Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-27 / 297. szám, Vasárnapi Új Szó

CSEHSZLOVÁKIA Ötven esztendővel ezelőtt, 1918. október 28-án alakult meg a Cseh­szlovák Köztársaság. A jubileummal kapcsolatban történelmi áttekintést nyújtunk ennek a félévszázadnak legjelentősebb hazai határköveiről, eseményeiről. 1018 Az 1918. október 14-i általános sztrájk után nagyon kiéleződött a hely­zet Az előző év nyarán alakult Cseh­szlovák Nemzeti Bizottság, amelyben képviselve volt minden politikai párt, 1918. október 28-án, az osztrák hivata­lok beleegyezésével átvette a hatalom gyakorlását a cseh országrészekben. November 13-án megjelentette az ide­iglenes alkotmányt, majd sorait kibővít­ve, Nemzetgyűléssé alakult át A Nem­zetgyűlés november 14-i első ülésén ki­hirdette a Habsburg uralom megszünte­tését és a köztársaság megalakulását Köztársasági elnöknek T. G. Masarykot választották meg. A szociáldemokrácia részvételével, dr. Kramár vezetésével megalakult az „össznemzeti koalíció" kormánya. A versailles-i szerződés A versailles-i konferencián a legyő­zött hatalmaknak olyan békeszerződést diktáltak, amely Franciaországot a föld­rész egyik legjelentősebb nagyhatalmá­vá avatta. A Csehszlovák Köztársaságot az öt nagyhatalom Saint Germain-ban 1919. szeptember 10-én szerződésileg el­ismerte. E szerződés alapján csatolták Csehszlovákiához Kárpát-Ukrajnát. A la­kosság jelentós hányada a kisebbségi nemzetiségekhez tartozott, 23,4 százalé­ka német, 5,6 százaléka magyar, 3,4 százaléka ukrán stb., volt. A Szlovák Tanácsköztársaság 1919 elején kiéleződtek az osztályel­lentétek. Kladnón létrejött az ellenzék erős tűzfészke. A feszültséget 1919 ta­vaszán fokozta a Magyar Tanácsköz­társaság elleni sikertelen katonai be­avatkozás. 1919 június 16-án Eperje­sen kikiáltották a Szlovák Tanácsköz­társaságot, amely háromhetes tartama ellenére nagy politikai jelentőséggel bírt Elmélyül a baloldal befolyása 1920 februárjában lázas sietséggel elfogadják a Csehszlovák Köztársaság titokban kidolgozott burzsoá alkotmá­nyát. Fokozódik a Szociáldemokrata Pártban tömörült baloldali erők befo­lyása. 1920 decemberében a forradalmi erők sorsdöntő ütközetet vívnak a bur­zsoáziával. A prágai Népház elleni provokációra válaszképpen a baloldal általános sztrájkot hirdet ki, de meg­késve. Vezetőit letartóztatják, a forra­dalmi gócokat megszállják, munkásvér hull az utcák kövére. Megalakul a forradalmi párt A szlovákiai baloldal kezdeményezé­sére 1921 májusában Ľubochňán meg­tartották Csehszlovákia Kommunista Pártjának alakuló kongresszusát Az általános sztrájk letörése után Černý kormányát felváltotta dr. Edvard Beneš kormánya. Az utána következő Svehla-kormánynak már farkasszemet kell néznie a gazdasági válsággal. Az országban félmillió munkanélküli van és fokozatosan felszámolják a munkásság szociális vívmányait A CSKP II. kongresszusa Ezen a kongresszuson került sor a forradalmi és az opportunista erők el­ső komolyabb összecsapására, amely­ből az előbbiek kerültek ki győztesként Elfogadták a párt új alapszabályzatát amely a pártépítésben kiemelte az üze­mi szervezetek jelentőségét és küzde­lem indult a szakszervezeti egységért V. Öj, forradalmi pártvezetés A CSKP III. kongresszusán, amelyet 1925-ben tartottak meg, az opportunis­ták vereséget szenvedtek. Ekkoriban gazdasági konjunktúra köszöntött be, és a kapitalizmus