Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-13 / 283. szám, Vasárnapi Új Szó

MIND N RÓ L EGÉSZSÉGÜNK UTAZÁSI ROSSZULLÉT Olvasónk, L. Péterné pana­szainak leírásából a belső lül vesztibulárls szervének foko­zott érzékenységére következ­tetünk. E szerv túlingerlése folytán sok embernél: nőknél és férfiaknál, fiataloknál és idősebbeknél egyaránt rosszul­lét lép fel. Gyermekek hintán vagy körhintán éreznek bi­zonytalanságot. Egyesek csóna­kon, hajón, repülőgépen, autó­buszban vagy autóban lesznek rosszul, mások viszont vona­ton nem bírják. A kellemetlen tüneteket (álta­lános rosszullét, hányinger, hányás, izzadás, ájulásérzés) az érzékenyebb embereknél a legkisebb hintázó, rázó vagy irányváltoztató mozgás is ki­válthatja. E túlérzékenységet ne fogjuk fel tragikusan. Az erre hajlamos egyén utazáskor a részére legelőnyösebb hely­re üljön, ez irányú kérelmét az útitársai ls legtöbb esetben megértik. Ha útközben rosszul lesz, lehetőség szerint feküd­jék le és a Járművön kívül ál­ló fix pontra (pl. fa, híd, ház, torony) szegezze tekintetét, míg Jobban lesz. Ha mód van rá, állítsák meg a járművet, hogy kiszállhasson belőle, míg szer vezete megnyugszik. Ha azt tapasztalja, hogy ily módon nem segít magán, sze­rezze be a Kinedryl Spofa el­nevezésű gyógyszert, amely re cept nélkül is kapható a pati kában. Ez nem csupán az út­közben fellépő rosszullétkor segít. Ha elindulás előtt hasz­nálja, valószínűleg nem lesz rosszul, vagy legalább jobban viseli el a zavaró ingereket s nyugodtan utazhat ön is. Sz. Gy. dr. -RARKÁCSOLÓKNAK' A kis lakásban ügyesen használjunk ki minden talpalatnyi helyet. Például az ablakmélyedést dolgozósaroknak ké pezhetjük ki. Ügyes barkácsolóknak nem okoz kü lönüsebb gondot a képünkön látható polcos összeállítást megcsinálni, a hoz záerősitett munkalappal, amelyet hasz­nálat után leereszthetünk. Ha van ele­gendő faanyagunk, a polcokba fióko­kat is készíthetünk. Ez a megofclás különösen az őszi és téli hónapoh&idi nagyon előnyös, mert közvetlenül az ablak mellett, tehát a lakás legvilágosabb részén dolgozha tunk. MOTOROSOKNAK A gépkocsivezető nem űrhajós Az űrhajósok tapasztalatainak köszönhetjük, hogy most már pontosan tudjuk, mit kell kibírnia egy — gépkocsivezetőnek. A Nemzetközi Űrhajós Egyesületet is megdöbbentette a szakem­berek erre vonatkozó jelentése. Szinte hihetetlen, hogy a nagy­városok forgatagában a gépkocsi vezetőjének az idegeire ugyon olyan nyomás nehezedik, mint az űrhajós idegrendszerére az űrhajó indításának pillanatában. Amikor azonban a vezetőnek hirtelen fékeznie kell. nehogy elüssön egy járókelőt, szivének és idegeinek megterhelése még ennél is nagyobb. Magunk között mondva: számos gépkocsivezető valóban úgy viselkedik, mintha űrhajós lenne — mintha súlytalanul és aka­dályok nélkül száguldana az űrben, és megfeledkezik a való­ságról: a zsúfolt utcákról. Pedig ez nem végződik minden eset­ben „sima leszállással". A SAAB svéd gép kocsigyár ebben az évben mutatta be a brnói vásáron a 96 V4 1969-es típusú modellt. A szögletes reflektorok nemcsak elegánsabbak az ed­diginél, hanem az útvonalat is Jobban megvilágítják. Az előző típushoz viszo nyitva tökéletesítet­ték az autó belső ér, műszaki berendezé­sét is. VADÁSZOKNAK Szarvasbőgés idején „Lesz-e bögés ez idén?" — „Elkezdődött már a bögés?" — „Hogy bőgnek a bikák nála­tok?" — Ilyen kérdések foglal­koztatják így ősz elején azokat a vadászokat, akiknek minden vadászélmény netovábbját je­lenti a szarvasbőgés