Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-04 / 214. szám, vasárnap

ľ HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Iraki meglepetések i Mit akartok a jobboldali puccsisták? Két héten belül két állam­csíny, méghozzá egypártbellek katonai segédlettel végrehaj­tott puccsa, még a Közel-Kele­ten is meglepetésnek számít, pedig itt már történt egy és más, ami leszoktatta az embe­reket a csodálkozásról, július közepén jobboldalt baathlsta puccsnak minősített katonai ál­lamcsíny űzte el Aref iraki köztársasági elnököt, s egy forradalmi parancsnoki tanács és szűkebb körű nemzeti ta­nács vette át a hatalmat. A puccs értelmi szerzőjének Bl-Bakr tábornokot tartották, aki egyszer már állt baathista kormány élőn. Bakr kormány­zatát néhány napi hivatalosko­dás után érdekellentétektől mardosott botcsinálta szövetke­zésként kezdték emlegetni a világsajtóban, míg aztán a hó­végi események fényt derítet­tek az iraki változások hátteré­re. El-Bakr katonai puccsal el­távolította a kormány éléről az erősen jobboldali hírében álló El Nalej miniszterelnököt és kebelbarátját Daud tábornok hadügyminisztert, s államfő­ként átvette a kormány veze­tését és a hadsereg főparancs­noki tisztségét is. Augusztus 1. óta mérsékelt baloldali baathis­ta kormánya van Iraknak. % Puccsok—évfordulók­ködbe veszett illúziók Különös játéka a véletlen­nek, hogy a mostani iraki puccsok U. Fejszál és Nuri Szaid monarchista rémuralma megdöntésének 10. és a mo­narchiát elsöprő Kasszem meg­döntésének 5. évfordulója évé­ben játszódtak le. Ugyanakkor logikai összefüggést, az esemé­nyek alakulásának bizonyos törvényszerűségét fedezhetjük fel az iraki állam évtizedes történetében. II. Fejszál és a hírhedt Nuri Szaid bukásával egy véres, kimondottan népel­lenes, imperialistabarát mo­narchista rendszer dőlt meg. Kasszem tábornok forradal­mi rendszere azonban képtelen volt átfogó reformok megvaló­sítására. Végrehajtott ugyan földreformot, s ezzel a paraszt­ság bizonyos rétegét kielégítet­te, ám a parasztságnak több mint a fele még ezek után is föld nélkül maradt. Kasszem érdeme, hogy véget vetett a törzsfőnökök korlátlan uralmá­nak, melyben helyesen felis­merte a visszahúzó erők fő bá­zisát, ám nem ismerte fel a fő tennivalókat, s rövidlátása miatt szükségszerűen elbukott. Kasszem rendszerének a kurd háború, az Irakot nagy erőpró­bára kényszerítő polgárháború kirobbantása adta meg a ke­gyelemdöfést. 1963-ban azok a baathista tisztek döntötték meg Kasszemet, akik — nyilván a nyugati imperialista érdekelt­ségek sugallatára és támogatá­sával — t többször szőttek elle­ne összeesküvést. Kasszem ellenfelei rögtön kimutatták a foguk fehérjét, s több mint kétszáz napos rém­uralmuk idején halomra gyil­kolták a baloldali gondolkozá­sú személyeket, elsősorban a kommunistákat. Ekkor lépett a színre Abdul Salam Aref. Vé­get vetett a baathisták garáz­dálkodásának, békét ajánlott fel a kurdoknak, közeledni kezdett Egyiptomhoz és a szo­cialista országokhoz. Kitűzött céljaiból azonban nem sokat valósított meg, mert 1966-ban repülőszerencsétlenség áldoza­ta lett, amikor magas rangú tisztek társaságában szemle­úton volt. Bizonyos iraki kö­rök máig is merényletet sejte­nek a háttérben. Aref örökét fivére, Abdul Rahman Aref vette át. Politi­kája sok pozitív elemet tartal­mazott, például az arab egység kialakítását, baráti kapcsolatok ápolását a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, sőt az utóbbi időben a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elis­merését is latolgatta, amivel imperialistaellenes politikáját fejezte ki. Areí tragédiája ab­ban rejlik, hogy szép elképze­lései — az arab egység, a kur­dok megbékéltetése, a határo­zottabb nemzeti olajpolitika csak szép ábrándok maradtak. Amikor El-Bakr