Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-06 / 276. szám, Vasárnapi Új Szó

MB 100Q-ES A BELGRÁDI NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐTT föitszatra olyan az ősz, mint más i . években. Teljes lendülettel fo­lyik a szüret — bő termés volt, több mint 132 ezer vagon szőlőre számítanak. Nem is tudják hová tegyék a bort — a pincék még tele vannak óborral. Pezseg az élet a városi piaco­kon, ahol a háziasszonyok temérdek pa­radicsomot, paprikát, káposztát, burgo­nyát, törökparadicsomot vásárolnak téli tartósításra. Az Adria környéke, az üdü­lőhelyek lassan téli álomba merülnek. Egyre kevesebb a külföldi vendég, s az időjárás ts jelzi az ősz beköszöntését — a napsütés 24 órás esőzéssel váltakozik. Az idei jugoszláv ősz mégis különbözik az előzőktől, bár látszatra nem válto­zott az életritmus. Elég, ha az ember este végigsétál Belgrád fő terén, a Tera­zijen. A Moszkva szálló előtt — szép időben a járdán felállított asztalok mel­lett is zene szól —, a Beograd áruház előtt, a Mihály fejedelem utca torkolatá­nál, ahol a belgrádiak esténkint korzóz­nak, mindenütt élénken vitáznak. Szó esik a legutóbbi csehszlovákiai esemé­nyekről, a Bulgáriához intézett albán jegyzékről, a Földközi-tengerre érkező szovjet hadihajókról, a NATO-csapatok észak-görögországi hadgyakorlatairól, amelyek a bolgár és a jugoszláv határ közelében zajlanak le. A külpolitikai események után a bel­politikai helyzetre terelődik a szó. Em­legetik a fiatalokat, akik most tömeges­tül kérik felvételüket a pártba — Hor­vátországban ötezren, Macedóniában mintegy háromezren jelentkeztek. Szóba hozzák a szövetségi szkupstina őszt ülés­szakát, amelyen fontos gazdasági és szo­ciális kérdéseket vitatnak meg, mint pél­dául a 400 új dtnáros személyt alap jö­vedelem biztosítását, a több mint 300 ezer munkanélküli helyzetének a megol­dását, az ipari termelés növelésének biz­tosítását — az év második felében az el­sőhöz képest 10 százalékos növekedést kell elérni — stb. A Terazije a legalkal­masabb hely ezekre a vitákra. Itt rend­szeresen találkozhat az ember barátaival és Ismerőseivel, az újságosbódéknál az emberek a leghamarabb tudják meg a legfrissebb világeseményeket, Késő éjsza­ka ts nyitva vannak a kioszkok, s már árulják a reggelt lapok első kiadásait. A feltűnő című, frissen nyomtatott hírek több ezer kilométeres távolságokat köt­nek össze, az olvasó megtudhatja, mi tör­ténik Prágában és Pozsonyban, Zágrábban és Szkopjéban. A Terazije nem hasonlít­ható a londoni Hyde Parkhoz, de mosta­nában szenvedélyesebb viták folynak itt, mint a híres londoni parkban. A vitázók­nak a jövőben az esőtől sem kell tarta­niuk, mert a prágai Vencel térhez hason­lóan, itt is aluljárót építenek, amelyet a sajtó föld alatti utcaként emleget, s ame­lyet a Köztársaság Napján, november 29­én nyitnak meg a forgalom előtt. Köz­pontjában 146 négyzetméternyi területen snack-bart nyitnak, turistairodát, sok kis üzletet helyeznek el. A legélénkebb bel­grádi útvonalon száguldó járművek zaja itt nem fogja zavarni a beszélgetőket. A jugoszláv fővárosnak 13 millió di­nárért lesz mivel dicsekednie. Az ősz azonban Jugoszláviában is az a könyörtelen évszak, amikor reggelente sűrű köd terjeng a Duna és a Száva fölött, s csak a szirénák árulják el a hajókat. Nemrégen a dél-szerbiai Leszko­vacban bőgtek fel a szirénák. Légvédel­mi riadót gyakoroltak. Nem tartott so­káig, s a lakosság egy része, mintegy tízezer személy a tervnek megfelelően elhagyta a várost és a környékbeli fal­vakba