stabilizálódott. Ezért volt fontos, hogy 1929 februárjában a pártban levő opportunisták végérvénye­sen kiszorultak a vezetésből. Győzött az új, bolsevik! irányvonal amelynek élén 1925 óta IC Gottwald állt Gazdasági válság 1929-ben tört ki és 1933-ig tartott. Rendkívül leromlott a dolgozók szociá­lis helyzete, s a munkanélküliek száma elérte az egymillió főt. 1931 májusában a párt VI. kongresszusa forradalmi har­cot hirdetett meg, hogy a proletariá­tus rátaláljon a válságból kivezető útra. A fasizmus veszélye Az előretörő német fasizmus útjába akar gátat emelni a népfrontpolitika, amelyet a CSKP VII. kongresszusán dol­goznak ki 1936-ban. A hatórmenti te­rületen, az ún. Szudéta-vidéken akna­munkát fejt ki Henlein „ötödik hadosz­lopa". 1937-ben Beneš tárgyal a hit­leri nagykövettel, a burzsoázia taktizál. Az ország egyetlen következetesen an­tifasiszta ereje a kommunista párt. Nagy érdemei vannak már 1934-ben abban, hogy Csehszlovákia elismeri a Szovjetuniót és abban, hogy egy évre rá aláírják az első csehszlovák—szov­jet szerződést. A párt a reakcióval szemben támogatja Beneš megválasztá­sát köztársasági elnökké. Mozgósítás és kapitulálás Népi nyomásra a burzsoázia 1938. május 21-én elrendeli a részleges moz­gósítást A Szovjetunió felajánlja segít­ségét de azt a burzsoázia visszauta­sítja. A szeptemberi általános mozgó­sítás idején sem él az alkalommal, ha­nem az országot a fasiszta ellenség kezére játssza. 1938. szeptember 29-e fekete betűk­kel íródott be történelmünkben. A müncheni diktátum alapján elveszítjük területünknek mintegy egyharmadát iparunk 40 százalékát. A második köztársaság és a megszállás A második köztársaság tulajdonkép­pen fasiszta állam volt. A demokrati­kus szabadságjogokat felszámolta. 1938 decemberében feloszlatták a CSKP-t, amely illegalitásba vonult. Szlovákiában autonóm kormány alakult, majd 1939. március 14-én kikiáltották a szlovák bábállam megalakulását. 1939 március 15-én a német náci haderő megszállta Cseh- és Morvaországot Ellenállási mozgalom Az üldözés fokozódott, amikor R. Heydrichet nevezték ki birodalmi pro­tektorhelyettessé. A hazai ellenállási mozgalom óriási veszteséget szenvedett főleg a Heydrich elleni merényletet követő terror idején. 1942-ben a Szovjetunióban megala­kul az önálló csehszlovák katonai egy­ség, amelyet a következő évben bevet­nek a fronton. 1943-ban Moszkvában megkötjük a barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt a Szovjetunióval. A szlovákiai ellenállás kicsúcsosodá­sa az 1944. augusztus 29-én kirobbant Szlovák Nemzeti Felkelés, amelynek résztvevői kikiáltják a Csehszlovák Köz­társaság felújítását. Ez volt a kezdete a nemzeti és demokratikus forradalom­nak. Ősztől kezdve fokozódik a parti­zánharc, majd 1945 májusában kitör a Prágai Felkelés. A legjelentősebb dá­tum: 1945. május 9, amikor a szovj'et hadsereg. Prága felszabadításával pon­tot tesz Csehszlovákia népének hősi an­tifasiszta harca után. A szocializmus építése A háború utáni fejlődés koncepciói­nak eldöntésében a CSKP elképzelése érvényesült, amely a Kassai Kormány­programban öltött formát. 