Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-15 / 316. szám, péntek

m. DANUVIUS 1968 IFJÚ KÉPZŐMŰVÉSZEK ELSŐ NEMZETKÖZI BIENNÁLÉJA A Szlovák Képzőművészek Szövetsége együtt működve a Szlovák Nemzeti Tanács Kulturális Megbízotti Hivataléval rendezte meg a fenti kiállítást, „melynek gondolata és megvalósítása igazi kulturális szükségességből nőtt ki" — mondja Cubor Kára. művészeti teoretikus, a kiállítás vezetője — 18 ország 120 meghívott fiatalja, közöttük 49 külföldi és 71 haltai művész mutatják be kísérleteiket, két évnél nem régebbi munkájukat. A biennále résztvevőinek kora 20 évtől 35-ig terjed. Feltétel, hogy harcos szemléletű, színvonalas munkákkal rendelkező művészek legyenek, akiknek a művészeti kérdésekhez s a kor probléoiálhot való hozzáállása haiadú szellemű. A nagy seregszemlén való bemutatkozás alkalom a fiatal alkotók és munkájuk kölcsönös megismerésére. A kétéves időközökben a jövőben is megismétlődő kiállítások célja a konfrontáláson kívül az ls, hogy hozzájáruljanak a pozitív nemzetközi kapcsolatok kifejlődéséhez és elmélyítéséhez. A tárlat a mai irányzatok széles skáláját mutatja be három képzőművészeti műfajon, a szobrászaton, grafikán és festészeten belül. A részvevők közös Jellemzője az örök újat akarás, új formában újat mondani az emberről és a világról. Törekvésük, hogy az egész élet, s a gondolkodás sokféleségét, összetettségét éreztessék. Végtelenül bonyolult műveletre vállalkoznak. A művészetben ma absztrakt és konkrét valóság keveredik és az áttételes, metafórás kifejezés uralkodó. A múlt művésze hírt, tényeket, a dolgok lényegének fogalmát akarta közölni a nézővel, aki passzív felvevő volt. A modern művészet nem ír le, hanem lelki folyamatot akar elindítani a szemlélőben s belevonni őt a mű kifejlődésébe. — Bár kezdetben tétován állunk a reánk zúduló új és idegenszerű benyomások hatása alatt, a furcsa elhajlások és szertelenségek közepette, fokozatosan mégis beleéljük magunkat a környező légkörbe. Elismerjük, hogy ez van és hogy ez az ifjúság sajátossága. Először a plasztikákat véve szemügyre, megállunk a ružbachyi szobrászati szimpóziónon résztvett, a hirosimai Hiromt Akyama csiszolt műérzékkel formált bronzkapuja előtt, valamint a brnói L. Davidnak homokkőből és szerpentinből faragott, nyilván a csúcsíves székesegyházak vízköpőinek szörnyalakjai sugalmazta madarai előtt. — Az osztrák B. Glroncoll polyester tárgyai láttán valami könnyed játékosságot, — A. Hečko faszobraiban barokk feszültséget érzünk. A. Rudavský Vasárnapi visszhangjához az ihletet a kelet-szlovlkia< fatemplomok adták. — J. fankooič speciális modorában egy fejetetejére állított világról mond ítéletet. — A prágai K. Pauier kisebb csiszolt síkokból összeállított alumínium felülste rendkívüli precizitásra és anyagismeretre vall, úgyszintéa T. Rajlich csiszolt messzing figurái. — A kassai B. Bartusz György szögbe tört és hajlított vékony fémlemezekből kombinált reliefje optikai ingert vált ki. — A pozsonyi D. Králik Tökör előtt ülő nője az élet véres kegyetlenségét példázza. — S. Filkó „környezete" kombinált technikájú, összkomfortos katedrálist mutat, amelyben zena, hlradővetítés, lebegő kék fények fogadnak. Jelen vannak az új esztétika eszközei: a fény és a mozgás. Hiszen az élet ls dinamikus, r— A műszaki civilizáció korában éliink, s így nem Is meglepő, hogy sok a technikai kreáció, a geometrikus fogalmazású tárgy és kép. A poparton kívül szerepel az op-art (optikai művészet), és a mecart (mechanikus művészet) is. A fekete-fehér művészeti alkotások biztos technikai tudásra vallanak. A finn Ahonen bibliai Jelenetei szatirikusak, a román Lucaci Baias fametszetei poetikusak, M. Soltésová akvatintát