Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-08 / 278. szám, kedd

Mi a véleménye a szabad szombatról? Október elsejétől csaknem minden munkaterületen bevezetik a szabad szombatot. Még a vasutasok és a postai alkalmazottak számára is igyekeznek biztosítani a szabad időt. Az ötnapos munkahét bevezetése dolgozóink egyik régi álmának megvalósulása. A meghosszabbított szabad idő célszerű eltörléséről bizonyára mindannyiunknak van bizonyos elképzelésünk. De talán ismerkedjünk meg részletesen egy-két véleménnyel, elképzeléssel! Ami mindemnél „Egy szombatot a természetben akarok eltölteni..." (Zd. Kružinský felvétele) er FEKETE ANDOR, munkás: Áldom az eszét annak, aki kitalálta a szabad szombatot. Szerintem a szombati munkából már úgy sem volt nagy haszna az üzemnek. Ilyenkor már mindenki a hazamenésre gondolt. Hiába dolgoztunk kevesebbet, mint más napokon, a napunk így is „agyon volt csapva". Csak szombat este éreztem magam igazán nyugodtnak. Vasárnap délután már arra gondoltam, hogy reggel korán kell felkelnem, s bizony ez elrontotta a hangulatomat. Most pénteken tudom, hogy csak hétfőn megyek dolgozni. Ez a tudat mindennél többet ér. Ne csak „eltöltsiik" a szabad időt VÉGH MIKLÓS, igazgatótanftó: A szabad szombatok bevezetése az iskolákon a pedagógus számára azt a feladatot vonja maga után, hogy rövidebb idő alatt ugyanannyit tanítson meg, mint eddig. A tanulók péntektől hétfőig bizonyos mértékig kizökkennek a tanulás ritmusából. Ugyanakkor azonban nagy előnyt jelent számukra, hogy a szabad szombatokon van idejük testileg elfáradni (a sporttevékenységre gondolok) és szellemileg kikapcsolódni... Ami a szabad szombatok kihasználását illeti, szerintem fontos, hogy célsjerű legyen. Necsak egyszerűen „eltöltsük az időt". Havonta egyszer moziba, vagy színházba akarok járni. Egyszer baráti látogatásra megyek, illetve vendégeket fogadok. Az ilyen baráti összejöveteleken beszélgetünk a művészetről és politikáról. Persze közben kártyázgatunk is. Egy szombatot a természetben akarok eltölteni, távol az élet zajától. Főként a horgászatra gondolok. A negyedik szombatra fizikai munkát tervezek. A szellemi munkát végző ember számára szerintem ez nagyszerű lehetőség a kikapcsolódásra. Két diák véleménye 2. LONGAVELOVÄ, a Komenský Egyetem első éves történelemnémet szakos hallgatója: Roppant örülök a szabad szombatoknak. A hét közben meg nem tanult tananyagot szombaton pótolhatjuk. Ráadásul vasárnap nem kell tanulnunk. Helyette nyugodtan szórakozhatunk. Nagyon szeretek moziba és színházba járni. Persze a jó könyvet sem vetem •meg. A sportolást meg kimondottan imádom. Különösen a sízést. Ha lesz időm a szórakozásra, akkor a tanulás is jobban megy majd. KLENOVICS ISTVÁN, másodéves orvostanhallgató: A szabad szombat bevezetése igen okos dolog. Bár az egyetemisták számára szerintem nem túlságosan lényeges. A mi esetünkben ugyanis minden az órarendtől függ. Ha valakinek jó volt az órarendje, eddig is volt szabad napja. Olykor nem is egy. Ha szombaton szórakozni akartam, más napon (más csoporttal) mentem a gyakorlatra — szombaton sosem voltak előadásaim. Azok a diákok mindenesetre örülni fognak, akiknek az órarendjük szerint eddig egyetlen szabad napjuk sem volt. Ami a szabad szombat kihasználását illeti, moziba s teadélutánokra szeretnék járni. Ezenkívül — bejáró vagyok — a szüleimnek akarok segíteni a házi munkákban. Talán még moziba vagy szsnfiázba is eljutok VASS JENÖNÉ, háztartásbeli: A szabad szombatok bevezetése engem is kellemesen érint. Férjem és nagyobbik lányom dolgozik. Ezután minden szombaton otthon lesznek. Érettségi előtt álló kisebbik