Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-30 / 270. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. szeptember 30. Hétfő # XXI. évfolyam, 270. szám # Ara 40 fillér Demokratikus módon oldjuk meg helyzetét Gustáv Husák elvtárs televíziós beszéde Lapunk tegnapi számában röviden közöltük Gustáv Husák elvtárs szombat estt televíziós beszédét. Az alábbiakban ezt a beszédet részletesebben ismertetjük: Tisztelt Barátaim! Egy hónap telt el azóta, hogy a csehszlovák küldöttség visszatért Moszkvából, ahol Svoboda elnök elvtárs kezdeményezésére államunk képviselői a nehéz helyzet megoldásáról tárgyaltak. Elmúlt egy hónap Szlovákia Kommunista Pártjának rendkívüli kongresszusa óta, ahol azokat a határozatokat, amelyeket államunk politikai vezetősége Moszkvában elfogadott nyilvánosságra hozW.Természetesen akadtak olyan egyének, akik nem értették meg álláspontunkat, egyesek pedig nem értettek egyet az elért megoldással. Ma, egy hónap elteltével úgy vélem, mindnyájan elmondhatjuk, hogy az a kivezető út, amelyet államunk vezetői és a kommunista párt vezetősége kiválasztott és amelyet közvéleményünk elé terjesztett, mindenkinél támogatásra talált mint a súlyos helyzetből kivezető egyetlen helyes út. Életünk úgynevezett normalizálása során szintén egy hónap telt el. A gyárakban szorgalmasan dolgoznak a munkások, a mérnökök, igyekeznek behozni a termelésben keletkezett veszteséget, lemaradást. Földműveseink gondoskodnak lakosságunk ellátásáról. Az értelmiségi dolgozók is tevékenykednek és igyekeznek megoldani a munkahelyeiken felmerülő problémákat. A tanulóifjúság szeptember elején normálisan megkezdte az iskolák látogatását. A főiskolákon is megújult a rendszeres munka. A sport terén is visszatértünk a normális élethez. Köszönet illeti mindazokat, akik becsületes munkájukkal és politikai állásfoglalásukkal hozzájárultak a nyugalom, a normális mindennapi élet helyreállításához. A legutóbbi hónap folyamán sok levelet kaptam. E sok levél visszhang volt beszédeimre, politikai állásfoglalásomra. Számos pozitív, egyetértő levél érkezett. Természetesen voltak bíráló és negatív hangok is. Aki közéleti tevékenységre adja a fejét és felelősségteljesen akarja funkcióját betölteni, nemcsak támogatásra és barátokra, hanem bírálókra is számíthat, akik ellentétes, sőt ellenséges álláspontot foglalnak el vele szemben. Számos meghívás érkezett az üzemektől, a szervezetektől és az ember sajnálja, sőt néha szégyenli. is, hogy nem tehet minden meghívásnak eleget, nemcsak azért, hogy mondjon valamit a dolgozóknak, hanem főképp azért, hogy meghallgassa véleményüket, hogy azután helyesen folytathassa munkáját. Mai beszédemben szeretnék válaszolni ezekre a levelekre és rátérni azokra a kérdésekre, amelyek a közvéleményben felmerültek és amelyekben számosan nem látnak tisztán. A normális életet elősegítő nagy konszolidációs folyamat során az emberek között számos álhír, koholmány, sőt pánikszerű híresztelés is közszájon forog. Egyes hírterjesztők megbízható, forrásra hivatkoznak. Ez egyáltalán nem segíti elő a nyugalmas légkör megteremtését. Talán nem is tűnt fel sokaknak a következő tény: milyen sok szó esett a tömeges letartóztatásokról! Sok embert elfogott a félelem, nem éjszakázott otthon, vagy pedig a határon túlra menekültek, mivel nem találták nyugalmukat. Azt hiszem, eléggé ismert tény az, hogy amióta .visszatértünk a moszkvai tárgyalásokról, nálunk Csehszlovákiában politikai nézetéért vagy politikai tevékenységéért egyetlen személyt sem tartóztattak le. Olyan súlyos időkben, mint amilyenekben éltünk és ma is élünk, ez bizony nem csekély dolog. És mégis, amint látom, a pánik terjed és az emberek — egyesek határainkon kívül — izgalomban és félelemben élnek, mintha nálunk az emberekkel valami rossz történne. És ha visszatérnek, akkor nyílik tágra a szemük a