Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-16 / 286. szám, szerda

Csehszlovákiáról írják A nigériai csapatok körülzárták Umuahiát Lagos —- A nigériai szövetsé­gi csapatok előkészületeket tet­tek az utolsó biafrai város, Umuahia bekerítésére. A Mor­ning Post című lap jelentése szerint a csapatok minden ol­dalról a város elfoglalására In­dultak. Biafrai források sze­rint újabb harcok törtek ki Onitsha város környékén is. A biafraiak egyelőre kezükben tartják az Onttsa és Owerll kö­zött elterülő repülőteret. Jól értesült lagosi források szerint a szövetségi kormány egyelőre felhagyott a polgár­háború gyors befejezésének ter­vével. Ezt főleg azzal indokol­ja, hogy nehézségek merültek fel a szövetséges csapatok utánpótlásában és élelmiszerel­látásában. Gowon tábornok, a lagosi kormány vezetője a har­cok elhúzódását helyezte kilá­tásba. Bővülnek a csehszlovák—japán gazdasági kapcsolatok Václav Valeš külkereskedelmi miniszter interjúja Tokió — A majdnem 6 millió példányszámban megjelenő, leg­elterjedtebb japán napilap, az Aszahi Simbun tegnapi számá­ban első oldalon közli prágai különtudósítójának tollából Václav Valeš csehszlovák kül­kereskedelmi miniszter interjú­ját. A lap egyben közli olvasói­val, hogy Valeš miniszter a japán kormány meghívására no­vember 9-én egyhetes hivatalos látogatásra Japánba érkezik. A lap tudósítója hőrom pont­ban foglalja össze a miniszter által adott interjú lényegét. 1. Csehszlovákiának érdeke a gaz­dasági együttműködés kiszéle­sítése, valamint a két ország közti baráti kapcsolatok meg­erősítése Japánnal; 2. Csehszlo­vákia kereskedelmi politikája Nyugattal szemben lényegében továbbra is változatlan; 3. A gaz­dasági kapcsolatokban — mind a szocialista, mind a kapitalis­ta országokkal — Csehszlová­kia a kölcsönös előnyösség és mindenféle megkülönböztetés kizárásának elvét tartja szem előtt. A csehszlovák—japán gazda­sági kapcsolatok jövőjével kap­csolatban Valeš miniszter an­nak a reményének adott kife­jezést, hogy ezek a jövőben még tovább bővülnek. 9 A szocializmus erői és a nemzeti felszabadító mozgalmak egységéről Uljakovszkij, a közgazdaság­tudományok doktora a moszk­vai Pravda hétfői szőmában ter­jedelmes cikket közöl a szo­cializmus valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak erői egységének Jelentőségéről. A számos elméleti és gyakorlati tétellel alátámasztott cikkben gyakran foglalkozik a csehszlo­vákiai fejleményekkel is. Uljakovszkij a cikkben meg­állapítja, hogy „az ellenforra­dalmi puccsra tett szervezett előkészület Csehszlovákiában, az Egyesült Államok agresszív vietnami háborúja, az izraeli agresszió Közel-Keleten — mind a nemzetközi imperializ­mus láncreakciójának egyes fe­jezetei. A szerző ezután han­goztatja, hogy az imperializ­mus agresszivitása az utóbbi években nemcsak a nyílt erő­szak alkalmazásában nyilvá­nult meg, hanem az ellenforra­dalom „csöndes, nyugodt" ki­vitelezésében is. Ezzel kapcso­latban rámutat, hogy Csehszlo­vákiában éppen e „csöndes el­lenforradalom" volt kibontako­zóban és állt készen a hatalom átvételére. A lap egy másik oldalon rész­letesen ismerteti Dubček elv­társ pénteki beszédét ls. Ezen­kívül két kommentárt közöl londoni és