Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-01 / 271. szám, kedd

Interjú A tizenhatodik emeletig felvonó vitt fel, onnan azónban — rögtönzött lépcsőkön — még további nyolc emeletet kellett gyalogosan felmennünk, míg felértünk a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola építészeti kara számára épülő Radlinský utcai toronyház legtetejére. Oda, ahol a múlt hét végén bokrétaünnepet tartottak. Megható volt ez a nem mindennapi ünnepség, hiszen hazánkban ilyen magasságba még egyetlenegy épület sem emelkedik, és azért is, mert a Bratislavai Magasépítő Vállalat alig háromtucatnyi dolgozója meggyőzően bebizonyította, hogy akár 80 méter magas házat ts hibátlanul fel tud építeni. Ilyen — nyolcvanméteres — magasságból mintegy a tenyeremen láttam Szlovákia fővárosát. Gyönyörű napsütéses őszi nap volt, fent, a szalagokkal díszített „bokréta" alatt mégis hideg szél fújt és meglehetősen zavarta a Jozef Setfert építésvezetővel folytatott beszélgetésemet. B Mennyi ideig tartott, amíg felépítették ezt a betonkolosszust? — Az alapozást 1966 októberében kezdtük meg, az épület teljes befejezését 1970-re tervezzük. Mint látja, a betonozás elkészült — az épület monolitikus vasbeton szerkezetű —, a tél beállta előtt csaknem az egész épületet ellátjuk alumíniumból és üvegből álló köpenynyel, aztán pedig megkezdjük a belső válaszfalak építését. • Hogyan vált be az önmagát növelő építődaru, amelynek működését hónapokon át sok-sok ember érdeklődéssel követte? — Kiválóan. A Breznól Gépgyár MB 120 jelzésű berendezéséről van szó, amely nélkül nem birkózhattunk volna meg a magassággal. B Miként biztosították az épület stabilitását? — A 46X14 méter alapú toronyház a szint alatt 7 méternyire létesített 160 centiméter vastag vasbeton lapon nyugszik. Fölötte két szint magasságig A bokrétaünnep előtt... raktárak s egyéb kezelőhelyiségek lesznek, ezek fölött emelkedik aztán maga a — hazai viszonyaink között merész — mérnöki alkotás. Ami a statikai számításokat illeti, számos sajátos körülményt, például a szeizmikus mozgások lehetőségét, a szél okozta nyomást és az egyéb tényezőket is figyelembe kellett venni. Különleges problémát okozott a függőlegesség kérdése. Kisebb épületeknél ugyanis az esetleges eltérések elhanyagolhatók, itt azonban — nyolcvan méter magasságról lévén sző — minden milliméternek súlyos következményei lehetnek. Nagy segítséget nyújtott a geodéziai tanszék, amely pontos műszerekkel irányította munkánkat. B Nekem már szédül a fejem a magasságtól. Nem okozott ez a körülmény nehézségeket az építkezésen dolgozóknak, akiknek nemegyszer, mint láttam, úgyszólván az ég és a föld között kellett zsaluzniuk és betonozniuk? — Természetesen csupán olyan dolgozókat bízhattunk meg ezzel a munkával, akik minden szempontból megfelelőknek bizonyultak. Rendszeres orvosi vizsgálatnak kellett magukat alávetniük, szigorúan be kellett tartaniuk a biztonsági szabályokat, a legnagyobb fegyelmet követeltük tőlük. Mindannyian megállták a helyüket, s ezért az építkezésen ez ideig nem fordult elő komolyabb baleset. B Hány ember dolgozott az építkezésen? — Átlag körülbelül negyven, beleszámítva a segédmunkákat (Gašparík felv.) végzőket is. Az épületet gyakorlatilag 20 betonozó és ács húzta fel a darukezelő, a vasmunkások