Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-27 / 267. szám, péntek

A Cseh Kommunista Párt megalakulása előtt Hazánk szövetségi államjog! elrendezése nemcsak a közigazgatásban, hanem az egyes tömegszervezetek életében, és fontos kiindulópontot jelent. A párt szerkezeti felépítésének is szükségszerűen igazodnia kell az új államjogi viszonyokhoz. A CSKP KB legutóbbi plenáris ülésén már foglalkoztak is a kommunista párt cseh- és morvaországi területi szervezetének előkészítésével. A cseh kerületek képviselőiből különbizottság alakult, amely már megvitatta a Cseh Kommunista Párt (még csak ideiglenes elnevezés) szerkezeti felépítésével, valamint a Cseh Kommunista Párt Központi Bizottságának megalakulásával kapcsolatos legelső tennivalókat. Prágában úgy tudják, hogy a Cseh Kommunista Párt alakuló kongresszusát még október 28-a előtt, tehát a köztársaság szövetségi államjogi elrendezésének a parlamentben való jóváhagyását megelőzően tartanák meg. Ez azt jelentené, hogy a csehországi és a morvaországi kommunisták legfelsőbb szerve még a jóváhagyás előtt véleményt mondana a föderációs tervezetről. A legfelsőbb cseh pártszervek megválasztásán kívül a kongresszus megvitatná a Cseh Nemzeti Tanácsnak a szövetségi államjogi elrendezésre vonatkozó álláspontját. A Cseh Kommunista Párt létrehozásával kapcsolatban olyan vélemények is elhangzottak, hogy a párt föderalizálásával túlságosan is előtérbe lép a nemzeti kérdés. Ez az aggodalom azonban alaptalan, mert pártunk tudatosan kl akarja kerülni ezt a véleményt. A párt mindkét alkotóeleme — a szlovákiai és a csehországi egyaránt — szerves részét fogja képezni az egységes Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Az új pártstrukturán belül mindkét nemzet kommunista pártja kellő jogkörrel fog rendelkezni a nemzeti ügyek intézése terén. Ki-ki a maga területén. De e széles körű autonómia mellett —, internacionalista alapokon, — az egész ország politikájáért felelős CSKP-hoz tartoznak majd. Ebből az is kitűnik, hogy a két párt programja a CSKP alapvető politikai koncepciójából indul ki. És ez a politikai koncepció, amelynek kifejezője a párt akcióprogramja is — nem áll ellentétben sem Csehszlovákia lakossága, sem pedig a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom érdekeivel. Ism/ K

elet-Szlovákia egyik legnagyobb, kiváló éghajlati viszonyokkal rendelkező szőlőtermő vidéke a Vihorlát alatt, a „Napfénypart" víztároló délkeleti részén terül el, a Szobránci Állami Gazdaság gondozásában. Jelenleg 245 hektárnyi szőlészettel rendelkezik ez a gazdaság, amelynek területét a közeljövőben másfélszeresére akarják bővíteni. Az idén Kelet-Szlovákiában ez a gazdaság kezdte el elsőként a szüretet, habár — a gazdaság vezetőinek közlése szerint — eredetileg szeptember 15-e utáni napokra tervezték. A szüret megkezdésének határidejét kénytelenek voltak három héttel lerövidíteni, mert Szüretutó a Vihorlát alatt... az augusztus vége felé fellépett rothadás elleni permetezés — amit rendszerint repülőgéppel végeznek — az általában ismert okoknál fogva elmaradt. Emiatt hektáronként négy mázsával csökkent a terméshozam, ami pénzben kifejezve közel 750 ezer korona kárt jelentett. A permetezés elmaradása miatt szükségszerűen korábban megkezdett szüret következtében a szőlőszemek minősége ls gyengébb volt a vártnál, s ez újabb, közel 500 ezer korona kárt jelent. Ennek ellenére aránylag gazdag termés mutatkozik a Szobrancl Állami Gazdaság szőlőiben, ahol a napokban befejezik a szüretet. Néhány területen már el is végezték a begyűjtést. Becslések szerint előreláthatólag 62,82 mázsás átlaghozamot ér el a Szobráncl Állami Gazdaság az idén szőlőből. Előzetes számítások alapján közel félmillió korona Jutalmat fizetnek ki a szőlőgazdaság dolgozóinak. ' (-ik.j A P R Ú SÉRELMEK — NAGY CSALfiDÄSOK Panaszlevél késztetett arra, hogy erről a kérdésről nyíltan is szóljak. Bevallom őszintén, gyakran felbosszant a közömbösség, a nemtörődömség. Valahogy szívesen megfeledkezünk másokról, csak a saját ügyes-bajos dolgainkai látjuk. Igaz, az élet mindenki számára bőségesen juttat gondot, keserű perceket, apró bosszúságokat. S éppen ezért, mert minden ember ismeri ezt az érzést, joggal nagyobb megértést várhatnánk egymástól. A szerkesztőségünkbe érkező levelek zöme panasz. Apróságok, afféle fülemüleperek. Csakhogy a panaszos számára életbevágó fontosságú dolgokról van szó — különben nem fogna tollat és nem kérne segítséget. Az utóbbi napok postájából ragadtam ki egy levelet: beteg ember írta, akit nem rég operáltak. Egy kommunista, aki huszonkét éve párttag. A házat, amelyben lakott, eladta és a szomszéd községben vett egy másikat. Igen ám, csakhogy ebbe a községbe nem kapott beköltözési engedélyt, így a személyazonossági igazolványában se akarják átírni állandó lakhelyét. Vissza már nem mehet, az új helyen viszont illegálisan lakik. Ráadásul megbetegedett, s mivel szűkös anyagi körülmények között élt, pénzbeli segítséget kért a helyi nemzeti bizottságtól. Megsegítésére ígéretet kapott, ám az ígéret csak ígéret maradt. Ez az ember, aki különben is érzékenyebb, mint bárki más, mivel születésénél fogva testi hibája van, annyira csalódott, hogy huszonkét év múltán ki akar lépni a pártból. Elgondolkoztató. Meggyőződésem, hogy egy kis jóindulattal a helyi szervek és a pártszervezet segíthettek volna neki. Lényegében csak útbaigazítást és megértést kért. Ezért védelmembe veszem a panaszost. Védelmembe veszem, mert leveléből nagyon sok keserűséget, csalódást és tanácstalanságot lehet kiolvasni. Es még valamit: kiábrándultságot. .. Nyíltan ki is mondja: a szocializmusból. Ogy vélem, a pillanatnyi politikai helyzetben minden becsületes emberre szükségünk van. Fontos, hogy a szocializmus eszméit valamennyien magunkénak valljuk. Nem engedhetjük meg, hogy ilyen jellegű sérelmek miatt bárki is kiábránduljon társadalmi rendszerünkből, kilépjen a pártból. De ha mellőzzük is a politikai hátteret, marad még egy örökérvényű kritériumunk: az emberség. Elvégre azért ültet a nép valakit vezető posztra, hogy az az érvényes jogszabályok alapján a nép érdekeit szolgálja. Egyetlen elnök, titkár, ügyvezető, hivatalnok, pártfunkcionárius stb. sem engedheti meg magának, hogy csak az aktacsomót kezelje, kötelessége elsősorban az embert látnia. Egészen biztos nem lehet minden kérelmet pozitívan elintézni. Az is biztos, hogy nem. mindig a panaszosnak van igaza. De egy biztos: minden üggyel becsületesen, lelkiismeretesen kell foglalkozni. £s az ígéreteket betartani. Keresni kell a megoldást. S ha nem találjuk, akkor is őszintén, de emberségesen — és ezt hangsúlyozni kívánom — meg kell az illetőnek magyarázni az okokat. Mert apró sérelmek nagy csalódásokat okozhatnak. Csalódásokat, amelyek bizalmatlanságot szülnek. OZORAI KATALIN OSZKÁR Mindenütt jóbarátként fogadiák. Röviden csak így hívfák: Oszkár. Hentenként más-más faluba vándorol a kerekeken guruló lakókocsikon. Ezeken éli le a család egész életét. Itt ismerkednek meg az újszülöttek a világgal, és később az idősek itt hunyják le szemüket. A nagy dinasztia nagyapója is egy Zselíz környéki vándorlás alkalmával hunyta le örökre szemét az egyik vándorkocsiban. A felesége, a jóságos nagyanyó továbbra is járja a vidéket fiával, unokáival, és szeme akkor ragyog igazán, ha kis körhintáján örömtől repeső gyerekek visonganak. A népes család minden tagja hasznos munkát végez. A fiúk, a lányok a lövöldében teljesítenek szolgálatot, az anya a hajóhintákra felügyel, a család feje pedig a nagy körhintára. F el-f elhangzik bíztató szava: „Tessék felszállni, máris indulunkI" Forog a körhinta, röpül a hajóhinta, falovakat nyargalnak a gyerekek, hajasbabát lőnek kedvesüknek a legények, és Ilyenkor örül igazán az egész család, főleg a családfő. Mert a látszólagos könnyű élet bizony sokszor nehéz. A bevétel egy részét be kell szolgáltatni a járást Népmüvelődési Otthonnak, és sokba kerül a szórakoztató eszközök karbantartása is. Szövetségesük a napfény, a jó idő, ellenségük a borús, esős idő. Váltakozó szerencse, váltakozó bevétel. Így telik el az egész év. Amíg tart az idény, állandóan úton vannak, aztán télre behúzódnak Párkányba. Tavasszal újra útnak indulnak. Sok a siker, sok a kudarc, de Oszkár sohasem csügged, mert hivatásának érzi mások szórakoztatását. Örül annak, hogy egyre műveltebb fiatalokat szórakoztathat. Mert valamikor bizony a körhinta körül is voltak összetűzések, verekedések. Előfordult, hogy a lányt féltő legény a körhintán forgás közben szúrta hátba vetélytársát. Ma már ez mind a múlté. A fiatalok igényesen, szépen szórakoznak. És velük együt örül az örökké vándorló Oszkár. BALLÁ jÚZSEF Ez nem foglalkozás Az ország több ezer főt számláló „kék hadseregének" szeptember 27 ünnepet jelent. Ma van hivatalosan a vasutasok napja. Ebben az évben azonban a vasutasok is a szokottól eltérően ünnepelnek: rendkívüli műszakok vállalásával, munkával. Igy akarják eltüntetni a tervteljesítésben mutatkozó, de nem a saját hibájukból származó Ieniara' dást. POLÁK LAJOS, a szenei állomás forgalmistája szívvel-lélekkel vasutas. Tőle hallottam: — Vasutasnak lenni hivatást jelent. Csak az marad meg a szakmában, aki szereti — mondotta. — Én vasutas családból származom. Gimnáziumi tanulmányaim után mindjárt forgalmista lettem. 1943-tól végzem ezt a munkát. Közben persze vizsgáznom kellett. S azóta is bizonyos időközökben vizsgán kell bebizonyítanom, hogy megfelelek, lépést tartok a fejlődéssel. Munkahelye az állomás egyik tágas helyisége. íróasztalán különböző színű lámpákkal tarkított telefonok. Előtte a hatalmas forgalmi napló, melybe úgyszólván állandóan számokat jegyez. 0 Kikkel áll telefonösszeköttetésben? — Elsősorban a bratislavai diszpécserrel, továbbá a szomszédos állomások őreivel és a váltókezelőkkel. A beírt számok egy-egy vonat adatai. Pl. Cseklészről jelentik Magyarbélre, hogy az 1328-as vonat rendesen indul. A magyarbéli őr jelentést tesz a szenei állomásnak. Én felhívom a váltókezelőt, s bemondom, melyik vágányra engedje be a vonatot. A váltókezelő elektromos úton biztosítja a szabad utat. A megérkező vonat automatikusan feloldja a vágányutat. Utána a váltókezelő ismét új vonatnak biztosít szabad utat. Közben egy tehervonatvezető jön be, s a forgalmi naplóba beírja a rábízott s csakhamar induló vonat adatait. — ez hivatás Itt, a munkahely szigorúan megszabott rendjében, s talán a kék egyenruha és a forgalmistára oly jellemző, piros sapka miatt, sehogy sem tudom elképzelni magánéletét, kedvteléseit. Nyilván csak kevesen vannak, akik valaha elgondolkoztak az egyes állomásokon elénk tűnő piros sapkás, lapátkáját tartó emberekről. S ez érthető is, hiszen az utast ilyen esetben nem az ember, hanem a kezében levő kis lapát érdekli: hogy mikor emelkedik a magasba, mikor indul a vonat. Most annál nagyobb kíváncsiság vesz rajtam erőt. A forgalmistától megtudom, hogy a szenei tó- közelében lakik, négytagú családjával. A legkisebb gyermeke, Gyöngyvér, alig kéthónapos. Polák Lajos tudásszomjára jellemző, hogy három éve távúton nemzetközi joigot tanul. Kedveli az irodalmat. Sőt, olykor verset is Ír. Közben ismét a vasútra terelem a szót: 9 Mi a véleménye azokról, akik a vonatkésés miatt a vasutasokat szidják? — Jöjjenek és próbálják meg a mi munkánkat! Különösen télen — mondja nyugodtan. — Kevés az ember a vasútnál. A mozdonyvezetők pl. sok esetben nem tudják kivenni a szabadságukat, mert nélkülözhetetlenek. A fiatalság nem igen érdeklődik a vasút iránt, pedig az Utóbbi időben nagyon sok kedvezményt kaptunk. A szabad szombatokon és ünnepnapokon végzett