árnyaltak. — A madridi J. Delgado tusrajzáról egy politikai fogoly szenvedésbe merevedett arca fordul felénk. — A ragasztások között üdítők K. Cerná mesebeli hangulatot idéző lenge formái, lágy színei. — Akad néhány leleményes papír-relief is. A festők között találkozunk a jó nevű német A. Antes-szel, a nápolyi /. Pisan\-vft\. a New York-i F. Stellával, a hazai Mrauec-cel és /. Vozmu/t-kal. Groteszk, sokszor kísérteties megjelenítések. Egyesek geometrizáló, mások meg szürrealista irányzatúak. Befejezésül idézem a néhány hónappal ezelőtt elhunyt angol Herbert Readet, a nagy művészeti teoretikust, aki 1959-ben így irt: „századunk művészei gyakran erőszakosak, vagy destruktívok, meggondolatlanok, vagy türelmetlenek, de általában mindig tudatában vannak a reájuk háruló erkölcsi kötelességnek, amely végeredményben egész civilizációnk létalapja." BARKÄNY JENŐNÉ Delgado fosé IMÍS: Fogoly (Tusrajz, 1968/ Szárnyalt a dal Énekkari fesztivál Csallóközaranyoson A múlt hét szombatján ismét bebizonyosodott az a régi igazság, hogy faluhelyen is lehet nagyszerű dolgokat rendezni, csak éppen kezdeményezni kell! Ezt tette a csalóközaranyosi közművelődési tanács és az ottani kultúrház vezetősége. Elhatározták, hogy ar énekkari tevékenység terén az utóbbi időben országos viszonylatban is sajnálatos módon tapasztalható visszaesés ellen indítanak harcot falujukban — közel ötezer lelket számláló község-dalostalálkozót rendeznek több dalárda és gyermekkórus részvételével. A terveket tettek követték és A kassai Állami Színházban november 9-én mutatták be G. Puccini Nyugat lánya című operdfát. A felvételen: E. SmálikoOá. (Foto: Mária Litavská) e hónap 9-én már vastapssal jutalmazta a zsúfolásig megtelt kultúrház közönsége — mintegy 450 ember — a komáromi Egyetértés Munkásdalárda, a nagymegyeri vegyeskar, a helyi CSEMADOK Egyetértés Mun kásdalárdája, valamint az egyesített énekkarok színvonalas műsorát. Az énekkarok összesen 36 számot adtak elő. A szerzők között szerepelt Kodály, Haydn, Smetana, Suchoň, Gastoldi, Bárdos, Friderici és a csallóközaranyosiak nem kis örömére a helyi szerző, Csongár Andor is. A műsorösszeállítás igen jó „húzásnak" bizonyult az énekkari számok közé iktatott két kisebb zenemű, Schuman Májusköszöntő című szép dalát a helyi énekkar szólőénekesnője Vörösné Hegedűs Eszter, Bartók Este a székelyeknél című zongoradarabját pedig Virág Ddntelné adta elő. Azután már csak a kórusok hangjaitól zengett a terem. Nagy zenei élményt Jelentett az összkar által Ág Tibor vezényletével előadott Forr a világ kezdetű kórusmű. A komáromiak férfikaráról szólva elmondhatjuk, hogy mindent tudnak, amit egy jó énekkarnak tudnia kell. Fegyelmezetten, pontosan és jő rltmusérzékkel adták elő műsorszámalkat. Számukra ez a dalostalálkoző különösen fontos volt, mert még a korábbi évek folyamán jelentkeztek a Népművelési Intézet és a CSEMADOK-kórusok részére kiírt versenybe, amit szombaton értékeltek kt. Karnagyuk, jarábik Imre remek ritmusérzékével kellemes meglepetést keltett. A nagymegyeri vegyeskar nagy és sikerekben gazdag múltra tekinthet vissza. Egyházi énekkarként 1892-ben alakult, s a nők számára akkor még „tabu" volt. 1950-ben szervezték újjá — immár nők bevonásával —, és ekkor ötlött vegyeskari Jelleget. Igen szépen, tisztán énekelnek. Karnagyukat — az országos viszonylatban ismert, kitűnő zenei szakembert — Ag Tibort nem kell bemutatni. Értékes műsorukban kellemes meglepetést keltett a Jelenlevő magyar közönség körében, hogy Eugen Suchoň Aká si mi krásná című dalát szlovák nyelven énekelték el. S hogy a művészetben mennyire leomlanak a nyelvi válaszfalak, azt bizonyítja az a tény is, hogy ez a dal nagy tapsot kapott. A