Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-04 / 214. szám, vasárnap

Gyarapítják a köztársasági alapot A Csehszlovák Sajtóiroda bratislavai szerkesztőségébe állandóan özönlenek a levelek és a táviratok, amelyek azt bizonyítják, hogy a dolgozók szívügyüknek tekintik a köztársasági alap gyarapítását. Az istebnéi Kovohuti üzem dolgozói bejelentették, hogy a Csehszlovák Aliami Bankban nyitott 2171 számú, folyószámlára egy teljes műszakért járó bért — 200 000 koronát utalnak át. A bratislavai Kovodružstvo vezetősége tegnapi rendkívüli ülésén elhatározta, hogy 10 000 koronát utal át a köztársasági alap folyószámlájára. Az SZLKP Liptovský Mikulás i Járási Bizottságának dolgozói felhívással fordultak az összes szlovákiai járási pártbizottsághoz, és felszólították dolgozólkat, hogy tőlük telhetőleg járuljanak hozzá a köztársasági alap gyarapításához. E felhívásra a trnavai járási pártbizottság dolgozói a pártalapszervezetek és a szakszervezetek funkcionáriusaival egyetemben elhatározták, hogy pénzt gyűjtenek a köztársasági alap javára, ezenkívül a járás valamennyi üzemének dolgozói egy szabad szombati műszakért járó bérüket is a 2171 számú folyószámlára utalják át. A Munkaérdemrenddel kitüntetett bratislavai Jednota Népi Fogyasztási Szövetkezet vezetősége 100 000 koronát ajánlott fel a köztársasági alap javára. A Szakszervezetek Bratislavai Városi Tanácsának dolgozói elhatározták, hogy egynapi fizetésükkel gyarapítják a köztársasági alapot. A kassai felsőbbfokú repülőiskola kommunista és pártonkívüli parancsnokai tegnapi ülésükön ugyancsak elhatározták, hogy támogatják a köztársasági alapot. Az ülés résztvevői kötelező ígéretet tettek arra, hogy szeptember elejétől december végéig minden hónapban a köztársasági alap javára adják át havi fizetésük 1 százalékát. A kassai városi pártbizottság örömmel vette tudomásul a helyi Magasépítő Vállalat, a Kelet-szlovákiai Gépgyár, a városi építővállalat és más üzemek dolgozóinak kezdeményezését. Ezek kötelezően kijelentették, hogy anyagilag támogatják a köztársasági alapot. Elvárják a többi kassai dolgozótól és minden polgártársuktól, hogy ők is hasonló magatartást tanúsítsanak. A Rudňanyi Vasércbánya dolgozói táviratilag közölték a Csehszlovák Sajtóiroda kassai szerkesztőségével, hogy tőlük telhetőleg hozzá akarnak járulni köztársaságunk gazdasági helyzetének javításához, és ezért egy szabad szombaton teljes műszakot dolgoznak le. A munkájukért járó bért átutalják a köztársasági alap folyószámlájára. Hasonló kötelezettséget vállaltak a Spišská Nová Ves-i Földtani Kutatóintézet dolgozói is. Kelet-Szlovákia dolgozói körében is megértésre talált a köztársaság gazdasági megerősödését támogató „köztársasági alapra" mozgalom. Nagyon sok üzemben ma, — egyébként szabad szombaton, rendkívüli műszakot szerveznek, s a tiszta jövedelmet a 2171-es számla javára utalják át. ^ A Nagykaposi Mezőgazdasági Felvásárló üzem dolgozói ilyen formában ezen a napon legalább 2500 koronát akarnak átutalni. Rendkívüli műszak szervezéséről érkeztek hírek a Keletszlovákiai Vasműből, a Szlovák Magnezitművek jolsvai és kassai üzeméből. A Kelet-szlovákiai Téglagyárak karcsavai üzemének dolgozói havi keresetük egy százalékát a köztársasági alapra utalják át. A CSISZ tőketerebesi járási bizottságának dolgozói havi fizetésük két százalékát küldték el erre az alapra. Az eperjesi Nálepka Kapitány Ruhagyár női dolgozóinak kezdeményezésére a vállalat köze.l hatezer dolgozója szabad szombati rendkívüli műszakot dolgozik le és a tiszta jövedelmet a 2171-es számiéra fizeti be. Hasonló műszakot szerveznek a rudňanyi vasércgyárakban, a kassai magasépítő vállalatnál, a Szovjet Hadsereg Gépgyárban, a városi építővállalatnál. Feltételezhető, hogy kevés üzem lesz, ahol tegnap nem került sor rendkívüli műszakok szervezésére. (—ikj KULTURÁLIS HÍREK • AZ UNESCO kiadásában megjelent az Emberiség