1945. április 4-én Kassán megalakult a Nemzeti Front első kormánya, mégpedig a kommunista párt részvételével. Október 28-án államosítottuk az ipar nagy ré­szét és az egész pénzügyet. Sor került 2,5 millió német kitelepítésére. Köztu­dott hogy az 1946—1948-as években több jogtalan és indokolatban intézke­dés (kitelepítés, deportálás stb.) sújtot­ta a magyar nemzetiséget. A párt VIII. kongresszusa 1946-ban feladatként tűzte ki a népgazdaság felújítását, s a burzsoázia fölötti végle­ges győzelem kivívását: A választáso­kon pártunk elnyerte a szavazatok 38 százalékát 1946 július 2-án K. Gott­wald lett a miniszterelnök. 1947-ben hozzáláttunk a felújítás kétéves ter­vének megvalósításához. 1948 februárja Az év elején kiéleződtek az ellent­mondások a burzsoá pártok reakciós vezetőivel. Komoly politikai válság rob­bant ki. — Február 20-án három párt miniszterei lemondottak, s a burzsoázia megkísérelte átvenni a hatalmat Köz­ismert, hogy pártunk, munkásosztá­lyunk és népünk hogyan verte vissza ezt a reakciós puccskísérletet. A Győzelmes Február után megkezd­tük a szocializmus alapjainak építését Az új kormány 1948. március 10-én ki­hirdette akcióprogramját. Június 5-én lemondott dr. E. Beneš köztársasági elnök. Június 14-én a Nemzetgyűlés K. Gottwaldot választot­ta meg az ország első munkáselnöké­vé, míg az átszervezett kormány elnö­ke A. Zápotocký lett. Előtérben a szocialista iparosítás Az 1949-ben megtartott IX kong­resszus elfogadta a szocializmus építé­sének és a falu szocializálásának fő irányvonalát. Kidolgozták az első öt­éves tervet 1952 decemberében a párt országos konferenciáján élesen bírálták a gazdaságfejlesztés aránytalanságait. A következő év tavaszán meghalt K. Gottwald és köztársasági elnökké A. Zápotockýt választották, míg a mi­niszterelnök V. Široký és a párt első titkára A. Novotný lett. A X. pártkong­resszus 1954 júniusában megalapozta a második ötéves terv teljesítésének fel­tételeit Ezekre az évekre sajnálatos módon rányomták bélyegüket a tör­vénytelenségek is, amelyek sok kárt okoztak fejlődésünkben. Megnégyszereződött az ipari termelés 1958 nyarán a párt XI. kongresszu­sa megállapította, hogy felépítettük a szocializmus alapjait. Ipari termelésünk elérte a háború előtti színvonal négy­szeresét, sőt Szlovákiában az 1937. évi termelésnek majdnem tízszeresét 1968 januárja A januári központi bizottsági ülés kezdete megújhodási folyamatunknak. A párt élére A. Dubčeket választották meg. A CSKP erőteljesen hozzálátott az ötvenes évek deformációinak felszámo­lásához. A múlt hibáit éles bírálat ér­te. A párt- és állami szervek vezető posztjain az új politika szellemében változtatásokat eszközöltek. Áprilisban kinevezték a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új kormányát, amelynek élére O. Cerník került Ds már ezt megelőzőleg, márciusban, Lud­vík Svoboda hadseregtábornok lett — a nép akaratának megfelelően — köz­társaságunk új elnöke. A kormányprogram szorgalmazta a szocialista társadalom további fejlesz­tését mégpedig a párt akcióprogram­ja alapján. Tavasszal és nyáron kibon­takozódott a nép nagy aktivitása. Az általában pozitív fejlődési folyamatban azonban előfordultak szélsőséges meg­nyilvánulások, jelenségek is. Főleg ez­zel kapcsolatban került sor az ágcser­nyői és a bratislavai értekezletre. Nem sokkal később a Varsói Szerződés öt tagállamának haderői, hazánk területé­re léptek. Lépésüket azzal indokolták, hogy nálunk veszélyben forgott a szo­cialista fejlődés. Az ősz kezdetét a normalizálás törek­vései és eredményei jellemzik, amelyek­nek alapját a moszkvai megállapodá­sok képviselik.

Next

/
Thumbnails
Contents