brüsszeli tudósítói­tól, akik a NATO-nak a cseh­szlovákiai fejlemények következ­tében fokozódó agresszivitásá­ról írnak. $ A lengyel lapok a konszolidáció formáiról A lengyel lapok közül a Try­buna Ludu csak a távirati iro­dák szokásos híreit közli a cseh­szlovákiai fejleményekről. Ez­zel szemben a Sztandar Mla­dých prágai különtud ósítója Dubček elvtárs legutóbbi be­szédét elemzi, amelyből azt emeli ki, hogy „felül kell vizs­gálni a január utáni politika valamennyi jelentősebb mozza­natát és objektívebb elbírálás alá kell venni azokat". A lap ezután kitér a csehszlovákiai helyzet normalizálódásával kap­csolatos véleményekre és rá­mutat arra, hogy Csehszlová­kiában sokan a Varsói Szerző­dés csapatainak kivonásában látják a normalizálódás legfon­tosabb lépését. Ez lényegében az augusztus előtti helyzet visz­szaállítását jelentené valameny­nyl negatív vonásával együtt. Az így képzelt normalizációt nem lehet elfogadni — hangoz­tatja a lap tudósítója. A lap ezután felsorol számos „negatív jelenséget" a csehszlo­vákiai életben. Ezek közé so­rolja többek között az egyes üzemekből érkezett határozato­kat, amelyekben a dolgozók kö­vetelik az Idegen csapatok ki­vonását és a Csehszlovákiával kapcsolatos tőjékoztatás megja­vításőt. A Sztandar Mlodych tudósítója ezután megmagya­rázza olvasóinak, hogy az „el­lenforradalom milyen eszkö­zökkel próbált uralomra törni Csehszlovákiában", majd eluta­sítja azt az állítást, hogy a szö­vetséges csapatok közbelépése Csehszlovákiában a demokrati­zálódási folyamat megakadályo­zását jelenti. Q A Neues Deutschland a NATO bűnös üzelmeiről Az NDK sajtója moszkvai tu­dósítókra hivatkozva közölte, hogy a szovjet katonák milyen nagy segítséget nyújtottak a csehszlovákiai repülőszeren­csétlenséget követő mentési munkálatokban. A lap ezután az Izvesztyija kommentárját Ismerteti, és ma­gyarázatot fűz a NATO fokozó­dó közép-európai aktivitásához. A cikk rámutat arra, hogy „a csehszlovákiai ellenforradalom csődje" mintegy jeladás volt a NATO vezetőinek veszélyes já­ték — újabb fegyverkezési haj­sza — elindítására. O Garaudy: Nem állok el igazamtól A párizsi Le Journal de Dl­manche közölte Roger Garaudy­nek, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjá­nak terjedelmes cikkét azzal kapcsolatban, milyen vitát vál­tott ki Franciaországban „a szo­cializmus csehszlovákiai mo­delljét" Ismertető könyve. A szerző elmondja, hogy nem egész egy hét alatt 11 000 pél­dány fogyott el a könyvből és a kiadó most újabb utánnyo­másra gondol. Garaudy ezután elmondja, hogy politikai ellenfelel min­denfélét bele akartak magya­rázni kifejtett véleményébe, de a könyv sikere azt mutatja, hogy a kommunisták többsége egyetért véleményével, és ezért nem áll el igazától. Kifejti vé­gül, hogy „nem érezné magát igazi párttagnak, ha elhallgat­ná mindazt, amiről meg van győződve, azt, hogy a fegyve­res beavatkozás Csehszlovákiá­ban tragikus tévedés volt. Tisz­ta szívből kívánom, hogy emiatt a kommunista mozgalomban ne kerüljön sor szakadásra" — fe­jezi be fejtegetéseit Garaudy. AZ OSZTKÁK KOMMUNISTA PÄRT Központi Bizottsága ösz­szehívta 1969. január 3-ra a párt XX. kongresszusát. Napi­renden a kommunista párt fel­adatainak