Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-09 / 279. szám, szerda

ANKÉT a föderációról Egyenlő az egyenlővel elv jegyében rendezzük a cseh és a szlovák nemzet, valamint az Ittélő nemzetiségek államjogi viszonyát. Ezt a célt követi hazánkban az államszövetség kiépítése. Mint a többi lapok, mi is ankétot indítunk a föderáció problémáiról. Az október 15-ig hozzánk érkező észrevételeket, megjegyzéseket eljuttatjuk az illetékes helyre. Elmondja dr. Krivosík István, a MATESZ igazgatója 1. Századunk történelmi eseményeit elemezve, öszszefüggésben a végbemenő politikai, gazdasági és kulturális integrálódási folyamattal, a műszaki és tudományos fejlődés a dolgozók széles tömegeinek létét és tudatát alapvetően érintő hatásával, — hittük és hirdettük, hogy a nemzeti érzés erősen csökkenő tendenciát mutat és vészit hatékonyságából. Be kell vallanunk, hogy tévedtünk. S ezt nemcsak a csehszlovákiai események igazolják. A nemzeti érzés több vonatkozásban erősödőben van világszerte, beleértve a szocialista tábort Is. A marxista társadalmi tudomány szempontjából a szocialista társadalom építésének gyakorlati megvalósításánál a nemzetiségi kérdés bár nem elsődleges, de fontos szerepet tölt be. Úgy vélem, hogy ezt az alapvető helyes elvet több szocialista állam politikájában lebecsülték, vulgarizálták. A nyilvánosságra hozott alkotmányerejű államszövetségi törvényjavaslat politikai, jogi és gazdasági szempontjai egy. a nemzeti elveken felépülő szocialista föderatív állam szerkezetét tükrözik. A csehszlovák államszövetség értelme és rélja, hogy demokratikus alapokra, egyenlő az egyenlővel elv jegyében rendezze a cseh és szlovák nemzet államjogi viszonyát. Egy helyes, de történelmileg már korábban igényelt politikai aktusról van szó. A szlovák nemzet néhány évtizedes harcának eredményeként születik meg október 28-án a Csehszlovák Szocialista Föderatfv Köztársaság, jelentőségét tekintve nagy horderejű és progresszív politikai aktusról van szó. A szlovák és a cseh nemzet államjogi viszonyának újszerű rendezése nemcsak egy rég elmulasztott történelmi igényt pótol, nemcsak helyes elméleti elképzelések megvalósítását Jelenti, hanem a nemzeti kérdés Ilyenszerű megoldását társadalmunk további, elmélyültebb, demokratikusabb fejlődésének gyakorlati igényei és szükségJetei ls szükségszerűvé teszik. Ebben látom mindennemű vonatkozásaiban, így az állami egység további megszilárdítása szempontjából is a föderáció létrejöttének jelentőségét. 2

Ismerem a föderációról •nyilvánosságra hozott elveket és a már paragrafusokba foglalt alkotmányerejű törvényjavaslatot is. Megvallom őszintén, hogy ezeket olvasva hiányérzetem támadt. A szövegezés egészét és egyes részeit, illetve sadalmi értékeket termelő tagja, hanem osztályszempontból államalkotó és államformáló tagja is. Ezért a törvényjavaslat-tervezet első fejezetének első cikkelye harmadik bekezdését úgy kellene megfogalmazni, hogy a csehszlovák föderáció a nemzetek és nemzeti kisebbségek akaratából jön létre és az önkéntesség alapján akarunk élni föderalizált államunkban. Ezt hiányolom még akkor KÉRDÉSEINK 1 Miben látja a csehszlovák föderáció minap nyilvánosságra hozott politikai, jogi és gazdasági elveinek legjelentősebb pozitív vonásait, amelyek véleménye szerint megszilárdítják a szocialista állami egység gondolatát? 2

Milyen változtatásokat, esetleg kiegészítéseket javasolna az • államszövetség alapjait körvonalazó anyagba? 3

Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderalizálásával kop• csolatos állásfoglalás leszögezi, hogy a csehek és a szlovákok államjogi viszonyának föderatív rendezésével egyidöben alkotmányerejű törvénnyel kell biztosítani a nemzeti kisebbség egyenjogú helyzetét és sokoldalú fejlődésének feltételeit. Ez az alkotmányerejű törvény — amelynek javaslatával már megismerkedhetett — lesz a kerete a Szlovák Nemzeti Tanács további részleteket szabályozó törvényeinek. Nézete szerint ezekben a törvényekben a magyar nemzeti kisebbségnek milyen konkrét jogait kellene rögzíteni? a tárgykört tekintve, mindenütt és túlsúlyban a nemzeti szempontok dominálnak. Hiányzik a nemzeti és osztályszempontok arányos viszonyát kifejező, a szocialista állam fogalmának megfelelő adekvát leszögezése annak, hogy a ini államunk a cseh és szlovák nemzeten kívül a magyarok, ruszinukránok, lengyelek és német nemzeti kisebbségek állama is. Az állam osztáiyérdekeket kifejező és védő eszköz, ígv a szocialista állam is. A mi társadalmunk uralmon levő osztályai most olyan formát akarnak adni ennek az eszköznek, amely az osztályérdekek mellett a nemzeti érdekeket is kifejezi és védi. A csehszlovákiai magyar azontúl, hogy magyar, hogy a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség tagja, mint munkás vagy paraszt Csehszlovákia parasztságának és munkásosztályának is nemcsak táris, ha a közzétett, a CSSZK nemzetiségeinek helyzetét szabályozó alkotmányerejű törvényjavaslat ezt a kérdést elködösítve ugyan Ivagy éppen ezért), de érinti. •3 A nemzeti kisebbségek •^•helyzetét szabályozó alkotmányerejű törvény alapvelő jelentőséggel bír. Nem kis jelentőségűek lesznek azok a törvények sem, amelyeket a Szlovák Nemzeti Tanács fogad el az alkotmánytörvény alapján. Véleményem szerint több törvény megszerkesztéséről és elfogadásáról lesz szó. Gondolok itt egy nyelvtörvényre, magyar Iskolaügyi törvényre stb., de a legfontosabbnak azt a törvényt gondolom, amely szabályozni fogja, hogy mi, csehszlovákiai magyarok, milyen formában gyakorolhatjuk nemzetiségi-politikai jogainkat az állam hatalmi és végrehajtó szerveiben, vagy ezeken kívül. Ebben a témakörben szükségesnek tartanám, hogy az SZNT már most megalakult nemzetiségi bizottságán túl nemzetiségi minisztérium létesüljön (az SZNT most létesült nemzetiségi titkárságából), miniszterrel az élen. Nem egy adminisztráló, bürokratikus eszközökkel dolgozó hivatalra gondolok, hanem kvalifikált teamra, munkacsoportra, amely a nemzeti kisebbségek specifikus, de mindennemű problematikáját koncepciószerűen dolgozná fel és előkészítené a szükséges legiszlativ intézkedéseket. Szükségesnek tartanám továbbá, hogy az Iskolaügy és a Művelődésügyi Minisztériumokban nemzetiségi államtitkárok működjenek. A járási és várost nemzeti bizottságokon, ezek elnökeinek közvetlenül alávetett, a nemzetiségi ügyeket intéző tanácsadó megbízottnak kellene dolgoznia, aki munkájában a járás, város képviselőiből választott „nemzetiségi bizottságra" támaszkodna. A HNB elnökei nemzetiségi kérdésekben kötelezően a falusi képviselőkből választott „nemzetiségi bizottságra" támaszkodnának. Törvényes lehetőségek lesznek arra, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya mellett — tanácsadó szervként — megalakulna a Magyar Nemzetiségi Tanács, amelynek tagjai lehetnének képviselőinken, az SZLKP és a CSKP KB magyar nemzetiségű