Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-06 / 216. szám, kedd

Békeutasok Vasárnap reggel — a testvér- , pártok közös nyilatkozatának aláírása után nemcsak hogy felengedett a feszültség, de az ég1 holt is kiderült. Az emberek arcán bizakodás, mosoly és életakarás ragyogott. A bratislavai propellerállomás előtt gyülekezett a Szlovák Szakszervezeti Tanács küldöttsége, a város lakosai, valamint a vajnoryi fúvószenekar népviseletében. Féltizenegykor a fúvószenekar rázendített: befutott a SZOCIALISTA FORRADALOM nevű SZOT üdülőhajó, amely fedélzetén nagy plakáton hirdette több nyelven: „Biztonság, barátság és béke az európai népek között!" A Szakszervezeti Világszövetség 174 küldöttét fogadták 11 országból, akik meglátogatják a dunamenti államokat. Egy napot Szlovákia fővárosában is töltöttek, mint a Szlovák Szakszervezeti Tanács vendégei. Városnézés után a „Nagy ferenciek"-nél folytatódott a barátkozás. Az utcán elkezdődött a tánc, a külföldi újságírók, filmesek itt jó „zsákmányhoz" jutottak. A tüzes olasz lányok, a lengyel, szovjet osztrák, német, francia, jugoszláv, magyar és egyéb küldöttségk tagjai egyaránt ropták a táncot, a polkát, a csárdást... Érdekelt a „békeküldöttek" véleménye a nálunk e napokban lezajlott eseményekről. Sorra felkerestem az egyes küldöttségeket, hogy villáminterjú formájában megtudjam tőlük, hogyan vélekednek. Amikor Giacomo Adduci, az ETLI olasz turistaszövetség Rómában székelő vezérigazgatója átadta a küldöttség szép ajándékát az itteni SZSZT részére, őt is felkértem, hogy nyilatkozzék. G. Adduci régi barátja köztársaságunknak. Nagyon örült a hat testvérpárt közös nyilatkozatának. Hasonlóan beszélt Neubauer elvtárs Bécsből, többen az NDK-b61, Armand B. francia, a belgák, valamint a magyar Berzi Sándor és dr. Vass Gyula küldöttek. A közös ebéd után még sétáltak egyet a városban és folytatódott az ismerkedés. A csehszlovák, valamint szovjet delegátusok megállapodtak abban, hogy a hajó elindulása előtt a hajón tartózkodó csoportjuk külön találkozót rendez. Este tíz órakor a SZOT üdülőhajó felszedte horgonyát, hogy elinduljon Budapestre. A „békeutasok" ellepték a fedélzetet és még sokáig integettek parton maradt barátaiknak. GREK IMRE A Szlovák Szakszervezeti Tanács nevében Jolana Kosíčková üdvözölte a vendégeket. munka! jó termés A Diana búza 54,7 mázsát adott hektáronként A tavalyinál 10—13 mázsával jobb a hektárhozam Gömörpanyiton, Beretkén is megpihenhetnek már Az utóbbi hetekben csapadékban dús időjárás volt a Sajómentén is. Ez lelassította a betakarítási munkálatokat, de a kapásnövényeknek aranyat ért. A kukorica, a cukorrépa és a dohány is sokat ígérő. Befejezték az aratást A szentkirályi szövetkezetben az idén 280 hektáron termesztettek gabonaféléket. Betakarításával még szerdán végeztek. Amint Bielák Stanislav mérnök mondotta, nagy örömet okozott számukra, hogy egy 10 hektáros parcellán a Diana búza $4,7 mázsát adott hektáronként. Ugyanakkor a zabnál 16 mázsás hozamot értk el, s így az átlagos hektárhozam csak 33 lett a tavalyi 34,8 mázsával szemben. Több műtrágya jobb termés Mindössze 140 hektár gabona várt az Idén a gömörpanyiti szövetkezetben kaszára. Augusztus l-ig mind learatták és ma már a csépléssel is végeznek. Árpából 30—31 mázsás, búzából pedig 33 mázsás hektárhozam Ígérkezik. Ez 10, illetve 13 mázsával nagyobb, mint a múlt évben volt. Csató Sándornak, a szövetkezet elnökének szavai szerint a szép eredményeket a jó talajmunkának köszönhetik, valamint annak, hogy az idén mintegy 20 000 korona értékű műtrágyával többet használtak fel, mint az előző évben. A szalmát több mint 55 hektárról betakarították és mintegy 40 hektáron a tarlóhántást is elvégezték. Öszikeveréket tíz hektáron vetettek, jóllehet az idén — a szárazság ellenére is — az első kaszálásból több takarmányt takarítottak be, mint tavaly egész évben. Jöhet a pihenés A beretkei szövetkezet határa dimbes-dombos. Az aratás itt bizony nagyobb gondot