húzódott. Nem éppen kellemes sajtóhír. Sokkal jobban hangzanak az olyan hírek, hogy például Macedóniában 144 ezer tonna szőlőt szüreteltek, 43 szá­zalékkal többet, mint tavaly, meg aztán hány beteg embert állított talpra világ­szerte a megfelelően adagolt jó bor. Ju­goszláviában mostanában azonban egyéb­re is gondolnak. Senki sem tudja, mi kö­vetkezhet a sajtóvitából, amikor az egyik ország védekezik, mások meg támadják. Népünkhöz hasonlóan a jugoszláv nép is rendületlenül hisz Dubőekban, Černík­Jlltí JAKOUBEK át; belgrádi levele ben, Svobodában, Smrkovskýban és a többiekben. Rendületlenül hisz a cseh­szlovákiai megújhodást folyamatban, amelyet a közép-európai események ugyan kissé lelassítanak, hisz azokban az eszmékben, amelyek cseh és szlovák föl­dön egyaránt lángoló fáklyákká váltak az emberek szívében. E fáklyák fénye áttör a Dunán, — a számos szocialista ország partjait mosó óriásfolyamot meg­ülő ködön. E tájakon a nép a békének és a kölcsönös együttműködésnek él. Igen, az idei jugoszláviai ősz csak lát­szatra olyan, mint más években ... A SZONDA 5. kozmikus akro batateljesítm énye Búcsúznak a fürdővendégek, megelevenednek a városi terek ® Csehszlovákia az eszmecserék leggyakoribb témája ® A fiatalok Azzal a konkrét ténnyel kívánunk most foglalkozni, hogy miköz­ben Földünkön „tűzveszélyes" gócok keletkeznek és rémitik a né­peket, a tudomány és a technika berkeiben nagyvonalú, békés „meghódítási" törekvések érvényesülnek. Vonatkozik ez az elektron­mikroszkóppal látható világra, a körülöttünk levő — a szó szoros értelmében vett — természetre, és a bolygónkon kívüli világokra is. Tanúi voltunk ennek az elmúlt napokban, amikor egy újabb szov­jet kozmikus „akrobatatel jestt­mény" stkerült. A siker kétségte­len, s valamennyi hozzáértő szak­ember elismeréssel nyugtázza. Mit hoz azonban a közeljövőben, azt egyelőre nehéz előrelátni. A tények azonban tények ma­radnak ős ezért a hozzáférhető anyagok alapján mi is megkísérel­jük elemezni' és értékelni őket. Elvitathatatlan, hogy ez ideig még nem sikerült olyan holdszondát küldeni legközelebbi kozmikus szomszédunk közelébe, amely a célpont körülrepülése után vissza­tért és simán leszállt volna a Föl­dön. Olyan műszaki és tudományos siker ez, amelyet megiilet az egyik külföldi lapban olvasott cikkcím: „Szovjet elsőség az űrvcrsenyben". Igaz az a megállapítás is, hogy „A Szonda 5. segítségével nemcsak azt lehet szondázni, mi van a Holdon, hanem azt is, hol tart a szovjet űrkutatás." Ezek a tények kétségtelenül ma­gasfokú tudományos és műszaki fejlettségről tanúskodnak. Mind az öt szovjet holdszonda-klsérlet tel­jesítette küldetését. Most sikerült azonban elsőízben leszállítani a Földön olyan űrberendezést, amely előzőleg más égitestet került meg ... Először stkerült visszave­zetni az atmoszféra sűrű rétegén keresztül a Földre egy űrhajót, amely második kozmikus sebes­séggel haladt, vagyis másodper­cenként 11 kilométert tett meg... Először fordult elő, hogy az űrál­lomás nem közvetítette „tapaszta­latait" a földi elemző központba, hanem azt a sok tudományos ada­tot, amelyet a Hold megkerülése közben szerzett, visszatérve, köz­vetlenül „nyújtotta át" a szakem­bereknek ... A Szonda 5. teljesítményét a szakemberek és az egyszerű ér­hétőséget és körülményt figyelem­be vettek... Az egyik szovjet tu­dós régen a kísérlet megvalósítása előtt kijelentette: — Itt ér földet. Milyen valószínűséggel? Több mint kilencvenkilenc százalékossal!" — ezt írta tudósításában N. Melnyi­kov. Szívesen elhisszük