Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-07 / 247. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAUA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. szeptember 7. Szombat # XXI. évfolyam, 247. szám £ Ara 40 fillér A Szlovák Nemzeti Tanács plenáris ülése Napjaink középpontjában: a konszolidáció és a föderáció A Szlovák Nemzeti Tanács tegnap tartotta 20. plenáris ülését. Az ülésen jelen volt a Nemzetgyűlés elnökségének küldöttsége, valamint a Cseh Nemzeti Tanács küldöttsége is, Č e s t mír C í s d f r a l, a CSNT elnökével az élén. A tárgyalást Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke vezette. Elsőnek Cestmir Císáfnak adta át a szót, aki a CSNT nevében üdvözölte a jelenlevőket. „Ez az üdvözletünk — mondotta — nem csupán politikai udvariasság, hanem a cseh nemzetnek Szlovákia lakossága iránti hódolata, amely a legsúlyosabb helyzetben is megállta helyét, és kiállt az egységes, közös Csehszlovák Köztársaság mellett. Bár tudatában vagyunk a helyzet komolyságának, kijelenthetem: nincs semmi okunk, hogy elálljunk hazánk föderatív államjogi elrendezésétől, márcsak azért sem, mert ez pártunk akcióprogramjának egyik legfontosabb feladata. Az a régi megegyezésünk, hogy október 28-án, köztársaságunk megalakulása 50. évfordulója alkalmából hirdetjük ki a föderációról szóló alkotmányerejű törvényt, ma ís érvényes. Az SZNT vei megbeszéltük a közös munka tervét, hogy teljesíthessük nemzeteink és nemzetiségeink közös akaratát. Nem élhetünk vissza a nép bizalmával. Tudatosítjuk, hogy mindannyiunknak úgy kell dolgoznunk, hogy a népnek ne kelljen szégyenkeznie azokért, akiket megafándékozott bizalmával. Az SZNT plénumának napirendjén szerepelt ezután az SZNT 50 új tagjának a megválasztása, s ezzel Szlovákia legfőbb törvényhozó testületének ma 141 tagja van. A továbbiakban a jelenlevők meghallgatták Ondrej Klokoč expozéját az SZNT rövid lejáratú konszolidációs tervéről, majd jóváhagyták az SZNT elnökségének a társadalmi és a gazdasági élet konszolidálására kidolgozott intézkedéseinek javaslatát. A napirend további fontos pontja a csehszlovák föderációról ázóló alkotmányerejű törvény javaslatának a megvitatása volt. A vitabevezetőt František Barbírek, az SZNT alelnöke tartotta. Hangsúlyozta, hogy az SZNT immár harmadszor tárgyal a tövényről, a képviselők azonban csak most kapták kézhez a tövényjavaslat első változatát. Kiemelte a törvény fő elveit: az egység jelentőségét, továbbá azt, hogy a föderációról szóló törvény a két államalkotó nemzet közös akaratából jön létre s azt is, hogy a szocialista demokráciának, valamint a két nemzeti közgazdaság szintézisének el vein alapszik. Ezután Jozef Gajdnšík képviselő az SZNT elnöksége és a CSNT elnöksége tárgyalásainak eredményeit ismertette, majd az ezt követő vitában tíz képviselő kért szót. Elvben valamennyien egytértettek a törvényjavaslat tartalmával, csupán egyes módosításokat javasoltak. Fábry képviselő egyebek kőzött azt kérte, pontosan meg kell határozni az „államalkotó nemzetek" fogalmát, mert nem világos, hozzájuk számítódnak-e a javasolt törvény szerint a nemzetiségek'is. Több más képviselő is kérte, hogy a föderációról szóló törvényben is pontosan rögzítsék a hazánkban élő nemzetiségek jogi helyzetét. Részletes hozzászólása (Folytatás a 2. oldalon) ÜLÉSEZETT A NEMZETGYŰLÉS ELNÖKSÉGE A plénum 13-án kezdi tanácskozását (ČSTK) — Prágában csütörtökön tanácskozott a Nemzetgyűlés elnöksége. Josef Smrkovský, a Nemzetgyűlés elnöke bevezetőjében Ismertette az elnökség tagjaival Ludvík Svoboda köztársasági elnök levelének tartalmát. A köztársasági elnök ebben tudomásukra adta, hogy Josef Pavel minisztert — saját kérelmére — felmentette tisztsége alól és jan Pelnárt nevezte ki új miniszterré, s megbízta a Belügyminisztérium vezetésével, úgyszitén Ota Šík professzort is — saját kérelmére — felmentette miniszterelnök-helyettesi tisztsége alól. A Nemzetgyűlés elnöksége egyetértett azzal, hogy a Nemzeti Frontról szóló törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés elnökségének javaslataként terjeszszék megvitatás és jóváhagyás céljából a Nemzetgyűlés elé. josef Zedniket, a Nemzetgyűlés alelnökét tudósítással bízták meg. A továbbiakban javasolták, hogy a tárgyalások során elhangzott s a javaslatban feldolgozott megjegyzéseket vegyék fontolóra anélkül, hogy lényegében megváltozna a törvényjavaslat politikai tartalma. A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának feladatul adta, hogy a Nemzeti Front Központi Bizottsága felelős funkcionáriusaival és szakértőivel együttműködve tárgyalja meg a törvényjavaslatot és végezze el a végleges módosítást, melyet a Nemzetgyűlés elnökségének legközelebbi ülésén végérvényesen jóváhagynak. A továbbiakban javasolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium az alkotmány módosítására irányuló munkák céljából dolgozza ki az alkotmányos jogszolgáltatással kapcsolatos kérdéseket. A Nemzetgyűlés elnöksége az ülés további részében megtárgyalta a Nemzetgyűlés plenáris ülése biztosítását célzó akciók időrendi harmonogram ját, valamint a szeptember 13-ra összehívandó plenáris ülés programját. Orstágos aktivitással megvalósítható az áprilisi programnyilatkozat Közlemény a kormány üléséről Prágában csütörtökön Oldfich Cernik miniszterelnök vezetésével ülést tartott a kormány. A napirend fő pontja annak a kormánynyilatkozatnak az előkészítése volt, amellyel a következő napokban lép a kormány a Nemzetgyűlés elé. A nyilatkozat, amelyhez a széles körű vitában állást foglaltak a kormány tagjai, tartalmazni fogja a legfontosabb elveket és a kormánynak azokat a feladatait, amelyek a jelenlegi helyzetből, a moszkvai tárgyalások eredményeiből, valamint bel- és külpolitikánk egyéb szükségleteiből adódnak. Ezzel összefüggésben a kormány nagyra értékelte valamennyi polgár egységét, megfontoltságát és azon törekvését, hogy leküzdjék a termelés és a közlekedés ideiglenes fennakadásával keletkezett nehézségeket s csökkentsék azokat a Veszteségeket, amelyeket a külföldi csapatok köztársaságunk területére való bevonulása okozott. A kormány továbbá hangsúlyozta, hogy erre az aktivitásra támaszkodva fokozatosan megvalósítja áprilisi programnyilatkozatának fő célkitűzéseit, vagyis a szocialista társadalom további fejlesztését, ezt a programot népünk spontánul magáévá tette. A kormány Jóváhagyta a távolsági országúthálózat 1975-ig terjedő kiépítésének tervét. A jóváhagyott határozatok alapján folytatódik a Prága—-Brno —

Bratislava autósztráda építése, csatlakozással az E—5-ös nemzetközi országúthoz. Az egyes szakaszokat 1971-től kezdve adják át a forgalomnak, s az egész építést az 1974— 75-ös években kell befejezni. Megkezdődik a Prágából Plzeňbe és Rozvaldovba vezető autósztráda építése, és átadják a forgalomnak a Prága és a Plzeň melletti szakaszokat. Ugyanebben az Időszakban megkezdődik a Bratislava— (Folytatál a 2. oldalon) Az egyenjogúság teszi lehetővé nemzeteink és nemzetiségeink .. i egységét Az SZLKP Központi Bizottságának nyilatkozata a föderációira! kapcsolatban Szlovákia Kommunista Pártja Kiizponti Bizottságának plénuma 1968. szeptember 5-i ülésén az SZLKP rendkívüli kongresszusának határozata alapján foglalkozutt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív államjogi rendezésének javaslatával. A két teslvérnemzet — a csehek és a szlovákok — föderatív államjogi rendezése közös életünk magasabb szintézise, és teljes mértékben megtelel a leghaladóbb, a leghumánusabb és a legdemokratikusabb hagyományoknak, melyeket hosszú évtizedeken át a két nemzet legjobb fiai reprezentáltak. Ma is, a sorsdöntő percekben az egyenjogúságon alapuló közös állam eszméje lelte lehetővé a csehek és a szlovákok, valamint a köztársaságunk területén élő nemzetiségek páratlan egységét. A csehszlovák föderáció törvénybe iktatása mindkét nemzet szániára megnyitja az önrealizálásnak, a kölcsönös kapcsolatok elmélyülésének, és köztársaságunk egészséges alapjai megszilárdításának széles körű lehetőségét. Az SZLKP Központi Bizottsága megállapítja, hogy a föderációval összefüggő alapvető okiratok, amelyeket májustól augusztusig dolgoztak ki, és amelyeket a legfelsőbb párt- és állami szervük is megvitattak, megfelelnek a nemzeteink közötti új közgazdasági, racionális és igazságos nemzeti viszonyok eszméjének. A javaslat kimondja a csehszlovák föderáció létrehozásának alapelveit úgy, hogy ez év október 28-án, a csehszlovák állain fennállásának 50. évfordulóján alkotmányosan is törvénybe iktassák a föderatív államjogi rendezést. Mindent el kell követni azért, hogy az alkotmányos törvényt előkészítő kormánybizottság legkésőbb szeptember végéig előterjessze a törvénycikk szövegét, hogy a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács sokoldalúan megítélhesse és a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése a fenti időpontban az alkotmányos törvényt elfogadhassa. Egyidejűleg javasoljuk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fennállásának 50. évfordulóján hagyják jóvá a hazánkban élő nemzetiségek viszonyát rendező törvénycikket is. Tekintettel arra, hogy a CSKP KB plénuma augusztus 31-i határozatával egy későbbi időpontra halasztotta a CSKP XIV. kongresszusát, az SZLKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a csehszlovák föderáció javaslatát a CSKP KB legközelebbi ülésén vitassák meg. A rendkívül igényes feladatok teljesítése érdekében köztársaságunk bonyolult feltételei között kívánatos, hogy a csehszlovák föderáció alkotmányos törvénye 1969. január 1-én életbe lépjen. A föderatív rendezésre való átmenet megköveteli, hogy mielőbb előkészítsük és megvalósítsuk a szervezési, személyi és anyagi intézkedéseket. Ez a szlovák nemzeti szerveket a nemzeti és az állami élet szakaszán olyan fokozott tevékenységre kötelezi, ami lehetővé teszi, hogy a föderáció hatása már kezdettől meghozza mindkét oldalon a várt eredményeket. Bizalommal fordulunk a szlovákiai és a csehországi kommunistákhoz, hazánk minden népéhez! Államunk föderatív rendezése a cseh és a szlovák nemzet állami egységének magasabb típusa. Kifejezésre juttatja a szlovák nemzet hosszú éveken át nem teljesült vágyait, valamint a cseh és a szlovák kommunisták, a nemzetek és nemzetiségek január utáni demokratizációs és szocialista törekvéseit. Ezzel megvalósul a párt akcióprogramjában foglalt nagy feladat, ez erősíti meg a két nemzet együvé tartozásának érzését, melyet az utóbbi hetek legnehezebb pillanatai is igazoltak. Ezért kövessünk elf< mindent, hogy a csehszlovák föderáció meghozza az egész népünk által remélt igazságos és szocialista életet. Maradjunk hűek önmagunkhoz, népünkhöz, hazánkhoz Az SZLKP Központi Bizottságának állásfoglalása a jelenlegi politikai helyzethez Az SZLKP Központi Bizottságának 1968. szeptember 5-i plenáris ülése abból a tényből indul ki, hogy az utóbbi két hétben a bonyolult nemzetközi viszonyok közepette elmélyült a párt és a nemzet egysége, a cse'.iek és szlovákok, valamint a köztársaságban élő nemzetiségek kiállták az állami egység tftzprőbáját. Nemzeteink és nemzetiségeink a szocialista táborban bekövetkezett mély belső válság ellenére is hűek maradtak a szocializmushoz. Ez a politikai tapasztalat a január utáni szocialista demokratikus fejlődés elveit igazolja. Előtérbe kerültek a párt, a nemzet és az állam életének inind nemzetközi, mind hazai életének alapvető kérdései. A nehéz napokban sem kerUlt sor tömeges antiszocialista és kommunistaellenes megnyilvánulásokra. Az SZLKP KB szerint ez a tény bizonyítja, hogy a párt akcióprogramjában meghatározott út, a szocializmushoz, a szocialista demokráciához vezető, a humanizmus és internacionalizmus elvein alapuló út, megnyerte népünk döntő többségének támogatását. Az, hogy államunk és pártunk vezető tényezői hűek maradtak ehhez az úthoz, egyesítette népünket az állam vezető ereje, a kommunista párt körül. Az SZLKP KB a gyakorlati irányvonal kidolgozásánál továbbra is ezekből az alapvető tényekből indul ki. Ezzel kapcsolatban az SZLKP KB nagyra értékeli nemcsak a párttagok igyekezetét és magatartását, hanem az összes dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiek és az ifjúság — törekvéseit és állásfoglalását is. Köszönetet mond azért a bizalomért és hűségért, amely államunk és pártunk Moszkvában tanácskozó vezetői iránt nyilvánult meg és azért, hogy népünk megértést tanúsított e tanácskozások eredményeinek gyakorlati megvalósításával szemben. Az SZLKP Központi Bizottsága e tanácskozások tartalmát megismervén, teljes szolidaritást vállal államunk és pártunk legmagasabb képviselőivel. A megállapodás következetes megvalósítását tartja a bonyolult helyzetből kivezető reális útnak, amely életünk normalizálásához, államunk belső és nemzetközi viszonyainak rendezéséhez vezet. E tényekből kiindulva az SZLKP Központi Bizottsága megvitatta és realizálásra javasolta a csehek és szlovákok kapcsolatait rendező föderatív államjogi javaslatot. E javaslat beterjesztését ebben a pillanatban az élet normalizálására, a köztársaság megerősítésére, a CSKP akcióprogramja demokratikus alapelveinek megvalósítására vezető lépésnek tekinti. Meggyőződésünk, hogy 1968. október 28-án reálisan Jóváhagyható a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderalizálását, valamint a kisebbségek helyzetét szabályozó törvény. Meggyőződésünk, hogy {Folytatfii a 2. oldalon)