Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-16 / 286. szám, szerda

Csehszlovákiáról írják A nigériai csapatok körülzárták Umuahiát Lagos —- A nigériai szövetségi csapatok előkészületeket tettek az utolsó biafrai város, Umuahia bekerítésére. A Morning Post című lap jelentése szerint a csapatok minden oldalról a város elfoglalására Indultak. Biafrai források szerint újabb harcok törtek ki Onitsha város környékén is. A biafraiak egyelőre kezükben tartják az Onttsa és Owerll között elterülő repülőteret. Jól értesült lagosi források szerint a szövetségi kormány egyelőre felhagyott a polgárháború gyors befejezésének tervével. Ezt főleg azzal indokolja, hogy nehézségek merültek fel a szövetséges csapatok utánpótlásában és élelmiszerellátásában. Gowon tábornok, a lagosi kormány vezetője a harcok elhúzódását helyezte kilátásba. Bővülnek a csehszlovák—japán gazdasági kapcsolatok Václav Valeš külkereskedelmi miniszter interjúja Tokió — A majdnem 6 millió példányszámban megjelenő, legelterjedtebb japán napilap, az Aszahi Simbun tegnapi számában első oldalon közli prágai különtudósítójának tollából Václav Valeš csehszlovák külkereskedelmi miniszter interjúját. A lap egyben közli olvasóival, hogy Valeš miniszter a japán kormány meghívására november 9-én egyhetes hivatalos látogatásra Japánba érkezik. A lap tudósítója hőrom pontban foglalja össze a miniszter által adott interjú lényegét. 1. Csehszlovákiának érdeke a gazdasági együttműködés kiszélesítése, valamint a két ország közti baráti kapcsolatok megerősítése Japánnal; 2. Csehszlovákia kereskedelmi politikája Nyugattal szemben lényegében továbbra is változatlan; 3. A gazdasági kapcsolatokban — mind a szocialista, mind a kapitalista országokkal — Csehszlovákia a kölcsönös előnyösség és mindenféle megkülönböztetés kizárásának elvét tartja szem előtt. A csehszlovák—japán gazdasági kapcsolatok jövőjével kapcsolatban Valeš miniszter annak a reményének adott kifejezést, hogy ezek a jövőben még tovább bővülnek. 9 A szocializmus erői és a nemzeti felszabadító mozgalmak egységéről Uljakovszkij, a közgazdaságtudományok doktora a moszkvai Pravda hétfői szőmában terjedelmes cikket közöl a szocializmus valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak erői egységének Jelentőségéről. A számos elméleti és gyakorlati tétellel alátámasztott cikkben gyakran foglalkozik a csehszlovákiai fejleményekkel is. Uljakovszkij a cikkben megállapítja, hogy „az ellenforradalmi puccsra tett szervezett előkészület Csehszlovákiában, az Egyesült Államok agresszív vietnami háborúja, az izraeli agresszió Közel-Keleten — mind a nemzetközi imperializmus láncreakciójának egyes fejezetei. A szerző ezután hangoztatja, hogy az imperializmus agresszivitása az utóbbi években nemcsak a nyílt erőszak alkalmazásában nyilvánult meg, hanem az ellenforradalom „csöndes, nyugodt" kivitelezésében is. Ezzel kapcsolatban rámutat, hogy Csehszlovákiában éppen e „csöndes ellenforradalom" volt kibontakozóban és állt készen a hatalom átvételére. A lap egy másik oldalon részletesen ismerteti Dubček elvtárs pénteki beszédét ls. Ezenkívül két kommentárt közöl londoni és brüsszeli tudósítóitól, akik a NATO-nak a csehszlovákiai fejlemények következtében fokozódó agresszivitásáról írnak. $ A lengyel lapok a konszolidáció formáiról A lengyel lapok közül a Trybuna Ludu csak a távirati irodák szokásos híreit közli a csehszlovákiai fejleményekről. Ezzel szemben a Sztandar Mladých prágai különtud ósítója Dubček elvtárs legutóbbi beszédét elemzi, amelyből azt emeli ki, hogy „felül kell vizsgálni a január utáni politika valamennyi jelentősebb mozzanatát és objektívebb elbírálás alá kell venni azokat". A lap ezután kitér a csehszlovákiai helyzet normalizálódásával kapcsolatos véleményekre és rámutat arra, hogy Csehszlovákiában sokan a Varsói Szerződés csapatainak kivonásában látják a normalizálódás legfontosabb lépését. Ez lényegében az augusztus