megvitatása és az új Központi Bizottság megválasz­tása szerepel. A LATIN-AMERIKAI SZABAD­KERESKEDELMI társulás kép­viselői Trinidad és Tobago fő­városában tárgyalnak Latin­Amerika legfontosabb kereske­delmi problémáiról. KARJALAINEN finn külügy­miniszter Péter János magyar külügyminiszter meghívására a jövő héten hivatalos látogatás­ra Budapestre érkezik. A KÖZÖS PIAC tanácsa Braz­zavllle-ben tárgyal 18 afrikai állam társulási megállapodásá­nak maghosszabbításáról. A' Kongói Demokratikus Köztársa­ság Kinshasa, a Csád Köztársa­ság és a Közép-afrikai Köztár­saság bojkottálja a tanácsko­zást. A SZABAD SZAKSZERVEZE­TEK Nemzetközi Szövetsége (ICFTU) Djakartában értekez­letet rendez, amelyen az indo­néz szakszervezeti mozgalom­nak nyújtandó segítségről tár­gyalnak. A tanácskozáson Su­li .^to elnök és Nasution tábor­nok is részt vesz. AZ ANGOL KORMÁNY hétfőn bejelentette, hogy a választól korhatárt 21 évről 18-ra szál­lítja le. Ezzel az angol válasz­tópolgárok száma 40 millióra növekszik. BEFEJEZŐDÖTT hétfőn a Quo­becl Párt elnevezésű új politi­kai csoportosulás négynapos alapító kongresszusa. A küldöt­tek elhatározták, hogy kinyil­vánítják Quebec függetlensé­gét, mihelyt többséget szerez­tek a nemzetgyűlésben. Egy­idejűleg állőst foglaltak a Ka­nadával való gazdasági társu­lás és az egységes közös pénz­nem mellett. A DÉL EURÓPAI NATO-CSA­PATOK parancsnoksága beje­lentette, hogy a Földközi-ten­ger térségében új NATO-egység alakul „földközi-tengeri légi­erő" néven. Az egység parancs­noksága Nőpolyban lesz. RAHMAN malaysiai minisz­terelnök felhívta a Fülöp-szi­getek kormányát, mondjon le Sabahról, ha valóban meg akar­ja őrizni a békét Délkelet­Ázsiában. ÍRÁSBAN kell Igazolniuk tá­vollétük okát azoknak, akik nem vettek részt szeptember 29-én a görögországi népszava­záson — közölte hétfőn Pata­kosz tábornok, miniszterelnök­helyettes. Az írásbeli Igazolá­sokat a rendőrségnek kell be­nyújtani. Újabb felszólalások az ENSZ-közgyíílés vitájában New York — Az ENSZ-köz­gyűlés 23. ülésszakának általá­nos vitája során újabb küldöt­tek szólaltak fel. Indira Gand­hi asszony, Indiai miniszterel­nök a tömegek szerepével fog­lalkozott. Mint mondotta, e kér­dés „még az űrkutatásnál ls je­lentősebb tényezője korunk­nak". A vietnami helyzetről szólva megállapította, hogy a délkelet-ázsiai tragikus konflik­tus „állandó aggodalom forrá­sa". Stewart brit külügyminisz­ter számos olyan kérdést érin­tett, amely a világ közvélemé­nye érdeklődésének homlokte­rében áll. Foglalkozott a közel­keleti helyzettel. Marko Nikezics jugoszláv külügyminiszter a kis és nagy államok kapcsolatáról beszélt. Kijelentése szerint korunk vál­ságos helyzeteinek okozója az, hogy a nagyhatalmak sok eset­ben fordulnak az erőszak al­kalmazásához és beavatkoznak más országok belügyeibe. Ez a jelenség annak következménye, hogy a nagyhatalmak kezében egyre nagyobb gazdasági és ka­tonai erő összpontosul. Ivan Basev bolgár külügymi­niszter azzal vádolta a NATO-t, hogy az európai feszültség nö­velését Idézte elő. Ez a táma­dó jellegű tömb a csehszlová­kiai eseményeket is arra hasz­nálta fel, hogy megváltoztassa az erőviszonyokat Európában. A bolgár külügyminiszter a to­vábbiakban sürgette