meglepetéstől, hogyan is ijedhettek meg ennyire. A pánikot természetesen a nyugati adóállomások is igyekeznek terjeszteni. A cseh és a szlovák közvélemény elé most terjesztették az államunk föderatív rendezésére vonatkozó álláspontot. Nyilvános vita indul meg az ezzel kapcsolatos kérdésekről. A szlovák nemzet számára ez történelmi pillanat, mivel a csehszlovák állam fennállásának 50 éve után a szlovák nemzet mint egység, most válik első ízben államunkban egyenjogú partnerré. Ez rendkívül jelentős tény, olyan megoldásban, amelyben a cseh nemzet sem veszít semmit. Mindkét nemzet mint lakosságunk fő része lehetőséget kap az érvényesüléshez, mégpedig az eddiginél sokkal szorosabb baráti és testvéri együttműködésben. Egyúttal meg akarjuk oldani a nemzeti kisebbségekhez fűződő kapcsolatainkat is. Van magyar, ukrán, lengyel ós német kisebbségünk. Demokratikus módon akarjuk megoldani más ajkú polgártársaink helyzetét államunk föderatív rendezésén belül. Közvéleményünk rövidesen kézhez kapja a csehszlovákiai nemzetiségi kisebbség helyzetéről szóló alkotmánytörvény javaslatát megítélés végett. Ezt ugyancsak rendkívül fontos konszolidációs tényezőnek tekintem, hogy nemcsak a csehek és a szlovákok, hanem többi polgártársaink is ezt az államot, Csehszlovákiát, saját hazájuknak, saját otthonuknak tekintsék, vagyis olyan államnak, amely lehetőséget nyújt nekik, hogy érvényesülhessenek mint a nemzet vagy a nemzetiségi kisebbség tagjai. Felmerült az a kérdés is, mi lesz a demokratizálással, vajon folytatjuk-e a demokratizálási folyamatot. Államunk politikai vezetősége és természetesen Szlovákia Kommunista Pártjának vezetősége is a szocialista demokrácia elmélyítését politikánk egyik elvi kérdésének tekinti. Felelősségteljesen kijelentem, hogy senki sem követelhet tőlünk és nem követeli most sem, Moszkvában sem, hogy a szocialista demokrácia egészséges gondolatait elvessük. Nem akarunk visszatérni a január előtti időszakba. Ki akarjuk küszöbölni a hibákat, a fogyatékosságokat, a túlkapásokat, amelyek a múltban előfordultak. Természetesen a mai kor megköveteli, hogy számos kérdéshez fegyelmezettebben fogjunk hozzá. Napjaink sokkal nagyobb önfegyelmet követelnek meg, hogy a jelenlegi helyzetből, a válságos időkből kikerüljünk. Kívánatos, hogy bíráló szemmel nézzük a január utáni fejleményeket is. Látnunk kell, hogy mi volt a helyes, mi felelt meg szándékainknak, mi támogatta nemzeteink fejlődését, a szocialista társadalom kibontakozását, de egyúttal látnunk kell azt is, mi volt káros, mi volt helytelen a munkánkban, mi képezett akadályt és mi volt az, amely bizonyos mértékben hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok megbontásához az egyenetlenségekhez és a bonyodalmakhoz. Sok szó esik a szövetséges haderők köztársaságunk területén való tartózkodásáról. Egyesek e kérdéssel kapcsolatban teljesen helytelen álláspontot foglalnak el. Vannak olyan egyének, akik azt állítják, hogy ha a szövetséges katonaság eltávozik területünkről, akkor minden rendbe jön és szó lehet a normalizálásról. Ki kell jelentenem, hogy ez égy kissé naiv elképzelés. Nemcsak azért naiv, mert erről mi egyedül nem döntünk, hanem azért is, mert nem reális. Államunk vezetősége, a kormány e kérdésről már tárgyal, és kijelenthetem, megvan annak a reális reménye, hogy e katonaság túlnyomó része hazánk területéről eltávozik. Intézkedéseket kellett foganatosítanunk a tömegtájékoztatási eszközök: a sajtó, a rádió és a televízió terén. Részben azért, mert ezt a szövetséges államok követelték, de azért is, mert pártunk és államunk vezetősége augusztus előtt nem értett egyet azokkal a kilengésekkel, amelyek e téren felmerültek. Jól tudjuk, hogy a hírközlési szerveknél sok becsületes ember dolgozott és dolgozik, akik támogatták pártunk és kormányunk vezetőségét. Azonban azt is tudjuk, hogy sok felelőtlenség, helytelenség is történt, amely kárt okozott nekünk a szövetségeseinkhez fűződő kapcsolatok terén és egyúttal akadályozta saját belső fejlődésünket is. Ma tehát a hírközlési dolgozókra sokkal felelősségteljesebb munka vár. Nálunk idehaza és természetesen külföldön is šok találgatás folyik az államunk vezetőségében uralkodó ellentétekről, és találgatják, ki kinek a helyére pályázik, kit menesztenek és ki marad a helyén. Kl* kell jelentenem, hogy ennek a mendamondának nincsen semmi alapja. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy a párt vagy az állam vezetőségében részletkérdésekben nincsenek nézeteltérések és hogy teljes véleményazonosság uralkodik. Hiszen augusztus után hazánkban új helyzet állt elő, amelyből kivezető utakat kell találnunk és ' igyekszünk is megtalálni a legjobb megoldást. Még egyszer köszönetet mondok mindazoknak, akik a nehéz és komoly munka hónapjában segítséget nyújtottak, együttműködtek és bizalommal voltak irántunk és akik továbbra is hajlandók támogatni bennünket. Elutazott ENSZ-küldöttségünk (CSTK) — Václav Pleskot ügyvezető külügyminiszter, Csehszlovákia ENSZ-küldőttségének vezetője tegnap Párizson át New Yorkba utazott az Egyesült Nemzetek Szervezető közgyűlésének 23. ülésszakára. A küldöttség további tagjai: Ján BuSnlak, a külügyminiszter helyettese, Pavel Rapoš, a Nemzetgyűlés képviselője, dr. Zdenék Cerník, Csehszlovákia állandó ENSZ-küldöttségének vezetője és Vratlslav Péchota nagykövet, a külügyminiszté-i rium főosztályvezetője. ÜLÉSEZETT AZ SZNT LEGISLATÍV BIZOTTSÁGA (CSTK) — A Szlovák Nemzeti Tanácsnak, az államjogi rendezés legislatív javaslatainak előkészítésével megbízott bizottsága, a bizottság elnökének, Jozef Krížnek, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének vezetésével megtárgyalta a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény javaslatát, amelyet a kormány szakbizottsága szeptember 26-án készített elő. A bizottságnak a javaslat alapos elemzése során a figyelme főképp arra irányult, hogy öszszehasonlítsa a Szlovák Nemzeti Tanács szerveinek javaslatait, a saját javaslataival. Megállapította, hogy a fontosabb kérdések egész sorában teljes az azonosság. Másrészt viszont nem tartja indokoltnak azokat az egyes javaslatokat, amelyek bizonyos szakaszok kibővítését célozzák a föderáció és a nemzeti szervek közös hatáskörében. A bizottság azt indítványozza, hogy a szövetségi minisztériumok megszervezését csupán az alkotmánytörvény alapján valósítsák meg. A bizottság azt javasolja a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének, amely október 2-án Brnóban összeül a Cseh Nemzeti Tanács elnökségével, tárgyalja meg a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény javaslatát, és készítse elő a mindkét nemzeti tanács — még e hét folyamán sorra kerülő — plenáris ülése elé terjesztendő közös álláspontot. Ötnapos munkahét a vasúton (CSTK) — A vasutasok szombattól kezdve áttértek az ötnapos munkahétre. „Első ízben fordul elő, hogy lépést tartunk népgazdaságunk többi ipari ágazatával. Eddig minden hasonló rendkívüli előnyös intézkedést a közlekedésben késlekedve vezettek be, azzal az indokolással, hogy az úgynevezett „terciális szférába tartozunk" — mondotta Matéj Tichý mérnök, a közlekedésügyi miniszter helyettese. Á személy- és teherforgalom feladatainak teljesítése céljából a vasutasok az ötnapos munkahét bevezetése ellenére is kénytelenek lesznek ideiglenesen túlórákban dolgozni, mivel csupán a 42 órás munkahét bevezetése mintegy 13 000 további vasúti alkalmazott felvételét teszi szükségessé. Bár az alkalmazottak toborzása során vonzó hatást fejthetnének ki az idén bevezetett szociális intézkedések, amelyeket a vasútnál sok tekintetben lényegesen előnyösebben vezették be mint ezelőtt, mégis ez ideig mindössze 4000 személyt sikerült csak a vasút számára megnyerni. A