előtti helyzet viszszaállítását jelentené valamenynyl negatív vonásával együtt. Az így képzelt normalizációt nem lehet elfogadni — hangoztatja a lap tudósítója. A lap ezután felsorol számos „negatív jelenséget" a csehszlovákiai életben. Ezek közé sorolja többek között az egyes üzemekből érkezett határozatokat, amelyekben a dolgozók követelik az Idegen csapatok kivonását és a Csehszlovákiával kapcsolatos tőjékoztatás megjavításőt. A Sztandar Mlodych tudósítója ezután megmagyarázza olvasóinak, hogy az „ellenforradalom milyen eszközökkel próbált uralomra törni Csehszlovákiában", majd elutasítja azt az állítást, hogy a szövetséges csapatok közbelépése Csehszlovákiában a demokratizálódási folyamat megakadályozását jelenti. Q A Neues Deutschland a NATO bűnös üzelmeiről Az NDK sajtója moszkvai tudósítókra hivatkozva közölte, hogy a szovjet katonák milyen nagy segítséget nyújtottak a csehszlovákiai repülőszerencsétlenséget követő mentési munkálatokban. A lap ezután az Izvesztyija kommentárját Ismerteti, és magyarázatot fűz a NATO fokozódó közép-európai aktivitásához. A cikk rámutat arra, hogy „a csehszlovákiai ellenforradalom csődje" mintegy jeladás volt a NATO vezetőinek veszélyes játék — újabb fegyverkezési hajsza — elindítására. O Garaudy: Nem állok el igazamtól A párizsi Le Journal de Dlmanche közölte Roger Garaudynek, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának terjedelmes cikkét azzal kapcsolatban, milyen vitát váltott ki Franciaországban „a szocializmus csehszlovákiai modelljét" Ismertető könyve. A szerző elmondja, hogy nem egész egy hét alatt 11 000 példány fogyott el a könyvből és a kiadó most újabb utánnyomásra gondol. Garaudy ezután elmondja, hogy politikai ellenfelel mindenfélét bele akartak magyarázni kifejtett véleményébe, de a könyv sikere azt mutatja, hogy a kommunisták többsége egyetért véleményével, és ezért nem áll el igazától. Kifejti végül, hogy „nem érezné magát igazi párttagnak, ha elhallgatná mindazt, amiről meg van győződve, azt, hogy a fegyveres beavatkozás Csehszlovákiában tragikus tévedés volt. Tiszta szívből kívánom, hogy emiatt a kommunista mozgalomban ne kerüljön sor szakadásra" — fejezi be fejtegetéseit Garaudy. AZ OSZTKÁK KOMMUNISTA PÄRT Központi Bizottsága öszszehívta 1969. január 3-ra a párt XX. kongresszusát. Napirenden a kommunista párt feladatainak megvitatása és az új Központi Bizottság megválasztása szerepel. A LATIN-AMERIKAI SZABADKERESKEDELMI társulás képviselői Trinidad és Tobago fővárosában tárgyalnak LatinAmerika legfontosabb kereskedelmi problémáiról. KARJALAINEN finn külügyminiszter Péter János magyar külügyminiszter meghívására a jövő héten hivatalos látogatásra Budapestre érkezik. A KÖZÖS PIAC tanácsa Brazzavllle-ben tárgyal 18 afrikai állam társulási megállapodásának maghosszabbításáról. A' Kongói Demokratikus Köztársaság Kinshasa, a Csád Köztársaság és a Közép-afrikai Köztársaság bojkottálja a tanácskozást. A SZABAD SZAKSZERVEZETEK Nemzetközi Szövetsége (ICFTU) Djakartában értekezletet rendez, amelyen az indonéz szakszervezeti mozgalomnak nyújtandó segítségről tárgyalnak. A tanácskozáson Suli .^to elnök és Nasution tábornok is részt vesz. AZ ANGOL KORMÁNY hétfőn bejelentette, hogy a választól korhatárt 21 évről 18-ra szállítja le. Ezzel az angol választópolgárok száma 40 millióra növekszik. BEFEJEZŐDÖTT hétfőn a Quobecl Párt elnevezésű új politikai csoportosulás négynapos alapító kongresszusa. A küldöttek elhatározták, hogy kinyilvánítják Quebec függetlenségét, mihelyt többséget szereztek a nemzetgyűlésben. Egyidejűleg állőst foglaltak a Kanadával való gazdasági társulás és az egységes közös pénznem mellett. A DÉL EURÓPAI NATO-CSAPATOK parancsnoksága bejelentette, hogy a Földközi-tenger térségében új NATO-egység alakul „földközi-tengeri légierő" néven. Az egység parancsnoksága Nőpolyban lesz. RAHMAN malaysiai miniszterelnök felhívta a Fülöp-szigetek kormányát, mondjon le Sabahról, ha