Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-06 / 246. szám, péntek

jelentik HHBHHHHMBHHM Bányásznap előtt Rozsnyőbányán DUBČEK-MUSZAK 430 000 KORONA HŰSÉGPÓTLÉK KIHALT A KÖRNYÉK LÁTSZÓLAG Rozsnyóbányán a munka nagy része nem fent, hanemJetít a föld gyomrában folyik. Fokozatosabb Tempóban, mint bármikor az év folyamán. Ennek a nagy igyekezetnek, a bányászbecsület megnyilvánulásának most több oka is van. Először ts be kellett hoznt a nem saját hibájukból bekövetkezett jl napi teljesítménynek megfelelő) lemaradást. Továbbá a bányászok bizonyítani akarják, hogy a bányásznap alkalmából kiosztásra kerülő 434 000 korona hűségjutalom és a prémium nem illetéktelen kezekbe kerül. S végül, de nem utolsósorban, idejében elkezdték annak a vállalásnak a teljesítését, amelyet a szokásos bányásznapi vállalásokon kívül a köztársaság megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére tettek. Jem kicsiségről van szó. Főként, ha azt is figyelemvesszük, hogy a bányászok termelési terve egyétíit is sokat követel a föld alatt dolgozóktól, lem csodálkozunk azon, hogy az egyik fiatalember ínyen akasztja helyére azt a falitáblát, amelyen ehéz százezrek sorakoznak. A bánya dolgozói válák, hogy félmillió koronával növelik a teljes terlést, háromszázezer koronával fokozzák a bevételeés kétszázezer koronával csökkentik a kiadásokat. Vállalásukban a munkabalesetek csökkentése és az exportterv hiánytalan teljesítése is szerepel. Csodálnivaló a rozsnyói bányászok helytállása. A nehéz napokban a folyamatos munkát csupán a közlekedési zavarok akadályozták. Azóta nemcsak behozták a lemaradást, hanem a Dubček-mííszak eredményeképpen már a korábban említett vállalásból is törlesztettek valamit. Csupán a termelésből 865-en vettek részt a Dubőek-műszakban, de dolgozott a bánya többi alkalmazottja is. Érthető, há Kocsis József igazgató, Kuruc István pártelnök és a többi vezető dolgozó a legnagyobb elismeréssel beszél a bánya dolgozóinak helytállásáról. Kuruc elvtárs nem felejtette el megemlíteni, hogy azokban a nehéz napokban két fiatal jelentkezett a pártba. A tanonciskolában szintén folyamatban van néhány fiatal felvételi kérvényének intézése. A rozsnyói bányákban az élet folyik a maga megszokott ütemében. Olyannyira simán, hogy a bánya vezetői nem is heszélnek konszolidálódásról. Igaz, időközben többször találkozott gyűléseken a vezetőség a dolgozókkal. Ogy látszik, hogy a helyes informálásnak meg is volt a hatása. Így a bánya valamennyi dolgozója jogosan ünnepelheti emelt fővel az idei bányásznapot. (haraszti) összefogtak — rendet teremtettek A Tőketerebesl Járási Nemzeti Bizottság kepviselői rendkívüli plenáris ülésén értékelték az 1968 augusztust események után bekövetkezett helyzetet. Felhívással fordultak a járás dolgozóihoz, levelet intéztek ludvík Svoboda köztársasági elnökhöz és Alexander Dubček elvtárshoz, a CSKP KB első titkárához. i Járás politikai és közéleti ve5i kezdettől fogva nagy erőfeéseket- tettek a közrend, a bizság és a zavartalan közellátás lett úton TERVEIK SZERINT tok előtti hosszú sorok jelenék. , város képe azért megválto:: feliratok, plakátok jelentek g a falakon. De ezek már mind intek z elkövetkező feladatokról a yi pártszervezetek tagsági és Ivános gyűléseken tárgyaltak, lyadónak a párt és az állami rvek utasításait, továbbá saját ióprogramjukat tekintik. Jelenmindent elkövetnek annak érében, hogy még ebben a hóiban — az eredeti terv szerint megkezdhessék az új polikliniépítését. Folytatják az utak jaisát is. A lakásépítésben mutozó kisebb lemaradást az eletkező hónapokban be akarják :ni. iinden azt bizonyítja, hogy a kányiak a megkezdett úton haliak. Azon az úton, melyet samaguk választottak. (fiilöpj biztosítása érdekében. A járási nemzeti bizottság tanácsa már augusztus 21-én éjfél után két. órakor összeült és ettől kezdve naponta tárgyalt, és a kialakult helyzetnek megfelelően igyekezett tájékoztatni a járás lakosságát a legszükségesebb tennivalókról. A tanács tagjai naponta kétszer is felhívást intéztek a város lakosságához, továbbá részt vettek a falvakon összehívott nemzeti bizottsági üléseken. Habár egyszerű, sokszorosított formában, de biztosították a járási újság megjelenését. A lakosság zöme általában megértéssel fogadta az intézkedéseket s a felhívásnak eleget téve, ezekben a kritikus napokban is teljesítette munkafeladatait. A közellátás terén nem mutatkoztak jelentősebb hiányosságok, s az élelmiszer-ellátás biztosítottnak mondható. Ezen igyekezet ellenére akadtak a járásban olyanok, akik az általánostól eltérő véleménnyel vannak, éppen ezért a Járás vezetői a falusi pártszervezetek és a nemzeti bizottságok felelős személyei közvetítésével biztosítják azt, hogy a lakosság tárgyilagos felvilágosítást kapjon a jelenlegi helyzetről. Sajnos, akadnak olyanok Is — a Járáson kívül élő egyének —, akik egyszeri látogatásuk alkalmával szerzett, gyakran légből kapott feltételezett híresztelések alapján alkotnak véleményt a járásban uralkodó helyzetről, ezt tovább adják anélkül, hogy erről előbb az illetékes felelős személyekkel tárgyaltak vagy konzultáltak volna. A járási vezetők körében például nagy felháborodást keltett a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság napilapjában tegnap taiegjelent „Ki cselekszik úgy, mint koilaboráns" Írás. A cikk írója Andrej Medovník (valószínűleg fedőnév) észrevételeiről, a járásban szerzett tapasztalatairól szintén nem tárgyalt a járás vezetőivel. Ha valóban ilyen körülmények között látott napvilágot ez a cikk, jogos a felháborodás, és semmi esetre sem hat serkentően azokra, akik teljes felelősséget éreznek a járásban a rend és a konszolidálódás biztosításáért. (kulik) Cig,a<zóág,at &zetetnénfí tudni z országjáró ember 'lodában ébred. Varga mérrel, a nyitrai Zoszálló portásával htáakarok a mindennapi megszokott kérdéseibeszélgetni, ma minrendhagyó, minden catlan, és ez határozza l a beszélgetésünk almát ts. - Mi bizonyítottuk, y kitartunk a Varsót •ződés mellett, ezért t értjük, mit akarnak fegyveres alakulatok únkban. De azért azt em, ha segítjük Svoa és Dubček elvtárakkor remélhetjük, y — ha nem ts azon— mégis kitisztul a cör. gy pillantást vetek a orra, ahol már rozsdás színeket kever pallettáján a fák között csavargó ősz és indulok a 2500 lakosú Nagycétény felé. Borbély Vince, a helyi nemzeti bizottság elnöke tanácstalanul húzza fel a vállát: — Mit lehet erről beszélni? Nem értjük az egészet. Márpedig amit a dolgozó nép nem ért, azt nem ts helyeselheti. Nálunk rend volt, jólét volt, mindenki elégedett volt, és telt bizalommal. Lehet, hogy csekélység, de számunkra például igen fontos, hogy a faluban már senki nem kap négyszáz koronánál kevesebb nyugdíjat. Amikor a fegyveres erők bevonultak, lazult a munkafegyelem, az emberek az első három-négy napon nem mertek munkába menni, de előfordult a rendzavarás is. Például betörték a helyt nemzeti bizottság három ablakát, botrányos felenetek tanúi voltunk az élelmiszerüzlet előtt, ahol az emberek egymás kezéből tépték ki az árucikkeket. Hozzánk magyar katonák jöttek, és megmondtuk nekik, hogy a csehszlovákiai magyarok szeretettel fogadják a magyarországi vendégeket, de csak akkor, ha nem tankkal jönnek látogatóba. — A rend nálunk helyreállt, nem maradtunk el semmivel, az emberek már ismét fegyelmezetten és áldozatkészen dolgoznak, mert tudják, hogy ezt követeli a Jelen, erre van legnagyobb szüksége hazánknak, ezt kért tőlünk Svoboda és Dubček elvtárs. — Az Idegen katonaság Jelenléte ellen tiltakozunk, szeretnénk tudni, mikor vonulnak ki Csehszlovákiából. Véleményünk szerint nagy baj az, hogy a nép nem ismert a valóságot. A nép pedig az igazat akarja tudni, mert a szépítés, az álcázás a múlté és mi ragaszkodunk ahhoz a nyíltsághoz és őszinteséghez. amelynek légkörét pártunk januári plénuma teremtette meg. (fi) áz SZLKP KB elnökségének és titkárságának tagjai KOLOMAN BOĎA elvtárs 1927. április 4-én született a losonci járási Horná Strehován. Tanítócsaládból származik. A brnói Állatorvosi Főiskolán végezte tanulmányait, majd ugyanott asszisztensként működött. Később a kassai Mezőgazdasági-Állatorvosi Főiskolára került, ahol pedagógiai tevékenységén kívül a prodékán és a prorektor funkcióját is betöltötte. 1955—1958-ban a moszkvai Állatorvosi Akadémián elvégezte a tudományos aspirantúrát. 1963-ban mezőgazdasági megbízottá, majd mezőgazdasági és élelmezésügyi megbízottá nevezték ki. 1963-ban megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjévé és az SZNT Elnökségének tagjává. Koloman Boďa elvtársat aktív munkája elismeréseként, amelyet 1947 óta végzett a párt alapszervezeteiben, járási és kerületi szerveiben, 1958— 1962-ben az SZLKP Központi Bizottságának póttagjává, és 1962 —1966-ban a CSKP Központi Bizottságának póttagjává választották. 1966 és 1968 között a CSKP KB tagja, az SZLKP Központi Bizottságának tagja és az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja volt. 1968 augusztusában az SZLKP rendkívüli kongresszuson a Központi Bizottság tagjává és a:-. SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagjává választották. A Csehszlovák Tudományos Akadémia és ,a Szlovák Tudományos Akadémia levelező la;?ja. STANISLAV LUPTAK mér- |JÄ ' « no k 1925. november -i- M * a Žiar nad Hronom i jái • . ^jfife'- 1 ban fekvő HodrnSa község i|BB ben munkáscsalád gyerme- f) ~'W keként született. Érettségi * ||i| <,* után a Brnói Agráragyete- p men, majd 1950—1953-ig a W • Äsw** % Leningrádi Erdészeti Akadi- ^^^ mián folytatta s ott fejezte f*^ ;

; Š be tanulmányait. ľ!' ') b, i V . . « a zvolení Bučina nemzeti w^jlPl^ vállalat alkalmazásába lé- |S|||| pett. Először tervezőkónt JKBF^ •••Mm 9HR dolgozott, később a Zvolen) JKKMf^^ŠmW mm Fűrésztelep vezetője volt és j*gg|Íf| 1954 óta vállalati igazgató I Érdemes tevékenységet fej- •• |||||§fpF ' • | tett ki az SZLKP üzemi szer Í w ; . Jf vezetében és később Banská Bystricán a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság tagja, majd az SZLKP zvoleni járási bizottsága plénumának s irodájának tagja volt. Az 1959—1962 években Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttagjaként tevékenykedett, és 1966 óta az SZLKP KB tagja. Az SZLKP ez év augusztusában megtartott rendkívüli kongresszusán megválasztották az SZLKP KB elnökségének tagjává. LADISLAV ABRAHÁM 1922. május 30-án született Vihnyén, a garamszentke reszti járásban. A polgári iskola elvégzése után a lakatos szakmát tanulta ki a vihnyei Szlovák öntöde és Gépgyárban. 1940 és 1943 között mint lakatos a zólyombreznói vasgyárban dolgozott. Ojoncideje alatt aktívan részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A felszabadulás után rövid ideig a rendőrségen, 1946 és 1949 között aZ oroszkai cukorgyárban dolgozott. 1946-ban belépett a kommunista pártba. Az SZLKP politikai iskolájának elvégzése után az SZLKP nyitrai kerületi bizottságára került, később pedig, egér szen 1955-ig, az SZLKP Központi Politikai Iskolájában tanított. 1955 és 1958 között az SZKP KB Politikai Főiskoláján tanult Moszkvában. Tanulmányainak befejezése után az SZLKP bratislavai járási bizottságának, később a trencséni járási bizottságának vezető titkára lett. 1968 óta az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára. Az SZLKP ez év augusztusi rendkívüli kongresszusán megválasztották az SZLKP Központi Bizottságának és a Központi Bizottság titkárságának tagjává. JGLIUS TURČEK 1922. november 25-én született Zólyombrezón, a besztercebányai járásban. Az elemi Iskola elvégzése után kitanulta a géplakatosi szakmát. Előbb a zólyombrezói vasgyárban, majd Vágtölgyesen dolgozolt. 1944-ben lépett be a kommunista pártba. Aktívan részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A felszabadulás ,után politikai munkát fejtett ki, főképp az ifjúság körében. 1949-ben, az SZLKP KB Politikai Iskolájának elvégzése után a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságán, majd 1951 és 1957 között az Ifjúsági Gát építésén dolgozott Púchovban, mint technikus. 1957 és 1962 között a Cseh Műszaki Főiskola gépészmérnöki karán tanult Prágában. Tanulmányainak befejezése után az SZLKP járási bizottságának vezető titkára lett Pőstyénben, majd később Trencsénben. Az SZLKP ez év augusztusi rendkívüli kongreszszusán megválasztották az SZLKP Központi Bizottságának, elnökségének, titkárságának tagjává és az SZLKP' KB titkárává.