Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-06 / 276. szám, Vasárnapi Új Szó

MB 100Q-ES A BELGRÁDI NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐTT föitszatra olyan az ősz, mint más i . években. Teljes lendülettel folyik a szüret — bő termés volt, több mint 132 ezer vagon szőlőre számítanak. Nem is tudják hová tegyék a bort — a pincék még tele vannak óborral. Pezseg az élet a városi piacokon, ahol a háziasszonyok temérdek paradicsomot, paprikát, káposztát, burgonyát, törökparadicsomot vásárolnak téli tartósításra. Az Adria környéke, az üdülőhelyek lassan téli álomba merülnek. Egyre kevesebb a külföldi vendég, s az időjárás ts jelzi az ősz beköszöntését — a napsütés 24 órás esőzéssel váltakozik. Az idei jugoszláv ősz mégis különbözik az előzőktől, bár látszatra nem változott az életritmus. Elég, ha az ember este végigsétál Belgrád fő terén, a Terazijen. A Moszkva szálló előtt — szép időben a járdán felállított asztalok mellett is zene szól —, a Beograd áruház előtt, a Mihály fejedelem utca torkolatánál, ahol a belgrádiak esténkint korzóznak, mindenütt élénken vitáznak. Szó esik a legutóbbi csehszlovákiai eseményekről, a Bulgáriához intézett albán jegyzékről, a Földközi-tengerre érkező szovjet hadihajókról, a NATO-csapatok észak-görögországi hadgyakorlatairól, amelyek a bolgár és a jugoszláv határ közelében zajlanak le. A külpolitikai események után a belpolitikai helyzetre terelődik a szó. Emlegetik a fiatalokat, akik most tömegestül kérik felvételüket a pártba — Horvátországban ötezren, Macedóniában mintegy háromezren jelentkeztek. Szóba hozzák a szövetségi szkupstina őszt ülésszakát, amelyen fontos gazdasági és szociális kérdéseket vitatnak meg, mint például a 400 új dtnáros személyt alap jövedelem biztosítását, a több mint 300 ezer munkanélküli helyzetének a megoldását, az ipari termelés növelésének biztosítását — az év második felében az elsőhöz képest 10 százalékos növekedést kell elérni — stb. A Terazije a legalkalmasabb hely ezekre a vitákra. Itt rendszeresen találkozhat az ember barátaival és Ismerőseivel, az újságosbódéknál az emberek a leghamarabb tudják meg a legfrissebb világeseményeket, Késő éjszaka ts nyitva vannak a kioszkok, s már árulják a reggelt lapok első kiadásait. A feltűnő című, frissen nyomtatott hírek több ezer kilométeres távolságokat kötnek össze, az olvasó megtudhatja, mi történik Prágában és Pozsonyban, Zágrábban és Szkopjéban. A Terazije nem hasonlítható a londoni Hyde Parkhoz, de mostanában szenvedélyesebb viták folynak itt, mint a híres londoni parkban. A vitázóknak a jövőben az esőtől sem kell tartaniuk, mert a prágai Vencel térhez hasonlóan, itt is aluljárót építenek, amelyet a sajtó föld alatti utcaként emleget, s amelyet a Köztársaság Napján, november 29én nyitnak meg a forgalom előtt. Központjában 146 négyzetméternyi területen snack-bart nyitnak, turistairodát, sok kis üzletet helyeznek el. A legélénkebb belgrádi útvonalon száguldó járművek zaja itt nem fogja zavarni a beszélgetőket. A jugoszláv fővárosnak 13 millió dinárért lesz mivel dicsekednie. Az ősz azonban Jugoszláviában is az a könyörtelen évszak, amikor reggelente sűrű köd terjeng a Duna és a Száva fölött, s csak a szirénák árulják el a hajókat. Nemrégen a dél-szerbiai Leszkovacban bőgtek fel a szirénák. Légvédelmi riadót gyakoroltak. Nem tartott sokáig, s a lakosság egy része, mintegy tízezer személy a tervnek megfelelően elhagyta a várost és a környékbeli falvakba húzódott. Nem éppen kellemes sajtóhír. Sokkal jobban hangzanak az olyan hírek, hogy például Macedóniában 144 ezer tonna szőlőt szüreteltek, 43 százalékkal többet, mint tavaly, meg aztán hány beteg embert állított talpra világszerte a megfelelően adagolt jó bor. Jugoszláviában mostanában azonban egyébre is gondolnak. Senki sem tudja, mi következhet a sajtóvitából, amikor az egyik ország védekezik, mások meg támadják. Népünkhöz hasonlóan a jugoszláv nép is rendületlenül hisz Dubőekban, ČerníkJlltí JAKOUBEK át; belgrádi levele ben, Svobodában, Smrkovskýban és a többiekben. Rendületlenül hisz a csehszlovákiai megújhodást folyamatban, amelyet a közép-európai események ugyan kissé lelassítanak, hisz azokban az eszmékben, amelyek cseh és szlovák földön egyaránt lángoló fáklyákká váltak az emberek szívében. E fáklyák fénye áttör a Dunán, — a számos szocialista ország partjait mosó óriásfolyamot megülő ködön. E tájakon a nép a békének és a kölcsönös együttműködésnek él. Igen, az idei jugoszláviai ősz csak látszatra olyan, mint más években ... A SZONDA 5. kozmikus akro batateljesítm énye Búcsúznak a fürdővendégek, megelevenednek a városi terek ® Csehszlovákia az eszmecserék leggyakoribb témája ® A fiatalok Azzal a konkrét ténnyel kívánunk most foglalkozni, hogy miközben Földünkön „tűzveszélyes" gócok keletkeznek és rémitik a népeket, a tudomány és a technika berkeiben nagyvonalú, békés „meghódítási" törekvések érvényesülnek. Vonatkozik ez az elektronmikroszkóppal látható világra, a körülöttünk levő — a szó szoros értelmében vett — természetre, és a bolygónkon kívüli világokra is. Tanúi voltunk ennek az elmúlt napokban, amikor egy újabb szovjet kozmikus „akrobatatel jesttmény" stkerült. A siker kétségtelen, s valamennyi hozzáértő szakember elismeréssel nyugtázza. Mit hoz azonban a közeljövőben, azt egyelőre nehéz előrelátni. A tények azonban tények maradnak ős ezért a hozzáférhető anyagok alapján mi is megkíséreljük elemezni' és értékelni őket. Elvitathatatlan, hogy ez ideig még nem sikerült olyan holdszondát küldeni legközelebbi kozmikus szomszédunk közelébe, amely a célpont körülrepülése után visszatért és simán leszállt volna a Földön. Olyan műszaki és tudományos siker ez, amelyet megiilet az egyik külföldi lapban olvasott cikkcím: „Szovjet elsőség az űrvcrsenyben". Igaz az a megállapítás is, hogy „A Szonda 5. segítségével nemcsak azt lehet szondázni, mi van a Holdon, hanem azt is, hol tart a szovjet űrkutatás." Ezek a tények kétségtelenül magasfokú tudományos és műszaki fejlettségről tanúskodnak. Mind az öt szovjet holdszonda-klsérlet teljesítette küldetését. Most sikerült azonban elsőízben leszállítani a Földön olyan űrberendezést, amely előzőleg más égitestet került meg ... Először stkerült visszavezetni az atmoszféra sűrű rétegén keresztül a Földre egy űrhajót, amely második kozmikus sebességgel haladt, vagyis másodpercenként 11 kilométert tett meg... Először fordult elő, hogy az űrállomás nem közvetítette „tapasztalatait" a földi elemző központba, hanem azt a sok tudományos adatot, amelyet a Hold megkerülése közben szerzett, visszatérve, közvetlenül „nyújtotta át" a szakembereknek ... A Szonda 5. teljesítményét a szakemberek és az egyszerű érhétőséget és körülményt figyelembe vettek... Az egyik szovjet tudós régen a kísérlet megvalósítása előtt kijelentette: — Itt ér földet. Milyen valószínűséggel? Több mint kilencvenkilenc százalékossal!" — ezt írta tudósításában