valóban meg akarja őrizni a békét DélkeletÁzsiában. ÍRÁSBAN kell Igazolniuk távollétük okát azoknak, akik nem vettek részt szeptember 29-én a görögországi népszavazáson — közölte hétfőn Patakosz tábornok, miniszterelnökhelyettes. Az írásbeli Igazolásokat a rendőrségnek kell benyújtani. Újabb felszólalások az ENSZ-közgyíílés vitájában New York — Az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakának általános vitája során újabb küldöttek szólaltak fel. Indira Gandhi asszony, Indiai miniszterelnök a tömegek szerepével foglalkozott. Mint mondotta, e kérdés „még az űrkutatásnál ls jelentősebb tényezője korunknak". A vietnami helyzetről szólva megállapította, hogy a délkelet-ázsiai tragikus konfliktus „állandó aggodalom forrása". Stewart brit külügyminiszter számos olyan kérdést érintett, amely a világ közvéleménye érdeklődésének homlokterében áll. Foglalkozott a közelkeleti helyzettel. Marko Nikezics jugoszláv külügyminiszter a kis és nagy államok kapcsolatáról beszélt. Kijelentése szerint korunk válságos helyzeteinek okozója az, hogy a nagyhatalmak sok esetben fordulnak az erőszak alkalmazásához és beavatkoznak más országok belügyeibe. Ez a jelenség annak következménye, hogy a nagyhatalmak kezében egyre nagyobb gazdasági és katonai erő összpontosul. Ivan Basev bolgár külügyminiszter azzal vádolta a NATO-t, hogy az európai feszültség növelését Idézte elő. Ez a támadó jellegű tömb a csehszlovákiai eseményeket is arra használta fel, hogy megváltoztassa az erőviszonyokat Európában. A bolgár külügyminiszter a továbbiakban sürgette a teljes leszerelés megoldását és követelte, hogy a Balkán-félszigetet nyilvánítsák atomfegyvermentes övezetté. Csehszlovák felszólalás a Gazdasági Bizottságban A közgyűlés Gazdasági Bizottságában dr. Kadlec csehszlovák küldött kifejtette kormányunk álláspontját. Korunk legfontosabb gazdasági kérdésének a fejlődő országok megsegítését nevezte. Kifejtette, hogy az ENSZ-nek ebben a kérdésben Igen nagy szerepe van, de a legfontosabb feladat magukra a fejlődő országokra hárul. Csehszlovákia, mondotta Kadlec, továbbra is híve a fejlődő országokkal való szoros gazdasági kapcsolatok kiépítésének. Az osztrák uralkodó körök "számára kapóra jött a Csehszlovákiai események kiéleződése, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét a dolgozókat sújtó terveikről és szándékaikról. Ez elsősorban a gazdasági és szociális intézkedésekre vonatkozik. Így szeptemberben sikerült újabb ár- és adóemeléseket keresztülvinniük, anélkül, hogy a lakosság erre különösebben reagált volna. Emelkedett a bor és a sör, a rövid italok ára, drágábbak lettek a tejtermékek Is. Szeptember 1-től gépkocsivásárlási különadó lépett életbe. Míg a vállalkozók ezt a különadót „leírhatják" jövedelmi adójukból, a munkásnak avagy az alkalmazottnak azt teljes egészében magának kell megfizetnie. Az óriási adóemelések másik része 1969. Január 1-ével lép életbe. A béradó 10 százalékkal emelkedik. Ugyancsak emelni akarják a vasúti szállítási dijakat, a menetdíjat és a teherszállítás díjszabását, s ezt áremelések formájában ugyancsak a fogyasztónak kell majd megfizetnie. Növelik a hadseregre fordított kiadásokat ls. Az Osztrák Néppárt már bejelentette, hogy erre a célra ugyancsak különadót, úgynevezett honvédelmi adót vezetnek be. A kormány már benyújtotta költségvetési javaslatát, amelyben büszkén közli, hogy adóemeléssel és más Intézkedésekkel sikerült a költségvetési hiányt csökkentenie, amely lmmőr „csak" hatmilliárd schillingre rúg. Ugyanakkor a külföldi adósságok tetemesen megÁz osztrák kommunisták gazdasági programja növekednek. Az előző évinél lényegesen kisebb összeget fordítanak beruházási célokra, és törölték azt az évi 300 millió schillinget is, amelyet törvény biztosított állami juttatás formájában az államosított villamosiparnak. Ezekkel az intézkedésekkel egyidejűleg hatalmas offenzíva Indult az államosított vőllalatok ellen. Az „egészséges korlátozás" hazug jelszava alatt még Jobban meg akarják gyengíteni az államosított ipart, a nagytőke és a kormány le akarja szűkíteni az államosított vőllalatok termelési területét. Különösen veszélyes az Osztrők Néppártnak az a szándéka, hogy az őllamosított vállalatokat „megnyissák" a külföldi tőke előtt, amely igyekszik itt ls tért hódítani. Ez ugyanakkor veszélyezteti Ausztria állami függetlenségét is. A nyugatnémet Siemens konszernnel való hírhedt „együttműködési szerződés" értelmében az ELIN konszern alkalmazottainak számát a felére akarják csökkenteni, a vas- és acéliparban pedig „átszervezés" ürügyével 14 000 munkást és alkalmazottat szándékoznak elbocsátani. Ez a veszélyes helyzet csak azért következhetett be, mert a szocialista pártvezetőség és az általa uralt szakszervezeti szövetség eddig egyetlen esetben sem foglalt állást a leépítésekkel, az üzemek bezárásával szemben, s most is olyan álláspontra helyezkedik, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden ellenállásról lemond. Emlékeztetni kell arra, hogy az Oszrák Szocialista Párt vezetője volt az, aki beleegyezésével lehetővé tette a Bécsi Erősáramú. Müvek felszámolását és a nyugatnémet Siemens konszernnek való kiszolgáltatását. Muhrl elvtárs, az -Osztrák Kommunista Párt elnöke leszögezte, hogy az Osztrák Szocialista Párt beleegyezése nélkül nem kerülhetne sor üzemek bezárására, s az államosított ipar korlátozása sem volna lehetséges, ha az Osztrák Szocialista Párt vezetősége, ha a szakszervezetekben és az államosított ipari üzemek vezetőségében lévő szocialisták ezeket az intézkedéseket nem támogatnák és tennék magukévá. A napokban Nemschak professzor, Ausztria egyik legnevesebb gazdasági szakértője, a Gazdaságkutatást Intézet vezezetője is, rámutatott, hogy az osztrák gazdaság szerkezetében megfontolandó hiányosságok vannak. Be kellett ismernie, hogy Ausztria jövője szempontjából igen veszélyes az ipar korlátozása. Többek közt megállapította, hogy még az olyan rendkívül fejlett Ipari országban is, mint Svájc, az ipar erőteljesen tovább növekszik. Ausztriában azonban az ipari alkalmazottak száma 1961-től 1968-tg 40 000 fővel csökkent. Ebben az Időszakban az ipari beruházások egyötöddel csökkentek, és hányaduk az általános beruházásokban 25 százalékról, 15 százalékra esett viszsza. Ez a jelenség veszélyt jelez. Radikális változtatás szükséges az ipar struktúrájában. Éppen ez az, amit a kommunisták már évek óta, különösen ez év eleje óta erőteljesen követelnek gazdasági programjukban. Az államosított ipar korlátozása azonban meggátolja az ország ipari struktúrájának megváltoztatását és azt, hogy elsősorban a villamosiparra, a gépiparra, a vegyiparra stb., helyezzék a fő súlyt. Ezzel a helyzettel foglalkozott az államosított ipar üzemi tanácsainak konferenciája. Ezeknek az üzemi tanácsoknak a tagjai nagyrészt kommunisták vagy velük szimpatizálók. A konferencia konkrét intézkedéseket javasolt az államosított ipar különféle ágaiban. Igy többek között egy új vállalat létesítését nagy átmérőjű olajvezeték-csövek gyártásőra a VOEST (Egyesült Osztrák Vesés Acélművek, Linz) és a Bécsi Mozdonygyár közreműködésével, amely utóbbit éppen fennállásának 100. évében akarják bezárni. Javasolták továbbá a nehézgépipar fejlesztését, az Alplne Montan-konszern keretében, ugyanis Ausztria csupán építőgépeket évi 1 milliárd schilling értékben kénytelen behozni. A konferencia követelte továbbá, hogy a kormány nagyobb összegekkel járuljon hozzá az államosított vőllalatok szanálásához, s ezáltal adjon lendületet az egész osztrák gazdaság fejlesztésének. A konferencia követelte, hogy a munkások beleszólási joga a gyakorlatban ls megvalósulhasson. Különösen az üzemek fennőllősát érintő elhatározásoknál kell kikérni a munkások választott képviselőinek beleegyezését. A küldöttek végül kiemelték a másfél millió tagot számláló Osztrák Szakszervezeti Szövetség lehetőségeit és szerepét.