okozott, mint más szövetkezetekben. Mégis a múlt hét végén Beretkei József elnök már azt újságolhatta, hogy az aratást és a cséplést befejezték. A lapos területen levő kisparcellán mironovi búzafajtából sikerült 40 mázsás hektárhozamot elérniük. A hegyes vidék hektárhozamai nem közelítették meg az említettet, de a szövetkezet így is átlagosan 27 mázsás hektárhozamot ért el, s ez 4—5 mázsával nagyobb a tavalyinál. A szalma betakarítását befejezték, a tarlóhántást pedig 35 hektáron végezték el. így hát Beretkén is nemsokára az aratóbál következik. —nj— A komáromi hídavatás előtt Lehetséges, kritikai cikkeink is hozzájárultak ahhoz, hogy „az ország új kapuján", a csehszlovák és a magyar Komáromot összekötő új közúti hídon már augusztus 9-én megindul a forgalom. Igaz, eredetileg némileg korábbra tervezték a hídavatást, ez azonban ma már nem lényeges. Tény, hogy mind a Doprastav, mind a Vstkovicei Vasmű, valamint a többi szállítóvállalat is jó munkát végzett. A napokban végigjártam a vadonatúj hidat, amely a nyári napsütésben úgyszólván fénylett és mintegy búcsút intett az évek óta üzemben levő kompnak . . . Láttam a megterhelés! próbákat, minden jól sikerült. . . Martinský József építésvezető arcán is kevésbé tükröződik a gondterheltség. Szívélyesen Invitált: — |üjjön el az augusztus 9 i hídavatásra, amelyre vállalatunk meghívta hazánk vezető állami és politikai személyiségeit is. Nem tudjuk, persze, a mai mozgalmas napokban időt szakíthatnak-e erre, mégis reméljük . .. Szívesen ellátogatunk ismét Komáromba, hogy tanúi legyünk annak az ünnepélyes aktusnak, amely új összekötő utat teremi a két baráti ország között s ezzel lényegesen elősegíti és megkönynyíti a turistaforgalmat. A korszerű csapóhíd egyben műszaki szempontból is hirdetni fogja hídépitéstechnlkánk színvnnalát. DÓSA JÓZSEF ORVOSI TANÁCSADÓ „Fogas" kérdések Régi olvasónk, Urbán Péter írja: „21 éves fiamat már többször elővette nehezen növő bölcsességfoga, amely most is gennyes gyulladást okozott, alig tudja kinyitni a száját. Szüksége van-e az embernek bölcsességfogra, ha nem, mikor húzassa ki?" S a továbbiakban egyúttal az egész család fogászati problémáit megemlíti, hogy azokat velünk tanácskozza meg. Vegyük hát sorra az Urbán család tagjait: Ha Gábor bölcsességfogai áttörnek és, ha gyulladások árán is végül helyükre nőnek, minden rendben lesz. A legutolsó, harmadik zápfog azonban sok esetben okoz többször is fájdalmat. Ha nincs elég helye, vagy ferdén nő, vagy a szemközti fog már hiányzik, eltávolítható, mert nincs jelentősége. Szájzár és gennyes gyulladás esetén a fogorvos előbb rendszerint a heveny állapoton segít — és foghúzásra akkor rendeli majd be, ha a beteg rendesen kinyithatja a száját és érzéstelenítést kaphat, hogy a beavatkozás fájdalommentes legyen. A nagyapa 80 éves, de még egy foga sem hiányzik. Büszkén mutogatja és magyarázza, hogy fekete kenyéren, zöldségen, gyümölcsön, sovány húson és főzeléken élt leginkább. S mivel nem dohányzik, fogazata majdnem olyan szép, mint a nagymama műfogsora ... akinek eredeti fogai lassanként kihullottak. A foglazulást főleg a gyermekkorban elhanyagolt száj- és foghigiénia idézi elő. Az ételmaradék lepedék alakjában ül a fogra és egyrészt a zománcot támadja, másrészt az íny peremén okoz gyulladást. A serdülőkorban már gyakori a fogkő is, ami a fogak közé, valamint a fogak és az Íny közé rakodik le. Bizonyos tápanyagok, különösen a C vitamin hiánya érzékennyé és vérzékennyé teszi a fogínyt. Gyakori a panasz: „Tisztítanám én a fogamat, ha nem vérezne az ínyem, amint a kefe hozzáér ..." A nagymamát ez már nem érinti, de a család ifjabb tagjait annál inkább. Le kell szedetni a fogkövet, gyógykezeltetni az ínyt és erősíteni a fogakat körülölelő szerkezetet, amit csak rendszeres szájápolással és teljes értékű táplálkozással érhetünk el. A levél szerint a mama is hajlamos a foglazulásra. A fogazat állapotát megítélve a fogorvos dönti el a lazulás foka szerint, mi