tagjain kívül elől járó gazdasági, kulturális, tudományos személyiségeink stb. Nem utolsó sorban fontosnak tartom, hogy már most kapcsolódjunk be áz új választási törvényt előkészítő bizottság munkájába. A választási törvény fontos részét kell hogy képezzék azok a biztosítékok, amelyek szempontjából a nemzeti kisebbségek számarányuknak megfelelően lesznek képviselve az állani hatalmi szerveiben, az alsóktól kezdve a legfelsőkig. Az itt rögzített elveket precedensként lehetne alkalmazni a különböző társadalmi szervek vonalán is. Egy a célunk Január után, amikor a nemzetek és nemzetiségek között megindult a vita, nem egy emberhez méltatlan kitörésnek lehettünk a tanúi. Elszomorító szócsaták, céltalan rágalmazások, személyes sérelmek által fűtött kirohanások egymás után zúdultak a fejünkre. Mi tagadás, fenyegetőzésben sem volt hiány. Igazságtalanak volnánk azonban, ha nein említenénk meg azok hangját, akik a kezdettől fogva a magyarok ügye végleges, törvényes és humánus megoldását követelték. A vihar elült, véget értek a nagy viták. Bekövetkeztek az augusztusi napok, amelyek világosan megmutatták az itt élő magyarok hovatartozását, bátor kiállását, elvhűségét. Nem kétséges, hogy ez is hozzájárult bizonyos nézetek koordinálásához, sót, tanúbizonyságát kaptuk a nyílt és őszinte szimpátiának is. A minap a CSEMADOK Központi Bizottságán járva egy levelet mutattak. A Jabloneci . Bizsutéria és Üveg Kutató Intézetének dolgozói írták. Rokonszenvükről és barátságukról biztosítanak bennünket, őszinte tiszteletről és megbecsülésről. A levél lénye ge: szeretnék közelebbről megismerni az itt élő magyarokat, kultúrájukat, hagyományaikat, problémáikat, munka- és életkörnyezetüket. Kölcsönös levelezést és látogatást javasolnak. Hisznek abban, hogy közös, igazságos ügyünk győzedelmeskedik. Ezt a tételt mi sem vonjuk kétségbe, minden baráti megnyilvánulást örömmel és szeretettel fogadunk. Ennek legjobb tanúbizonysága, hogy a meghívásnak a közeljövőben eleget teszünk. Erdekünk, hogy megismerjenek bennünket, érdekünk, hogy egységünk elmélyüljön. Mert mi is azt akarjuk, amit ők: közös hazában élni és dolgozni, megbecsülni és szeretni egymást .. OZORAI KATALIN 5. München Quai d'Orsay, szeptember 28,, este 11 óra, Alexis Légér államtitkár dolgozószobájában. Alexis Légér holnap elkíséri Daladier-t a müncheni értekezletre. Légér befejezi a miniszterelnök számára készített rövid jelentését, majd gondosan újra elolvassa: „Miniszterelnök úr, nem leplezhetjük magunk előtt, hogy a diktátorok mindenekelőtt olyan egyezményt akarnak elérni, amely kényszeríti a csehszlovák állam elnökét, BeneSt, hogy békésen engedje át Németországnak az összes szudéta területeket. Számunkra az a legfőbb, hogy a megcsonkított, de független Csehszlovákia jövőjére nézve garanciákat kapjunk Hitlertől és Mussolinitól. Párizsnak és Londonnak biztosítékokat kell nyernie abban a tekintetben, hogy a két diktátor máris nem szánta-e el magát az általános háború azonnali és gyors kirobbantására, mellyel világuralmi álmaikat akarják megvalósítani." München, este 6 óra... A Führerhaus hatalmas kandallója mellett a négy miniszter és munkatársaik körben foglalnak helyet. A karosszékébe süppedt, köpcös, egyenruhában feszítő Mussolinitól balra az őszes, hajlott hátú Chamberlain, bozontos szemöldökével, kiálló fogaival és bronzszínű arcával; mögötte diszkrét és igénytelen munkatársai, Horace Wilson és