múlt évben a vasúti alkalmazottak ösz? szesen 18 millió túlórát dolgoztak le. „Az ötnapos munkahetet egy? ségesen vezetjük be és egyszerre. Minden egyes vállalatnak azonban saját ügye, hogyan készíti elő az új rendszerre való átmenet feltételeit, ennek során azonban a minisztérium által kiadott irányelvekből kell kiindulnia" — jegyezts meg T. Tichý mérnök. öt vállalat, a Csehszlovák Államvasutak plzeni és Öeská Lípa-i műhelyei, a vasútak villamosítását végző prágai üzem, a Praha-Bubny vasútállomás, továbbá a prágai étkező- és hálókocsi üzem az egész reszortban továbbra is egyedüli kivételt képeznek, amelyek szeptember 29-én nem tértek még át a rövidített munkahét bevezetésére. Ennek megvalósításé' ra valószínűleg csak 1969. január 1-én térnek át. Jó munka — kellő elismerés A bratislavai Z i a t o k o v helyi gazdálkodási üzem mintegy négy éve kezdte el a jelvények és plakettek gyártását. Ezalatt a neve nemcsak idehaza, hanem külföldön is ismertté vált. Készítményei nagy mennyiségben Nyugat-Németországba, Ausztriába is eljutottak. Az üzem munkájával kapcsolatban feltett kérdéseinkre Ladislav Mišik igazgató adott választ. • Mondana valamit az eddigi munkájukról? — Az elmúlt négy év alatt rengeteg jelvényt, plakettet stb. készítettünk. Havonta mintegy 130 000 jelvény hagyja el üzemünket. Legújabban a sportklubok részére mandzsettagombot ls készítünk. Üzemünknek jelenleg 150 alkalmazottja van, de így is csak két-három hónapos határidőre vehetünk fel rendeléseket. • Hallottuk, nagy sikert arattak a Dubček-jelvénnyel? — Igen. Ez ideig mintegy 120 000-et készítettünk belőle, s további, mintegy 100 000-re van megrendelésünk. Naponta — az ország különböző részéből — száz levelet is kapunk, amelyekben a jelvény küldését sürgetik. Ugyanis az üzemek a jelvényt a Dubőek-műszak résztvevői között osztják szét. A bratislavai Postai hírlapszolgálat is a minap 30 000 darabot rendelt belőle. Annak ellenére, hogy dolgozóink szabad szombatjaikon Dubcek-műszakban dolgoznak, mégsem tudjuk a keresletet kielégíteni. Számításunk szerint legalább negyedmilliót kell még e jelvényből készítenünk. • Milyen újdonság készítését tervezik a közeljövőben? — Hamarosan megkezdjük a köztársasági elnököt ábrázoló jelvény gyártását. A föderáció kihirdetése alkalmából szlovák felségjelet akarunk forgalomba hozni. Jelenleg a várakat ábrázoló jelvénykollekció befejezésén dolgozunk. Ezek mellett bármely üzem, város sportvagy egyéb szervezet megrendelésének eleget teszünk. Jelvényből 1000, plakettből pedig 20 darab a legkisebb megrendelés. -njA termőföld javítása és védelme érdekében Új törvény van készülőben Miroslav Svoboda mérnök, a mezőgazdasági miniszter helyettese sajtóértekezleten beszélt a föld termékenyebbé tételéről. A nyilvántartott adatok szerint több mint 900 ezer hektár vár lecsapoiásra. Ezzel szemben legalább 1 millió 500 ezer hektárnak van szüksége a mesterséges öntözésre. Nagy kár, hogy a köztársaság 7 millió hektárnyi mezőgazdasági területének egyharmadát a termékeny talaj ellenére sem használják fel növénytermesztésre. A legsürgősebb teendő, mely egyben a legkifizetődőbb is, a rétek rekultiválása és a folyók szabályozása . A Mezőgazdasági Minisztérium a helyzet javulása érdekében a termőföld védelmét biztosító ú| törvényjavaslaton dolgozik, mely szerint a mezőgazdaságból kivont földeket kivétel nélkül mindenkinek meg kellene fizetnie. A javaslat további újdonságát a mezőgazdasági üzemek anyagi ösztönzése jelentené meliorációs berendezések építésére és felhasználására. A földek termékennyé tételét állami alap is biztosítani fogja. Jelenleg a legégetőbb probléma a mütrágyahiány, mert vegyi üzemeink kb. 22 ezer tonna nitrogénes és 12 ezer tonna foszfortartalmú műtrágyával maradtak adósai a mezőgazdaságnak Ez a hiány csak importált műtrágyával lesz pótolható. —km— r -J <T5>