és a forra­dalmi parancsnoki tanácsban helyet foglaló társai július kö­zepén elkergették Aref elnököt, úgy látszott, a régi baathisták ismét hatalomra törnek. El­Bakr a Kasszem-kormányzat megdöntése után egyszer már volt hatalmi pozícióban. Szá­mos társa szélsőjobboldali híré­ben állott. Ezért a közvélemény joggal tartott attól, hogy Aref kormányát reakciósabb rend­szer váltotta fel. Viszont az iraki vezetés képviselőinek nyi­latkozatai egymásnak ellent­mondtak. Egyesek bírálták Are­fet, mert szerintük elhanyagol­ta az ország védelmi erejének fejlesztését, s közvetve előidéz­te a vereséget a tavalyi közel­keleti háborúban, mások har­cias kijelentéseket tettek Iz­rael ellen, további személyek a magántőke aktivizálására szólítottak fel, az olajkérdést feszegették, de korántsem a nemzeti érdekek szempontjá­ból, mások megint Irak és Egyiptom, valamint Szíria vi­szonyát ecsetelték, nézeteltéré­seket, de ugyanakkor közös ér­dekeket emeltek ki, s említést tettek a jövőben kialakítandó arab egységről stb. E zavaros, egymásnak ellent­mondó kijelentések mögött ha­talmi harc folyt a háttérben. El-Bakr ugyan nem azonosítja magát a szíriai baloldali baat­histákkal (Arab Újjászületés Pártja), de nem ts zárkózik el tőlük, mérsékelten balodali baathistának tartják. El-Najef, akit El-Bakr szerint Daud tá­bornok oktrojált rá miniszter­elnöki tisztségben, viszont Dauddal együtt jobboldalt. Im­perialistabarát irányzatot sze­retett volna érvényesíteni, s ezért július 31-re katonai pucs­csot tervezett a mérsékeltek félreállítására. Ezt akadályozta meg egynapos előzéssel El­Bakr. # Merre tart Irak? El-Bakr első kijelentései elég biztatóak: „Rendszerünk szo­cialista és haladó politikát fog követni". Az a tény, hogy az új 20 tagú kormányban tíz új tagon kívül helyet kaptak Bar­zanl kurd hazafiai is, viszont kiestek a kormányból a senkit sem képviselő kurd „mamelu­kok" El-Bakr reális szemlé­letére vall. El-Bakr programjá­ban továbbá Palesztina felsza­badítása, független olajpolltika és demokratikus nemzeti egy­ségkormány megteremtése sze­repel. A kurdokkal való megbéké­lés azért is fontos, mert ők lakják az ország legfontosabb északkeleti olajvidékeit. Irak olajkészleteit mintegy 700 mil­lió tonnára becsülik, s abban, hogy a folyékony arany az arabok érdekeit szolgálja, nagy szerepe van az 1964-ben léte­sült NIOC (Iraki Nemzeti Olaj­társaság) állami olajmonopó­liumnak, amely érdekellentét­ben van az Iraq Petroleum Company nemzetközi olajmo­nopóllummal. Az idén fogana­tosított olajtörvények lényege­sen bővebb jogokkal ruházták fel a NIOC-ot, mely egy áprilisi szovjet—iraki megállapodás ér­telmében szovjet berendezések segítségével három év alatt 5 millió, 6 éven belül pedig évt 18 millió tonnára kívánja nö­velni a kőolafkitermelést. Ez azért is fontos, mert az ország költségvetésének négyötöde a kőolaj értékesítéséből származó bevételre épül. Lesz-e kihatása az iraki ese­ményeknek az arab világ hely­zetére? Bizonyára. Érdekes, hogy Hejkal, a kairói Al-Ahram főszerkesztője, akit Nasszer barátjának tartanak, az arab világ meggyengülésének tartja az Iraki eseményeket, s úgy véli, felbomlott a közel-keleti front, s a jövőben — az egy­ség hiánya miatt — nagy nyo­más fog nehezedni Jordániára Izrael, s főjtént az Egyesült Ál­lamok részéről. LŐRINCZ LASZLO Tűzszünet Biafrában tagos — A nigériai főváros­ban lehallgatták a „Biafra Hangja" rádióállomás bejelen­tését, amely szerint Ojukwu ezredes Biafra vezetője közöl­te: a hétfőn Addisz Abebában kezdődő béketárgyalások tar­talmára elrendelte, hogy a biafrat csapatok szüntessék meg a harcot. Ojukwu közölte még, hogy maga vezeti a biaf­rai küldöttséget Addisz Abebá­ba. néhány sorban DELHIBEN szombaton letar­tóztatták az indiai sajtó 40 dolgozóját és 