Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-23 / 324. szám, szombat

• « * • é m • Eseményekben gazdag bét van mögöttünk. Prágában és Bratislavában lezajlottak a párt Központi Bizottságainak az ülései, amelyek előtt, alatt és után a nagyüzemek munkásai több ezer levelet juttattak el a vezető politikusok címére. Ezekben nyíltan kifejtették, hogy a nép legszámottevőbb rétege — a munkásosztály — miként képzeli el a szocializmus további építését. A köztársaság egyetemi városaiban főiskolás sztrájkokra került sor. Ezek a lakosság minden rétegét — ha másra nem — belső állásfoglalásra késztették. A szakszervezetekben, az ifjúsági szövetségben, az Ojságíröszövetségben és más szervezetekben ts élénk volt a politikai tevékenység. Mindez azt bizonyítja, hogy a januárban megindult társadalmi mozgás még napjainkban is jelentős intenzitású. POZITÍV PROGRAMMAL Mostanában — különösen a KB ülések alatt — sokan így tették fel a kérdést: vajon kl ellen, milyen irányzat ellen kell megindítani a támadást? A jobboldali vagy a baloldali veszíly ellen? Az ilyen jellegű kérdésekre az üléseket követő határozat egyértelmű választ ad. A párt alapvető feladata most a fő erő: a munkáját becsületesen végző, minden szélsőségektől mentes dolgozó réteg megnyerése. A harc most tehát elsősorban nem valami ellen, hanem valamiért folyik. A pártnak pozitív programja van, amely a nép többsége számára elfogadható. Lehet, hogy ez néhány ezer ultrabaloldali pozícióból támadó és minden áron vésztörvényszékekért kiáltó dogmatikusnak nem lesz ínyére. Lehet, hogy a — szintén csak jelentéktelen számú embert képviselő, jobboldali pozíciókból támadó demagógoknak sem tetszik ez a program, és a „.január meghalt" jelszóval szeretnének olcsó győzelemhez jutni. Akárhogy is vélekednek a szélsőségesek, tény az, hogy az ország népének zöme látja, véget kell vetni a bizonytalanságnak, rendezni kell dolgainkat, hogy további lépéseket tehessünk a januárban megkezdett úton. A MUNKÁSOSZTÁLY VÉLEMÉNYE A KB ülések alatt bebizonyosodott, tévednek, akik azt gondolják, hogy a munkásosztály egy indifferens, szavát nem hallató réteg. Bebizonyosodott, hogy a letűnt éra képviselői 15—20 év alatt se tudták ebből az osztályból kiirtani az aktivitást. Jó bizonyíték erre az a sok ezer levél, amely a Központi Bizottság ülése alatt Prágába érkezett. A több tízezer munkást foglalkoztató blanskói ČKD gyár kommunistái pl. egyértelműen kijelentették: „Tiltakozunk az ellen, hogy egyesek a sajtószabadság korlátozását a szocializmus egyik jellemzőjének tekintik..." A brnói Ingstav vállalat dolgozói ezt írták: „... az augusztus 21-1 eseményekkel kapcsolatban nem változtatjuk meg álláspontunkat ..." A brnői csapágygyár kommunistái az ország szuverenitása teljes felújításának szükségességére hívják fel a KB ülésen résztvevő kommunisták figyelmét. Ha már annyit emlegetjük mostanában a „realitás" szót, akkor a realitások közé az ilyen hangú, több százezer kommunista véleményét tükröző leveleket, határozatokat is feltétlenül be kell sorolni. A KB ülés után kiadott határozatot elemezve nem nehéz megállapítani, hogy a vezető politikusaink látják, érzik és tudják, hogy az ilyen nagyarányú aktivitás a kabinetpolitika felújítását eleve lehetetlenné teszi. Viszont az se kerülte el a Központi Bizottság figyelmét, hogy a munkásosztály mindenféle szélsőségektől mentes politikát követel. Olyan politikát, amelynek vetületeként majd fellendül az ország gazdasága, tisztázódnak a szomszédos országokkal való kapcsolataink, biztosítjuk a békés, szocialista fejlődést. A határozat mindezt világosan tükrözi. IGAZMONDÓ TÁJÉKOZTATÁST