Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-16 / 317. szám, szombat

A párt fő feladatai a legközelebbi időszakban (Folytatás a 2. oldalról) mokratikus centralizmus lenini alapelvét, fokoznunk kell min­den kommunista fegyelmét és felelősségtudatát a pártpolitika megvalósításában és meg kell szilárdítanunk a marxista—le­ninista elvek alapján a párt egységét. Le kell vonniuk a ta­nulságot ebből a párt Összes szervének és szervezetének a párt Központi Bizottságától kez­dődően. Nyíltan be kell ismer­ni, hogy a demokratikus cent­ralizmus megsértése a fejlődés­ben gyakran ösztönösséghez vezetett, amely utat nyitott a különféle erőknek. És külön­féle csoportok jutottak előny­höz, olyanok, amelyek nem mindenkor szocialista célokat követtek és nem mindenkor ? :ondolkodtak becsületesen, gy akadályozták a Közpon­ti Bizottság céltudatos elő­rehaladását, amely fokozato­san meg akarta oldani a már megérett problémákat és politi­kai eszközökkel akarta elszige­telni az összes szoclallstaelle­nes erőket. A szocialista demokráciának biztosítania kell, hogy a társa­dalom széles tömeget döntő be­folyást gyakorolhassanak poli­tikájának alakítására. Az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben kell a köz­ügyek irányításában való aktív részvételre késztetni az összes szociális csoportot, de különö­sen a társadalom vezető erejét és a szocialista fejlődés fő sza­vatolóját, a munkásosztályt. A pártszerveknek eddiginél nagyobb mértékben kell tanács­kozniuk a munkásokkal, és nyíl­tan tájékoztatni kell őket az or­, szág helyzetéről, különösen a párt feladatairól; és összekötte­tésben kell lennlök az üzemi ak­tívákkal. Ogy gondolom, hogy a január utáni fejlődés megte­remtette erre a kedvező feltéte­leket. Elsősorban április, de különösen május óta a munkás­osztály láthatóan aktivizálódott és bekapcsolódott a politikai eseményekbe. Azzal, hogy a dolgozók minél nagyobb tömegét teljes mérték­ben aktivizáljuk, összefügg a Nemzeti Front aktív politikájá­nak megvalósítása ls. Ma két egymástól elválaszthatatlan do­logra kell figyelnünk: elsősor­ban arra, hogy politikai rend­szerünk teljesen elzárkózzék minden szocialistaellenes tö­rekvés és megnyilvánulás elől. Ennek érdekében már megfele­lő Intézkedéseket hoztunk. Je­lenleg azonban arról van szó, hogy a Nemzeti Front révén a párt a dolgozók többségét be­kapcsolja az államl-polltikai életben való demokratikus rész­vételbe. A Nemzeti Front lénye­gét nem a politikai pártok koa­líciójában látjuk, hanem abban, hogy Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja vezetésével egyesítse az összes politikai érdekek és erők törekvéseit. A politikai rendszer megszilárdítása a párt vezető szerepének szilárdítását jelenti Beszámolója további részé­ben Dubček elvtárs a szocialis­ta állami szervek és apparátus megszilárdításának fő felada­taival foglalkozott. Főleg az új föderatív rendezés jelentőségét emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy a Jelenlegi feltételek kö­zött elkerülhetetlennek tartjuk a szocialista állam védelmi szerveinek, főként a biztonsági szervek, néphadseregünk és né­pi milíciánk megszilárdítását. Ugyanakkor továbbra ls sérthe­tetlennek tartjuk az állampol­gárok Jogbiztonsága megőrzé­sének elvét. A politikai rendszer megszi­, lárdítása során a legfontosabb feladatnak a párt vezető szere­pe megszilárdítását tartjuk. A párt a következő alapvető mód­szerekkel biztosítja vezető sze­repét: a fejlődési