lányom és hetedik osztályos fiam segítségemre lesznek a hétvégi nagytakarításban. S akkor talán nekem is marad időm a szórakozásra. Valamikor igen szerettem olvasni, de néhány éve nem futotta az időmből. Remélem, ezután másként lesz, hiszen már az is sokat jelentett számomra, hogy minden második szombaton otthon volt az egész család. Olykor talán még moziba, vagy színházba ls eljutok. Aki nem örül KISS VINCE, asztalos: Szerintem a szabad szombat jő dolog, de nem mindenki veszi hasznát. Például én sem. Ugyanis naponta utazom munkahelyemre (Dunaüjfaluról Bratislavába), és nem mindegy számomra, hogy 14,15-ig dolgozom-e, (úgy mint eddig) vagy 14.30-ig. Ugyanis az utóbbi esetben csak nehezen érem el az a vonatot, mellyel eddig jártam haza. Vagyis két órával később érek haza. Számomra nem ér annyit az az egy szabad szombat, mintha egész héten idejében hazaérek. Falun a ház körül mindig akad munka Nekem akkor érne valamit a szabad szombat, ha a fizetés sem változna, s hét közben „rádolgozni" se kellene. FÜLÖP IMRE AKCIÓBAN a nepi ellenőrző bizottságok Az árdrágítás megakadályozására £ Alapos helyzetismerettel # Az extenzív gazdaságfejlesztés még mindig érezteti hatását % Az augusztusi termelés-kiesést még nem pótolták Ahhoz, hogy tudjuk, mi a valóságos helyzet a népgazdaság egyes területein, feltétlenül szükséges, hogy kellő jogkörrel felhatalmazott ellenőrző hatóságokkal rendelkezzünk. Nálunk a népgazdasági ellenőrzést a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság végzi, mely az ország föderatív államjogi elrendezése során a három legfelsőbb népképviseleti szervnek — a Szövetségi Nemzetgyűlésnek, a Szlovák, illetve a Cseh Nemzeti Tanácsnak tartozik majd felelősséggel. Nagyon fontos körülmény az, hogy a népi ellenőrzési szervek semmilyen formában sem lesznek alárendelve a végrehajtó szerveknek, tehát sem a központi, sem pedig a nemzeti kormányoknak. Ez a tény lehetővé teszi, hogy a választott szövetségi és nemzeti törvényhozási testületek teljesen objektív képet kaphassanak a népgazdaság egyes Jelenségeiről. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság legutóbbi vizsgálatai alapján megállapította, hogy népgazdaságunkban az elmúlt hónapokban sem gyengültek a negatív tendenciák. Továbbra is tartanak az utóbbi évek gazdasági fejlődésének ellentétel. Vitathatatlan tény, hogy ezt az irányzatot az augusztusi események még jobban elmélyítették. Ezért a KNEB tevékenységével jelenleg elsősorban azokat az intézkedéseket támogatja, amelyek meggyorsítják a gazdasági kibontakozást. A valóság az, hogy augusztusban a termelésben 2,5 milliárd korona értékű kiesés keletkezett. Annak ellenére, hogy szeptemberben a helyzet valamivel javult, a kiesést nem sikerült behozni. Figyelemreméltó adatokat tárt fel a lakásgazdálkodási vállalatokban végzett ellenőrzés. A nemzeti bizottságok keretében működő házkezelőségek 1967-ben 1 076 885 lakással rendelkeztek, amelynek összértéke elérte a 103 milliárd koronát. Tehát volt mivel gazdálkodni. De milyen eredmény született? A „gazdálkodás" évi 2 milliárd 260 millió korona veszteséggel zárult. Ennek az oka nyilván abban rejlik, hogy ezeket a veszteségeket előre tervezik — az állami költségvetésből folyó dotáció rovására. Sok példa van arra is, hogy az építőipari vállalatok kényük-kedvük szerint állítják kl a számlákat. Pl. a kassai járási építővállalat tavaly a házkezelőségnek 1 millió 338 000 koronáról szóló 18 számlát adott át Amikor ezeket a számlákat ellenőrizték, kiderült, hogy majdnem félmillió korona (485 ezer korona) árdrágításról volt sző. A Prágához közel lévő Horni Poöernice község házkezelősége