kijelentését. El tudjuk képzelni, mily komoly felkészültséget igényelt egyrészt a szonda kiröpítése, majd útjának követése, pályájának korrekciója, végül a sima földreérés biztosítá­sa. Tudjuk, hogy olyan számítógép­be programozták be a Szonda-5 útját, amely másodpercenként egymillió müveletet végez, vagyis harmincszor többet, mint a régeb­bi gépek. Ennek ellenére ez a „fantasztikus" gép is csak nagy nehézséggel tudta feldolgozni a számára közvetített valamennyi információt. Tudatosítjuk azt is, mily bonyo­dalmakat okozott a szonda pályá­jának korrekciója, hiszen a másod­perc törtrésze alatt kellett dönte­ni. Még jobban kell értékelnünk azt, hogy a földi légkörbe való visszatérés is a legnagyobb pon­tossággal történt. Ez pedig még a repülési pálya szigorú betartásánál ls nehezebb, hiszen itt mindössze tízkilométeres „belépési korridor" jöhetett számításba. Pontosan meg kellett tehát határozni a légkörbe „zuhanás" szögét. Mert ha ez a kelleténél nagyobb lett volna, a szonda mellőzi planétánkat és örökre eltávozik, ha pedig kisebb, „belevágódik^' az atmoszférába, mértéken felül felmelegszik, Izzás­ba jön — és ez vesztét Jelentené. Szaklapok küldetése a Szonda-5 műszaki és tudományos vonatko­zásainak, eredményeinek részlete­sebb ismertetése. Számomra ennek ellenére több, úgyszólván filozófiai kérdést is felvetett. Például azt, hogy miközben planétánkon a ki­A SZONDA 5 REPÜLÉSÉNEK VÁZLATA: 1 — a középső körpályán el­foglalt helyzeti 2 — start a Hold felé; 3 — a repülés első korrek­ciója; 4 — a Hold körüli pálya; 5 — a repülés második korrek­ciója; 6 — a laboratórium leválása a hajtóműtől; 7 — a légkörben megvalósított ballisztikus leszállás; 8 — korrekció nélkül a hold­szonda mellőzte volna a Földet. \ deklődők is nagyra értékelik. Min­den elismerést megérdemel a moszkvai Krasznaja Zvezda hasáb­jain szeptember 24-én megjelent tudósítás is, amely a holdlabora­tórium útját követő és koordináló számítóközpont munkájáról szá­molt be. N. Melnyikov alezredes, a tudósítás szerzője, egyebek kö­zött megállapította: A kozmosz számos titkát leleplezték már szá­munkra az önműködő űrszondák, amelyek a legnehezebb felderítő munkát végzik ... Üttörő munká­juk jelentősége a jövőben sem csökken... A Hold felé vezető utat ugyan már Ismerjük, ámde a Földre visszavezető utat ez ideig első ízben szeptember végén vé­gezte el az első szonda ... A Szonda 5. útját hét napon és éjszakán át számos megfigyelőál­lomás és számítóközpont követte, mindaddig, amíg az Indiai-óceán vizeiben simán le nem szállt. „Min­den jóelőre ki volt számítva, a ter­vezők és a szervezők minden le­sebb vagy nagyobb hatalmak — egyelőre szerencsénkre — csupán amolyan kis kaliberű ágyúkkal, tü­zérségi fegyverekkel és harcko­csikkal mérik össze az erejüket, a világűr meghódítása — éspedig nem csupán szovjet részről — sok­kal nagyobb kaliberű „nehézfegy­verekkel" történik ... Ami azon­ban még elgondolkoztatőbb: mi­közben az egyes országok, politi­kai, katonai tömörülések vagy szö­vetségek keretében a világtörténe­lem szempontjából mit sem jelen­tő torzsalkodások fordulnak elő, a kozmosz sokkal nagyvonalúbban — a fizika törvényeit tiszteletben tart­va — védekezik az emberi civili­záció behatolásával szemben. Mint­ha csak attól tartana, hogy a „te­remtés koronája" — az ember — megfertőzhetné a környezetét és amolyan kicsinyes hatalmi tenden­ciákat kezdene ott érvényesíteni, mint a világmindenség egyik atom­ján — a Földön. DÓSA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents