Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-06 / 276. szám, Vasárnapi Új Szó

Kockázatos i

ntézk

edés, d

e indokolt ® Az adott viszonyok figyelembe vételével kell realizálni a határozatot • Szabad kéz az iskolaigazgatóknak • Az ötnapos tanítási hét nem honosítható meg azokon az iskolákon, amel

yeke

n három műszakban folyik a t

a

nítás • A tanítási idő csökkentése nem történhet a tanítás színvonalának a rovására r sa milyen károsan befolyásolná ifjúságunk nevelését. Érdemes megemlíteni, hogy az orvosok és a pszichológusok is ellenezték a múlt évben bevezetett 11napos tanítási ciklust, mivel zavarólag hat a gyermek egészséges fejlődésére. Nem utolsósorban figyelembe kell venni a közlekedési problémákat is, hiszen a vidéki tanulók többsége naponta utazik és szabad szomPártunk akcióprogramja és kormányunk határozata értelmében a legtöbb munkahelyen októberben bevezetik ax ötnapos munkahetet és ennek alapján lehetővé válik a munkaidő csökkentése. Ez a tény, valamint a közvélemény befolyása szükségessé tette, hogy az iskolákon is — az eddigi 11 -napos tanítási ciklus, illetve hatnapos tanítási hét helyett - bevezessék az ötnapos tanítási hetet. Tavasszal, a hazánkban végbemenő demokratizálódási folyamat kapcsán számos megoldásra váró oktatásügyi probléma került felszínre, akkor vetődött fel a tanítási hét lerövidítésének gondolata ls. A Javaslat jóváhagyását sok időt felemésztő, széles körű vita előzte meg, ami azzal magyarázható, hogy ilyen fontos lépés nem hamarkodható el, előkészítése gondos munkát és alapos megfontolást igényel. Az illetékesek a kezdet kezdetétől nem palástolták, hogy az ötnapos tanítási hét bevezetése az I. és II. ciklusú iskolákon bizonyos mértékig kockázattal Jár, azonban az adott helyzet és néhány gazdasági jellegű körülmény, illetve a szülők és pedagógusok határozott közvéleménye indokolttá teszi az intézkedést. A szakembereket az az elgondolás vezette, hogy összhangot teremtsenek az iskolaügy és a népgazdaság egyes szakágazatai munkarendje közt, hogy a szülők szabad idejükben többet foglalkozhassanak a gyermekekkel, a pedagógusok és iskolaügyi dolgozók se érezzék magukat megrövidítve, számukra is lehetővé tegyék a szabad szombatokat. A tárgyilagosság kedvéért azt is el kell mondanunk, hogy az aggályoskodók mennyi ellenérvet sorakoztattak fel. A két, sőt három műszakban oktató iskolákkal, a bejáró tanulók nagy százalékával, pedagógiai-pszichológiai szempontokkal érveltek, miszerint ésszerűbb hetente hat napot és kevesebb órát tanítani, mint ötször, és amellett túlterhelni a gyermekeket. Nem beszélve arról, hogy a tantervben gyakran eszközölt módosítások és változások egyáltalán nem segítik elő iskolaügyünk viszonyainak konszolidálódását. Viszont a pedagógusok többsége egyértelműen a szabad szombatok bevezetéséért szállt síkra, azt a nézetet támogatva, hogy a többi dolgozókhoz hasonlóan ők is jogot formálnak a lehetőségek nyújtotta előnyökre. Követelésüket azzal támasztották alá, hogy szabad szombatokon magas lenne a hiányzási százalékarány, hiszen az elmúlt tanévben is számtalanszor előfordult, hogy a gyermekek szabad szombatokon Igazolatlanul mulasztottak, vagy „betegség" és egyéb kiagyalt okok miatt nem jelentek meg a tanításon. Talán szükségtelen hangsúlyozni, hogy a demokratizácló ilyennemű megnyilvánulábatokon lehetetlen lenne biztosítani a bejárást. A döntésre ez év augusztus 8-án került sor, amikor a kormány — a javaslat alapos mérlegelése és latolgatása után — kimondta a végső szót, azaz egyetértett az intézkedéssel oly módon, hogy a rövidített tanítási hét bevezetése során az egyes iskolákon nem szabad figyelmen kívül hagyni a helyi körülményeket. Az adott helyzetből kiindulva, a specifikus viszonyok figyelembe vételével kell realizálni a határozatot. Az illetékesek természetesen számoltak azzal, hogy a tanítási hét rövidítésére csak azokon az Iskolákon kerül sor, ahol megvannak a szükséges feltételek és nem szegik meg a pszichológiai és higiéniai elveket. A kormány határozata és a Szlovák Nemzeti Tanács Oktatásügyi Megbízotti Hivatala irányvonala nem egységesen előírt recept, nem egyöntetűen megfogalmazott utasítás, hanem szabad kezet biztosit minden iskolaigazgatónak, akinek — a nemzeti bizottság, a szülői munkaközösség és a pedagógiai tanács beleegyezésével — jogában áll az Intézkedést sajátosan módosítania. Ennek értelmében az Iskola Igazgatói a legmegfelelőbb tanítási rendet választhatják. Ha nem tartják Indokoltnak az ötnapos tanítási hetet, továbbra is élhetnek a hatnapos hét lehetőségével, illetve áttérhetnek a 11-napos tanítási ciklusra. Az ötnapos tanítá.si