és egyéb szakmunkások segítségével. B Mennyi alumíniumot használnak fel az épület „felöltöztetésére"? — A mennyiségét nem tudom pontosan megmondani, mert a külső köpenyt egyik segédüzemünk készíti. Azt azonban elárulhatom, hogy az egyes homlokzati paneleknek a „felfüggesztése" komoly problémát okozott, márpedig mintegy ezerötszáz Ilyen előregyártott elemet kell felszerelni. Számunkra különösen kellemetlen, hogy csak azután kezdhetjük meg a belső vakolást, majd a festést, ha a külső — szigetelőréteggel ellátott, alumíniumból és üvegből álló — falak a helyükön lesznek. Igen ám, ezeket azonban valamiképpen meg kell védeni a szennyeződéstől, hiszen jól tudja, a kőműves- és festőmunka nem a legtisztább. Most keressük a megoldás módját, amelyre egyelőre kutatóintézeteink sem tudnak tanácsot adni. Minden elismerést megérdemel Jozef TomeCek 13 tagú ácsbrigádja, S k a b 1 a Géza és A n d a Benjámin betonozócsoportja, a Štefan D e m é n i vezetésével dolgozó vasmunkások csoportja és hasonlóképpen az áldozatos, fiatal Štefan Strek művezető is. Mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk legmagasabb épületén határidőben megtarthatták a bokrétaünnepélyt. Bárcsak a befejező munkák is hasonló sikerrel érnének véget. . . DÓSA JÓZSEF CSEHORSZÁGI TAPASZTALATOK Az ötnapos munkahét — és ami vele összefügg AZÖTA, HOGY EZ ÉV MÁJUSÁBAN a kormány jóváhagyta — bizonyos feltételekkel — az ötnapos munkahét bevezetését 1968. szeptember 29-től kezdve, napirenden voltak a csökkentett munkaidő következményeivel kapcsolatos, előnyeit és hátrányait tárgyaló viták. A dolgozók körében talán mégis Inkább az előnyeiről esett a legtöbb szó, melyekben — érthető — mindenki egyformán, Igazságosan kíván részesülni, anélkül, hogy ezzel a társadalmat megkárosítaná. Az ötnapos munkahét fokozatos bevezetésére tehát megtörténtek az előkészületek. A három műszakban megszakítás nélkül dolgozó üzemekben, a nehéz testi munkát végző dolgozók, például a bányászok munkaideje szeptember 29-től kezdve nem haladja meg a heti 40 órát, míg a két műszakban dolgozóké a 41 és fél órát. Természetesen a többi dolgozó sem fizet rá az új intézkedésre; az ő munkaidejüket heti 42 és fél órában szabták meg. A feltétel a műszaki, gazdasági és szervezési követelmények biztosítása, ami elsősorban azt jelenti, hogy a napi munkaidő az eddigi 8 őra helyett néhol 30 perccel meghoszszabodik. Az üzemeknek, saját anyagi forrásaikra támaszkodva, továbbra is maradéktalanul kell teljesíteniük feladataikat, anélkül, hogy — egyes kivételektől eltekintve — emelhetnék dolgozóik létszámát és növelhetnék a beruházási eszközöket vagy akár a munkabéreket. Röviden: a munkatermelékenység gyorsabb, mintegy négy százalékos növekedését jobb technikával és munkaszervezéssel kell biztosítani. Mindez azonban semmi esetre sem mehet a termékek és közszolgáltatások minőségének rovására, és a bérek növekedésének előírt ütemét, sőt az árakat sem befolyásolhatja. MENNYIRE IGÉNYES követelményről van szó, azt a kéthetenkénti szabad szombatokkal, sőt a bizonyos üzemekben már próbaképpen bevezetett ötnapos munkahéttel kapcsolatban szerzett tapasztalatok Is igazolják. A párt és a kormány ennek ellenére sem hátrált meg, s a nehézségek leküzdése nemcsak politikai szempontból, hanem az életszínvonal emelése szempontjából Is óriási Jelentőségűnek tekinthető. Azokra a nehézségekre gondolunk, amelyekről az utóbbi idčben oly sok szó esik. Hiszen köztudomású, hogy bizonyos nélkülözhetetlen szolgáltatások Termelésfejlesztés a lehetőségek kihasználásával A kelet-szlovákiai közszükségleti ipar kilátásai, avagy: lesz bútorgyár KiráiyMnecen A Kelet-szlovákiai Kerületi Tervbizottság a napokban megtartott ülésén megtárgyalta a kerület közszükségleti iparának fejlesztési lehetőségeivel foglalkozó tanulmányt. Ezzel kapcsolatban kértünk választ néhány kérdésre Jozef Kubaš o v s k ý mérnöktől, a Kerületi Tervbizottság elnökétől, a KNB alelnökétől. — MILYEN ALAPVETŐ KÉRDÉSEKET TAGLAL A FEJLESZTÉSI TANULMÁNY? — Az élet, a fejlődés és nem utolsósorban a fontos iparágazat Jelenlegi helyzete kerületünkben is szükségessé tette, hogy behatóan foglalkozzunk a kérdéssel, keressük a továbbfejlesztés lehetőségeit, s új üzemeket létesítsünk a gazdaságilag kevésbé fejlett körzetekben. Köztudott, hogy Kelet-Szlovákiában a közszükségleti ipar a múltban fejletlen volt, s a termelés elsősorban a készruha, a cipő és a faipari termékek készítésére irányult. Abban az időben a nagyobb ipari üzemek közé csupán a sviti Tatrasvit, a kézsmárki Tatraran és az eperjesi ruhagyár tartozott. Később, 1949 után került sor a közszükségleti ipar némi fejlesztésére... Meg kell mondanom, hogy ennek az iparágazatnak a fejlődése kerületünkben erősen lemaradt a lehetőségek és a szükségletek mögött, s csupán 3,6 százalékát képezi az ország" közszükségleti iparának. Ez a tény is bezonyltja, mennyire indokolt ennek a kérdésnek a rendezése. Az említett tanulmány foglalkozik a már meglevő lenipar, kötöttáruipar, a ruha-, bőr-, nyomda-, valamint a vegyipar fejlesztésével. Csupán a fa- és bútorgyártóipar távlatait nem öleli fel ez az anyag, mert a fa hasznosításának lehetőségeit 1980-ig kerületünkben külön tanulmányban dolgoztuk fel... — EZ A TERMELÉSI ÁGAZAT PEDIG KÜLÖNÖSEN ÉRDEKELNE BENNÜNKET, MÉGPEDIG AZÉRT, MERT PÉLDÁUL A KIRÄLYHELMECRE ÍGÉRT BÚTORÜZEM ÉPÍTÉSÉNEK KÉRDÉSE KÖRÜL JELENLEG IS ELÉG NAGY A BIZONYTALANSÁG A VÁROSVEZETŐK ÉS A LAKOSSÁG RÉSZÉRŐL... — Megnyugtathatom Királyhelinec vezetőit és lakosait, hogy adott szavunkhoz híven megtettük a szükséges intézkedéseket a tervbe vett bútorgyár felépítésére. Ehhez már az Illetékes minisztériumtól írásbeli hozzájárulást is kaptunk. De mint minden beruházás, ez Is bizonyos előkészületeket igényel ... — A KÖZSZÜKSÉGLETI IPAR TERÉN MILYEN ARÄNYÜ FEJLŐDÉS VÁRHATÓ? — Ez a tanulmány — melynek célkitűzéseit a tervbizettság Jóvátfagyta —, a már említett termelési ágazatok 1980-lg történő fejlesztésének lehetőségeit részletezi. Szemléltetésül elég néhány számadatot felsorolnom. 1965-ben a közszükségleti ipar termelési értéke kerületünkben egymilliárd 493 millió koronát tett ki, 1980-ban már meghaladja a három milliárd 700 millió koronát, tehát több mint 150 százalékkal emelkedik. Ebben az időszakban a közszükségleti iparban dolgozók száma 17 993-ról 28 157-re emelkedik. Természetesen, ezzel kapcsolatban számtalan — a tanulmányban is felsorolt — gazdasági intézkedést kell foganatosítanunk. Legfontosabb tennivalónk a kerület nyersanyagforrásainak céltudatosabb kihasználása és a termelés színvonalának