csallóközaranyosi dalosokat a fesztivál megszervezéséért és lebonyolításáért illeti dicséret. Úttörő munkát vállaltak a kórustalálkozó összehozásával, mert a múltban a kórusok csak akkor szerepeltek, ha a felettes kulturális szervek biztosították számukra a fellépési lehetőséget. Az aranyosi kezdeményezés azért is nagyon értékes, mert — amint azt Ág Tibor mondotta — érdemleges kórushangversenyre legutóbb 1961ben Zselízen került sor. Majd Igy folytatta: — A dalostalálkozók alkalmat nyújtanak olyan dalárdák fellépésére is, amelyek még nem rendelkeznek egész estét betöltő repertoárral, de értékes alkotórészét képezhetik egy közös fellépésnek. Jó lenne, ha az aranyosi példát másutt ls követnék... (k. X.) Új feladatok előtt MUNKAÉRDEMRENDDEL TÜNTETTÉK Kl A BRATISLAVAI ÚJ SZÍNPADOT A bratislavai 0) Színpad egyQttesét 22 évi áldozatos tevékenységéért a közelmúltban Munkaérdemrenddel tüntették kL A színház e kitüntetésre már korábban érdemes lett volna, ha méltányolják komoly munkáját és gyakran küzdelmek árán szerzett eredményeit. Nem lenne ildomos, ha e kitüntetés alkalmából nem vetnénk legalább röpke pillantást a színház rövid, ám gazdag történetéra. As áttekintés azért sem mellőzhető, mert az Oj Színpad a szlovákiai színházi élet háború utáni fejlődésében Jelentős szerepet töltött be. Fejlődésének útja egyenetlen, zegzugos, gyakran göröngyös. A színház a háborút követő években az „útkeresések" és próbálkozások időszakát élte, különféle művészeti szemléletek és irányzatok alkalmazásának hitelesítésére szolgált, kereste a helyét a társadalomban. Kétségtelen, hogy az Új Színpad múltjának elemzése nagyobb figyelmet érdemel a jövőre vonatkozó tanulságok levonása érdekében is. Az eredeti elképzelés, miszerint az Oj Színpadnak a Szlovák Nemzeti Színház drámai együttesének működését kell ellensúlyoznia, illetve egy újabb megfelelő művészi alapokon épülő színháznak kell lennie — előrelátónak és termékenynek bizonyult. A színház módosítva ugyan, de napjainkban is megfontoltan és céltudatosan ezeket a törekvéseket követi. Az Oj Színpad csakis így éledhet újjá, hogy igazi művészeti intézmény rangjára emelkedhessen. A színház munkájára vonatkozó eredeti elképzelések nem voltak időtállók. 1951-ben életünkben tragikus fordulat állt be, mely minden művészi és emberi érték vulgarizálásához vezetett. Míg az ezt megelőző időszakra az igényesség, a szokatlan színészi és rendezői kísérletezések Jellemzők, ezekre az évekre a durva és felületes leegyszerűsítés nyomja rá bélyegét. Azt ötvenes évek második felében a színház működése különösen az operettek és daljátékok színrevitelére korlátozódott. Ez az irányzat sokat ártott az Új Színpad művészi hitelének. Már szinte úgy tűnt, bogy a színház végleg a perifériára szorul. A 60-as évek élőjén azonban Magda HusákováLokvencová érdeméből kultivált darabok, sőt olyan sokatmondó alkotások kerülnek színre, mint pl. Majakovszkij a Fürdő és a Poloskák című darabja. Ez az újjáéledést jelentő fordulat pezsgést hozott a színház életébe, körvonalazta céltudatos eszmei koncepcióját, mely a továbbiakban kiindulópontként szolgált. Az ÚJ Színpad művészeti beállítottsága az elmúlt évekhez képest emelkedett. E tekintetben sokat tesz Bedfich Kramosil rendező, aki világos és céltudatos elképzelések szerint dolgozik. Ezt igazolja a My fair Lady, a Hello, Dolly és 3 Don Quijote inusicalok sikeres előadása is. Az Új Színpad működése az eltelt 22 év folyamán eredményekkel, időnként sikertelenségekkel járt. Az út nem volt zökkenőmentes. Ezekben a nehéz és bizonytalan években kezdte meg pályáját a színház együttesében Peter Karvaš dramaturg és drámaíró, itt formálódott Ladislav Chudík, Frantj, šek Dibarbora