előnyösebb: gyógykezelni-e és az esetleges hézagokat hídpótlással kitölteni, vagy eltávolítani a leggyengébb fogakat és kivehető pótlást készíteni. Esetleg ha már nem érdemes megtartani egyetlen fogat sem, megszabadítani a beteget a paradentózístól, kihúzni a fogakat és teljes műfogsort javasolni. Levélírónk, a családfő, gyermekkorától jár fogorvoshoz, de tekintve, hogy sok költözés következtében többen kezelték, több fogát „elkezelték", úgyhogy néhányat ki is kellett húzni. Most arról panaszkodik, hogy egyik platinának nevezett hídja már rövid, a másikat, amely aranyból van, átrágta. Helytelen, hogy kétféle fémből készült pótlások kerültek egy szájüregbe, a köztük keletkező elektrogalvanikus viszony szájnyálkahártya-gyulladás és más kellemetlenséget okozhat. A hídnak mindig az ínyperem alá kell érnie. Hiba, ha csak a peremig ér. Az idők folyamán ínysorvadás következtében is röviddé válhat a híd koronája. Ilyenkor a fogak védelme és a rágóképesség visszanyerése érdekében új hidat kell készíteni. A kilyukadt, és a rövid híd esetében is figyelmes fogorvosi vizsgálat dönti el a teendőket. A család legnagyobb gondja a gyermekek fogazata. A tejfog is kezelésre érdemes. Elsősorban azért fontos az apró lyukak betömése, hogy a gyermek foga ne romoljék tovább, és fogbélgyulladás vagy gyökérhártyalob folytán ne okozzon felesleges fájdalmat. Továbbá az elromlott és kezeletlen tejfogakról igen könynyen átterjed a fogszú a maradandó fogakra is. Mindenekelőtt ne ijesztgessük a kisgyermekeket a fogásszal, hanem szoktassuk hozzá őket, liogy fogaikat ápolják, helyes táplálkozással is óvják, és rendszeresen járjanak el a rendelőbe, hogy a kis romlást fájdalommentesen ki lehessen javítani. Az Urban családnak és más családoknak azt üzenjük: ne halogassák a fogászati rendelő meglátogatását. Az elhanyagolt fogazat nem csupán a fogfájás, az ínygyulladás, a gyökérhártyalob, a szájbűz miatt kellemetlen, hanem azért is, mert a gócfertőzés, az emésztési nehézségek, az idegesség a fogaktól távoleső szervek állapotát és működését is kedvezőtlenül befolyásolja. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Málasi fájdalmak Új szakszervezeti üdülők épülnek Málas a lévai járásban a legkisebb talvak közé tartozik. Lakosainak száma alig haladja meg a 900 személyt. A felszabadulás után új családi házak épültek, új utcák létesültek, a majorok és a régi béresházak helyén több mint 10U új családi ház épült. A lakosság azonban bizonyos fokig mégis elégedetlen és csalódott. A felszabadulás után a földbirtokosok földjeit felosztották, így a föld nélküliek másfél hektár földhöz jutottak. A községben 1954-ben alakult meg az EFSZ, a földeket is összpontosították. A lakosság zöme akkor már az állami gazdaságban dolgozott s továbbra Is ott maradt. A szövetkezel a nyert földterületet nem bírta teljesen megművelni és kénytelen volt 150 hektárt átengedni a szomszédos Csenkének. Ezt követően nemsokára — a falu tiltakozása ellenéye — a járás illetékes vezetői olyan utasítást adtak, hogy további földterületet adjanak át Fakóvezekény községnek. Ennek következtében a lakosság mintegy 40 százaléka odahaza aztán már nem talált munkát, így kénytelen volt idegenben kereset után nézni. A szövetkezet 800 hektárján nem tudott mindenkinek kenyeret biztosítani. Meg kell jegyezni, hogy Vezekénynek sem sokkal több a lakossága, de 2400 hektári 1 gazdálkodnak. Miért kellelt ezt * területet Málas kárára még újabb 160 hektárral gyarapítani? Hogy milyen indokok vezethették ebben a járás vezetőségét, azt a községben még máig sem tudják. A felszabadulás óta új középület nem épült a faluban. A kultúra terjesztése is korlátozott, hiszen nincs erre megtelelő helyiség. Igaz, hogy a JNB 1962 ben megszavazott kultúrház céljaira 300 000 koronát, ám még arra sem volt idő, hogy a kultúrházat megtervezzék, mert a JNB a pénzt rövidesen visszavette, állítólag más fontosabb célokra. De miért éppen ettől a községtől, amely a járástól mind ez idáig a villanyon kívül nem kapott semmit. Meg kell említeni a községen keresztül folyó patakot is, mert ez az egyetlen vízlorrás a faluban. Tűzvész esetén csak iszapot lehetne azonban belőle meríteni, ez idén még azt sem. 1964-ben ígéretet kapott a lakosság egy víztároló felépítésére, de ez is csak ígéret maradt. Sáros utcáiról Is híres a község. Most ugyan már tervbe vették és megkezdték 3000 méter hosszúságban járda építését és egyes utcákban neonvilágítás bevezetését. De ez még édeskevés. Ogy érezzük, hogy Málasról az illetékesek megfeledkeztek vagy talán mint műemléket akarják mutogatni a többi közsécnek? DRAPP A N TIBOR A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Üdülési igazgatósága pillanatnyilag 8854 ággyal rendelkezik a csehországi üdülőkben, 1920 ággyal a morvaországi és 2022 ággyal a szlovákiai szakszervezeti üdülőkben. Ugyanakkor a szakszervezeti üdülés iránt nem csökken az érdeklődés s az eddigi kapacitás már évek óta nem tudja kielégíteni az igényeket. A jövő esztendőben azonban néhány üdülő bezárja kapuit, kiöregedett. Ne felejtsük el, hogy az üdülőknek csaknem egyharmada még a múlt században épült, és csak egytizedük 1945 után. Szlovákiában például 1980-ban bezárja kapuit a Baník, a Javorina, Gejzír, Jánošík és Tatra elnevezésű szakszervezeti üdülő. Igaz, a Javorina és a Jánošík alkalmazotti lakásként tovább fog szolgálni. Ez a helyzet arra kényszeríti a Szakszervezetek Központi Tanácsát, hogy erélyesebben lásson neki új üdülők építésének. Három tervváltozatot már kidolgoztak. Ezek szerint 16 000, 18 000 vagy 20 000 ezer személy befogadására képes különféle üdülők épülnének. A tervezett befektetés az egyes alternatívák szerint 770, 924, illetve 1147 millió korona lenne. Most az a kérdés, melyik változatot fogadja el az SZKT és hová helyezi az egyes üdülőket. Az elv az, hogy az üdülőket eddig kevésbé benépesített te.rületeken építsék, hogy a szakszervezet további a turisták által még meg nem szállt helyeket vegyen igénybe erre a célra. Ám úgy tűnik, hogy ilyen hely kevés van hazánkban. Egy további szempont, hogy az üdülőket lehetőleg egyenletesen helyezzék el a köztársaság egész területén, mégpedig úgy, hogy hozzávetőleg megfeleljen az egyes országrészekben élő szakszervezeti tagok számának. Egyelőre az elkészült Javaslatok ezt nemigen vették figyelembe. A szlovákiai üdültetési Igazgatóság például azt kéri, hogy a szlovákiai üdülők befogadóképessége 1980-ra elérje a szlovákiai szakszervezeti tagok létszámának arányát, ami a köztársasági üdülők teljes kapacitásának 29 százaléka lenne. Az említett három változat azonban mindössze 20—25 százalékos növekedéssel számol Szlovákiában. Még rosszabbul áll e téren Morvaország, mind a szakszervezeti tagok számarányát, mind a; természeti szépségeket véve alapul. Ugyanakkor nincs szó arról sem, hogy Brnóban üdülőt építsenek, pedig az mind gazdaságilag, mind politikailag rendkívül szükséges lenne. Az első változat szerint Szlovákiában Tátralomnicon, Skalkán, Pőstyénben, Vrátnán, Tálén, Podbanskón, Jasnán épülne új üdülő, a második változat szerint az említetteken kívül még négy üdülő építése kerül szóba, míg a harmadik változat további három üdülő építését Javasolja. Sajnos egy-kettő kivételével valamennyit újból a fejlett turistaforgalom területére tervezték, főleg a Magas- és Alacsony-Tátrában. Űjból megfeledkeznek tehát Dél-Szlovákiáról, pedig ezen a vidéken még számos fel nem tárt természeti szépség, hegyek, erdők, fürdési lehetőség, történelmi és természeti látványosság várná az üdülőket. A tervek tehát semmi újat nem ígérnek. A területi tervezés állami Intézete nem nyújt semmi eredetit, az elvek és a tervek, a szavak és a tettek között ismét ott a szakadék. Mi úgy véljük, még van idő javítani ezeken a hibákon és a szakszervezeti üdülők tervezésében és építésében jobban kellene ragaszkodni a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenységének alapelveihez. FRANTIŠEK RAVEN 19B8. VIII. 8.-