3 képviselőt, akik az indiai munkaügyi miniszté­rium előtt tüntettek, hogy ez­zel támogassák a nem szer­kesztőségi dolgozók július 23-a óta tartó sztrájkját. A FRANCIA TELEVÍZIÓ el­bocsátotta azokat a kommen­tátorokat, akik a májusi sztráj­kok élén álltak. Az Humanite hangsúlyozza, a közkedvelt új­ságírók elbocsátásának egyet­len oka, hogy tárgyilagosan, tökéletesen és tisztességesen akarták tájékoztatni a nyilvá­nosságot. ISMERETLEN TETTES pén­teken San Sebastian észak­spanyolországi városban agyon­lőtte Meliton Manzanast, a vá­ros rendőrfőnökét. A BUNDESWEHR ebben az évben is Angliában tartja pán­célos hadgyakorlatait. Az idén először jelentek meg a gya­korlaton a brit gyártmányú 105 mm-es kaliberű lövegekkel felszerelt Leopárd típusú tan­kok. GENFBEN befejeződött az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 45. ülésszaka. A tanács munkájában fontos he­lyet foglalt el annak vizsgála­ta, hogyan teljesítik azt az ENSZ-határozatot, amely füg­getlenséget irányoz elő a gyarmati országoknak és né­peknek. Határozatokat fogad­tak el, amelyek a fejlődő or­szágok gazdasági és szociális haladását biztosító programok kidolgozását érintik. A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZ­TÁRSASÁGBAN a határőrség létszámát az eddigi 14 500 fő­ről 30 000 főre emelik fel. BERLINBEN letartóztatták Kurt Wacholzot, a terezíni kon­centrációs tábor volt őrét. A súlyos bűntettekkel vádolt ná­ci leleplezése az NDK és Cseh­szlovákia biztonsági szervei rendszeres együttműködésének eredménye. ÖSSZETŰZÉSRE kertült sor szombaton rendőrjárőrök és hongkongi baloldali tüntetők között, akik angolellenes jel­szavakat mázoltak az úttestre. Két személy súlyosan megse­besült. A BRIT PÉNZÜGYMINISZTÉ­RIUM közölte, hogy a kincs­tár arany- és nemzetközi pénz­tartalékai július folyamán 21 millió fonttal gyarapodtak és 1139 000 000-ra emelkedtek. Brazzaville-i Kongóban a hadsereg vette át a hatalmat' Brazzaville — Brazzaville-i Kongóban továbbra is igen fe­szült a helyzet, a Brazzaville és Kinshasa közti kompjárat szünetel, s még nem állt hely­re Kongó távíró- és telefonösz­szeköttetése a külvilággal. Az UPl tudósítója szerint a jelenlegi politikai válságban Massemba-Debat elnök közvetí­teni igyekszik az ország egyet­len pártjának, a Nemzeti Forra­dalmi Mozgalomnak szélsőbal­oldali és jobboldali frakciói kö­zött. A válság négy nappal ez­előtt robbant ki, amikor a csendőrség letartóztatta a szél­sőbaloldali nézeteiről ismert Ngouavi ejtőernyős századost, akit később ejtőernyősei a csendőrök táborából kiszabadí­tottak. A fővárosban nagy tüntetések voltak, amelyek során követel­ték a r\nzetgyűlés, a kormány­párt poTítikai irodájának fel­oszlatását. Az elnök ezeknek a követeléseknek tett eleget, ami­kor csütörtökön bejelentette a nemzetgyűlés feloszlatását és a politikai iroda tevékenységé­nek felfüggesztését. A brazzaville-i rádió tegnap bejelentette, hogy Brazzaville-i Kongóban a hadsereg vette át a hatalmat. A legújabb fejlemé­nyekről részletes jelentés még nem érkezett, úgy tűnik azon­ban, hogy az országban tovább­ra is eléggé zavaros a helyzet. F.ddig nem erősítették meg azokat a híreket sem, hogy Massemba-Debat elnök elmene­kült Kongóból, a miniszterelnö­köt megölték és hogy ország­szerte nagyarányú letartóztatá­sok folynak. A brazzaville-i rádió felszó­lítja a népi nemzeti hadsereget és a civil gárdát, hogy tartsák fenn a rendet, és a lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát. Az iraki kurdok a francia kormány közbenjárását kérik Párizs — Az iraki kurdok egyik vezetője, Kamuran Ber­dir Khan levelet intézett Michel Debré francia külügyminiszter­hez és kérte a francia kormány közbenjárását, az Irakban élő kurdoknak adandó autonómia érdekében. A levél követi a francia