich Smetana cseh zeneszerző Ha­zám szimfonikus köl­teményének 4. ré­sze. (a nyíl Irányá­ban folytatva). 10. Fontos ital. 11. Rejtvényünk 3. ré sze. 12. Titkon fi­gyel. 13. Kevert lőre. 14. Nem kevés. 15. Műve betűi felcserélve. 18. Angol férfinév. 19. Tó, tenger németül. 20. AAA. 21. Víziállat. 23. Ragado­zómadár. 25. TZ. 26. Színtelen. 27. Férjem apja. 28. Névelő. 30. Étel­ízesítők. (ék. h.). 32. Betegség je­le. 33. Igevégződés. 34. EH. 36. Végtelen öröm. 37. Gyilkos szlová­kul. 38. Méhlakás. 40. Dani betűt. 41. Ing betűi felcserélve. 42. Rejt­vényünk 5. része. 44. Könyv bel­seje! (egy kockában két betű) 45. A szimfonikus költemény hatodik része. FÜGGŐLEGES: 1. Kölesféle nö­vény, szárából seprűt készítenek. 2. Érzékszerv. 3. Hangtalan hős. 4. Elás hiányosan. 5. Nem igazi szag­lószerv (fordítva) 6. DKK. 7. Sze­mélynévmás és névelő. 8. K-val az elején pázsitféle, gabonanövény. 9. Kacag. 10. Rejtvényünk második része. 17. Kőműves teszi. 18. Ilyen növény a répa, a kukorica stb., 21. Testrész. 22. Fut Ikersza­va. 23. Ékezettel ruházati kellék. 24. Fűszerez, ízesít. 29. Tülkös­szarvű emlősállat, hegyek lakója 31. Szemlta népcsoporthoz tarto­X 1 Í 3 i s 6 r i 9_ 1 10 X ti X tí * 13 X 1*­X fí 11 X o x m x ft x ft io X 11 íi 23 a* x »s X 26 x tf x •V nV X 30 3/ 32 x 33 X 3 b 35 X x X x •36 3T X 31 39 x to H 1 X « 43 x •ŕ k l ¥ x *S zó nép. 33. Magyar kémikus, a foszforos gyufa feltalálója (az utolsó előtti kockában kettős be­tű): 35. A zörej, a zene ls az. 30. Ritka férfinév. 37. A szimfonikus költemény első része, (a nyíl irányában folytatva). 38. Fürdő­edény. 39. Határmenti község Szlovákiában (szlovák helyesírás­sal). 42. Morzehang. 43. RL. Beküldte: MOLNÁR MARIA, Perbenyík KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE Hiába őrzi porkoláb lakát. Az sose rab, lélekben szabad. KIK NYERTEK Két hete megjelent fejtörőnk megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Nyiri Éva, Csernyő, Tóľíi Flóra Gálszécs és ifj. Gál Jenő Fülek. Leveleiteket és megfejtéselteket az alábbi címre küldjétek: Oj Szó Gyermekvilág, Bratislava, Gorké­ho 10.

Next

/
Thumbnails
Contents