Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-16 / 317. szám, szombat

A párt fő feladatai a legközelebbi időszakban (Folytatás a 3. oldalról) saság és a Szovjetunió, valamint a más szocialista államok közötti együttműködés felújítása és a kölcsönös kapcsolatok megszilárdítása felé. Dubček elvtárs beszéde további részében kifogásolta, hogy nyilvános polémia folyik a kommunista pártok között, és a Központi Bizottságot tájékoztatta azokról a lépésekről, amelyeket ebben az irányban az elnökség megtett. Éppen úgy, mint a múltban mindig — folytatta —, megerősítjük, hogy a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink sérthetetlenek, megerősítjük hűségünket az irántuk vállalt kötelezettségekhez. Számunkra sohasem volt más lehetőség — a párt politikájáról beszélek —, mint a Varsót Szerződéshez való tartozásunk, aktív részvételünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában stb. Támogatásunkról biztosítottuk azokat a javaslatokat, amelyek arra Irányulnak, hogy a Varsói Szerződés a szocialista országok hatékony védelmi eszköze legyen az imperialista agresszióval szemben. Ugyanígy támogatjuk mindazokat a lépéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a KGST a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a kooperáció és a szakosítás rendszeres bővítésével lehetővé tegye népgazdaságunk hatékony fejlődését, gazdaságunk olyan struktúrájának kialakítását, amely majd megfelel a tudományos-műszaki forradalom korszakának. Erre Irányulnak a Központi Bizottság elnökségében nemrégen megtárgyalt kezdeményező javaslataink ls, amelyek a KGST mechanizmusa hatékonyságának javítását célozzák. E javaslatokat a KGST tagállamai elé terjesztettük. A pártnak aktív harcot kell folytatnia a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink pozitív értelmezéséért. Abból indulunk kl, hogy az országaink között fennálló széles körű politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok éppen úgy, mint a városok, a járások, a kerületek és az üzemek közötti érintkezés kölcsönösen előnyös, s ugyanakkor megbízható alapot ad a Jelenlegi problémák leküzdéséhez. Ezért mindent meg akarunk tenni, ami erőnkből telik, a teljes normalizálódásért és a további fejlődésért. Gazdasági orientációnk a következő években is elsősorban a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésen alapul. Ez stratégiai kérdés, amelyre pártunk súlyt helyez, s természetesen nem zárja kl a különféle, gazdaságunk számára előnyös és szükséges kereskedelmi, gazdasági, tudományos-technikai és más kapcsolatok további aktív fejlesztését az európai kapitalista országokkal sem, valamint a tudomány, a kultúra és a közélet egyéb területei számára szükséges kapcsolatok fejlesztését. Nagy felelősségérzettel mérlegeljük szerepünket a mai kettéosztott világban, hazánk feladatát a világimperializmus agresszív erői elleni harcban. A kapitalizmus és a szocializmus között világméretekben folyó osztályharc — amint erre a bratislavai nyilatkozat is rámutat — minden egyes szocialista ország ügye, s annál Inkább érint bennünket, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. Dubček elvtárs beszámolója további részében elemezte a nemzetközi helyzet fő vonatkozásait. Továbbra ls a különféle társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének hívei vagyunk, de ugyanakkor eleve szembe kell szállnunk az Egyesült Államok agresszív politikájával, s az NSZKban tapasztalható revansista és militarista irányzatokkal. A fennálló imperialista veszély elleni határozott fellépés megkívánja a nemzetközi forradalmi mozgalom egységének megszilárdítását. Ezért pártunk a kommunista pártok nemzetközi tanácskozásának összehívása mellett foglal állást. Kétségtelen, még sokat fogunk vitatkozni arról, hogyan szolgálhatjuk legjobban a társadalmat — mondotta végül Dubček elvtárs. Ugyanakkor napjaink parancsa mindent megtenni azért, hogy biztosítsuk a Központi Bizottság alapvető küldetését: vezetni népünket, és távlatot, kiutat, Irányt mutatni, sokoldalúan kibontakoztatni népünk aktivitását, amely a szocializmus híve, s aktívan akar élni és dolgozni. Egységünknek, a Központi Bizottság álláspontja megfogalmazásának olyannak kell lennie, hogy az emberek megértsenek bennünket, hogy ne veszítsük el kapcsolatunkat a párttal, mint egésszel, hogy kitűzött céljaink teljesítésére politikai eszközökkel tudjuk vezetni a pártot és a párttagok segítségével társadalmunk döntő részét. (Köztes címek: Oj Szó) A CSKP Központi Bizottsága plenáris ülésének második napja A vita i < (Folytatás ai 1. oldalról) |. KLADIVA elvtárs elsősorban azt fejtegette, hogy a normalizáció legfőbb előfeltétele a pártszervek normális munkája. Megemlítette, hogy a pártszervezetekben a január utáni politikával kapcsolatban bizonytalanság és aggodalom merült fel. Mindenekelőtt azért, mert a párt nagyobb részét nem tájékoztatták kielégítően és idejekorán a vezető szervek tevékenységéről, és így néha lehetőség nyílik a szélsőséges elemek tevékenységére. A felszólaló szerint értékelni kell a múlt fejlődését, mert ha nálunk valaha fennállt az ellenforradalom reális veszélye, akkor az a január előtti időszakban volt. Felszólalása befejező részében kifejtette, hogy szükségesnek tartja az ifjúság által feltett kérdések megválaszolását és kapjanak a fiatalok teret arra, hogy saját maguk keressék meg a választ. D. KOLDER elvtárs rámutatott, hogy a januári plénum lehetővé tette az elmúlt években felhalmozódott problémák megoldását. Ezen a téren a párt eredményeket ért el azáltal, hogy aktivizálta az ország egész politikai életét. Ezzel egyidejűleg azonban olyan megrázkódtatásokon ment át, amilyenekre senki sem számított. Nem mér0 tük fel teljesen a hibák felszámolásának bonyolultságát. Számos határozatunkat nem kftvették hatékony akciók, a fejlődés eltért az eredetileg megállapított céloktól. Ezt Kolder elvtárs a májusi plénum határozatának példájával bizonyította. A további időszakban a szélsőséges erők kihasználták a testvérpártok között felmerült nézetellentőteket. Az egész pártot mindenről tájékoztatni kell, lehetővé kell tenni az összes fontos okmányok és tények tanulmányozását, hogy az emberek megállapíthassák az igazságot és helyes következtetéseket vonhassanak le jövőbeni munkájukat illetően. Nem kell félnünk az igazságtól, legyen az bármennyire keserű, mert csak ennek megismerésével egyesíthetjük további aktív munkára a pártot. J. SMRKOVSKÝ elvtárs megemlítette, hogy az előzetes hibák miatt az ellentétek nagyobb arányban nőttek, mint ahogyan az megfelelt volna a végbement osztályátalakulásnak, és ezért Január után megerősödött a bírálat hulláma. Ezért történhetett meg többek között az, hogy a szocializmus megújhodási folyamata kívülről negáclónak, Vagy egyszerű liberalizálódásnak tűnt és nem pedig a szocializmus forradalmi betetőződésének és átalakításának. Ez aggodalmat keltett a nemzetközi kommunista mozgalomban. Smrkovský elvtárs hibaként említette meg, hogy a Januári fejlődést a párt nem tudta következetesebben befolyásolni. J. PELNAft elvtárs rámutatott arra, hogy a Január előtti pártvezetőség a társadalmi fejlődés során felmerülő problémákban gyakran csak az ellenség tevékenységét látta, és ezért az állambiztonsági szervek tevékeny'-' ségét jelentős mértékben arra Irányította, hogy az ideológiai diverzió ellen harcoljon. A január utáni időszakban bekövetkezett a biztonsági ' szervek szándékos, szervezett és fokozatos gyengítése, bomlasztása. Tendenciózusan felnagyították az ötvenes évek néhány eseményét. A január utáni fejlődésben a szocialistaellenes irányzatok hordozói az 1948. februárjában vereséget szenvedett politikai erők és a szocializmusellenes erők voltak. Pelnaf elvtárs kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy abban az időben elkerülhetetlenül alkalmazni kellett ellenük a hatalmi-adminisztratív eszközöket, s errre a célra elegendő erő volt, de hiányzott az alkalmazásukhoz szükséges politikai bátorság. Amikor az öt ország katonasága hazánk területére lépett, a rendőrség tagjainak döntő többségéé az állam legális képviselői által kiadott , utasításoknak engedelmeskedett és az általuk meghatározott feladatokat teljesítette. A felszólaló biztosította a jelenlevőket arról, hogy nem engedi meg a biztonság szakaszán az ötvenes évek visszatérését és következetesen érvényesíti és betartja a szocialista törvényességet. V. NOVÝ elvtárs azt fejtegette, hogy az augusztusi eseményekben kicsúcsosodó válság során a szocializmus és az imperializmus erői között folytatott globális osztályharc problémái összpontosultak. Sajnos meg kell állapítani, hogy az augusztus előtti időkben a pártvezetőség lebecsülte azt a tényt, hogy belső fejlődésünk — mint szocialista államé — alapvetően összefügg a szocializmus és imperializmus osztályharcának általános törvényszerűségeivel. Nový elvtárs belpolitikai helyzetünk elemzésével foglalkozva kifejtette, hogy minden politika helyességének, Illetőleg helytelenségének végső kritériuma az eredmény. Egy nagy osztályharc központjában vagyunk, és helyünk a szocializmus és a béke oldalán van. Z. FIERLINGER elvtárs hangsúlyozta, hogy fő feladatunk most az egész világnak bizonyítani egységünket és azt a képességünket, hogy megbirkózzunk nemcsak a súlyos erkölcsi és politikai következményekkel, amelyeket az előző rendszer hagyott ránk, hanem azokkäi a nem kívánatos jelenségekkel is, amelyek Január utáni viharos fejlődésünket kísérték. Őszinte magatartással akarjuk a mai nehéz feltételek között valóra váltani a Január utáni erkölcsl-politikai és közgazdasági megújhodás programját, népünk hatalmas többsége óhajának szellemében, és emellett meg akarjuk győzni elvtársalnr kat a Szovjetunióban, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában és az NDK-ban is a marxizmus—leninizmus iránti hűségünkről. A CSKP és az egész Nemzeti Front ilyen magatartása segít abban, hogy az egész világon megerősödjön a hit a nagy marxista munkásmozgalomban. Beszéde befejező részében foglalkozott a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség munkájának néhány problémájával és kérte a pártot, hogy ezt a fontos munkát sokoldalúan támogassa. A pártnak egyesülnie kell a feladatok teljesítésére — ez a gondolat volt a vezérfonala V. DOCKALOVÁ elvtársnő felszólalásának. A kommunisták többsége és népünk döntő többsége örömmel fogadta politikánkat és ezért folytatnunk kell a Januárban megkezdett utat. Azonban a CSKP kötelessége a múltban és a jelenben is a közvélemény befolyásolása, az eszmei hatás. És ez nekünk nem mindenkor sikerült. A pártban és a társadalomban jelenleg több irányú hatás