Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-14 / 254. szám, szombat

Kormánynyilatkozat a jelenlegi helyzetről (Folytatás az 1. oldalról) páratlan méretű alkotó szellemű kez­deményezésének útját. Fejlődésünk szo­cialista útja, amelyen felkaroltuk a munkásmozgalom történelmi hagyomá­nyait, népünk zömének szemében ter­mészetessé vált. Céljait és érdekeit te­kintve azonban a mi társadalmunk sem volt egyöntetű, és ma sem az. A tár­sadalmi mozgás feltárta a januárt meg­előző és az azt követő fejlődés gyen­ge pontjait. Ilyen gyenge pontok vol­tak a kormánynyilatkozat által meg­határozott politika gyakorlati alkalma­zásában is. MIRE TÖREKEDNEK A SZÉLSŐSÉGES ERŐK? A szélsőséges erők és egyének fej­lődésünk tagadására alapozták törekvé­süket, hogy lejárassák a szocialista épí­tés egész szakaszát. Csehszlovákia Kommunista Pártjának májusi központi bizottsági ülése a legkomolyabban fi­gyelmeztetett erre a veszélyre. A nép többsége által elfogadott alap­vető januári irányvonallal szemben szélsőséges irányzatok sorakoztak fel. Egyrészt a múltat visszakívánó dog­matikus irányzatok, másrészt olyan jobboldali irányzatok, amelyek az 1948­at követő fejlődésünk hibáinak helyte­len általánosításával eljutottak pártunk vezető szerepének tagadásához, kéte­lyeket támasztottak a szocializmussal szemben, sőt nyíltan elutasították. Az ilyen irányzatoknak érvényesítése poli­tikailag helytelen volt, szemben állt társadalmunk érdekeivel és célkitűzé­seivel. A CSKP májusi központi bizottsági ülése után, amely világosan megszabta az irányvonalat, hozzáláttunk néhány halaszthatatlan intézkedés előkészíté­séhez és megvalósításához. Az alapvető progresszív áramlat megerősítését cél­zó támadó szellemű munka részét ké­pezték azok a hatékony lépések, ame­lyekkel gyengíteni és felszámolni akar­tuk, mind a jobb, mind a baloldali veszélyt. Nem becsültük le az imperia­lizmus aknamunkájának veszélyét sem, mert az imperializmus nem mondott le és nem mond le annak lehetőségé­ről, hogy minden eszközzel befolyást gyakoroljon szocialista fejlődésünkre. Ebben a rövid néhány hónapos sza­kaszban fejlődésünk egyes jelenségeit és vonásait illetően elhamarkodottság és kiegyensúlyozatlanság volt észlelhe­tő. Idejében nem tudtuk elemezni az olyan irányzatokat, amelyek összefügg­tek mind az ország belpolitikai válto­zásaival, mind e változások következ­ményeinek nemzetközi vetületével. A kialakuló politikai konfliktusokat azon­ban politikai eszközökkel oldottuk meg, illetve így készültünk megoldásukra. Egyes országok január utáni fejlődé­sünket értékelve elsősorban a jobbol­dali veszély súlyosságát hangoztatták és ennek alapján arra a következtetés­re jutottak, hogy akút veszély fenye­geti minden szocialista ország érdekeit. Sor került arra, hogy a Varsói Szerző­dés öt tagállamának hadserege Cseh­szlovákia területére lépett. Népünket, amelynek ez a kormány tevékenysé­géért felelős, ez új realitás elé állította a további szocialista fejlődésre irányuló törekvéseiben. Most nem magyarázhatjuk a társadal­mon belüli különféle irányzatok hatá­sának és külföldi vetületüknek okait. A január előtti és utáni fejlődésünk elemzése nyilvánvalóan Csehszlovákia Kommunista Pártja illetékes szerveinek ügye. NÉPÜNK VILÁGOS VÁLASZT AKAR A nép világos választ vár a kormány­tól ezekre a kérdésekre: „Most mit tegyünk?" „Milyen lesz ezentúl szocialista fejlődésünk?" „Visszatérünk-q az 1968 januárja előtti viszonyokhoz, vagy lehető­ségünk nyílik-e — bár lassabban — a továbbhaladásra, a januárban megkezdett át folytatására?" „Megvédjük és tovább fejleszt­jük-e forradalmi szocialista vív­mányainkat?" „Tovább folytatjuk-e a gazdasá­gi reformot?" „Milyen lesz külpolitikai irány­vételünk?" Polgártársaink sok más kérdést is feltesznek nekünk. Türelmetlenül vár­ják válaszunkat. Választ várnak a CSKP-től és vezetőségétől, amely iránt az elmúlt hónapokban olyan nagy bi­zalmat tanúsítottak. Ügy szintén vilá­gos választ követelnek a csehszlovák kormánytól is. Tisztelt Képviselők! Teljes nyíltság­gal