a teljes leszerelés megoldását és köve­telte, hogy a Balkán-félszigetet nyilvánítsák atomfegyvermen­tes övezetté. Csehszlovák felszólalás a Gazdasági Bizottságban A közgyűlés Gazdasági Bizott­ságában dr. Kadlec csehszlovák küldött kifejtette kormányunk álláspontját. Korunk legfonto­sabb gazdasági kérdésének a fejlődő országok megsegítését nevezte. Kifejtette, hogy az ENSZ-nek ebben a kérdésben Igen nagy szerepe van, de a legfontosabb feladat magukra a fejlődő országokra hárul. Cseh­szlovákia, mondotta Kadlec, to­vábbra is híve a fejlődő orszá­gokkal való szoros gazdasági kapcsolatok kiépítésének. Az osztrák uralkodó körök "számára kapóra jött a Csehszlovákiai események kiéle­ződése, hogy eltereljék a közvé­lemény figyelmét a dolgozókat sújtó terveikről és szándékaik­ról. Ez elsősorban a gazdasági és szociális intézkedésekre vo­natkozik. Így szeptemberben sikerült újabb ár- és adóemeléseket ke­resztülvinniük, anélkül, hogy a lakosság erre különösebben reagált volna. Emelkedett a bor és a sör, a rövid italok ára, drágábbak lettek a tejtermékek Is. Szeptember 1-től gépkocsi­vásárlási különadó lépett élet­be. Míg a vállalkozók ezt a kü­lönadót „leírhatják" jövedelmi adójukból, a munkásnak avagy az alkalmazottnak azt teljes egészében magának kell megfi­zetnie. Az óriási adóemelések másik része 1969. Január 1-ével lép életbe. A béradó 10 százalékkal emelkedik. Ugyancsak emelni akarják a vasúti szállítási di­jakat, a menetdíjat és a teher­szállítás díjszabását, s ezt áre­melések formájában ugyancsak a fogyasztónak kell majd meg­fizetnie. Növelik a hadseregre fordított kiadásokat ls. Az Oszt­rák Néppárt már bejelentette, hogy erre a célra ugyancsak kü­lönadót, úgynevezett honvédel­mi adót vezetnek be. A kormány már benyújtotta költségvetési javaslatát, amely­ben büszkén közli, hogy adó­emeléssel és más Intézkedések­kel sikerült a költségvetési hiányt csökkentenie, amely lm­mőr „csak" hatmilliárd schil­lingre rúg. Ugyanakkor a kül­földi adósságok tetemesen meg­Áz osztrák kommunisták gazdasági programja növekednek. Az előző évinél lé­nyegesen kisebb összeget fordí­tanak beruházási célokra, és tö­rölték azt az évi 300 millió schillinget is, amelyet törvény biztosított állami juttatás for­májában az államosított villa­mosiparnak. Ezekkel az intézkedésekkel egyidejűleg hatalmas offenzíva Indult az államosított vőllalatok ellen. Az „egészséges korláto­zás" hazug jelszava alatt még Jobban meg akarják gyengíteni az államosított ipart, a nagytő­ke és a kormány le akarja szű­kíteni az államosított vőllalatok termelési területét. Különösen veszélyes az Osztrők Néppárt­nak az a szándéka, hogy az ől­lamosított vállalatokat „meg­nyissák" a külföldi tőke előtt, amely igyekszik itt ls tért hó­dítani. Ez ugyanakkor veszé­lyezteti Ausztria állami függet­lenségét is. A nyugatnémet Siemens kon­szernnel való hírhedt „együtt­működési szerződés" értelmé­ben az ELIN konszern alkalma­zottainak számát a felére akar­ják csökkenteni, a vas- és acél­iparban pedig „átszervezés" ürügyével 14 000 munkást és al­kalmazottat szándékoznak elbo­csátani. Ez a veszélyes helyzet csak azért következhetett be, mert a szocialista pártvezetőség és az általa uralt