N. Melnyikov. Szívesen elhisszük kijelentését. El tudjuk képzelni, mily komoly felkészültséget igényelt egyrészt a szonda kiröpítése, majd útjának követése, pályájának korrekciója, végül a sima földreérés biztosítása. Tudjuk, hogy olyan számítógépbe programozták be a Szonda-5 útját, amely másodpercenként egymillió müveletet végez, vagyis harmincszor többet, mint a régebbi gépek. Ennek ellenére ez a „fantasztikus" gép is csak nagy nehézséggel tudta feldolgozni a számára közvetített valamennyi információt. Tudatosítjuk azt is, mily bonyodalmakat okozott a szonda pályájának korrekciója, hiszen a másodperc törtrésze alatt kellett dönteni. Még jobban kell értékelnünk azt, hogy a földi légkörbe való visszatérés is a legnagyobb pontossággal történt. Ez pedig még a repülési pálya szigorú betartásánál ls nehezebb, hiszen itt mindössze tízkilométeres „belépési korridor" jöhetett számításba. Pontosan meg kellett tehát határozni a légkörbe „zuhanás" szögét. Mert ha ez a kelleténél nagyobb lett volna, a szonda mellőzi planétánkat és örökre eltávozik, ha pedig kisebb, „belevágódik^' az atmoszférába, mértéken felül felmelegszik, Izzásba jön — és ez vesztét Jelentené. Szaklapok küldetése a Szonda-5 műszaki és tudományos vonatkozásainak, eredményeinek részletesebb ismertetése. Számomra ennek ellenére több, úgyszólván filozófiai kérdést is felvetett. Például azt, hogy miközben planétánkon a kiA SZONDA 5 REPÜLÉSÉNEK VÁZLATA: 1 — a középső körpályán elfoglalt helyzeti 2 — start a Hold felé; 3 — a repülés első korrekciója; 4 — a Hold körüli pálya; 5 — a repülés második korrekciója; 6 — a laboratórium leválása a hajtóműtől; 7 — a légkörben megvalósított ballisztikus leszállás; 8 — korrekció nélkül a holdszonda mellőzte volna a Földet. \ deklődők is nagyra értékelik. Minden elismerést megérdemel a moszkvai Krasznaja Zvezda hasábjain szeptember 24-én megjelent tudósítás is, amely a holdlaboratórium útját követő és koordináló számítóközpont munkájáról számolt be. N. Melnyikov alezredes, a tudósítás szerzője, egyebek között megállapította: A kozmosz számos titkát leleplezték már számunkra az önműködő űrszondák, amelyek a legnehezebb felderítő munkát végzik ... Üttörő munkájuk jelentősége a jövőben sem csökken... A Hold felé vezető utat ugyan már Ismerjük, ámde a Földre visszavezető utat ez ideig első ízben szeptember végén végezte el az első szonda ... A Szonda 5. útját hét napon és éjszakán át számos megfigyelőállomás és számítóközpont követte, mindaddig, amíg az Indiai-óceán vizeiben simán le nem szállt. „Minden jóelőre ki volt számítva, a tervezők és a szervezők minden lesebb vagy nagyobb hatalmak — egyelőre szerencsénkre — csupán amolyan kis kaliberű ágyúkkal, tüzérségi fegyverekkel és harckocsikkal mérik össze az erejüket, a világűr meghódítása — éspedig nem csupán szovjet részről — sokkal nagyobb kaliberű „nehézfegyverekkel" történik ... Ami azonban még elgondolkoztatőbb: miközben az egyes országok, politikai, katonai tömörülések vagy szövetségek keretében a világtörténelem szempontjából mit sem jelentő torzsalkodások fordulnak elő, a kozmosz sokkal nagyvonalúbban — a fizika törvényeit tiszteletben tartva — védekezik az emberi civilizáció behatolásával szemben. Mintha csak attól tartana, hogy a „teremtés koronája" — az ember — megfertőzhetné a környezetét és amolyan kicsinyes hatalmi tendenciákat kezdene ott érvényesíteni, mint a világmindenség egyik atomján — a Földön. DÓSA JÓZSEF