Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-14 / 254. szám, szombat

Kormánynyilatkozat a jelenlegi helyzetről (Folytatás a 3. oldalról.) lyabban beszélünk, mivel — mint köztudomású — nem foglalkoztunk a lakosság gyorsan növekvő vásárló erejének 1969. évi biztos fedezetével. Számoljuk hozzá mindehhez, hogy az utóbbi hetekben számos helyen fizettek ki és fizetnek ki bizonyosan még mindig olyan béreket, amelyek nem felelnek meg a valóban termelt értékeknek; továbbá, hogy nem gyártottunk és nem Importáltunk termékeket a feltételezett mennyiségben. De a kormány ilyen körülmények között is bízik a dolgozók megértésében és jegyelmében. Nem óhajtja a termelési szférában adminisztratív úton irányítani a bérek fejlődését. Ennek ellenére azonban hangsúlyozni kell, hogy a vezető gazdasági dolgozók felelősek a bérköltségek optimális fejlődéséért. Véleményünk szerint a bérfejlődést gazdasági ösztönzőkkel, valamint a vállalatok vezetősége és szakszervezeti szervek között megkötött kölcsönös egyezményekkel hatékonyan irányíthatjuk. í A kormány célszerűnek tartja a munkaidő további csökentését és az ötnapos munkahét bevezetését az eddig elfogadott és a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának megbeszélései alapján végrehajtott módosításokkal, A gazdasági szerveknek és a nemzeti bizottságoknak azonban következetesen ragaszkodniuk kell a változott munkaidőre való fokozatos áttérésnél a kormány áltál megállapított feltételek szigorú betartására. •j A kormány programnyilatkozata a • • szociálpolitika megoldására vonatkozó feladatok egész sorát Is tartalmazta. A Nemzetgyűlés és a kormány egyes intézkedéseket már jóváhagyott — így a családi pótlék rendezését, az alacsony nyugdíjak felemelését, az anyasági szabadság meghosszabbítását stb. A kormány. kijelenti, hogy a kitűzött feladatok megvalósítását fokozatosan folytatni fogja. Meg van győződve arról, hogy megértésre talál abban: ezekríek az intézkedéseknek a megvalósítását nem gyorsíthatja meg, mert így veszélyeztetné" a belföldi piac stabilitását. Továbbá^ feltételezi, hogy 1969-ben megvalósíthatjuk valamennyi alapjáradék felemelését, a nemzeti felszabadító harc résztvevői járadékainak rendezését, valamint néhány rendkívül sürgős szociális intézkedést is. O A kormány kijelentette, hogy gazdasági fejlődésünk egészségessé tétele megkívánja a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak gazdaságilag indokolt arányainak kialakítását. Ehhez hozzájárul a kiskereskedelmi árrendszerben előzőleg keletkezett torzulások helyrehozásának szükségessége is, valamint az adórendszer módosítása és az indokolatlan dotációk megszüntetése. Ezt nem lehet másként elérni — s a kormány ezt az év áprilisában világosan kijelentette —, csupán egyes termékek és szolgáltatások árának fokozatos emelésével, mások árának csökkentésével. E szükséges, fejlődés során azonban nem következhet be indokolatlan áremelkedés és a pénz elértéktelenedése. Nem teszünk semmilyen pénzre vonatkozó intézkedést. A kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy a? árak és a bérek fejlődésével kell megteremteni a reálbérek emelkedéséhez szükséges feltételeket, s ugyanakkor tekintettel lesz a lakosság szociális szempontból gyenge rétegei életszínvonalának szükségleteire. A kormány semmi esetre sem engedi, hogy egyesek a helyzettel felelőtlenül visszaélve emeljék az árakat, akár a közszükségleti cikkek, akár a termelőeszközök, szolgáltatások stb. árát. A kormány ezért intenzívebbé akarja tenni az árellenőrzést és szükségesnek tartja, hogy árspekuláció esetén a legszigorúbb következtetéseket vonják le. Q Az újonnan előállott körülmények ' folytán megnövekszik a külső gazdasági kapcsolatok súlya és érzékenysége. A csehszlovák gazdaság fejlődése az utóbbi évtizedek folyamán a szocialista országokkal elsősorban a Szovjetunióval fennálló gazdasági és tudomány os-műszaki kapcsolatok növekedésén alapult. Ebből az irányzatból indult ki az áprilisi kormánynyilatkozat is, és ebből indult ki a kormány a külső gazdasági kapcsolatok gyakorlati irányítása során 1968-ban, valamint az 1969 -re szóló gazdasági irányelvek előkészítésénél is. Gazdaságunk nagyfokú orientációja a KGST-országok felé és kapcsolatai ezekkel az országokkal a nyersanyag- és élelmiszerszállítás terén, valamint termékeink értékesítése , terén a jövőben is gazdasági politikánk része marad, de egyúttal a kölcsönös előnyösség elve alapján fejlesztjük, gazdasági kapcsolatainkat a világgazdasággal. . ,./ . ,: A kormány abból az álláspontból indul ki, hogy az összes érvényben lévő gazdasági és tudományos-műszaki szerződéses kötelezettséget a bekövetkezett helyzetben is teljesíteni kell. Ezzel egyidejűleg azonnal meg kell teremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy a hoszszú tartamra szóló kötelezettségek alapján a keletkezett helyzetben is biztosítani tudjuk gazdasági kapcsolatainkat 1969-ben s a további években, mégpedig állami és vállalati szinten egyaránt. Gazdasági kapcsolataink fejlesztése ezekkel az országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — létfontosságú országunk számára, s mint a múltban, most is ki kell emelni e kapcsolatok elmélyítésének és bővítésének a jelentőségét. Az árucsere egész területének bonyolult tagoltsága nagy igényeket támaszt az állami szervekkel és a vállalatokkal szemben mind a gazdasági kapcsolatok alapvető kérdéseinek megtárgyalásánál, mind a kölcsönös szállítások megvalósításánál. Számos esetben nem egyszeri tárgyalásról van szó. Ma az árucsere fokozásának valamenynyi lehetősége kihasználásáról, a normalizálódás ütemének meggyorsításáról van szó, holnap viszont már a további zavartalan fejlődés szilárd távlatainak kitűzésére kell törekednünk. Ez megkívánja, hogy minden szinten keressük és megtárgyaljuk a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal abból a célból, hogy elérjük kölcsönös gazdasági kapcsolataink magasfokú hatékonyságát. E tekintetben már ered. ményes volt legutóbbi, 1968. szeptember 10-i moszkvai tárgyalásunk, melynek során miniszterelnöki színvonalon földgázszállítási egyezmény jött létre a Szovjetunió és Csehszlovákia között, valamint megállapodás a szovjet területen történő gázvezeték építésében való együttműködésről. E tárgyalás folyamán elbírálták számos, más, fontos gazdasági kérdést is, például a gabonaszállítás 300 ezer tonnával, — vagyis 1,6 millió tonnára — a kőolajszállítás 500 ezer tonnával — vagyis 9,3 millió tonnára — való felemelését 1969-ben. Megegyezés jött létre vasércszállítmá-. nyokra vonatkozóan a Szovjetunióból Csehszlovákiába. A csehszlovák kormány nagyra értékeli a fenti egyezményeket. Hosszú időre biztosítják népgazdaságunk jó minőségű nyersanyagokkal való ellátását elfogadható gazdasági feltételek mellett, valamint a lakosság élelmiszerellátását, és fontos lépést jelentenek a moszkvai megállapodások teljesítése terén is. A Nemzetgyűlés ezen ülésén szeretném hangsúlyozni az SZKP és a szovjet kormány képviselőinek azt az őszinte törekvését, hogy igen érzékenyen és megértéssel oldják meg az országaink nemzeteit érintő összes kérdést. A kormány továbbra is támogatni fogja gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataink fejlesztését a világ valamennyi országával az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a diszkriminációk kizárása alapján. így fokozatosan kialakulnak a csehszlovák, korona nemzetközi megszilárdulásához . szükséges előfeltételek. A rendkívüli gazdasági helyzet megkívánja, hogy az 1968-as év hátra levő részében a behozatalt és á _ devizagazdálkodást következetésen népgazdaságunk legsürgősebb szükségleteinek biztosítására irányítsuk a rendelkezésünkre álló forrásoktól függően. Az utóbbi napok eseményei fokozták nehézségeinket a beruházás terén. Ez megnyilvánul a folyámatos építés hiányában, különösen az építőanyag-termelésben bekövetkezett veszteségek, a termelőhely-veszteségek, az építőanyaggal való ellátási zavarok, az épületek komplettizálásához szükséges termékek hiánya és a munkaszervezés zavarai következtében. E nehézségek ellenére a kormány elhatározta a beruházási politika alapvető irányainak folytatását. Az ipari építkezés terén feltétlenül szükségesnek tartja a befejezetlen építkezések csökkentésére, valamint az Ipari építkezés általános intenzitásának fokozására irányuló restriktív politika még erőteljesebb alkalmazását. Egyben megteremtjük a feltételeket a gyorsan megtérülő és a deviza szempontból hatékony beruházások megvalósításához. A kapacitások összpontosítása, különösen az építőipari kapacitásoknak e feladatokra való összpontosítása érdekében és a megkezdett építkezések sürgős befejezésére gyakorolt nyomás fokozása érdekében azonban a kormány szükségesnek tartja, hogy átmenetileg fokozza a központi szerveknek a beruházások irányítására való befolyását. Számolni kell a restriktív politika megerősítésével, különösen új építkezések megkezdésének átmeneti korlátozásával, a komplex lakásépítkezések, a honvédelem és azoknak az előnyben részesített ágazatoknak a kivételével, amelyek biztosítják a nemzetgazdaság, különösen az építőanyagtermeléssel foglalkozó üzemek strukturális korszerűsítését úgy, hogy biztosítani lehessen a szükséges összhangot az anyagforrások fejlesztése és a nemzeti jövedelem alakulása között. 1-1 A kormány szükségesnek tartja, • • hogy a jelenlegi feltételek között is megmaradjon a nemzetgazdaság irányítási rendszerének kitűzött elvi programja mellett. A kormány munkája a gazdasági reform megvalósításának részletes kidolgozására — az institucionális kérdéseket is ideértve —, valamint a kölcsönösen összefüggő rendszabályok hosszabb lejáratú alkalmazásának meghatározására irányul. Népünk jól tudja, hogy a gazdasági reform a népgazdaság strukturális jellegű gyakorlati átszervezését s ugyanakkor az irányítási és a tervezési rendszerben végrehajtandó változásokat is magában foglalja. E program megvalósításánál azonban minden lépést igen alaposan meg kell fontolni, legyen-szó például a vállalatok átszervezéséről, kölcsönös integrálásukról, a munkástanácsok kísérleti megalapításáról, s hasonló elképzelésekről. Ezeket a kísérletezéseket mindenekelőtt alaposan és sokoldalúan kell értékelni, és különös figyelmet kell fordítani a kerettervek alapos kidolgozására. Törekvéseinket a szocialista vállalkozás alapelveinek kidolgozására kell összpontosítanunk, vállalati szinten magasabb fokozatú integrált vállalati csoportosulások, nemzeti és szövetségi szervek szintjén. A törvényes rendelkezéseket ez irányban nem akarjuk csak a szocialista vállalat jogállásának meghatározására korlátozni, hanem tisztázni kell majd főképpen a szocialista állam és a nagyobb integrált csoportosulások vállalkozó szerepét. Az állam föderatív átszervezésével kapcsolatban sor kerül a szövetségi és a nemzeti szervek alkotmányos létrehozására úgy, hogy azok munkáik tartalmát és módszereit illetően, összhangban legyenek a gazdasági reform szellemével. A gazdasági reformnak meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók érezzék a szociális biztonság tudatát, hogy megszűnjék a munkások és a parasztok gazdasági elidegenedése a termelőeszközöktől. A gazdasági élet konszolidálására s ezzel együtt az utóbbi napok eseményei gazdasági következményeinek felszámolására irányuló valamennyi szükséges rendkívüli intézkedést úgy keli megválasztani, hogy kihasználjuk & gazdaságirányítási rendszer előnyeit és a nép kezdeményezőkészségét, mely oly jelentős tényezőnek mutatkozott a közelmúlt eseményeiben. V. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MUNKÁJA TOVÁBBRA IS DÖNTŐ JELENTŐSÉGŰ A kormány ismét hangsúlyozza, hogy községeinkben, városainkban, járásainkban, és kerületeinkben a lakosság életének konszolidálásával kapcsolatban jelentős feladat hárul a nemzeti bizottságokra, melyek az utóbbi napokban rendkívüli szervezőkészségről és határtalan áldozatkészségről tettek tanúságot. Ezért köszönetünket íejezzük ki a nemzeti bizottsági funkcionáriusok ezreinek áldozatos munkájukért. Tevékenységük legfőbb értelmét abban látjuk, hogy megteremtik az élet teljes normalizálásának feltételeit az egész köztársaságban úgy, hogy biztosítva legyen a lakosság valamennyi alapvető szükséglete. A korinán;, ez éy áprilisi programnyilatkozatának szellemében folytatni fogja a munkát a nemzeti bizottságok jogállásával és tevékenységével, az államigazgatás racionalizálásával és az önigazgatás kiterjesztésével összefüggő valamennyi alapvető feladaton. A kormány abból a meggyőződésből indul ki, hogy a társadalom élete öszszes területének további fejlesztése jelentős mértékben függ a szocialista gazdasági szervezetekben és az államigazgatásban dolgozó emberekkel való munka minőségétől. Ez megkívánja a személyzeti politika átgondolt programjának és koncepciójának megvalósítását s a kádermunkában szerzett tudományos tapasztalatok következetes felhasználását; e tudományos tapasztalatok értelmét elsősorban az ember személyiségének fejlesztéséről való gondoskodásban, továbbá azon feltételek kialakításában kell látni, melyekre azért van szükség, hogy az embereket optimálisan és hatékonyan lehessen hasznosítani a munkafolyamatban. Igen sokat tehet e téren a köztársaság minden egyes polgára. Hiszen közismert, hogy országainkban dolgos -nép él, mely kitűnik ügyességével,-, leleményességével és alkotóképességével. És e felbecsülhetetlen tulajdonságokra most igen nagy szükség van. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA LÉNYEGE Tisztelt Képviselő Elvtársak! A január utáni időszakban Csehszlovákia Kommunista Pártja s vele együtt a többi intézmény, tehát a kormány is, a szocialista társadalom irányítása marxista—leninista elveinek soKoldalú érvényesítésére, Csehszlovákia konkrét körülményei között ezek alkotó alkalALEXANDER DUBCEK ELVTÁRS A NEMZETGYŰLÉS PLENÁRIS ÜLÉSEN mazására törekedett. Ezzel kapcsolatban Marx tanításából indultunk ki, amely a forradalmi munkásmozgalomnak mind céljait, mind eszközeit is magában foglalja. Közben teljes mértékben tudatában voltunk annak, hogy a marxizmus—leninizmus céljainak általánosan érvényes a jellege, míg az eszközökre és módszerekre szükségszerűen befolyással vannak a konkrét környezet, a helyi feltételek és az időszak, amelyben alkalmazásra kerülnek. Szilárd meggyőződésünk, hogy Marx tanításának alapvető célja az ok, amiért egyáltalán keletkezett. Tehát legfőbb értelme az ember teljes felszabadítása az elnyomás valamennyi formája alól és a szabadság igazi birodalmának kialakítása. A marxizmus—leninizmus lényege tehát a humanizmus olyan mértékben, amilyent eddig nem ismert az emberi társadalom. Ebben látjuk a szocialista demokrácia lényegét is. A polgári demokrácia még azokban az országokban is, ahol legnagyobb fejlődését elérte, szükségszerűen korlátozott két alapvető okból. E korlátozás elsősorban abból ered, hogy eltérő a burzsoázia és a dolgozók gazdasági pozíciója, s ezzel eltérők a tényleges lehetőségei is annak, hogy a burzsoázia és a dolgozók érvényesítsék jogaikat. Másodsorban magukat a jogokat és alkalmazásukat a legkülönbözőbb módon (Folftatfis u 5. oldalon.i