történetének harmadik kötete. A kötet az első a huszadik századnak szentelt két kötet közül, korunk tudományos és művelődési eredményeit vázolja fel, s széles körű nemzetközi együttműködés eredménye: az Európát, Amerikát és Ázsiát képviselő három szerző több mint félezer tudós javaslatai, ötletei és adatai alapján szerkesztette. MAK ÉRDEKEBEN (ČSTK) — Rudolf Pacovský, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára a társadalombiztosítás és az egészségügyi gondoskodás kérdéseiről nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. — A tervezett családvédelmi in tézkedésekre vonatkozóan igen sok javaslat és határozat érkezett a dolgozóktól. Többek között a szülési, illetőleg a gyermeknevelési szabadság meghosszabbítását javasolják a gyermek 1, esetleg 2—3 éves koráig éspedig olyan formában, hogy az anyák 400—500 koronás állami támogatásban részesüljenek. Ez a követelés jogos és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom programtervében felkéri a kormányt, hogy az erre vonatkozó javaslatokat az év végéig tárgyalja le. A szakszervezetek azt is kérik, hogy a kormány az év végéig rendezze a gyermekpótlék kérdését is úgy, hogy az valóban segítséget jelentsen a családoknak. Arra kell törekedni, hogy a gyermekpótlék révén kedvezően befolyásoljuk a populációt. — A Szakszervezetek Központi Tanácsa — mondotta Pacovský titkár — jogosnak tartja a dolgozóknak azt a követelését is, hogy a táppénz folyósításának módját is megváltoztassák, vagyis, hogy munkaképtelenség esetén a dolgozó már az első naptól kezdve teljes táppénzt kapjon, és az alapösszeg kiszámításánál vegyék figyelembe a túlórailletékeket is. A kormány foglalkozik a Szakszervezetek Küzponti Tanácsának azzal a javaslatával is, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom keretében 1969. január 1-tól „betegségbiztosítási igazgatóságot" létesítsenek. A dolgozók határozatai bírálják az egészségügyi gondoskodás jelenlegi színvonalát, az egészségügyi dolgozók magatartását, az egészségügyi létesítmények hiányos felszerelését és követelik az egyéni orvosválasztás lehetőségét. A szakszervezetek ugyancsak részletesen feldolgozták a nyugdíjbiztosításra vonatkozó javaslatokat és követeléseket is, és a szükséges módosítások előreláthatólag 1969. január 1-én lépnek érvénybe. Harcban a bizalomért Válaszúton a gyermekszervezetek Q Következetesen mellőzzük a múlt hibáit # Ónálló, föderatív szervezeteket a nemzetiségek gyermekeinek is # Nem a szavak, a tettek a döntőek! Csinosak a lányok, szép az aratási koszorú. A kisölvedi szövetkezet a lévai járásban az elsők között tartotta aratási ünnepélyét. Elégedettek voltak a tagok, mert a dombos határban is elérték az átlagos 30 mázsás hektárhozamot. Az aratás mindössze két hétig tartott. SUBA LAJOS, a szövetkezet elnöke bejelentette, hogy a pénzügyi tervet félmillió koronával túlteljesítették. Ez még jobban fokozta a jókedvet és az aratási koszorú alatt vígan mulatott a szövetkezet tagsága. Balla (elv. A múlt hónapban az újjászervezett Cseh Pionírszervezet alakuló gyűlésén vettem részt, ahol a vitaindító beszámoló szerzője az alábbi sokat sejtető, elgondolkoztató címet adta terjedelmes fölszólalásának: „Egy Óra Igazság, avagy a gyerekek jogainak kis alapokmánya ... Talán mondanom sem kell, hogy az „egy óra igazság" keretében valóban élesen rámutatott az iskolaköteles gyerekek eddigi egyetlen érdekszövetsége: a pionírszervezet munkájának múltban tapasztalt komoly hibáira A GYAKORLATI ELFERDÜLÉSEK mély gyökerű eredőire. Néhány nappal később — véletlenül — egy mozielőadás filmhíradója alatt, akaratlanul is a fenti beszámoló jutott eszembe, párhuzamot vonva annak vezérgondolata és a vásznon pergő eredeti fölvételekből szerkesztett néhány perces összeállítás között. A saját gyerekkorom emlékeit idéző kopott filmkockák félreérthetetlenül az ötvenes évek első feléből ismert „pionírmunka" nehézkes mesterkéltségére utaltak. Mi tagadás, a képek láttán a nézőtéren a halk nevetés moraja hullámzott. Nem titkolom: az én szám is mosolyra húzódott, bár akkoriban társaimmal együtt én is hasonlóképpen gyűjtöttem vasat, vagy „vidáman" dalolva szépítettem Pozsony parkjait... A tényekkel férfiasan szembe nézve azonban be kell vallanunk, hogy az idei mozgalmas belpolitikai eseményekig — az ötvenes évekhez viszonyítva — bizony vajmi kevés változott a pionírszervezet munkájában. A látszólagos, létszámban kimutatható tömegbázisra építve a szervezet talajt és tekintélyt, de főképpen BIZALMAT VESZTETT. A gyerekek közömbösek léttek a pionírmunka iránt, jobbára csupán formális tevékenységük egy-egy kötelező őrs-, vagy rajgyűlésen merült ki. Pedig tagadhatatlan: a szervezet megalakulása után, az első nyári táborok vagy gyűjtési akciók még nem „felsőbb" utasításra, hanem önálló ötletek alapján születtek. Keserű igazság, hogy éppen a gyerekszervezetet (mely már a szocializmusban nevelkedő új nemzedékért lett volna felelős) érte az elsők között a későbbiekben egész politikai-gazdasági életünkre kiható társadalmi deformációk éles vetülete. A pionírmozgalomban az évek múlásával egyre inkább nyoma veszett a természetes gyermeki derűnek, a belülről fakadó lelkesedésnek, míg az idősebbek gyermekéveiket emlegetve vidám, tanulságos cserkészéveikről beszéltek. Az ok? Az úttörőmunkát irányító központi szervek az általános irányelvek kidolgozásánál, a politikai feladatok és kimutatások halmazában egyszerűen nem vették figyelembe a gyeLapunkban már közöltük a hírt az ármódosításról. Mi tagadás nem nagy öröm, hiszen megint főleg a többgyermekes csaladok és a nyugdíjasok kiadásai emelkednek. Mert ugyan ármódosításról van szó, az áremelés sokkal több és fontosabb cikket érint mint az árcsökkentés. Jogosan teszi fel tehát az olvasó a kérdést, miért van erre szükség? Elsősorban azért, mert kereskedelmünk számos árucikket eddig olyan áron árusított, ami az előállítási költségeknek sem felelt meg. A különbséget az állam fedezte. Ám, ha talpra akarjuk állítani az államháztartást, az Ilyen gazdálkodásnak véget kell vetnünk. S mivel fokozatosan meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy az egész népgazdaságban a piac törvényei hassanak, ezalől nem vonhatjuk kl a kiskereskedelmi árakat sem. Azok megszabásában is szerepe van Változnak az árak a keresletnek és a kínálatnak. Márpedig pillanatnyilag a piacon sokkal nagyobb a kereslet, mint termelésünk lehetőségei. Amíg ebben nem sikerül gyökeres változást elérni, további áremeléssel kell számolnunk a jövőre vonatkozóan is. Annális inkább, mert az augusztus elsejei ármódosítás még nem érinti a létfontosságú élelmiszereket, holott az állami dotáció azoknál is jelentős. De itt az állam továbbra is vállalja e terhet mindaddig, amíg a reálbérek alakulása lehetővé nem teszi ezeknél is a dotáció megszüntetését. Az áremelés ugyanis nem feltétlenül egészségtelen jelenség, ha a reálbérek emelkedésével párosul. A gazdasági jóslatok szerint jövőre pl. 2,5—3 százalékkal fognak emelkedni a reálbérek, míg a kiskereskedelmi árak 2—2,5 százalékkal. Hasonló volt a terv az idei esztendőre is, de a valóság mást mutat: az év első felében a reálbérek 6,5 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a kiskereskedelmi árak pl. az iparcikkeknél 1,5, az alkoholfajtáknál 8, a szolgáltatásoknál 1,2 százalékkal növekedtek, az élelmiszerek árszintje pedig 0,1 százalékkal csökkent. Nézzük milyen változást hoz és milyen árufajtákat érint a mostani ármódosítás. Az élelmiszerek közül emelkedik a halfajták, a méz, a gyümölcsés zöldségkészítmények ára. A hüvelyesek ára pl. átlagosan 5 százalékkal lesz magasabb, mégpedig úgy, hogy a bab ára emelkedik, a lencse ára marad, a borsó pedig kilónként egy vagy két koronával (minőség szerint) olcsóbb lesz. Drágább lesz a savanyúkáposzta (1,50 helyett 2,30 korona) és az új termésből készülő gyümölcs és zöldségkonzervek, stb. Néhány ipari cikk ára is változik. Amíg tehát az év első felében a háztartási költségek fél százalékkal emelkedtek, a feltételezések szerint az ármódosítás következtében az időn a családi könyvelésben fejeöként 66 koronával lesz magasabb az évi kiadások összege. Nem örülünk ennek. Bár természetesen az áremelést — a mostanit és a várhatókat is — meg lehet érteni. Azt is mondhatjuk, nem ért bennünket meglepetésszerűen. De szeretnénk meggyőződni arról, hogy valóban elősegítik és meggyorsítják a népgazdaság helyrebillentését. SKALINA KATALIN rekek sajátos vágyait, szerteágazó érdeklődési körüket, könnyed, játszi természetüket. A pionírszervezet így, eredeti célkitűzéseitől eltávolodva, egyszerűen csupán egy .hatalmas bürokratikus, irányító-könyvelő apparátusnak kenyeret biztosító gogoli „gyerekhivatal" lett... A januárban alakult kedvező légkörben — természetesen — szinte elemi erővel csaptak a felszínre ezek a problémák, melyek következményeképpen a gyerekek önként vagy szüleik tanácsára tömegesen kiléptek a pionírszervezetből, az újonnan alakuló cserkész- s egyéb ifjúsági szervezetek zászlai alá tömörülve. Nem maradt tétlen ellenben az újonnan választott Központi Pionírtanács sem, s rövidesen egy jelentős strukturális és gyakorlati módosításokat tartalmazó új programmal lépett a nyilvánosság elé. A tervezet célja: a mélyreható változások révén a gyermekek között ismét VONZÓVÁ, VERSENYKÉPESSÉ TENNI a többi, mostanában alakult gyerekszervezettel a gazdag szocialista hagyományokban gyökeredző úttörőmozgalmat, szigorúan ügyelve azonban az önkéntesség elvének betartására. Éppen a múlt tanúsága bizonyítja, hogy nem a papíron kimutatható létszám a döntő a tízévesek megnyerésében, hanem elsősorban vágyaik, érdeklődési körük kielégítése. Persze, nem hanyagolhatók el a politikai szempontok sem, de ezek elsajátítása elsősorban az iskolai oktatás problémakörébe tartozik. Leszögezhető hát, hogy a tíz-tizenöt évesekkel való foglalkozás január előtti módszereinek zöme a mai, újszerű körülményekben már csupán okulásul szolgálhat mindazoknak, akikre a serdülőkorú ifjúság iskolán kívüli nevelése bízva van! Számtalan példán bizonyíthatnám, hogy a versengés mindig hasznára válik két, vagy több vetélytársnak. így van ez manapság a gyerekszervezetek esetében is, hiszen - mind az újonnan alakított pionírszövetség, mind a cserkészek, vagy a többi hasonló új szervezet saját érdeke, hogy a kölcsönös tapasztalatcsere útján közös érdeklődési-érintkezési pontokat is találjanak, ahogy ez a Cseh Pionírszervezet és a Cseh Cserkészszövetség között már a szimbolikus békepipa elszívása és több közös akció révén meg is történt. Sajnálattal kell ellenben megállapítanunk, hogy a válaszúton lévő gyerekszervezetek időszerű kérdéseinek megoldásában a cseh országrészben már lényegesen előbbre haladtak, mint Szlovákiában. Ennek okát kutatni, ma még talán kissé elhamarkodott lépés lenne, mégis úgy tűnik, hogy az ifjúsági mozgalom szlovákiai vezetőitől e téren gyorsabb, konkrétabb határozatokat vár a közvélemény. Valószínűleg, államunk többi szerveihez hasonlóan, ebben a kérdésben is majd a föderatív szervezeti átrendezés modellje érvényesül. Aktuális lenne ezért, ha az illetékesek kidolgoznák egyrészt a cseh és szlovák, másrészt pedig az egyes sajátos követelményeket szem előtt tartó NEMZETISÉGI GYEREKSZERVEZETEK tervezett tevékenységének végleges megoldási javaslatát. Nehogy néhány hét múlva azzal kelljen (vagy lehessen?! f érvelni: sajnos, erre már nincs most idő ... A fentieket hát tömören öszszegezve: csak egy jól működő pionírszervezet adhatja már vissza a gyerekmozgalom igazi társadalmi jellegét, a gyerekek és szüleik megingott bizalmát. Ezek kulcsa pedig nem puszta szavakban, de megfontolt tettekben rejlik ...! MIKLÓSI PÉTER 1968. •