szakszervezeti szö­vetség eddig egyetlen esetben sem foglalt állást a leépítések­kel, az üzemek bezárásával szemben, s most is olyan állás­pontra helyezkedik, amely gya­korlatilag azt jelenti, hogy min­den ellenállásról lemond. Emlé­keztetni kell arra, hogy az Oszrák Szocialista Párt vezető­je volt az, aki beleegyezésével lehetővé tette a Bécsi Erősáramú. Müvek felszámolását és a nyu­gatnémet Siemens konszernnek való kiszolgáltatását. Muhrl elvtárs, az -Osztrák Kommunista Párt elnöke leszögezte, hogy az Osztrák Szocialista Párt bele­egyezése nélkül nem kerülhet­ne sor üzemek bezárására, s az államosított ipar korlátozása sem volna lehetséges, ha az Osztrák Szocialista Párt vezető­sége, ha a szakszervezetekben és az államosított ipari üzemek vezetőségében lévő szocialisták ezeket az intézkedéseket nem támogatnák és tennék maguké­vá. A napokban Nemschak pro­fesszor, Ausztria egyik legne­vesebb gazdasági szakértője, a Gazdaságkutatást Intézet veze­zetője is, rámutatott, hogy az osztrák gazdaság szerkezetében megfontolandó hiányosságok vannak. Be kellett ismernie, hogy Ausztria jövője szempont­jából igen veszélyes az ipar korlátozása. Többek közt meg­állapította, hogy még az olyan rendkívül fejlett Ipari ország­ban is, mint Svájc, az ipar erőteljesen tovább növekszik. Ausztriában azonban az ipari alkalmazottak száma 1961-től 1968-tg 40 000 fővel csökkent. Ebben az Időszakban az ipari beruházások egyötöddel csök­kentek, és hányaduk az általá­nos beruházásokban 25 száza­lékról, 15 százalékra esett visz­sza. Ez a jelenség veszélyt je­lez. Radikális változtatás szük­séges az ipar struktúrájában. Éppen ez az, amit a kommu­nisták már évek óta, különö­sen ez év eleje óta erőteljesen követelnek gazdasági program­jukban. Az államosított ipar korlátozása azonban meggátol­ja az ország ipari struktúrájá­nak megváltoztatását és azt, hogy elsősorban a villamosipar­ra, a gépiparra, a vegyiparra stb., helyezzék a fő súlyt. Ezzel a helyzettel foglalko­zott az államosított ipar üzemi tanácsainak konferenciája. Ezeknek az üzemi tanácsoknak a tagjai nagyrészt kommunisták vagy velük szimpatizálók. A konferencia konkrét intézkedé­seket javasolt az államosított ipar különféle ágaiban. Igy többek között egy új vállalat létesítését nagy átmérőjű olaj­vezeték-csövek gyártásőra a VOEST (Egyesült Osztrák Ves­és Acélművek, Linz) és a Bécsi Mozdonygyár közreműködésé­vel, amely utóbbit éppen fenn­állásának 100. évében akarják bezárni. Javasolták továbbá a nehézgépipar fejlesztését, az Alplne Montan-konszern kereté­ben, ugyanis Ausztria csupán építőgépeket évi 1 milliárd schilling értékben kénytelen be­hozni. A konferencia követelte to­vábbá, hogy a kormány nagyobb összegekkel járuljon hozzá az államosított vőllalatok szaná­lásához, s ezáltal adjon lendü­letet az egész osztrák gazda­ság fejlesztésének. A konferencia követelte, hogy a munkások beleszólási joga a gyakorlatban ls megvalósulhas­son. Különösen az üzemek fennőllősát érintő elhatározá­soknál kell kikérni a munká­sok választott képviselőinek beleegyezését. A küldöttek vé­gül kiemelték a másfél millió tagot számláló Osztrák Szak­szervezeti Szövetség lehetősé­geit és szerepét.

Next

/
Thumbnails
Contents