és a szar­vasvadászat. Szeptember közepe táján kezdődik a szarvasok násza, vagy ahogy vadásznyelven mondjuk: a szarvasbőgés. A párzási Idejük eltart októ­ber elejéig. A síkvidéki erdők­ben hamarabb kezdődik és ha­marabb végződik ls, mint a magas hegyvidéken. Nem vélet­len ez az időpont. Akkor kez­dődik a párzási időszak, ami­kor a bő nyári táplálkozás után a legjobb erőben van a szarvasbika és a szarvastehén is. A párzás ideje alatt ugyan­is a bika alig táplálkozik, any­nylra erőt Vesz rajta a szerel­mi láz. S amíg a szerelmesen epekedő teheneket kielégíti, bi­zony eléggé leromlik, lefogy. Mikor úrrá lesz a szarvas­bikán a vágy, mikor úgy érzi, hogy itt az ideje a párválasztás­nak és annak, hogy utódokról' gondoskodjék, hangos, mámo­ros szóval jelenti ezt messze vidék minden szarvasának. Öszi éjjeleken, deres, ködös hajnalokon őserővel hangzik fel a szarvasbőgés, megremeg­tetve a szarvastehenek és a vadászok szívét. Hallatára fel­üti fejét a szomszédban őgyel­gő szarvas ls, és visszafelel ne­ki, kihívó hangon jelezve, hogy ő is itt van, ő Is igényt tart a környékbeli szarvastehenek család # otthon kegyeire. Hangjuk nyomán egy re közelebb jön egymáshoz a két nagyúr, egyre jobban tü­zeli őket a harag és a félté­kenység. Holdfényes éjszakán vagy alig derengő hajnalon szemtől-szemben állnak egy­mással egy tisztás szélén. Hiá­ba az orgonabúgással veteke­dő, erős hang, hiába vetik fel fenyegetőleg az almot hatalmas fejdíszükkel, egyikben sincs félelem. Végül egymásnak ron­tanak, leszegett fejjel. Nagyot csattan a két, hatalmas fegy­ver: a sokágú agancs. Lábukat megvetve birkóznak, Igyekszik egyik a másikát a földre kény­szeríteni. Vérben forgó szem­mel, őserőket és vad Indulato­kat fölszabadítva folyik a vé­res küzdelem. Az éles agancs hegyek egy-egy összecsapásnál elevenbe vágnak, vér csordul a szúrás nyomán. Sokáig tart a párviadal, míg végül lankadni érzi erejét az egyik, s kihasz­nálva a szusszanásra vett Időt, — kereket old. Őskori hangu­latot idézve száll hegyen-völ­gyön át a győztes bika bőgé­se, és lehajtott fejjel, szerel­mesen veszi őt körül a tehenek csapata, mely eddig félrehú­zódva figyelte a küzdelmet. A tisztás túloldalán pedig még megvárja az üzekedés, párzás befejező aktusét a va­dász, akit a bőgés hangja ve­zetett ide. Mikor kielégülten és dolgavégzetten az erdő sű­rűjébe ballag a bika, csattan a lövés éles hangja, és utolsót hördülve búcsúzik az őszi er­dőtől a koronás király, az öreg szarvasbika. K. K. DIVAT ITT AZ 0 S Z. Előkerülnek a szekrény­ből a szövetruhák, kiskosztümök, komplék, a bosszú szárú nadrágok és a meleg puló­verek. Ebben a szezonban nagy szerepe van a ru­hából és kiskabátból álló együttesnek is. Képünkön néhány ilyen modellt mutatunk be olvasóinknak. 1. Rövid ujjú kockás szövetruha, sima nyakkivágással és elöl ievasalatian hajtá­sokkal bővülő szoknyával. A rövid kiska­bát a ruha övéig ér. Kissé elálló gallér és mellzsebek díszítik. 2. Derékban ráncolt, ujjatlan ruhából és divatos, kétsoros gombolású kiskabátból ál­ló együttes. Az állógallér a kabát elejének betétrészével van egybeszabva. 