és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság területén élő nemzetek és nemzetiségek, a csehek, a szlovákok, a magyarok, a lengyelek, az ukránok és a németek iránti teljes felelősség­tudattal kijelenthetjük: •j Hazánk továbbra is folytatni • • fogja a januárban megkezdeti szocialista fejlődést, amint a pár­tunk vezető erejének, a CSKP-nak egyes ülésein elfogadott dokumen­tumok körvonalazták. Az új hely­zet azonban megköveteli, hogy a kormány által kitűzött feladatokat bizonyos mértékig módosítsuk. Ezeket a módosításokat önök ma írásban kézhez kapták. Tartalmuk­nak és teljesítésük időrendjének igazodnia kell az új feltételekhez. r\ Szem előtt tartva az utóbbi hónapok és hetek realitását, ma éppúgy, mint azelőtt, részéi képezzük a szocialista államok kö­zösségének, amelyhez közös cél­jaink és érdekeink fűznek bennün­ket. Népünk érdekében kölcsönös kapcsolatainkat fejleszteni és szi­lárdítani kívánjuk. O Számunkra ma az egyedüli ki­utat küldöttségünk moszkvai tárgyalásainak eredményei jelen­ALAPVETŐ FELADAT AZ ÁLLAMSZÖVETSÉGI ELRENDEZÉS Tisztelt Nemzetgyűlés! Tekintettel a kialakult helyzetre és az adott lehetőségekre a kormány, mint kollektív szerv igyekezett az összes alkotmányos és állami csúcsszervvel vállvetve megőrizni és érvényesíteni az egységes magatartást és fellépést. A kormány erőteljesen hozzájárult a köz­társasági elnök által vezetett küldött­ség moszkvai tárgyalásai feltételeinek létrehozásához. Ebbe a küldöttségbe kinevezte sájál tagjait, és a köztársasá­vüli felelősség terheli hazánk népének sorsáért. A kormány által megvalósítás­ra kerülő valamennyi intézkedés célja az életben továbbra is érvényesíteni a kormány 1968. április 24-i programnyi­latkozatát. A köztársaság kormánya program­nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy társadalmunk kibontakozása, a cseh­szlovák nép egységének és a kölcsö­nös bizalomnak a megszilárdítása érde­kében feltétlenül alapvető változtatá­sokat kell eszközölni a szocialista ál­lamszövetség elve alapján két nemze­tünk kölcsönös viszonyának államjogi elrendezésében. Miután a Nemzetgyűlés jóváhagyta a kormány programnyilatkozatát, a mun­ka dandárját egy szakértőkből álló kormánybizottság vállalta, hogy előké­szítse az új államjogi elrendezést sza­bályozó alkotmányos törvény javasla­tát. A cseh és szlovák tudományos dol­gozókból és szakértőkből álló bizottság megtárgyalta a csehek és a szlovákok viszonyának államjogi rendezésére vo­natkozó összes előterjesztett javaslatot, beleértve a különféle jogi és intézmé­nyes kérdéseket is. Az állami és poli­tikai csúcsszervek megtárgyalták, meg­ítélték és véleményezték azokat a kö­vetkeztetéseket, amelyekre a cseh és szlovák jogászok, közgazdászok, törté­nészek és más szakemberek közösen jutottak az államszövetségi elrendezés elveinek javaslatában. Nézetünk szerint ez a javaslat alapvető fontosságú a köztársaság új, államjogi elrendezését szabályozó és kidolgozás alatt álló al­kotmányos törvényjavaslat kidolgozása szempontjából. A kormány ereje teljéből arra törek­szik, hogy a Nemzetgyűlés 1968. októ­ber 28-ig — a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács nyilat­kozatával összhangban — megtárgyal­hassa és jóváhagyhassa a nemzeti elv­re épülő és testvéri nemzeteink viszo­nyát valóban egyenjogúan rendező al­kotmánytörvényt az ország új, födera­tív, államjog! elrendezéséről. NÉPÜNK VÉDELMEZI A KÖZTÁRSASÁG EGYSÉGÉT Éppen nemzeteink életének elmúlt drámai napjai bizonyítják, hogy a CSKP és a kormány a Nemzeti Front szerve­zeteivel vállvetve milyen előrelátó mó­don kezelte nemzeteink együttélése ál­lamszövetségi elrendezésének kérdését közös csehszlovák államunkban. A múlt válságos helyzeteiben a csehek és szlo­vákok rendezetlen nemzetiségi kérdése még fokozta az állam válságát. Az el­múlt hetekben azonban ennek ellenke­zője történt. A csehek, a szlovákok és a nálunk élő nemzetiségek teljes és kölcsönös szolidaritást vállaltak, a köztársaság egységében fentartás nél­kül abszolút értéket láttak, s ezt az