munkáért 50 százalékos Jutalomban részesülünk. A kereset sem rossz. Kevés a forgalmista is. Fel szeretném hívni különösen a magyar, érettségiző fiatalok figyelmét a forgalmista hivatásra. Egész biztosan nem bánnák meg, ha azt választanák. Meg vagyok győződve róla, hogy néhány éven belül a vasút nálunk ls megkapja azt a helyet, amely megilleti. A törekvések már megvannak hozzá. Ez persze nemcsak a vasutasok érdeke, hanem mindannyiunké. Fülöp Imrt KARÁCSONYI HANGULAT A RÉGI KASTÉLYBAN A csetneki nők dicsérete Hogyan készülnek a cifra üveggömbök? % Az Egyesült Államokban, Venezuelában, Franciaországban, Olaszországban gyönyörködnek bennük % Nyolc órán át ammóniaszag, acetonpárlat 0 A nyugati megrendelések titka Csehszlovákia keleti részén, ott, ahol Rozsnyóról Csetnek felé haladva gyönyörű erdők és még gyönyörűbb rétek váltják egymást az út mentén, megfújta kürtjeit az ősz; a harmadik évszak kezdetén vagyunk, derekasan állják a megmegújuló rohamokat a fák, sörényükbe azonban egyre vadabbul markol bele a szél, egyre több levél pereg alá. Csetnek apró főterén, a régi kastély termeiben karácsonyi hangulat uralkodik már. A GÖMŰR nevű, karácsonyi díszeket készítő vállalat félszáz alkalmazottja (két férfi kivételével valamennyien nők) formálja az üveggömböket, festi a díszeket, csomagolja a kész árut, és szállítja az Egyesült Államokba, Venezuelába, Franciaországba, Olaszországba. Sohasem hittem volna, milyen áldozatos munkával készül ez a hangulatot keltő üvegdísz. Az igazat megvallva nem is nagyon gondolkoztam rajta, miképp jönnek létre a szebbnél-szebb, csillogó, törékeny üvegbuborékok, ám hogy ammóniaszagot és acetonpárlatot kell közben, nyolc órán át magukba szívniuk a lányoknak-asszonyoknak, sohasem gondoltam volna. A gyártás menete tulajdonképpen egyszerű, és főleg: szép. A munka ott kezdődik, hogy hosszú, makarónivékonyságú üvegcsöveket hevítenek húsz-huszonötcentiméteres lángnyelven, s a megolvadt, téglavörössé vált üvegbe levegőt fújnak, ami által a csőből gömb lesz, törékeny, áttetsző, fényes gömb. A munkának persze nemcsak szemet gyönyörködtető mozzanatai vannak, nemcsak abban gyönyörködünk, miképp válik a láng hol pirossá, hol kékké, s miképp formálódik szappanbuborékként a gömb. Anička Vašecká munkapadja mellett a torokszárító hőséget is érezzük, s látjuk, hogyan görnyed a láng felé a hát. A következő teremben, ahol ezüstre festik a gömböket, még keservesebbek a feltételek: az ammónia nyolc órán át marja a díszkészítők légjáratait, orrüregeit, szemét. Az emeleten pedig, ahol színeit is megkapja a gömb, az aceton teszi ugyanezeket a tüdőkoptató dolgokat a csetneki nőkkel. A legszebb, legegészségesebb munkamozzanat a befejeződő: a rajzolás, díszítés és csomagolás. Ennyi, mogyoróhéjban a karácsonyfadísz készítésének története. Az olvasó azt gondolhatja: pofonegyszerű. Amit láttam, az egyszerűsége ellenére ls nehéz, figyelmet és fegyelmet igénylő tevékenység. Mária Hrušovská mester és Valko Ján technológus elmondja, hogy ennek a munkának elsősorban az adja meg az értékét, hogy kézzel végzik. A gépek itt egyelőre nem nagyon segíthetnének (egy korszerűbb épület azonban igen).,Itt a titka a számos nyugati megrendelésnek is. A korszerűtlen kastélygyár termeit járva még inkább megbizonyosodtam arról, milyen kiváló munkát végeznek a csetneki nők; a csillogó díszen nem érezni az ódon falak máttságát. Talán nem ls kellene megemlítenem, hogy a csetneki karácsonyfadísz-üzem a rokkantak üzeme. Ez azonban inkább dicséri készítményeik minőségét, minden egyes darabbal becsületesen megdolgoznak. Karácsony még messze van. A csupán nyugati exportra dolgozó csetneki üzem színes díszei nem függnek majd fáinkon, de ez nem gátolhatja meg, hogy ne gondoljunk egy pillanatra rájuk is: ők is hozzájárultak, becsületes munkájukkal ahhoz, hogy varázslatos legyen ez a szép békeünnep. (bt)