Strang. Hitler — civilben, horogkeresztes karszalaggal — ideges, feltűnően sápadt; vendégeivel nem tud beszélni, mert egyikük nyelvét sem érti. Mussolini karosszéke mögött áll, egy pillanatra sem veszi le róla a tekintetét. Mellette a kitüntetésekkel teleaggatott, ragyogó képű Göring. Mussolinitól jobbra a napbarnított arcú, kurta nyakú Daladier, amint komoran és gondterhelten homlokát ráncolja. Vele van Alexis Légér, a Quai d'Orsay államtitkára, Rochat, és Francols-Poncet nagykövet; mindannyiukon a legmélyebb nyugtalanság látszik. Senki sem elnököl. Előre kidolgozott program nincs. A vita — amelyet a tolmács, Paul Schmidt egymás után két nyelvre fordít — minthogy senki sem irányítja, kínosan és zűrzavarosan egyik témáról a másikra csapong. Daladier kínban van. Délelőtt, Hitler, Mussolini és Chamberlain expozéja után így Siáltott fel: — Franciaország beletörődött, hogy Németország annektálja a Szudéta-földet, de ha itt a cseh nemzet megsemmisítéséről van szó, akkor kénytelen leszek azonnal távozni. Ha azonban ellenkezőleg, Csehszlovákia lövőjének biztosítása a téma, akkor hajlandó vagyok a kölcsönös együttműködés szellemében közreműködni. — Helytelenül értelmezte, amit Hitler mondott — veti közbe azonnal Mussolini —, a béke ügyét kell előmozdítanunk. Bn magam szavatolom Csehszlovákia iövőbeli integritását." Hat óra után a vita a francia—angol javaslat körül kristályosodik ki, amely nemzetközi bizottságot Javasol, és az új cseh határoknak négy ország által való garantálását. Hitler elutasítja. Daladier ragaszkodik hozzá. — Nemzetközi bizottságnak kell ellenőriznie mindent. Ismétlem, mindent ... Múlnak az órák. Tizenegy órakor Mussolini feláll: — Tessék, itt van egy szöveg, ezt vagy elfogadják, vagy elvetik. Nem várhatok tovább, éjfélkor indul a vonatom. A vita drámaivá válik. Végül Franciaország és Anglia garantálja Csehszlovákia új határait, Németország és Olaszország pedig ehhez akkor járul majd hozzá a maga garanciáival, ha kielégítették a lengyeleknek és magyaroknak a csehekkel szemben támasztott követeléseit ... A szudéta területek kiürítését négy szakaszban hajtják végre, nép szavazás nélkül, de nemzetközi bízottság ellenőrzése alatt. Éjjel 1 óra 30 perckor aláírják az egyezményt. A kétségbeesett Daladier magán kívül van: — Csehszlovákiának meg kell hajolnia az erősebb fenyegetésével szemben. Feláldoztuk a béke érdekében — piondja sötéten. A többi delegátus kölcsönös jókívánságaitól is távol tartja magát. Csehszlovákia berlini nagykövete, aki a szállóban várta be a konferencia végeredményét, zokogásban tör ki, mikor Francois-Poncet ezzel vigasztalja: — Higgye el nekem, mindez nem végleges, csak egy történelmi folyamat kezdete, amely nemsokára revízió alá vesz majd mindent! Hajnali 2 óra 30 perc. A gépkocsik elhajtanak. A három külföldi küldött visszatér szállására. Hitler, amint látja őket távolodni, leírhatatlan megvetéssel így szól Ottó Abetzhoz és Rtbbentrophoz: — Kétségbeejtő, hogy csupa ilyen nullával van dolgom. A „négy évszakhoz" címzett száll6ban Daladier megsemmisülten latolgatja mindazokat a nehézségeket, amelyekkel visszatérése után, holnaptól kezdve kell szembenéznie. Kérésére Frangois-Poncet telefonál Párizsba Georges Bonnetnak, hogy ismertesse vele az egyezmény részleteit. — Meg van mentve a béke — mondja Georges Bonnet a szavába vágva. — Ez a fő, mindenki elégedett leszI KÖVETKEZIK: 6. A FRANCIAOROSZ PAKTUM BETEG.