egységet következetesen pártolták. Tel­jes mértékben igazolást nyert az egy­séges csehszlovák állam értelme és küldetése. Nem vitás, hogy azok a konkrét lépések, amelyeket a kormány programnyilatkozatának megfelelően tett az állam föderalizálására, a szlo­vák nemzet számára zálogát jelentik annak, hogy a csehszlovák állam a jö­vőben teljes mértékben eleget tesz el­vitathatatlan önrendelkezési jogának. II tik. Mély meggyőződésünk, hogy a kialakult helyzet politikai ren­dezése megfelel nemzeteink és nemzetiségeink érdekeinek, teljes összhangban áll munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk érdekeivel és érzéseivel. Ez egy­ben annyit jelent, hogy ez a meg­oldás megfelel a szocializmus, az olyan társadalmi rend érdekeinek is, amely a nép számára semmifé­le polgári demokráciában el sem képzelhető demokratikus szabad­ságjogokat biztosít. A kormány a Nemzetgyűlés elé terjeszti a minél gyorsabb megoldást követelő kér­désekre vonatkozó első javaslatait és egyben tájékoztatni kívánja őket a moszkvai megegyezés való­ra váltásának módjáról is. A kor­mány politikájában a Nemzeti Frontra és szervezeteire fog tá­maszkodni, amelyek felölelik a vá­rosok és a falvak dolgozóit. A moszkvai megegyezés olyan poli­tikai dokumentum, amely komplex mó­don átfogja a társadalmi életünk fo­kozatos normalizálását, hazánkban a szocializmus és a dolgozók hatalmának megszilárdítását, a szocialista közösség megerősítését célzó, halaszthatatlan in­tézkedéseket. A Nemzeti Front valamennyi szerve, a Nemzetgyűlés, a Csehszlovák Köztár­saság kormánya, társadalmunk vala­mennyi fokú irányító szerve és az egész csehszlovák nép, — a munkás­osztály, a parasztság és az értelmiség — hazánk nemzetei és nemzetiségei tartsák elsődleges feladatuknak, hogy becsülettel és következetesen teljesít­sék az elfogadott megegyezést. Igen ésszerűtlen lenne úgy vélekedni, hogy ezt a megegyezést elegendő formálisan teljesíteni. Becsületes, derekas és ész­szerű politikával kell garántálni, hogy további szocialista fejlődésünk konszo­lidált feltételek között bontakozzék ki, hogy továbbra is biztosítsuk a CSKP vezető szerepét és sokoldalúan biztosít­suk szocialista rendszerünket és szo­cialista építőmunkánkat. Köztársasá­gunk kormányával együtt meggyőződé­sem, hogy népünk létrehozza a cseh­szlovákiai szocialista fejlődésnek ilyen biztosítékát. Az első lépést ennek érde­kében a Nemzetgyűlés ma teszi meg, amely haladéktalanul törvénymódosítá­sokat fog elfogadni. NÉPHADSEREGÜNK BECSÜLETTEL HELYTÁLL A múlt napok rendkívüli helyzeté­ben kiállta a próbát a csehszlovák nép­hadsereg politikai érettsége is. A fegyveres erők tagjai igazolták hűségüket a néphez, és az alkotmányos tényezőkhöz. Következetesen teljesítet­ték a főparancsnoknak és a hadsereg parancsnoki karának parancsait. Szigo­rú vizsgát tett hadseregünk abból is, hogy akaratát alárendelje a szocialista haza érdekeinek. A hadsereg fegyelem­zett és politikailag felelősségteljes magatartásával hozzájárult a moszkvai tárgyalások feltételeinek kialakításá­hoz, megelőzte a nagy vérontást, a fel­mérhetetlen anyagi károkat és a ko­moly erkölcsi-politikai következménye­ket. A súlyos próbatétel idején megszilár­dult a fegyveres erők erkölcse. Ez zá­loga annak, hogy a csehszlovák nép­hadsereg becsülettel segít nemzeteink reményeinek valóraváltásában, és a kormány politikájának határozott tá­mogatásával segít a nemzeti szuvereni­tás fokozatos felújításában. A fegyveres erők tagjai kifejezésre juttatják bizalmukat főparancsnokuk, a köztársasági elnök, továbbá a kor­mány és. a Nemzetgyűlés iránt. Ennek alapján meggyőződésünk, hogy a cseh­szlovák néphadsereg cselekvése tovább­ra is összhangban lesz az ország szük­ségleteivel és érdekeivel. A kormány a fegyveres erők fő feladatát ma is a köztársaság védelmének, az állam füg­getlenségének és szocialista rendsze­rünknek biztosításában látja a külső ellenséggel szemben. A közeljövőt tekintve a kormány számol azzal, hogy a csehszlovák fegy­veres erők minden lehetőséggel élve teljesen