A munkásoktól érkező, a KB-nak címzett levelek zöméből kiderül, hogy a tömegtájékoztatás terén nincs minden a legnagyobb reiyiben. Ezzel magyarázható, hogy az újságírók követeléseit — a munkások is támogatták. A dolgozók megértik, hogy a kormánynak bizonyos kötelezettségei vannak, még azt is megértik, hogy egyes korlátozó intézkedésekre szükség volt. Csakhogy mi ezt úgy értelmezzük, hogy Ideiglenesen volt rájuk szükség. A lapbetiltások, a cenzúra és a többi korlátozás — vélik a munkások — semmi esetre sem lehetnek végleges intézkedések, mert ezek az akcióprogrammal szöges ellentétben lennének. A párt vezető szerepének e szakaszon nem adminisztratív intézkedések formájában kell megnyilvánulnia. Nagy feltűnést keltett az újságírók prágai szervezetének a gyűlése, amelyen több mint ezer tollforgató vett részt. Itt komoly ellenvélemények hangzottak el többek között, a rádió és a tv publicisztikai rovataival szemben foganatosított korlátozó Intézkedésekkel kapcsolatban. A KB ülés a tömegtájékoztatással kapcsolatban is állást foglalt. Csak remélhetjük, hogy ennek eredményeként végül is valósággá válik a felesleges szélsőségektől mentes, az ország érdekeit szolgáló, igazmondó tömegtájékoztatás. A FŐISKOLÁSOK SZTRÁJKJA ' A nagyobb városok utcáin, terein megjelentek a sztrájkoló egyetemisták „házilag" készített plakátjai. Tanulóifjúságunk pontokba foglalta követeléseit. Ezeket a különböző felfogásúak különféleképpen fogadták. Egyesek a sztrájkot eleve elítélték, annak ellenére, hogy az ifjúság az akcióprogram következetes teljesítését követelte. Viszont az is tény, hogy követeléseikben olyan pontok ls voltak, amelyek enyhén szólva nincsenek tekintettel a realitásokra. Azokra a realitásokra, amelyeknek értelmi szerzői ugyan nem mi vagyunk, de azért mégis realitások, amelyek semmibevevése az amúgy ís bonyolult politikai helyzetet — és szövetségeseinkhez fűződő viszonyunkat — tovább és feleslegesen komplikálhatja. A diáksztrájkokkal kapcsolatos állásfoglalások — főleg az üzemek dolgozói részéről — is kifejezik ezt a tényt. Számos nagyüzem munkásai ugyan támogatták a sztrájkot, de egyúttal azt ls kinyilvánították, hogy semmiféle kalandossággal nem értenek egyet. TÖTH MIHALÝ Haláfzok, halak, vizek, hegyek Előbb a ködöt látni. Később kirajzolódnak a hegytetők szürkéskék vonalai. A főútról mezei útra kanyarodva érezni már a víz, a hatalmas tó párás leheletét, hallani, majd látni is vagy tizenöt embert. A görgői halászokat. A görgői halászok nem országszerte ismert mesterei szakmájuknak. Húsz évvel ezelőtt még tó sem volt itt. A vidék ősi tájelemei a hegyek. A filmkamera többet mondana varázsukról, hangulatkeltő szépségükről. A hegy lábánál a falu, Görgő fekszik. A falut és a tavat aszfaltcsík választja el egymástól: a főút. Az az út, amely néhány kilométerrel odébb csodálatos hullámvasúttá válik, le-föl repíti az embert, s mindezt úgy teszi, hogy kétoldalt diófák sorakoznak, s nyáridőn alagútszerüen borítják be az utat. Most azonban késő ősz van, alig van levél a fákon, s lassan — alig van hal a tóban. A halfogás több célt szolgál: készíti a pontyokat a karácsonyi piacra, osztályozza az apróbbakat, és: képet ad az esztendő eredményeiről. A munkát fiatal mester, Guba FrantiSek vezeti, aki csehországi halásztanuló intézetet végzett, s most is szót ejt arról, hogy minél többen menjenek tanulni ezt a szakmát. Maholnap Szlovákiának is sűrű halastóhálózata lesz •— s részben már van is —, szükség van szakemberekre. A fizetés azonban nem sok. Igaz viszont, hogy csaknem minden halásznak van egy kis háztájija. A halászatot Bartók Gyula, Körtvélyi Gyula, Hanesz István, Veres Géza, Janigár Béla és Kardos István végzi. A berzétei tavon három társuk dolgozik: Ulman Cestmír, Ubreii FrantiSek, Krištof Jozef. Alkalomadtán brigádosok is segítenek. Maga a halászat bizonyára megszokott, kemény munka a halászoknak. Számomra érdekes látnivaló, ahogy összébb szorul a sekély vízben a háló, s benne a halak, ahogy kosárlabdakosárra emlékeztető merítőkkel kimerik, s egy vászon-osztályozóba lendítik a levegő után kapkodó, farkukkal csapkodó halakat. Egy ponty életrajza tragikus párhuzamot alkot mondjuk egy sertés, vagy egy kacsa élettörténetével. A pontynak kezdetben minden gondja az. hogy hízzon. Éppen ezért tápszereket is szórnak a tóba. Minél jobban gömbölyödik a ponty, annál közelebb kerül a végzethez. November felé már hordókban szállítják el tárolni, valószínűleg ilyentájt kezd a ponty az élet értelméről elmélkedni, s visszasírja a halastóban töltött felejthetetlen napokat, amikor elég víz és levegő állt rendelkezésére. Rohamosan közelit a wm

m ' A GORGŰI HALASZOK karácsony s a ponty — bár nem nézi a televíziót — tudja, hogy végül is egy ebédlőasztalon köt ki, de nem adja meg magát az utolsó pillanatokban sem, hatalmasakat csap a fürdőkád vizére, s még a konyhaasztalon ts izeg-mozog. Érdekességként álljon itt néhány sor Nagy Lajos „Képtelen természetrajz" című könyvének a halról szóló fejezetéből: „...Érdekes különbség az ember és a hal között az, hogy ha az ember öngyilkossági vágyat érez bizseregni a szíve táján, akkor beugrik a vízbe, a hal ellenben, hasonnemű vágy esetén kiugrik a vízből." Lehetséges, hogy — az egyelőre még szinte hagyományok nélküli görgői halászokból — ha az utódok is belefognak — híres-neves nemzetség lesz, úgy két-háromszáz év múlva. Van most is jó balász a görgőiek között. Az egyiket — Petri Sándort —, aki húsz éve űzi ezt a mesterséget, be szerettem volna mutatni az olvasóknak, de Petri Sándor legalább olyan szerény, mint amilyen jó szakember. Lehetséges, hogy két-háromszáz év múlva hires-neves nemzetség lesz a görgői halász-nép. .4 szürkéskék vonalú hegyek fölött akkor már ne,

n is sugárhajtású gépek húznak majd el, s a főúton sem százassal robognak majd az autók. De halat azért talán akkor is szívesen eszik maid a- emberek. (bt) mmmmSI^MSmSm A kitüntetett GÖMÖR November derekán jubilált a rimaszombati sorgyár. Két évvel ezelőtt, 1966. november 15én hagyta el az üzemet az első GÖMÖR védjegyű sör, amely azóta jó minőségével elnyerte a fogyasztók tetszését. Két év nem nagy idő, de a rimaszombati sörgyárnak elegendő volt ahhoz, hogy a Közép-szlovákiai Sörgyárak legjobb üzemévé váljék. A gyár malátakészítő részlege 1967. évi eredményeiért kormánykitüntetésben részesült, s a sörgyár igazgatójának dolgozószobáját ma már a vállalati igazgatóság vándorzászlaja díszíti. Nem utolsósorban éppen Bada igazgató elvtárs érdeme, hogy az üzem aránylag rövid Idő alatt jól működő termelő egységgé fejlődött. 1968 K XI. 23. CSEHSZLOVÁKIA MÜNCHENBEN VAU A Szabad Európa Adóállomás most úgy tesz, mintha az augusztusi események idején szükségviszonyok között működű Csehszlovák Rádió utódja lenne. Akaratlanul is eszébe jut a hallgatónak az a számos próbálkozás, hogy Jaroslav Hašek halála ntán befejezzék a befejezetlen Svejket. Hašek botcsinálta „utódjai" csúfosan belebuktak próbálkozásaikba: olyan fordulatok, amelyek Hašek tollából szellemesen csengtek, az epigonoktól vulgárisan, erőltetetten, ostobán hangzottak ... A Szabad Európa jól Ismert Intézmény, s egyszerűen nem lehet feltételezni róla, bogy angusztus óta megváltozott volna. Maradt az, ami volt, csak arcátlan szemtelenséggel így