hét nem honosítható meg azokon az iskolákon, amelyeken három műszakban folyik a tanítás. Bevezetése nem ajánlatos a két műszakban oktató alapiskolákon sem (gondolunk itt a 6—9 évfolyamokra). Előzetes értesüléseink szerint a cseh országrészekben javarészt áttértek a rövidített tanítási hétre, Szlovákiában azonban — főleg a vidéki iskolákon — ennek realizálása akadályokba ütközik a két, sőt három műszakokban történő oktatás miatt. Az ötnapos tanítási hét bevezetéséről szőlő határozat Jóváhagyását követően — a pedagógiai és a higiéniai követelmények szem előtt tartásával — a realizálás legjárhatóbb útját kellett keresni. Egyetlen célszerű megoldásnak bizonyult a pedagógusok órakötelezettségének csökkentése és ennek megfelelően az órarend rövidítése, mely szükségessé tette a tanterv és a tananyag módosítását ls. A tanulók heti órakötelezettségének csökkentése egy órával maga után vonta a tanítási idő redukálását is, mivel a gyermekek túlterhelése nélkül lehetetlen lett volna kevesebb napra arányosan szétosztani a tanítási órák számát. A jelenlegi helyzetből kiindulva a szlovákiai alapiskolákon heti két órával csökkentették az egyes évfolyamok tantervét. Az ötnapos tanítási hét bevezetése vitathatatlanul kellő körültekintést igényel, mivel a tanítási idő csökkentése nem történhet a tanítás színvonalának a rovására. Továbbra is elsőrendű követelmény marad az oktatás hatékonyságának növelése és a higiéniai feltételek betartása. Ennek megfelelően a tanítási órák közti szünetek tízpercesek, a nagyszünet időtartama 20—30 perc, az ebédszünetnek pedig legalább hatvan percig kell tartania. Az órarendet az egyes tantárgyak kombinálásával kell összeállítani, hogy ezzel ls elősegítsük a tanulók aktivitásának felújítását. Mivel a tanítási órák számának csökkentése esetleg károsan befolyásolhatná a tanulók tudásának és Ismereteinek szín? vonalát, az Illetékesek az oktató-nevelő munka minőségének ős a tanítási órák hatékonyságának növelése érdekében hangsúlyozzák a munkafegyelem, a korszerű és szemléltető oktatás, továbbá a tanulók célszerű foglalkoztatásának fontosságát. Ojdonságnak számít, hogy például az alapiskola 1— 3. évfolyamában bevezették a heti két pőtórát a gyengébb és hátrányos helyzetű tanulók oktatására. A tanterv módosításánál sor került a polgári nevelési órák, a műhely-, illetve termelési gyakorlat és a testnevelési órák redukálására is, ami a szaktanítók körében felháborodást váltott ki. Valóságban az 1—3. évfolyamban az eddigi három testnevelési órát ugyan eggyel csökkentették, viszont két nem kötelező órával növelték, ami lehetővé teszi, hogy tanulóink a szabad szombatokat sportjátékokkal és versenyekkel tölhessék. Az anyanyelv, valamint a nemzetiségi Iskolákon a szlovák és az orosz nyelv hatékonyságának fokozása érdekében a lehetőségekhez képest ajánlatos az említett tantárgyak csoportokban való oktatása. Az iparitanuló iskolákon a tanterv lényegében változatlan maradt. A különleges gondoskodást igénylő gyermekek intézetében és az idegen nyelveket oktató Iskolákon szintén sor kerül a tanterv arányos csökkentésére. Dr. Vladimír Kadlec profeszszor, oktatásügyi miniszter a napokban nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának az ötnapos tanítási hét bevezetésével kapcsolatban szerzett benyomásairól. Közölte, a módosítás kétségtelenül jobbnak bizonyul, mint a múlt évi ún. 11-napos tanítási ciklus, annak ellenére, hogy kezdetben aggodalmaskodtak az oktatónevelő folyamat egységét megbontó kétnapos szünet miatt. Ez ideig úgy tűnik, hogy az ötnapos tanítási hét bevezetése zökkenőmentesen, különösebb nehézségek nélkül zajlott le. Ugyanis az illetékesek bíztak a tanítók pedagógiai készségében és az oktatás hatékonyságának tökéletesítésére irányuló képességében. A tanítók és a tanulók megnövekedett szabad ideje a sportoláson és a versenyeken kívül kitűnő lehetőségeket nyújt kirándulásra, turisztikára, filmelőadások, kulturális műsorok, kiállítások látogatására és az ifjúság érdeklődésének megfelelő sokoldalú tevékenység klbontakozódására. Mindamellett nem feledkezhetünk meg a rendkívüli viszonyokról sem, a napjainkat átható politikai realitásról, mely rendkívüli műszakok bevezetését tette szükségessé. Erre a megváltozott körülményekre különösen a napközi és diákotthonok vezetőségének kell tekintettel lennie és az üzemeltetésnek a gyermekek szülei munkarendjéhez kell igazodnia. Feltételezhető, hogy pedagógusaink ls hivatásuk teljes tudatában megértik az idők szavát, és különféle érdekkör, sport- és kulturális tevékenység szervezésével hozzájrulnak a tanulók szabad idejének hasznos kihasználásához. TÖLGYESSY MARIA