Irányzatok, vala­mint az emberek konkrét szük­ségletei és érdekei tudományos ismerete alapján kidolgozza a társadalmi fejlődés politikai irányvonalát; mint vezető politikai erő egyesíti az állami, a gazdasá­gi, a társadalmi szervek és szervezetek erőfeszítését a tár­sadalom alapvető feladatainak a párt politikája szellemében történő megoldása érdekében; meghatározza a káderpolitika elveit, rendszeresen gondosko­dik a káderek kiválasztásáról, neveléséről és elhelyezéséről; mindennapos politikai és szervező munkával megszervezi és fejleszti az emberek alkotó­szellemű kezdeményezését; meghatározza az Ideológiai munka Irányelveit és formáit, megerősíti a tömegek szocia­lista öntudatosságát és leküzdi a szocializmustól idegen befo­lyásokat. Mindezeket a módszereket a párt elválaszthatatlan egység­ben érvényesíti. Altalános elvként kellene ér­vényesülnie annak, hogy a pártszervek vezető szerepüket elsősorban az állami, a társa­dalmi és a gazdasági szervek­ben működő kommunisták által érvényesítik: Nem arról van szó, hogy a párt bárkit ls he­lyettesítsen, ehhez a gyakorlat­hoz nem térhetünk vissza, de sokkal következetesebben kell biztosítanunk a kommunisták egységes politikai eljárását, s lényegesen meg kell javítani a* párthatározatok teljesítésének ellenőrzését, hogy ne kerüljön sor a múlt hónapok hibáinak megismétlődésére. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a káderek széthelye­zésére. A káderpolitikáért a párt viseli a legfőbb felelősséget, és a felelősségteljes helyeken dön­tő, reális befolyással kell bírnia. Természetesen nem ar­ról van sző, hogy a párttagsági Igazolvány legyen az egyedül feljogosító dokumentum bizo­nyos tisztségek betöltésére. To­vábbra ls ragaszkodunk ahhoz az elvhez, hogy nincsen sem­milyen káderhatár, amely a pártonkívüliek útjában áll. A káderpolitika elveivel el­lentétben olyan esetek is elő­fordultak, hogy embereket egyes véletlen jelentéseik alap­ján, nem pedig sokéves mun­kájuk szerint ítéltek el nyilvá­nosan és bélyegeztek meg. Igen jól tudják, hogy a dolognak ezt az oldalát a Központi Bi­zottság áprilisi, majd pedig má­jusi plénumán is egyértelműen elvetettük és vele kapcsolatban állást foglaltunk. Ki kell zár­nunk azt a lehetőséget, hogy káderváltozások szenvedélyek és tömegpszichózis nyomására valósuljanak meg. Gyakran mutatkoztak nehéz­ségek a leváltott elvtársak el­helyezése tekintetében ls. Fo­gyatékosság volt az ls, hogy a Központi Bizottság titkársá­gának és elnökségének ezen elvtársak elhelyezését biztosí­tó határozatalt nem teljesítet­ték azok az elvtársak, akiknek ez feladatuk volt. Nem helyes, hogy bárki ls, ha politikai té­vedést követett el, vagy más okokból nem láthatja el to­vábbra tisztségét, más beosz­tásban csak nehezen tud elhe­lyezkedni. Ahol ez a probléma nincs megoldva, azonnal gon­doskodni kell megoldásáról. Nem lehet továbbra ls megen­gedni, hogy nyilvánosan Ítélje­nek el embereket félig igaz vagy Igaztalan adatok alapján, s Igy kikényszerítsék leváltásu­kat, vagy befolyásolják elhe­lyezésüket. A kongresszus feltétele — világos program vetni az emberek megbélyegzé­sének. Aszerint kell értékelni őket, hogyan értik meg a je­lenlegi feladatokat és hogyan valósítják meg Csehszlovákia Kommunista Pártja politikáját. A párt vezető szerepe elmé­lyítésének és országunk további sikeres fejlődésének alapvető feltétele az eszmei és az ak­cióegység, amely az alkotó szel­lemű marxizmus—leninizmus elvein, valamint a fogyatékos­ságoktól és egyoldalúságtól mentes január utáni politika fő alapelveinek továbbfejlesztésé­ből fakadó világos politikai irányvonalon alapul. A Január előtti nézeteltéré­sek január után abban nyilvá­nultak meg, hogy különfélekép­pen magyarázták a január utá­ni politikát. Ma sem beszélhe­tünk még arról, hogy a néze­tek egységesítésének folyamata már befejeződött. Ezért nemcsak intézkedése­ink gyakorlati megvalósítására helyezünk súlyt, hanem az ideológiai munkára is, amely­nek a marxizmus—leninizmus elvei következetes továbbfej­lesztéséből kell kiindulnia. Fel­tétlenül szükségesnek tartjuk azonnal életbe léptetni a kom­munisták pártoktatásának rend­szerét. A Központi Bizottság elnökségének e kérdéshez visz­sza kell térnie s azt megfele­lően kl kell dolgoznia. A mai feltételek között rend­kívül fontos a demokratikus centralizmus megszilárdítása. Meggyőződésünk, hogy a leg­fontosabb dolog, amelyre ma a pártnak szüksége van: a kom­munisták öntudatos fegyelme és aktív részvétele a pártpoli­tika megvalósításában. Határo­zottan meg kell gátolnunk a pártban bármilyen frakclós te­vékenységet. A cseh országrészek párt­szervezeteiben a múltban élénk vita folyt a párt területi struk­túrájáról, és tovább folyik a vita a párt cseh része kong­resszusának megtartásáról. Az elnökség úgy határozott, hogy a cseh országrészek kommu­nista pártjának kongresszusát egyelőre nem tartják meg, éspedig ugyanazon okokból, amelyek miatt elhatározták Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának elhalasztását. Még annyi párt­munka vár ránk a nézetek egyesítése, a programkérdések tisztázása terén, hogy nem kezdhetünk hozzá reálisan a kongresszus összehívásához és ahhoz, hogy a kongresszuson készek legyünk szándékaink megvalósítására. Ezeket most, a Központi Bizottság plenáris ülé­se után kell előkészítenünk, majd pedig megfelelő Időben vissza kell térnünk a kongresz­szus megtartása időpontjának kérdéséhez. A XIV. kongresszus összehí­vásáról a helyzet fejlődése alapján a jövő év folyamán dönt az elnökség, majd pedig a Központi Bizottság plénuma. A XIV. kongresszus- azután végérvényesen dönt a pártnak a föderatív államjogi rendezés feltételei közötti új szervezeti struktúrájáról. A cseh ország­részek nemzeti-területi párt­szervezetei kongresszusának összehívását csak ezután ter­vezzük. Ezért a pártmunka irányítása a cseh országrészekben megkö­veteli egy irányító pártszerv felállítását. Ugyanolyan Jogok alapján fog működni, mint az SZLKP Központi Bizottsága. E szerv létrehozásának joga a CSKP Központi Bizottságát ille­ti meg. A Központi Bizottság­nak ezt az irodát kellene meg­bíznia a cseh országrészek kommunista pártja nemzeti te­rületi szervezete kongresszusá­nak előkészítésével is. Mind­ezen feladatok teljesítéséért és az alapító kongresszus előké­szítéséért a CSKP Központi Bi­zottságának a cseh országré­szekben a pártmunkát irányító ezen Irodája viselné a felelős­séget. Tiszteletben kell tartani a sajtó szerepének lenini értelmezését 1968. Á­XI. 16. Ezzel kapcsolatban szeretném kijelenteni, nem tartjuk he­3 1yesnek, hogy pszichózist és hangulatot keltenek és táplál­nak a Központi Bizottság egyes elnökségi tagjainak az augusz­tusi eseményekben kifejtett te­vékenységével összefüggésben. Ez természetesen általános ér­vényű. Ogy vélem, véget kell A politikai helyzet elemzése során különös figyelmet kell szentelnünk a sajtónak, a rá­diónak és a televíziónak. Nem­egyszer hangsúlyoztuk — töb­bek között az áprilisi és á má­jusi plénum határozataiban ls —, a tömegtájékoztatási esz­közök pozitív szerepét abban az időben, amikor a párt a ja­nuári plénum után megkezdte új politikájának megvalósítását. Mindig értékeltük a sajtó, a rá­dió és a televízió pozitív sze­repét közvéleményünk tájékoz­tatásában, a társadalmi aktivi­tás felélénkítésében és az al­kotó szellemű gondolkodás fej­lesztésében. Tudatosítanunk kell, hogy tájékoztatási eszkö­zeink a mai, a párt számára oly bonyolult helyzetben rend­kívüli szerepet játszhatnak és kell játszaniok a párt és a nép kapcsolatának megszilárdításá­ban. Ugyanakkor egyértel­műen, céltudatosan és hatéko­nyan a CSKP KB elnökségének, a CSKP KB plenáris üléseinek következtetéseiből és határoza­taiból, valamint a kormány ál­tal kitűzött eljárásból és fel-' adatokból kell kiindulni. Nincsen szó álláspontunk kényszerű megváltoztatásáról, amikor ma e kérdésekről Igen komolyan, ezen a plénumon is beszélünk. Állásfoglalásunkban csak az az új, hogy kénytele­nek voltunk erélyesebb lépé­seket tenni a sajtóban előfor­duló fogyatékosságok kiküszö­bölésére. , A tömegtájékoztatási eszkö­zök terén a fő fogyatékosságo­kat nem kereshetjük azokban az alapelvekben, amelyeket a párt január után hagyott jóvá. A szocialista társadalomban ezek az elvek megfelelnek a sajtó feladatfflenini értelmezé­sének. Hibának kell azonban tekinteni azt, hogy ezek az el­vek nem valósultak meg idejé­ben és megfelelően. Nagyon jól tudják, hogy mindjárt január után megszűnt a politikai cenzúra. De nem jöttek létre a megfelelő politi­kai és Jogi biztosítékok, ame­lyek a sajtóból kizárták volna a Január utáni politikánk célki­tűzéseivel ellenkező jelensége­ket és irányzatokat. Bíztunk új­ságíróink politikai fejlettségé­ben és felelősségérzetében, ez azonban nem hozta meg min­dig a kívánatos eredményeket. Ennek oka nem az volt, hogy kevés tevékenységet fejtettünk ki körükben. Törekvéseink azonban nem mindig és nem mindenütt találtak megfelelő visszhangra. Ez főként azért következett be, mert éppen ezekben a tájékoztatási eszkö­zökben nyilvánult meg intenzi­ven a január előtti fejlődés fo­lyamán felgyülemlett problé­mák kirobbanása, s tükrözte társadalmunk helyzetét. Szaporodtak a felelőtlen, a" politikai realitástól elszakadt mérlegelések és viták. Váratlan problémák vetődtek fel. Szá­mos antiszocialista mérlegelést is közöltek. Egyes személyele jogos bírálatával egyidejűleg fokozódott a demagóg bírálat ls. Elhamarkodott és eltúlzott kampányok folytak. A legsúlyosabb hiba az volt, hogy a sajtó hasábjain nem vitatkoztak a helytelen és a nem szocialista nézetekről. A sajtó, a rádió és a televízió kommunista dolgozói nem vol­tak képesek megvalósítani az akcióprogram elvét, amely ki­mondja: „Országunk jelenlegi fejlődési szakaszában azonban az az elv érvényesül, hogy a burzsoá ideológiával szemben csak az egész nép előtt folyta­tott nyílt eszmei harccal lehet fellépni." Nyíltan meg kell áh lapítani, hogy a sajtó szaka­szán komoly hibák fordultak elő, hogy ebben a próbatétel­ben számos kommunista újság­író nem állta meg helyét. Ha tartósan le akarjuk küz­deni a tájékoztatási eszközölt t vékenységének fogyatékossá-? gait, amelyek különféle céloz­gatásokban, utalgatásokban, adott realitásunk meg nem ér­tésében, a bonyolult helyzetből kivezető egyedül lehetséges ki­út Iránti kételkedésben nyilvá­nulnak meg, akkor feltétlenül meg kell erősítenünk a párt vezető szerepét a rádió, a sajtó és a televízió szakaszán, s meg kell erősítenünk kormány álta­li Irányításukat is. Bízunk benne, hogy a párt­és az állami szervek, valamint a kommunista újságírók bizto­sítják számunkra azt, hogy a tömegtájékoztatási eszközölt hatását a dolgok ismerete, a komolyság, a politikai látókör fogja jellemezni, s szeretném külön hangsúlyozni: társadalmi felelősséget fognak érezni azért a munkáért, amelyet ezen a té­ren Ilyen bonyolult Időszakban végeznek. Dubček elvtárs beszéde to­vábbi részében gazdasági prob­lémákkal foglalkozott. Hangsú­lyozta, ma is érvényes az a té­tel, hogy az egyedüli előre ve­zető utat a megkezdett gazdasági reform következetes, de meg­fontolt folytatása jelenti, anél­kül nem érhető el a viszonyok konszolidálódása és gazdasá­gunk további előrehaladása. Elemezte gazdaságpolitikánk döntő fontosságú polltikai-gaz­dasági kiindulópontját és rá­mutatott, hogy e kérdést önálló pontként a CSKP KB decembert plénuma fogja megtárgyalni. Nincs más lehetőség, mint a szocialista világhoz tartozni Elvtársak! Már felszólalásom elején hangsúlyoztam a külpolitikai szempontok jelentőségét belső fejlődésünk tekintetében. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság a szocialista közösség szilárd alkotórésze. Nem en­gedhetjük meg, hogy bármi el­leplezze a lényeget, azt, ami­nek minden próbatételt kl kell állnia. A Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűző­dő kötelékeink külpolitikánk stratégiai irányvonalát Jelentik számunkra. A szocialista tábor országaihoz közös célok fűznek bennünket az Imperializmus ellen, a békéért, a nemzetek szabadságáért, a vi­lág szocialista átalakításáért vívott küzdelemben. E közös célkitűzések éppen ügy, mint a szocializmus építésének érde­kei az egyes szocialista orszá­gokban megkövetelik a kölcsö­nös szövetséges kapcsolatok megszilárdítását és elmélyíté­sét, a sokoldalú együttműködés fejlesztését valamennyi terüle­ten, a kölcsönös támogatást és az Internacionalista elvtársi összefogást minden egyes eset­ben, amikor az országok szuve­renitása és függetlensége tlsz­teletbentartásáről van sző. Ezektől az elvektől sohasem tértünk el, s nem ls fogunk el­térni. A Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő vi­szonyunk kérdését akcióprogra­munk rögzíti, s ma is egyértel­műen ezt a politikát valljuk ma­gunkénak, mint pártunk munká­jának stratégiai irányzatát. Gyakorlati munkánkban ép­pen úgy, mint pártunk egész múltja folyamán gondoskod­nunk kell arról, hogy orszá­gunk népe megőrizze Interna­cionalista tudatát, hogy megszi­lárduljanak kapcsolataink mind­azokkal, akikhez közös elvek és célok fűznek bennünket. A Moszkvában aláírt jegy­zőkönyvvel összhangban a Szovjetunióhoz, a Lengyel Nép­köztársasághoz, a Magyar Nép­köztársasághoz, a Bolgár Nép­köztársasághoz és a Német De­mokratikus Köztársasághoz fű­ződő politikai, gazdasági, tudo­mányos-műszaki és kulturális kapcsolataink normalizálását egyik fő feladatunknak tartjuk. Hisszük, hogy ők ts hasonló célt követnek, hogy ők ls meg­teszik a szükséges lépést fe­lénk, és közösen fogjuk keres­ni további kapcsolataink pozi­tív megoldását. Úgy véljük, hogy a szovjet csapatok ha­zánkban való Ideiglenes tar­tózkodásáról a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió között megkötött szerződés ls fontos része a fel­merült problémák fokozatos megoldásának, jelentős lépés a Csehszlovák Szocialista Köztár­(Folytatás a 4. oldalon./

Next

/
Thumbnails
Contents