felújítják harckészségüket, s az ország nyugati határainak sokoldalú, megbízható védelmében teljesítik a leg­igényesebb követelményeket is. A kor­mány hangsúlyozza, hogy e rendkívüli helyzet felette sürgetően megköveteli az osztatlan parancsnoki jogkörnek szi­gorú tiszteletben tartását, a fegyelmet, a szilárd parancsnoki irányítást és az éberséget. Mindezzel hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mai rendkívüli helyzetben is, sőt éppen ebben a helyzetben teljes tiszteletben kell tartani a hadsereg alapvető küldetését. A súlyos feltételek között mindig megértésre és támoga­tásra találtunk a csehszlovák katonák részéről. A kormány ezért ma is bi­zalommal fordul a hadsereg parancs­noki karához, politikai szerveihez é3 minden katonához, felszólítva őket, hogy a közeljövőben nyújtsanak segít­séget az állam belső életének néhány nagy problémája megoldásában. Meggyőződésünk, hogy a katonai közlekedés egységei, a polgári közle­kedés dolgozóival karöltve fognak tö­rekedni a rendkívüli feladatok ellátá­sára. Meggyőződésünk, hogy a külön­böző fokon álló parancsnokok megta­lálják a módját annak, hogy segítsé­get nyújtsanak a népgazdaság egyes szakaszainak, elsősorban a mezőgazda­ságnak a betakarítás befejezésében és az őszi munkákban. A kormány nagyra becsüli a nemzet­biztonsági testület tagjainak az elmúlt napokban kifejtett áldozatkész tevé­kenységét, magatartását és munkájuk eredményeit. Meggyőződése szerint a nemzetbiztonsági testület szervei a la­kossággal és más intézményekkel szo­rosan együttműködve továbbra is kö­vetkezetesen biztosítják a nyugalmat és a közrendet, a személy- és vagyon­védelmet, a szocialista tulajdon érint­hetetlenségét. A kormány meghagyta a belügymi­niszternek és a nemzetvédelmi minisz­ternek, hogy erősítsék meg a városok­ban, főleg Prágában, Brnóban és Bra­tislavában a közrendről gondoskodó szerveket. Átmeneti időre számít eb­ben a tevékenységben a csehszlovák néphadsereg katonáinak együttműködé­sére. Az öt állam katonai egységei ezekben a napokban a városokból és a közsé­gekből p kijelölt, elsősorban katonai térségekbe távoznak, a légierők pedig a kijelölt repülőterekre. A katonai egységek fokozatos távozásával kapcso­latos problémákat operatív módon old­ja meg a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium. A közeljövő­ben kormányküldöttségi szinten tárgya­lás indul arről, hogy ezek a katonai alakulatok fokozatosan eltávozzanak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről. TOVÁBB KELL ERŐSÍTENI A SZOCIALIZMUST gi elnökkel egyetértésben arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy a tárgya­lások során létre kell hozni az alkot' mányos szervek törvényes és teljes tisztséggyakorlásának, az ország tár­sadalmi élete folyamatos normalizálá­sának a feltételeit. A mai helyzet arra készteti a kor­mányt, hogy a közeljövőben figyelmét elsősorban az időszerű kérdések meg­oldására összpontosítsa. Ennek során abból a tudatból indul ki, hogy rendkí­A Nemzetgyűlés színe előtt kijelen­tem az egész csehszlovák népnek, hogy a Varsói Szerződéi öt tagállama had­erőinek teljes távozása fokozatosan va­lósul meg, a helyzet normalizálásával párhuzamosan. Ennek a normalizálás­nak a lényege a szocializmus helyzeté­nek további megszilárdulása. Az állam és a Nemzeti Front vala­mennyi szervének határozott lépéseket kell tennie az élet normalizálására, a Nemzeti Front és vezető ereje a CSKP befolyásának megerősítésére és a szo­cializmus fejlesztésére. Intézkedéseket kell tenni a jobboldali és más szélső­séges erők meggyengítésére, a szocia­lista közösség megszilárdítására és ar­ra, hogy a világimperializmus befolyá­sa fejlődésünkre gyengüljön. Azt kí­vánjuk, hogy a sajtó, a rádió és a te­levízió ilyen világosan magyarázza meg a normalizálás tartalmát. Hisszük, hogy népünk, munkásosztá­lyunk, parasztságunk és értelmiségünk teljes egészében megérti a mai bonyo­lult helyzetet és világos választ ad az (Folytatás a 3. oldalon.) 196S. IX. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents