Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-07 / 247. szám, szombat

ÉSrnányem az ICS! Szöveg — lezárva! Csúnya mondat. Persze, csúnyább is van. Például: Pofa — bel Azt beszélik, hogy a hadseregben valaha ez járta. Az őrmesterig be­zárólag minden „hadvezér" alkalmazta . beosztottjával szemben. A minap egy had­sereg tagjai kb. három óra hosszat eldiskuráltak velem. Saját anyanyelvemen. És megbizonyosodtam arról, hogy az utóbbi negyedszá­zad az illető hadsereg fölött a nyelvművelést illetően se suhant el észrevétlenül. A katonák megállítottak az út szélén. A következő párbe­széd zajlott le közöttünk: — Tiltakozom, csehszlo­vák állampolgár vagyok... — Szöveg — lezárva! — szólt egy közkatona. — A neve? — kérdezett egy őrmester. — Tóth Mihály, csak­hogy ... — Szöveg — lezárva! — Miért került ide? — kérdezte egy őrnagy. • — Újságíró vagyok. Kato­náiknak adtam két csehszlo­vák lapot. Követelem... — Szöveg — lezárva! Egy ezredes — alighanem népnevelő tiszt — azt mond­ta: — Maga újságíró. Mi a véleménye a csehszlovákiai helyzetről? — Tiltakozunk — — Szöveg — lezárval Lám-lám, édes anyanyel­vünk mégis csak fejlődik. És az a Szókincsl TÓTH MIHÁLY • Figyelmeztetem az ille­tékeseket, hogy az ICSI nem titkos ellenforradalmi jel­szó. Jelentés: Idegen csapa­tok itt-tartózkodása. A fehér folt Amikor bevonultak az ide­gen csapatok, Prágában tar­tózkodtam. Nyári hajnal volt. A város pár órán belül egyet­len hatalmas faliújsággá változott. Utcaköveken, fala­kon, kirakatok üvegén, vil­lanyoszlopokon, minden te­nyérnyi helyen jelszavak. Aztán kocsival hazafelé Indultam. Az útirányt jel­ző táblák eltűntek, de a jelszavak végigkísértek Bra­tislaváig. Ismét járom az országot. Betűket már alig látok. He­lyüket fehér foltok jelzik. Hosszú fehér vonalak. Sokat mondó fehér vonalak ... A kisváros terén öregem­ber áll. Mereven nézi a fe­hér foltot. Mozdulatlanul. — Mit néz János bácsi? — Azt a fehér foltot. — Aztán miért? — Miért? Úgy is tudom, mi van alatta. Te is tudod fiam. Meg mások is tudják. Hát azért nézem, minden nap. — ozo — „Mi újság nálatok?" Rozsnyón nincsenek számottevő károk Ezekben a napokban a rozs­nyói járás lakosai sokszor fel­teszik egymásnak a kérdést: Mi újság nálatok, helyreállt a rend Rozsnyón? A válasz általában nem aggasztó, elsősorban azért, mert a termelésben a lemara­dás úgyszólván lényegtelen. A járás üzemei és a bánya tel­jes kapacitással dolgozik, a me­zőgazdaság pedig a szokottnál is jobban kitesz magáért. Az utóbbi napokban például 2000 ttíer tejjel termelnek többet na­ponta, mint korábban. A húster­melés is növekedett. A közellátás a nehéz napok­br.ii is kifogástalan volt. Ennek ellenére főleg az élelmiszer­üzletek előtt gyakran hosszú sorban álltak az emberek. Az illetékeseknek nem volt nehéz kiszámítaniuk, hogy a kínálat nem arányos a fogyasztással, a napi szükséglettel. A járás ve­zetői a különleges helyzet nor­malizálása érdekében többször fordultak felhívással a lakos­sághoz, és úgy látszik, hogy szavuk meghallgatásra talált. A péküzemek dolgozói nemcsak ígérték, hogy hiánytalanul ki­elégítik az igényeket, hanem meg is tartották szavukat. Leg­több helyről a DubCek-műszak eredményeit jelentik. Tervszerűen haladnak az őszi mezőgazdasági munkák is. Csu­pán a gabona felvásárlása aka­dozik. Augusztus 31-ig a kerü­leti 65,1 százalékos átlaggal szemben mindössze 45,5 száza­lékra teljesítették a tervet. (Haraszti) mérleg Pótolják a kiesést a kassai járásban A Kassai Járási Nemzeti Bi­zottság tervező osztályának elő­zetes adatai szerint a járás te­rületén eddig 16 millió 271 ezer korona kárt állapítottak meg. Az adatok koránt sem kö­zelítik meg a valóságot. A ter­vező osztályra újabb és újabb jelentések érkeznek. A legtöbb kárt a tankok és a lánctalpas terepjárók okoz­ták. A járási útépítő vállalat eddig hat és félmillió korona kárt állapított meg. Bár Kassa vidékén viszonylag kevés az ipari üzem, az elmaradt telje­sítmény címen a kárt több mint 4 millió koronára lehet becsül­ni, s ez a szám, ha beérkezik minden jelentés, előrelátható­lag 5 és fél millióra fog emel­kedni. A mezőgazdasági üze­mek eddig 33 ezer korona kárt jelentettek. Hetvenkilenc ezer korona kár esett a falvakban és városokban a járdák, terek, kerítések, csatornák megron­gálása következtében. Az üzemek már neki is lát­tak, hogy az elmaradt teljesít­ményeket pótolják. A mecen­zéfi Tatrasmalt 330 dolgozója közül a múlt hét szombatján 227-en Dubcek-műszakot vállal­tak. Hasonló lelkesedéssel dol­goznak a járás többi üzemé­ben is. A tervező osztály nem ren­delkezik azoknak a központilag irányított üzemeknek az ada­taival, melyek ugyan a járás területén vannak, de külön­böző minisztériumok és szak­igazgatóságok hatáskörébe tar­toznak. Így van ez a vas­utakkal és a Váhostav Építő­vállalattal. A tényleges kár az eddig ismert adatokat jóval meghaladja. (—t»i | Egy híresztelés margójára Tőketerebesen és a környé­kén futótűzként terjedt el a hír: a terebesi járásban aláírá­sokat gyűjtenek arra, hogy a járást, illetve Kelet-Szlovákiát, majd Szlovákia egész területét csatolják a Szovjetunióhoz... Ennek a feltételezett akciónak értelmi szerzője, fő szervezője Juraj Pucliky, tőketerebesi nyugdíjas, volt frontharcos ka­tona. A hír a járáson túlra is el­jutott, s ezért érthető, hogy felkeltette a járás lakosságá­nak és az újságíróknak az ér­deklődését is. Juraj Puchky elv­társ a feltett kérdésre így vá­laszolt: — Én nem tagadom, hogy találkoztam néhány szovjet ka­tonával Kisterebesen. ludják rólam az itteniek, hogy a szov­jet hadsereggel együtt harcol­tam hazánk felszabadításáért. A véletlen folytán az utcán megismert engem néhány, je­lenleg városunkban tartózkodó szovjet katona, régi harcostár­saim. Elbeszélgettem velük, kölcsönösen örültünk a vélet­len találkozásnak. Kérdem én, mi rossz van ebben? Az aláírási akciót illetően így nyilatkozott: — Szemenszedett hazugság az egész. Egyáltalán nem igaz. Egy embert sem találnak a vá­rosban vagy környékén, aki be­bizonyítaná, hogy én aláíráso­kat gyűjtök DubÉek elvtárs el­len és arra, hogy bennünket csatoljanak a Szovjetunióhoz. Mint kommunistának, bizonyos kérdésekben vannak egyéni vé­leményeim, ezeket pártunkon belül megtárgyaljuk és rendez­zük. Amint említettem, én ezért az országért harcoltam, sem hazámat, sem városomat nem árulom el soha ... Nem Tudom, kinek az érdeke, hogy rólam ilyesmit híreszteljenek. Mindez fájdalmasan érintett... Kije­lentem, hogy hű vagyok és az is maradok Svoboda és Duböek elvtárshoz, valamint a többi törvényes párt- és állami veze­tőhöz, akik közül többen velem együtt harcoltak ennek az or­szágnak szabadságáért. Tegnap a járás helyi nemze­ti bizottságainak elnökei a já­rási székhelyen megtartott ak­tíván szintén azt mondották, hogy községeikben semmilyen aláírási akció nem folyik terü­letünknek a Szovjetunióhoz tör­ténő csatolása érdekében és teljes mértékben támogatják a jelenlegi párt- és államveze­tést. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az egész já­rás területén helyreálljon a tel­jes rend. (kulik) E zeken a szép, napsugaras szeptemberi napokon célta­lanul kószálok az utcán és tö­röm a fejein, állandóan kérdezem önmagamtól, vajon mikor szűnik meg végre bennem az a kábult­ság, amely tétlenségre kárhoztat és vajon tényleg meg kellett e mindannak történnie velünk, ami megtörtént. Persze, határozott vá­laszt nem kapok rá, csak amolyan kitérő, szegényes részletfizetéses válaszok érkeznek hozzám futtá­ban, mint például, hogy süt a nap, hogy fiatalokat látok már gondtalanul mosolyogni, aztan meg, hogy a kirakatokat nagy hévvel tisztogatják. Tehát nagyta­karítás folyik, nemrégen hasonló nagytakarítást láttam Párizsban is . . . Tény, a csillogó tiszta kira­katok és ezek a gyönyörű szep­temberi napok elviselhetőbbé te­szik a nyomást, az ágaskodó kér­dések srtlyát, amelyek az ember szívét és agyát szakadatlanul zak látják. A jó könyvek is csillapítják nyugtalanságomat. Mint az orvos­ságot, úgy szedem őket .. . Éppen ezért elmentem a Mihály-kapu ut cai magyar könyvesboltba és meg­érdeklődtem, hogy fogynak most * könyvek. A válasz az volt, hogy most, az utolsó napokban a könyvvásárlás visszalendült a régi kerékvágásba, de augusztus 21 — 29-ig voltak olyan napok is, ami­kor a forgalom mindössze 50—60 koronát tett ki. Ismét olvasnak az emberek... Megnyugtatólag hatott rám, hogy a könyvvásárlás normalizáló­dott és hogy a könyv e válságos, tankoktól dübörgő napokban visz­szanyerte régi rangját. Ezt iga­zolta a Stúr utcai magyar könyv­tár is, ahol a délutáni nyitás előtt már három asszony várt türel­metlenül a könyvtár ajtaja előtt, hogy kicserélhesse a régi köny­veket újabbakra. Utánuk jöttek újabb és újabb olvasók. Így cse­réltek gazdát Jókai, Mikszáth, Mó­ra és Móricz könyvel és termé­szetesen az izgalmas detektívregö­nyek ls. Mert ha Courts-Mahler A csehszlovák gazdaság helyzete szirupos könyvei ki is mentek a di­vatból, helyüket izgalmas, gyors­iramú életünkben a detektív és gyilkos agyafúrt párbaja foglalta el. Mi tagadás, e párbajban sokan elszórakoznak, nekem azonban legkedvesebb olvasmányom mégis a nvase. Most ls Andersen meséit olvasom újra, ki tudja talán azért, mert gyermekkoromban nem na­gyon olvashattam meséket. De az is lehet, hogy tévedek. Egyre in­kább rájövök, hogy Andersen a meséit Inkább felnőtteknek, mint gyermekeknek írta. Csak el kell olvasni A császár új ruháját, meg A rút kiskacsát és az ember rá­jön, hogy Andersen meséi a fel­nőttek számára rendkívül izgal­masak és tanulságosak. Az első mesének egyébként az az érdekes­sége, hogy 110 évvel ezelőtt je­lent meg először magyarul, éspe dig Petőfi hitvese, Szendrey Júlia fordításában, a inasiK érdekessé­ge halhatatlan tartalma, ott egy gyermek mondja meg az igazat, hogy „Nincs rulia a császáron", addij, az életben, a valóságban, a legválságosabb helyzetekben a költő, vagy a tudós mondja meg az igazat. Sí. B. » Kereskedelem A lakosság élelmiszer-ellátása terén inár normalizálódott a hely­zet. Az üzletek készletei fokozato­san kiegészülnek. A piac burgo­nyával való ellátása mindenütt biztosított. Az ipari cikkek elárusító he­lyein megélénkült a forgalom. Azon árukon kívül, amelyek iránt fokozott kereslet mutatkozott a Varsói Szerződés hadseregei meg­érkezése utáni első napokban (elemek, tranzisztoros rádiók, szappan és mosószer, lakástextil és gyapjú méteráru) részben meg­élénkült a kereslet a kötött áru, a teszil és gyapjú konfekció, a szőrme áru, a saját gyártmányú televíziós készülékek, villanyfő­zők, vasalók, porszívógépek, vilá­gító testek, mosógépek, kerékpá­rok és más tartós személyi szük­ségletet szolgáló cikkek iránt. A termelő vállalatokkal együtt­működésben fokozatosan ismét bővül a sütőipari, a tejfeldolgozó és húsipari termékek választéka. A lakosság tüzelőanyaggal való ellátása 1968 július 31-én a múlt év ugyanezen időszakához viszo­nyítva kedvező volt. Bizonyos ne­hézségek merülnek fel a Szlová­kia, főként a közép szlovákiai ke­rület számára történő szállítás te­rén . A kereskedelmi szervezetek ál­tal szenvedett károkat még nem állapították meg teljes egészében, de az eddigi adatok arról tanús­kodnak, hogy nincsen szó különö­sen nagy károkról. Aratás és gabonafelvásárlás A múlt héten valamennyi kerü­letben kielégítően folytak az ara­tási munkák. Szlovákiában egyes magas fekvésű területeken kívül csaknem mindenütt befejeződött az aratás. A múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva körülbelül egy héttel késik az aratás. Az elmúlt napokban fokozódott a komlószedés. A termésnek kb. 50 százalékát takarították be. s fel­tételezik, hogy 10 napon belül be­fejezik ezt a munkát. |ó termés várható kapásnövé­nyekből, a burgonyát azonban bur­gonyapenész veszélyezteti. Gép- és kohóipar A munkába járás fokozatosan konszolidálódik. Nehézségek mu­tatkoznak még mindig a munkába való szállítás terén, főként az éj­szakai órákban. A munkaerkölrs Jó. lelentős javulás ellenére még mindig hiány van kokszolható szénben, és egyes feldolgozó jel­legű üzemekben hiány mutatkozik kohászati anyagokban is. Késedelmes még mindig a vas­úti vagonok átvétele és mozgatá­sa. Egyes vállalatokban export küldemények állnak készen kapi­talista és szocialista országokba, amelyeket a szállítók nem hajlan­dók átvenni. A szállításoktól függő vállala tokban nehéz helyzet kezd kiala kulni. A konszolidációhoz hozzájárul a dolgozók kezdeményezése, akik ké­szek szabad idejükben is dolgozni a kiesések pótlása érdekében. Vegyipar A cseh országrészek fontos vegyipari vállalataiban a terme­lés tervezett voluinenjét augusz­tus utolsó dekádjában 90—90 szá­zalékra teljesítették. Részleges je­lentések szerint normálisan folyt a termelés Szlovákia legjelentő­sebb vállalataiban Is. Komolyabb kiesésekre csak egyes ostravai vállalatokban került sor, mégpe­dig az olyan termelésben, amely a koksz előállításától függ. Az ele­gendő készletekre való tekintetre azonban mindeddig nein érkezett jelentés komolyabb hiányosságok­ról a népgazdaság fontos vegyipa­ri termékekkel való ellátása te­rén. Kevésbé volt kielégítő a hely­zet a beruházási építkezésben. Az építkezésekről eltávozott a kük földi szerelők többsége. Az au­gusztus 26-a utáni héten azonban fokozatosan újra felvették a mun­kát. Előzetes számítások szerint a vegyiparban nem állapítottak meg közvetlen károkat. Kőolajfeldolgozás A kőolaj feldolgozása normális. A Barátság kőolajvezeték állan­dóan üzemelt. Rendszeres volt a Szovjetunióból Agcsernyőn át tar­tályokban történő benzin- és olaj­szállítás is. Az üzemanyag elosztása terén a helyzet jó. Egyes körzetek ellátá­sában zavarokat okoztak a szállí­tási nehézségek. Továbbra is ke­vés a tartálykocsi. Energiaipar A lakosság és a népgazdaság villanyárammai való ellátása az 1968. augusztus 21 ét követő rend­kívüli időben is folyamatos volt. Az áramfogyasztás további növe­kedése várható olyan mértékben, ahogy normalizálódik a többi ága­zat termelése. A villanyművek szénnel való el­látása jó, bár a készletek kiseb­bek a rendesnél. A rendkívüli ese­mények késleltették az energia­ipari berendezések fő javításait. Bányászat A legjobb eredményeket főként a legfontosabb szénkörzetekből, az Ostrava—karvinai és az észak­csehországi körzetből jelentik. Az ostrava-karvinai körzetben az au­gusztusi hiány csupán 70 5 ezer tonna. A hiány csökkentéséhez je­lentősen hozzájárult a szombati rendkívüli műszak, amikor 50,7 ezer tonnát jövcsztettek. Az észak-csehországi körzet folyama­tosan szállít gázt Csehszlovákia és Ausztria számára is. Folytatódnak a szénszállítások Ausztriába és Romániába valamint a koksz szál­lítása Ausztriába, Romániába, Ju­goszláviába, Görögországba és Svédországba. Textil — konfekció A termelés ugyan javult, de még nem éri el a tervezett szintet. Hiány kezd mutatkozni gyapotfo­nalból a gyapjú- és leniparban, a gyapjú- és szövőiparban pedig a gyapjúfonalból. A kiesések pótlására a vállala­tok rendkívüli műszakokat szer­veznek, néhány helyen hosszított műszakokat vezettek be. Cipőipar Valamennyi vállalatban már za vartalanul folyik a termelés és nem kerül sor további késedelem­re. A Szovjetunióba a normális ci­pőszállítás s a jövő évi szerződé­sekről szóló tárgyalások is zavar­talanul folynak. Építőipar Az építőanyag-teremtésben jobb a helyzet, mint az építkezési mun­kák terén. Az építőanyag-terme­lés szakadatlanul folyt. A keletke­zett hiányt a következő időszak­ban pótolni lehet. Rosszabb a helyzet as építőipar szakaszán, főként Prágában, Rrnó­ban, Bratislavában és még né­hány más nagy városban. E váro­sokban gyakorlatilag nem dolgoz tak. A többi városban a munkások ugyan megjelentek az építkezése­ken, de teljesítményük igen gyen­ge volt. Az építkezések munka­erőkkel való ellátása 60—90 száza lékos. Az ipari termelésben az üzemek dolgozóinak 90—95 száza­léka jár munkába. Nehézségek mutatkoznak az építkezések anyagellátásában is. A károk cse­kélyek. Közlekedés A belföldi és külföldi vasúti s a közúti gépkocsi közlekedés normális. Fokozatosan felújulnak a kül­földi járatok is. Bizonyos nehéz ségek mutatkoznak a tehergépko­csiknak az NDK-ba való belépése tekintetében. Prágában a városi közlekedés eddig 0,00 órától 4,00 óráig szüne­tel, egyébként valamennyi járat normálisan közlekedik. Ar utak járhatók, egyes helyeken jelenté­sen megrongálódtak. Folyamatban van a károk konkrét felmérése. Távösszeköttetés A posta már normálisan műkő dik. A városközi távbeszélő össze­köttetés felújult. A belföldi rádióadás nehézségek­kel küszködik. Szeptember 3-án üzemen kívül volt a Ceské Budéjovice-i, a rado­mysli, doborchovi, jihlavai, nyit­rai, a V. Kostolany i, a rimaszom­bati és a kassai adóállomás. Külkereskedelem Augusztus utolsó dekádjára vo­natkozóan a külkereskedelem helyzetéről még nem állnak ren­delkezésre statisztikai adatuk. A Külkereskedelmi Minisztérium most dolgozza ki a negyedik ne­gyedév kiviteli és behozatali táv­latait. A lengyel határon az átkelő he­lyek szeptember 2-tól teljes üzem­ben vannak, de az árubehozatal Lengyelországból csekély. Folya­matosan érkezik szén, burgonya és zöldség. Magyarországgal fel­újult a vasúti teherszállítás. A brnói X. jubileumi nagyvásárt illetően várható, hogy részt vesz­nek rajta mindazon szocialista országok, amelyek bejelentették részvételüket. Iskolaügy 1968. szeptember 2 án a I. és II. ciklusú iskolákban megkezdő­dött az új tanév. A tanítás me­netét az első napokban még be­folyásolja az, hogy a diákok és a tanítók egy része mezei mun­kákon vesz részt, továbbá a gyermekek és a tanítók közleke­dési nehézségek miatt csak foko­zatosan térnek vissza a nyaralás­ból. Az új tanévre biztosítva vannak a tanszerek és a segédeszközök. A főiskolákon is folynak a tan­év október l-ével való megkezdé­sének előkészületei. 1968. IX. 7. 4

Next

/
Thumbnails
Contents