lóistállóból és magtárból lakást alakit. Az átalakításra tervezett összeg 160 000 korona. Ezen a pénzen egy teljesen új családi házat lehetne felépíteni. A lakásgazdálkodás hiányosságainak egyik oka az, hogy sem a lakásszervezetek, sem pedig azok alkalmazottai nem érdekeltek anyagilag a pénzeszközök gazdaságos felhasználásában, sem pedig a tervezett veszteség csökkentésében. A vizsgálat eredményei rámutatnak arra is, hogy a nemzeti bizottságok irányító és ellenőrző tevékenysége a lakásgazdálkozás és a helyi építőipar hiányában nem felel meg a követelményeknek. Ez a tény is aláhúzza, hogy a nemzeti bizottságok apparátusaiban növelni kell a felelősséget és jobban meg kell követelni a minőségi munkát, de a rendszeres ellenőrzést is. SOrOGVi MA' 7 4) •ü 0 O C Ô M 'u> 1 Ö o í cl Elmúlik az éjszaka. Berlin, szeptember 28., délelőtt 11 óra 15. Hitler a kancelláriában fogadja Frangois-Poncet-t. Az aggódó nagykövet, aki már hajnali öt órakor kérte a kihallgatást, sietősen adja elő a führernek: — Prága hajlandó volna elfogadni bizonyos szudéta területek azonnali elcsatolását, valamint a német csapatok azonnali bevonulását. Ám ha csapatat holnap megtámadják Csehszlovákiát, nem lepődhetik meg, ha Franciaország segítséget nyújt cseh szövetségesének, ami általános háborút jelent. Az európai béke fenntartása kizárólag öntől függ. Késhegyig menő vita Ribbentrop Jelenlétében. 11 óra 40-kor Hitler sietve elhagyja a termet, és Olaszország berlini nagykövetét, Attolicót fogadja, aki Mussolini sürgős üzenetét adja át neki. A duce arra kéri a Führert, hogy huszonnégy órával halassza el az ellenségeskedések megkezdését. 12 óra 30-kor Frangois-Poncet telefonál Bonnetnak: — Nem ludom még, fenntartja-e a Führer a ma 14 óra 30 percre kitűzött általános mozgósítási parancsot. De a benyomásom inkább kedvező. 2 óra 20 perckor úiabb telefon: — Hitler úgy döntött, hogy elhalasztja a német csapatok bevonulását Csehszlovákiába. Konferenciát javasol holnapra, szeptember 29-* Münchenben. Meghívja az angci, francia és olasz kormányfőt. EDOUARD DALADIER francia miniszterelnök GEORGES BONNET francia külügyminiszter Lelkesedés világszerte' Az alsóházban véget nem érő ünneplésben részesítik Chamberlaint, mikor kijelenti: — Az angol nép nem követett volna bennünket, ha olyan háborúba visszük bele, amelynek céllá egy kisebbség önrendelkezésének megakadályozása vagy akár annak megakadályozása, hogy egyik uralomból egy másik kormányhoz csatlakozzék. Mi a közvetítés mellett döntöttünk. Washingtonban a sajtó ujjong. Párizsban még Léon Blum is ezt írja a „Populaire"-ben: „A müncheni találkozás egy nyaláb fa a szent tűzhelyre, mikor a parázs már kialvóban volt." Ugyanebben az időben a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, Alekszandrovszkij Moszkvából visszaérkezik Prágába. Meghozza végre a pozitív választ Beneš három kérdésére, arra vonatkozóan, hogy legvégső esetben milyen segítséget várhat Csehszlovákia Oroszországtól. Ettől a választól függ a cseh kormány ellenállása Franciaország és Anglia nyomásával szemben. A két ország a béke megóvása érdekében arra akarja kényszeríteni Benešt, hogy Csehszlovákia tekintélyes részét engedje át Hitlernek. Alekszandrovszkij nagy sietve megy föl a Hradzsinba. A minisztertanács még ülésezik: — BeneS elnök még mindig az ellenállás lehetőségeit vitatja — közlik vele. Alekszandrovszkij pillanatnyi időveszteség nélkül átadja az orosz választ a cseh protokollfőnöknek, Smitlinek. Az kinyitja a tanácsterem ajtaját. Majd ismét becsükja, és csak enynyit mond: — Késő, megtörtént a szavazás, a prágai kormány engedett. KÖVETKEZIK: 5. MÜNCHEN