jelenti be cseh és szlovák nyelven sugárzott adását:. „Itt a Csehszlovák Adóálomás, *a Szabad Európa beszél... Mióla lett a Szabad Enrópa csehszlovák adóállomás? Mióta fizetnek a csehszlovák adóállomásokon nyugatnémet márkában és dollárban honoráriumot? Annyira javult volna devizahelyzet Qnk? Tudtnnkkal a csehszlovák hatóságoktól senki sem kért, vagy kapott engedélyt arra, hogy Szabad Európa nevű csehszlovák adót Szemeitessen. Ilyen nevű csehszlovák adó nem létezik. A megjelölés bitorlása lehet propagandatrükk, rendezői elképzelés, vagy reklámfogás. De nem lehet nyilvános adó megjelölése. KiilUgyl hatóságainknak, véleményUnk szerint, erélyesen tiltakozniuk kellene a jogtalan megjelölés ellen, mert Csehszlovák Adóállomás név csak csehszlovák adóállomást illet, s a megjelölés bitorlása egyben a Csehszlovák Rádió, az ország hivatalos szervének lejáratásával egyenlő. VILCSEK GÉZA — 1966. október 7-én kezdtük a termelést, s azóta összesen 761000 hektoliter sört adtunk a fogyasztóknak — mondja Bada elvtárs. — Közben lényegesen bővült a választék is. Az első évben még csak 7 és 10 fokos világos sört készítettünk, ma már közkedvelt lett a 12 fokos világos és a 12 fokos barna GÖMÖR sör is. Mind a hazai, mind a külföldi gyártmányú technológiai berendezés hibátlanul működik, s ez lehetővé teszi, hogy évente a tervezett 300 000 hektoliter sör helyett 350 000-et állítsunk elő. A sörgyártás minden folyamata nagy szakértelmet igényel. Ezért külön elismerést érdemelnek a gyár technikusai és szakmunkásai, akik alig két év alatt mesterei lettek szakmájuknak. A GÖMÖR minőségét dicséri, hogy két év alatt nemcsak a hazai fogyasztók tetszését nyerte el, hanem utat talált a külföldi megrendelőkhöz ls. A napokban küldtük el az első szállítmányt Magyarországra. Az Idén 3000 hektolitert kapnak déli szomszédaink, de megrendelésük 75 000 hektoliterre szél. Kanada is érdeklődik a rimaszombati sör iránt, ezt a megrendelést azonban még nem tudják elfogadni. A GÖMÖR sör nagy előnye, hogy a rimaszombati sörgyár kiváló malátakészítő részleggel is rendelkezik, s kellő mennyiségű, elsőrendű minőségű vízzel látják el a gyárat a sziklást források. KOVÁCS ZOLTÁN NAP margójára Még kell a giccs Tulajdonképpen vitatkozni lehetne arról, hogy mi a giccs. Általában az értéktelen, főleg a minden áron „szépnek" készült „művészi alkotásokat" nevezzük annak. A giccs dilettáns alkotója a „szép" kritériumát rendszerint olcsó eszközzel éri el. Például fényesre lakkozza a festményt, vagy biztos sikert jelentő, bevált témát választ — naplementét hattyúkkal, pamuttal játszadozó cicákat stb. A színek közül az aranyat és a rózsaszínt alkalmazza leginkább. Persze nemcsak a festészetben, hanem más művészetekben ts születnek gicscsek. Nem tudom, hogy pontosan megmondhatók-e, hol végződik a művészet, és hol kezdődik a giccs, illetve fordítva. Annyi azonban bizonyos, hogy egyes „alkotások" vitathatatlanok giccsnek minősíthetők. Ilyenek pl. a főleg búcsúkon és vásárokon kapható gipszfigurák: törpék, kutyák, cicák, nyulak, kakasok. Készítőik formába öntve, sorozatban gyártják őket — a szépérzékkel nem éppen megáldott vásárlók örömére, s azok bosszúságára, akiknek nem mindegy, hogy mt tetszik az embereknek. Ezért aztán újságainkban gyakran támadást indítanak a giccs ellen, sőt más eszközökkel ts igyekeznek megakadályozni a terjedését. Egy városban pl. szakelőadással és eladással egybekötött giccskiállítást rendeztek, hogy a látogatók soha többé, még csak rá se tudjanak nézni a giccsre. Hogy mi lett az eredménye? Á kiállítást az első napon be kellett zárni. Ugyanis minden giccs elkelt. (fülöp)