kor­mány nyilatkozatát, amelyben az a Nigériától elszakadt Biaf­ra mellett száll síkra. A kurd vezető levelében emlékeztette Debrét, hogy népük nem törek­Elhárul a válság? szik elszakadásra Iraktól, csak regionális önkormányzatot akar. Párizsi politikai megfigyelők szerint a Biafrát támogató jú­lius 31-1 francia nyilatkozat el­lenére aligha valószínű, hogy a párizsi kormány a kurdokra is kiterjeszti a Biafra esetében hangoztatott önrendelkezési elv támogatását, mivel Franciaor­szág jelentős olajérdekeltséggel rendelkezik Irakban, és nem akarja kihívni maga ellen az iraki kormányt a kurdokat tá­mogató nyilatkozattal. La Paz — Az AFP La Paz-i tudósítója szerint a jelek arra mutatnak, hogy Barrientos tá­bornoknak az Argüedas bel­ügyminiszter külföldre távozá­sával kitört politikai válságon sikerült úrrá lennie. Az elnök állítólag megállapodásra jutott a korábbi kormánykoalíció négy pártjával, és ezért augusz­tus 6-ra, Barrientos hatalomát­vételének második évfordulójá­ra összehívott parlament jóvá­hagyja majd a tábornok-elnök által az ostromállapot kihirde­tésekor magára ruházott rend­kívüli felhatalmazást. Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint Antonio Argüe­das volt bolíviai belügyminisz­ter, aki Kubába juttatta Gueva­ra naplóját, Londonból pénte­ken este repülőgépen elutazott. Az angol belügyminisztérium megerősítette, hogy Argüedas visszatér Bolíviába. Camiriból La Pazba érkező utasok elbeszélése szerint a partizántevékenységért a múlt év novemberében 30 évi börtön­re ítélt Régis Debray francia új­ságíró egészségi állapota válsá­gos. Heves harcok Dél-Vietnamban A Pentagon fokozza a vegyi háborút tanácsa Johnson hadi­Saigon — Dél-Vietnamban az elmúlt 24 óra alatt az or­szág északi részében és a Me­kong deltájában folytak harcok. Északon a szabadságharcosok megtámadták és egy ideig meg­szállva tartották a 950 számú magaslatot, ahol az amerikaiak­nak egy rádióleadója áll. A Khe Sanh közelében emelkedő ma­gaslatra, mialatt a szabadság­ÁTCSAPOTT A HULLÁM... Az amerikai kormány vezetői sokat beszélnek vietnami béketö­rekvéseikről, de a valóságban folytatják a háború kiterjesztésére és elhúzására irányuló kalandpolitikájukat, amely csak az agresz­szorok elkerülhetetlen kudarcával végződhet. (A Daily World karikatúrája] harcosok annak helikopterpá­lyáját megszállva tartották, az amerikai katonát és tizenegyet megsebesítettek. A deltavi­küldenl. A hazafiak szombat hajnalban visszavonultak, mi­után a harcokban megöltek 6 amerikai katonát és tizenegyet megsebesítettek. A deltavi­déken dél-vietnami kormány­csapatok álltak harcban a haza­fias erőkkel. A kormánycsapa­tok vesztesége a két napig tar­tó elkeseredett csatározás so­rán 18 halott és 33 sebesült volt. Az Egyesült Államok bővíti a vietnami háborúban felhasz­nálásra kerülő vegyi eszközök termelését. Az amerikai sajtó Jelentései szerint a Pentagon döntést hozott egy új vegyigyár üzembe állításáról Saint" Louis város közelében (Missouri ál­lam]; ebben az üzemben a nö­vények megsemmisítésére alkal­mas mérgező anyagokat fognak gyártani. A TASZSZ rámutat, hogy az Egyesült Államokban állandóan növekednek a vegyi háborúra előirányzott összegek. Az 1966­os pénzügyi évben 12,5 millió dollárt fordítottak erre a célra, a következő évben 38,8 milliót és a most július 1-ével meg­kezdődött 1969 pénzügyi évben pedig már 71 millió dollárt. Johnson elnök pénteken leg­közelebbi tanácsadóival a viet­nami helyzetről tanácskozott. A találkozóra két nappal az­után került sor, hogy az elnök bejelentette: az Egyesült Álla­mok „nagyarányú ellenséges tá­madást" vár Dél-Vietnam több nagy városában. A Fehér Ház szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni arról, miről volt szó a tárgyaláson.

Next

/
Thumbnails
Contents