3. Kerek nyakkivágású ujjatlan ruha, két­oldalt egy-egy mély, levasalt hajtással, s a hajtásokba bedolgozott zsebekkel. Ragián ujjas rövid kabátka egészíti ki. 4. Divatos összeállítás a háromnegyedes kabát és pantalló. A csíkos szövetből var­rott, kámzsagalléros kahát egyoldalt csukó­dik. HÁZTARTÁS Palacsinta különféle módon Pástétommal töltött kirántott palacsinta­Hozzávalók: Vz liter tej, 1 tojás, csipetnyi só, 200 g sima liszt, 1 doboz májpástétom, zsemlemorzsa, kb 100 g zsír vagy olaj a klsütés­hez. A tejből, tojásból, lisztből a só­val együtt tésztát készítünk, amelyből palacsintákat sütünk. A palacsintákat májpástétommal megtöltjük, összecsavarjuk, és ket­tévágjuk, azután felvert tojásba mártjuk, zsemlemorzsában meg­forgatjuk és forró zsírban vagy olajban megsütjük. Párolt vegyes zöltséggel tálaljuk. Burgonyás palacsinta Hozzávalók: 1000 g burgonya. 1 gerezd fokhagyma, só, feketebors, egy csipetnyi majoránna, kb.'150 g zsír a kisütéshez. A burgonyát meghámozzuk és nyersen megreszeljük vagy hús­darálón megdaráljuk. Rövid ideig állni hagyjuk, azután a fölösleges vizet leöntjük róla. Forrásban le vő tejjel leforrázzuk, jól össze­keverjük, majd hozzáadjuk a to­jást, a zúzott fokhagymát, sót, fe­keteborsot, majörannát, lisztet, s az egészet jól kikeverjük. A tész­tát merőkanállal szedve, forró zsíron sütjük, s közben kanállal egyenletesen elkenjük a serpenyő­ben. a szép pirosra sült palacsin­tát parajfőzelékkel vagy sárga­borsó ptlrével tálaljuk. Pehely palacsinta Hozzávalók: Vt liter tej, 4 tojás, 80 g daraliszt, 4 kanál olvasztott íaj, 50 g cukor, rlblzlllekvár, kb. 100 g zsír a kisütéshez. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, s könnyedén belekeverjük a tojássárgáját, cukrot, tejet, lisz­tet s végül az olvasztott, de nem meleg vajat. A palacsintasütőn zsírt forrósítunk, s merőkanállal adagolva megsütjük rajta egyen­ként a palacsintát. Ügyeljünk ar­ra, hogy megfelelő tűzön süssük, hogy a palacsinta jól felemelked­jék és pehelykönnyű legyen. A pa­lacsintát gyümölcsízzel megken­jük, összecsavarjuk és darált dió­val kevert porcukorral meghintve tálaljuk. Diós palacsinta Hozávalók: 250 g sima leszt, V4 li­ter szódavíz vagy tej, egy csipet­nyi só, 2 tojás, zsír vagy olaj a sütéshez, meggylekvár, 50 g dió, porcukor a meghlntéshez. A hozzávalókból tésztát készí­tünk és vékony palacsintákat sü­tünk belőle. Lekvárral megkenjük, darált dióval megszórjuk, össze­csavarjuk, s tálra rakva porcukor­ral bőségesen meghintjük. Forrón tálaljuk Rakott palacsinta túróval Hozzávalók: 250 g liszt, 'A liter tej vagy szódavíz, 2 tojás, egy csi­petnyi só, olaj a sütéshez, túró, porcukor és mazsola a töltelékhez. Egy kevés vaníliás cukor a meg­hlntéshez. továbbá néhány kanál tejszín. A hozzávalókból a szokásos mó­don palacsintát sütünk, azután összecsavarva csíkokra vagdaljuk, kikent formába rakjuk a palacsin­ta felét, erre tesszük az áttört túróból, porcukorból és mazsolá­ból kevert tölteléket. A tetejére ismét vagdalt palacsinta kerül. Ezt ^gy kevés tejszínnel meglocsol­juk, a tetejét vaníliás cukorral' hoMn»mv t ifiben megsütjük. SZÉPSÉGÁPOLÁS Az őszi szeles Időben gyakrabban használunk hajlakkot, hogy frizuránk szép maradjon. Tudjuk, hogy a lakk merevíti a hajszálakat, s Igy a szél nem zilálhatja szét olyan könnyen a megfésült ha­junkat. Azonban a helytelenül adagolt, nagy mennyiségű lakktól teljesen összetapad a hajunk. A teteje kéreg­szerüen megkeményedik, s nem tudjuk rendesen meg fésülni. Ezért használjuk óvatosan a lakkot. Sohase tartsuk a lakkpermetezőt 30 cm-nél közelebb a fe jünkhöz. Mielőtt a hajún kat belakkoznánk, próbál juk ki a permetező szórá sát. Ha túlságosan erős su­gárban fújja a lakkot, tart­suk távolabb a fejünktől és gyengébben nyomjuk meg a gombot. — Közvetlenül lak­kozás után ne tegyünk ka lapot, sapkát vagy kendőt a fejünkre. Ha valahová készülünk, időben hozzuk rendbe a frizuránkat, s legalább 15 perccel az in­dulás előtt lakkozzuk be a hajunkat. Nem ajánlatos több na pon keresztül használni ezt a szert, mert nem tudjuk rendesen klfésülnl, kefélni hajunkat és megmasszíroz nl a fejbőrünket. Pedig ez elengedhetetlenül szüksé ges, ha azt akarjuk, hogy hajunk egészséges és szép fényes legyen. r* VJ Ami a szívemen, az a számon... Kati remek háziasszony volt. Főztjét minden­ki dicsérte, aki egyszer megkóstolta. Senki sem tudott siitni olyan finom leveles tepertős pogá­csát, s olyan leheletkönnyű rétest mint ö. Sze­rette vendégül látni ismerőseit, kollégáit, szom­szédait. — Gondoltam, a vendégszeretet dicsé­retre méltó jó tulajdonság, s ezért csak elismerés illeti. Mindaddig ez volt a véleményem, míg egyszer nekem is részem volt Kati vendéglátá­sában. Félreértés ne essék, igazán nagylelkűen meg­vendégelt. A csinosan terített asztalról nem hiányzott a finom tepertős pogácsa, a lehelet­könnyű rétes, a tejszínhabos feketekávé és a friss gyümölcs sem. Akkor azonban még nem sejtettem, hogy a Kati-féle vendéglátásnak ára van. Még le sem nyeltem az első korty kávét, Kati bizalmasan hozzám hajolt, s halkan súgta: — Tudod, drágám, nekem ami a szívemen, az a számon, szeretem megmondani a színtiszta igazat. Azért ne haragudj, ha mindjárt azzal kezdem, hogy Teri nem hozzád való barátnő. Tudom, te nemrég kerültél a vállalathoz, még nem ismerhetsz mindenkit. Ez a Teri afféle „jó pipa". Azt mondják, már lánykorában is olyan volt. Mit gondolsz, miből telik neki olyan ele­gáns holmikra? És miért ót küldik ki hivatalosan külföldre? — Bizonyára azért, mert négy nyelven beszél — válaszoltam. S igyekeztem rögtön másra terel­ni a szót. Dicsértem a finom pogácsát, s elkér­tem * receptjét. Kati azonban, mintha nem is hallotta volna, mit mondtam, folytatta: — Hallottam, hogy Kovácsékkal is összejártok. Tudod, nem azért mondom, de jó lesz velük vi­gyázni. Állítólag a férjének volt valami „ügye" a hivatalában. Azért betegedett le olyan gyor­san. Mit gondolsz, különben lehetne már negye­dik hónapja betegállományban? — Én úgy tudom, valami komoly baja van a szívének, arra kezelik, mondtam, s közben meg­keseredett a rétes ize a szájamban. Lopva az órámra pillantottam. Katiból tovább dűlt a szó. Sorra óva intett összes munkatársamtól, s mind­egyikről tudott valami csúnya pletykát. — Már esteledett, mire elszabadultam tőle. Zúgott a fe­jem és émelygett a gyomrom. No nem a finom rétestől ... Másnap reggel lehangoltan indultam el új munkahelyemre. Igaz ugyan, hogy csak néhány hete dolgoztam ott, de nekem más volt ez alatt a rövid idő alatt szerzett tapasztalatom a mun­katársaimról. S most mégis egyszerre más szín­ben láttam mindenkit. Igyekeztem elhesegetni magamtól a gondolatot, s egyre csak azt ismé­telgettem magamban: — egy szó sem lehet igaz, puszta rágalom az egész. — Szörnyű, hogy mi­lyen szuggesztív ereje van a kimondott szónak. Bepiszkíthatjuk, meggyalázhatjuk, tönkretehetik vele embertársunkat. Egyszerre úgy éreztem, vé­dekeznünk kellene ellene, mint a fertőző beteg­ségek elten. Megelőző intézkedéseket kellene hozni, s a pletykálkodókat, rágalmazókat éppen úgy kellene büntetni, mint a testi sértést elkö­vetőket. Hiszen bűnük nem kisebb, sőt. Sokszor egy pofon vagy egy késszúrás nyoma könnyeb­ben eltűnik, mint az ocsmány rágalomé. S míg a tettlegesség ellen védekezni tudunk, a tűzként terjedő pletyka, megszólás ellen nem.

Next

/
Thumbnails
Contents