korszerűsítése, valamint a tökéletesebb munkaszervezés. (kulik) zavartalan biztosítása különösen a kereskedelemben, a vendéglátó üzemekben, de az egészségügyben s nem utolsósorban a közlekedésben is éppen elég fejtörést okozott, sőt okoz még mindig az illetékeseknek. Az akarat, a dolgozók összefogása azonban többnyire elfogadható megoldást eredményez, fgy pl. a plzefti fogyasztók és elárusítók kompromisszumot kötve egymással eddigi tapasztalataik alapján elhatározták, hogy az „Obnova", a „Kovopodnik" és az „Odevní služba" gyűjtőhelyeit a szombatokon mutatkozó élénkebb érdeklődés híján ezeken a napokon zárva tartják. Ezzel szemben az élelmiszer boltok és a mindennapi szükségleti cikkeket árusító üzletek fele — szám szerint 132 — szombatonként is a vásárlóközönség rendelkezésére fog állni. Az élelmiszerboltok közül 181 a lakosság jobb ellátása érdekében péntek esténként is 1—2 órával meghoszszabbítja nyitvatartási idelÄJ Ehhez járul még az Is, hogy • PRIOR-áruház szombatonként 13 óráig fog árusítani. A plzeňiek a közlekedési problémákat is sikeresen megoldották. A Škoda Művekben a második műszak befejeztét 22.30 óráig kellett meghosszabbítani. A vasút és a vidéki autóbuszjáratok ehhez az időponthoz fognak alkalmazkodni még akkor is, ha a városi közlekedés a csúcsforgalommal kapcsolatos nehézségekre hivatkozva egyelőre nem ért egyet a reggeli hat órai munkaidő egységes kezdetével. Ezért az egyik műszak a Škoda Művekben hat órakor, a másik hat harminckor kezdődik. Az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban az északmorva kerületben is főleg a közlekedési nehézségekkel kell majd megküzdeniük a dolgozóknak. Ezért különösen a munkásvonatok és a vidékkel összeköttetést fenntartó autóbuszod menetrendjében várható változás. A kopfivnicei Tatra Üzemben is bevezetik a csökkentett munkaidőt. Ám az ottani dolgozók ennek ellenére elhatározták, hogy,az idei utolsó negyedév minden szombatján Dubcekműszakot tartanak és ily módon pótolják lemaradásukat. Ám tény az, hogy sokszor csupán a jóakarat nem elegendő. Ezt bizonyítja, hogy a dolgozóknak minden igyekezetük ellenére sem sikerült egyelőre a munkaidő csökkentése a megszakítás nélkül üzemben tartott egészségügyi intézményekben. Igaz ugyan, hogy Jóváhagyták a dolgozók létszámának 352-vel való gyarapítását az erre a célra előirányzott 7 870 000 koronás állami dotációval együtt, ez azonban kevésnek bizonyult az észak-morva kerület részére. A gyógyszertárak dolgozói ls csak abban az esetben élvezhetik az új intézkedésekkel járó előnyöket, ha dolgozóik számát legalább 36-tal és állami dotációjukat ennek megfelelően 725 ezer koronával emelik. A KNB feladata, hogy rövidesen megvitassa ezeket a problémákat a központi hivatalokkal. A FELADATOK IGÉNYESEK. Teljesítésük hozzáértést és türelmet igényel. És még valamit: jóindulatot és segíteni akarást, mégpedig mind a dolgozók, mind a központi szervek és szervezetek részéről. Az állami dotációk céljaira kivételesen felszabadított anyagi eszközök csak abban az esetben nem vesznek kárba, és a népgazdaság csak akkor nem fizet rá az új intézkedések nyújtott előnyökre, ha a munkatermelékenység továbbra is állandóan növekedni fog. Ennek feltétele pedig a dolgozók belátása és kifogástalan munkaerkölcse. KARDOS MARTA