érezhető, amit ártalmasnak és veszélyesnek tartunk. Ezért a kommunista pártnak elsősorban saját magának kell egységesnek lennie, hogy felelősségteljesen teljesíthesse az akcióprogramot és a moszkvai egyezményt. Dočká-lová elvtársnő megemlítette, hogy a politikai ügyek megoldása mellett nem feledkezhetünk meg az ezzel szorosan öszszefüggő közgazdasági problémákról sem. P. AUERSPERG elvtárs: — Nincs és nem lehet számunkra ma más üt, mint az összes értékek céltudatos kibontakoztatása, amelyeknek alapkövét a januári, áprilisi és májusi plénumok rakták le — hangsúlyozta. — A normalizáció, konszolidáció és stabilizáció programjának fejlesztésében körül kellene határozni a szocialista jelleget. A Szovjetunióhoz és az SZKP-hoz fűződő elvtársi kapcsolatok teljes felújítása nélkül elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan további szocialista útunk. Megértéssel kell közeledni népünk nemzeti, érzéseihez, de nem lehet belenyugodni abba, ha ez az érzés veszélyesen keveredik a szovjetellenes nacionalizmussal és az internacionalizmus iránti nihilista felfogással. J. PILLÉR elvtárs kifejtette: Elkerülhetetlen, hogy Ingadozás és taktikázás nélkül értékeljük január utáni fejlődésünket. A felszólaló elmondta, hogy Novotný elvtársat azért korholtuk, hogy megbélyegzi az embereket és mi ugyanazt elkövettük a megújhodási folyamatban/ Ma Is megengedjük, hogy az öreg párttagok akcióját frakciós tevékenységnek minősítsék, bár a hibákat néha olyan formában emlegetik, amelyek túlságosan egyoldalúak és sértők. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy ezekkel a becsületes tagokkal a párt mielőbb megtalálja a közös nyelvet, hogy felhasználhassuk gazdag tapasztalataikat. Kijelentette, hogy a CSKP KB elnöksége augusztus 31-ig teljesen egységesen értékelte a január utáni fejlődés összes pozitív és negatív vonását. Az eltérés abban volt, hogy az elnökség egy része a megállapított téziseket szervezetileg és személyileg akarta biztosítani, míg a másik része erről csak plátói módon beszélt. O. STARÝ elvtárs tájékoztatta a plénumot a főiskolákon, tudományos munkahelyeken és üzemekben dolgozó kommunisták igen sok határozatának tartalmáról, amelyek egyöntetűen azt követelik, hogy a Központi Bizottság hagyományainkból kiindulva biztosítsa a szocializmus január utáni irányvonalát. Bírálják, hogy egyoldalúan felnagyítják az úgynevezett jobboldali elhajlásokat és emellett igen keveset és nem címezve bírálják a dogmatikus, nyomást gyakorló, féllegális csoportok tevékenységét, amelyek felhasználják az ötvenes évek Ismert érvelését, ideszámítva a szovjetellenes kirohanásokat és a vulgáris fasiszta sértegetéseket ts. A továbbiakban arról beszélt, hogy nem engedhető meg a kabinetpolitika, majd megmagyarázta azokat az okokat, amelyek a „2000 szó" című nyilatkozat aláírására késztették. V. BIĽAK elvtárs hangsúlyozta, hogy a párt már nem egyszer élt át nehéz és bonyolult időket, de a kommunisták előtt mindenkor világos volt, hogy kivel, ki ellen és miért harcoljanak; egyben egész tevékenységük és egész programjuk alapköve mindenkor a Szovjetunióhoz és annak kommunista pártjához fűződő barátságuk volt. Meggyőződése, hogy a szövetséges katonák nem azért Jöttek, hogy megszálljanak bennünket, sem azért, hogy lehetetlenné tegyék a szocializmus építését. Az is bizonyos, hogy fejlődésünk, hibáink és annak okainak elemzése nem kezdődhet 1968 januárjával, a gyökerek mélyebbre nyúlnak, sokkal mélyebbre, mint ahogyan mi hisszük. Elemezte a helyzetet a pártban és a társadalomban. Hangsúlyozottan bírálólag nyilatkozott a január előtti időszakról, de kiemelte, hogy Január utáni viszonyainkat az is bonyolulttá tette, hogy nem sikerült magában a Központi Bizottságban sem kialakítani az egységet. A tömegtájékoztatási eszközök nem egy esetben kialakították a megfélemlítés légkörét és nyomást gyakoroltak a pártvezetőségre, Ennek hatása alatt nem mindenkor teljesítették helyesen a CSKP KB elnökségének és plénumának határozatait. Szocializmus csak egy van, és ez a leghumánusabb rendszer és Ideológia a történelemben. Minden jelző, amellyel szocializmusunkat bővítjük, antimarxista magyarázathoz és az antimarxista elemek élősködéséhez vezet. A. CERNÝ elvtárs népünk döntő többségének aggodalmát fejezte kl; nevezetesen, hogy a múlt bíráló értékelésének keretében és különösen a január utáni fejlődés értékelésében nehogy elfojtsuk éppen azt, amit január utáni politikának acttai a* nevezünk. Hogy a különféle nyomások hatására nehogy a régi útra kerüljünk, amikor keresve kerestük a pártban az lenséges erőket. Nehogy rev dtáljuk azt, ami tulajdonkép pen megnyerte számunkra az emberek bizalmát. A felszólaló hangsúlyozta, hogy be kell fejezni a párt megújhodási folyamatát, éspedig az összes egészséges erők mozgósításával. Kiemelte, hogy ez nem lehetséges a pártkongresszus nélkül és mindenekelőtt a párt belső életének bevált normái alapján szervezett elvi pártviták nélkül. F. KRAJČÍR elvtárs felszólalásában azzal foglalkozott, hogy a Nemzetgyűlés kommunista képviselői hogyan vesznek részt a pártpolitika megvalósításában. Kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy pártcsoportjuk tevékenységében komoly jelenségek tapasztalhatók. Kijelentette, néhány kommunista képviselő nem támogatja feltétel nélkül a párt politikáját, és ez látható a pártés az államvezetőség fontos ja vaslatairól tartott szavazáso ~ nál. Máskor nyilvános támadási Intéztek a pártfegyelem betar tása miatt. Tiltakozott a funkcionáriusok megbélyegzése ellen, és elítélte a párt belső demokráciájával ellentétes módszereket. J. PASTYRIK elvtárs elsősorban a nemzet és a társadalom egységének kérdéséről beszélt, amelyet nem lehet általános frázisként értelmezni, mivel mindenkor konkrét tartalmúnak és jellegűnek kell lennie. Majd foglalkozott a párt vezető szerepével, és több bíráló megjegyzést tett ennek érvényesítésére a január utáni időszakban. Pastyíík elvtárs kérte, hogy készítsék el a január után bekövetkezett hibák mélyreható elemzését és ezek alapján hozzanak világos döntéseket. B. MACHACOVA elvtársnő kifejtette, hogy a politikai helyzet hazánkban szokatlanul bonyolult, de nem kiúttalan. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi feltételek között lehetőségünk van a január utáni politika megvalósítására. A határozati Javaslatot úgy értelmezem, mint a Január utáni szakasz értékelésének első átfogó kísérletét, mint a pártszervek további munkájának komoly alapját, habár még nem mond el mindent a múltról, és meghatározásai nem mindenkor egyöntetűek és meggyőzőek. Örömmel fogadom, hogy a határozat nyíltan és konkrétan beszél azokról az erőkről, amelyek negatív hatást gyakoroltak a Január utáni fejlődésre, és hogy ezektől a párt elkülönült. Ellen kell állnunk a jobbés baloldali szélsőségeknek. Ezért mondjuk meg világosan, fjfl hogy ml az, amit támogatunk, W és ml az, amit ellenzünk. Tart- lqRft suk szilárdan kezünkben a ha- ; talom eszközeit és főleg azokat xi. 1 az eszközöket, amelyek a különböző szociális csoportok követelményeit Irányítják és sza- í% bályozzák. "