személyisége, Itt aratott Mária Bancíková kö zönségsikert. Jozef Pálka rendező, Guderna és Vecsey szövegkönyvíró személyisége ís összeforrott a színház nevével. Az Új Színpadon nőtt szövegkönyvíró Oto Šujan is, itt bontakozódott ki Lokvencová érett - rendezői tehetsége. Az együt tesben működött illetve működik Ivan Mistrík, Vlado Mülier, Dušan Blaškovič, Eva Rysová, Július Vašek, Viliam Polónyí, Gizela Veclová és mások. Az együttes tagjainak érdeme, hogy az Új Színpad a szlovákiai színházi élet szerves része lett és ily módon a színjátszást új elemekkel gazdagította. Napjainkban, amikor az államjogi elrendezés keretében a szlovák kultúra önállósul, az együttesre az eddiginél még nagyobb feladatok hárulnak. — pt — m (Jüaufék a datzáa Szép, napos vasárnap délután. Bár ilyenkor, ősszel már foga van a napnak, de azért a Duna-parti sétány megtelik emberekkel, föl-le hullámzik a tömeg, csoportokba gyűlnek, beszélgetnek, vagy bámulják a méltóságteljesen úszó hajókat. A Szlovák Nemzeti Múzeum előttt kis park fáival, virágaival színpompáson illeszkedik bele a parti városképbe. A végében álló kertt vendéglő látványa viszont csöppet sem rokonszenves. Már Csak azért sem, mert előtte hosszú sor kígyózik, sörre, borra várók, akik közül néhányan hangoskodva, ricsajozva emelgetik poharukat. Tőlem pár lépésnyire, a part széles köpárkányára telepedve féltucatnyi fiatalember sörözik, lói öltözöttek, csinosak s a haluk sem veri a vállukat. A kedvük ragyogó. Az a gyanúm, hogy nem itt kezdték az italozást, a kerti vendéglő csak amolyan átmeneti állomás. Koccintgatnak, nevetgélnek s fölötte hangosak. Igazán csak akkor döbben meg az ember, ha ráfülel a beszédjükre. Mert olyan mosdatlan szálúak ezek a fiatalok, hogy még az edzett ember is elpirul. Egyéb szórakozás híján az Ifjak a sétálgató lányokat, aszszonyokat gusztálgatták és vaskos megjegyzések kíséretében minősítették őket. A férfikíséret nélküli lányokat leszólították. Igaz, a lányok többsége figyelembe sem vette őket, ám azok, akik szóba keveredtek velük, piros füllel és a lehető leggyorsabban álltak odább. A férfiakkal sétálgató nők után csak a nyomdafestéket nem tűrő megjegyzések szálltak. Hallották az elvonulók, hogyne hallották volna, csodálatos azonban, hogy egyik férfi sem merte őket rendreutasítani. Még csak kísérletet sem tettek erre. — Ejnye, de utálatoson beszélnek ezek a fickókl — mondta mellettem egy idősebb férfi. — Lehet ezt egyáltalán engedni? Senki sem akad, aki rendre tanítaná őket? Nem, nem akadt senki, aki kt mert volna kezdeni velük. Senki, senki. En sem. —des — KULTURÁLIS HÍREK • SZLOVÁKIAI VENDÉGSZEREPLÉSRE készül az az új prágai 3 tagú együttes, melyet Marta Kubišová, az idei bratislavai lfra győztese, továbbá Helena Vondráčková és Václav Neckáf alkot. Az együttest Krautgartner zenekara kíséri. A november 16-tól 20-ig tartó körút során három legnépszerűbb táncdalénekesünk föllép Nagyszombatban, Nyitrán és Bratislavában. A bratislavai, november 17-én, 16 és 19.30 órai kezdettel a Kultúra és Pihenés Parkja nagytermében bemutatásra kerülő műsorukat hivatalos országos premiernek szánják. —dl— • A SÚLYOS PEDAGÖGUSHIÁNY ellensúlyozására a hongkongi kormány elhatározta, hogy négyezer televíziós készülékkel szereli fel az elemi-és középiskolákat. Az iskolai televízió útján eleinte körülbelül heti húsz órában angol és kínai nyelvet, mennyiségtant, valamint társadalomtudományi tantárgyakat tanítanak. • KÉT ÉV múlva, 1970-ben ünnepli a világ Beethoven születésének kétszázadik évfordu-» lóját, de az ünnepségek méltó előkészítése máris megkezdődött: a franciaországi Saint Germain-en-Laye-ben megalakult a Beethoven-ünnepségeket előkészítő francia társaság.