Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-30 / 239. szám, péntek

A szabad szó ereje Fantasztikus volt: felkorbácsolt kedélyek, riasztó hírek Özöne, idegfeszítő végtelen órák és napok — s az emberek meggondolatlan tettek helyett inkább rádiót hallgattak és fegyelmezetten viselkedtek. A harckocsik és páncélautók — mint láthattuk — egyáltalán nem hatottak megnyugtatóan. Ezek ellenére — sőt éppen miattuk — az emberek képesek lettek volna a legesztelenebb tettekre is, mint ahogy képesek is voltak az első órákban, első napon. Az elkeseredés néhol puszta kézzel állította tank elé az idegeit vesztett embert... És végül — alig egy napon belül — helyreállt a rend, maradt a Jelszavak írása, feliratok mázolása, a nyugodt és fegyelmezett viselkedés. Fantasztikus volt: itt maradt egy végsőkig ingerült nép, de eltűnt kormányelnöke, pártvezetője, köztársasági elnöke, hadseregének főparancsnoka, nemzetvédelmi minisztere. Itt állt vezetés nélkül, csak azok maradtak vele, akik — a kedélyeket korbácsolták, akiknek a jelenléte izgatta pattanásig a hangulatot. És mégsem történt tneg a legtragikusabb. Még a forrófejű fiatalok sem ragadtatták el magukat azután, amikor megértették miről van szó. Fantasztikus volt, de így volt. Hogyan volt ez lehetséges? Szinte hihetetlen, de a sró, a szabad szó volt az, amely felülkerekedett a zűrzavaron, amely uralmába vette a helyzetet, amely rendet teremtett olyan viszonyok között, amelyek között öt haderő nem érhetett el eredményt. A breznóbányai hídelem gyár egyik részlege dolgozóinak levele fekszik előttem. Tizenkilencen írták alá, de ez csak egy példa a sok közül. Az az olajos kezektől foltos levél megmagyarázza a fantasztikusai. A többi között ez áll benne: „A szabad legális rádió volt az, amely e súlyos időkben egységessé tette a népet, erőt öntött a lelkekbe... Idejében tájékoztattak mindenről^ s így nem lettünk félreértések, táfékozatlanság és tanácstalanság áldozatai..." És ebben a néhány sorban benne van a fantasztikum magyarázata: a tanácstalanság a legjobb feltétele az elemi, ösztönös, meggondolatlan kitöréseknek. Ilyesminek csak a megbízható, hihető, igaz, becsületes tájékoztatás veheti elejét. És ezt a legfontosabb előfeltételt a rádió, az elképesztően súlyos feltélelek közepette dolgozó tájékoztató eszközök, röplapok, titokban, vagy félig illegálisan nyomtatott újságok teremtették meg. A röplapot, a gyors, felkészületlenül megvalósított rádióadást, a titokban sugárzott műsort nemhogy cenzúra, de gyakran még a kollégák sem tudták idejében leellenőrizni. Kapásból dolgoztak a szabad szó munkásai. Túlkapásokat is elkövettek, persze, hiszen hírszolgálatunk úgyszólván megbénult. De órák, napok alatt öszszeszedték magukat és — működtek. Szabadon, minden ellenőrzés nélkül. S az eredmény? Fantasztikus volt. A lehetetlent valósították meg, amikor nem volt központi vezetés, nem volt semmi, csak az, ami ingerelt. És nyugalmat hozott. Olyannyira, hogy a moszkvai nyilatkozatba be sem kerülhetett az a szó, hogy „ellenforradalom". Győzelmet hozott a szabadon kimondott szó: győzelmet a harckocsik ellenében. Győzelmet vezetőink visszatérésében. S meghozta a legnagyobb győzelmet: önmagunk kedélyéi, izgalma, zaklatottsága felett. Képzeljük el, mi lett volna, ha szigorúan ellenőrzött, hivatalos szöveget olvastak volna be csupán a rádióban akkor, amikor a katasztrófa szélén álltunk. Düh és hitetlenség lett volna úrrá rajtunk, s meggondolatlan tettekre ragadtattuk volna sokan magunkat. Sem a hozzánk érkezőknek, sem nekünk nem lett volna jó ez. És a hozzánk érkezők mégis inkább a szabad adást zavarták, mintsem a Szabad Európáét, inkább a szabad szót akarták elhallgattatni, amely — merem állítani — sokuk életét mentette meg. Mondjunk köszönetet — és ti is, akiknek ez az ország nem hazátok —, hogy a szó az éter hullámain szabadon szárnyalt és ezért a nép hitt• neki, s így nem történt még nagyobb tragédia. Pedig hajszálon múlott — elég lett volna elhallgattatni a szükségviszonyok közötti működő szabad legális rádióadókat, amelyeket az öt szocialista ország még most is kalózrádióknak nevez. Fantasztikus volt: a szó erősebbnek bizonyult a harckocsinál. Mert szabad volt. VILCSEK GÉZA TUDÓSÍTÓINK JELENTIK: Rimaszombati példa A gyógyszerellátás zavartalan Az illetékes egészségügyi dolgozók megnyugtató hírt közöltek szerkesztőségünkkel. A gyógyszerellátás Nyugat-Szlovákiához hasonlóan mindenhol zavartalan. A gyógyszereket sikerült idejekorán eljuttatni az. egészségügyi hálózat létesítményeibe. Az utóbbi napokban ugyan hiány mutatkozott kötszerekből és a transzfúziós készletekből, de már ezek a szállítmányok is eljutottak rendeltetési helyükre. Bizonyos fennakadások csak a szállításban mutatkoznak. Az felmúlt napokban Kassáról, Bratislavából és Zvolenből teherautók mentek Záhrebba Sunarért és más gyógyszeripari gyártmányokért. Gyorsítani kell kötszerek, injekciós fecskendők és néhány más egészségügyi műszer, valamint gyógyszerárú szállítását. A gyógyszerellátás terén tehát nincsenek zavarok, és ez annak köszönhető, hogy az egészségügy rendszeresen háromhavi készlettel rendelkezik. Ezért a gyógyszeripar még a jelenlegi rendkívüli helyzetben ls igen rugalmasan eleget tud tenni a megrendeléseknek. Rimaszombatban rendkívüli állapotot hirdettek — de nem lehet érvényesíteni. Nincs ugyanis miért. A rimaszombatiak fegyelmezetten és meggondoltan viselkednek s ezzel tanúsítják legjobban kiállásukat Dubček mellett. Nagyszerű bizonyítéka ez annak, milyen eredményesen befolyásolja a járási pártszervezet a helyzet alakulását. A járási pártbizottság a moszkvai komüniké, Svoboda elnök és Dubček elvtárs beszéde után álláspontot fogadott el. Ez az álláspont teljes mértékben kifejezi a lakosság hangulatát és akaratát: mindent elkövetni azért, hogy folytathassuk a januárban megkezdett utunkat, tehát a lehető legrövidebb időn belül normalizálni a helyzetet. A pártbizottság plénuma álláspontjában tragikus tévedésnek minősíti a megszállást és kéri Dubček elvtársat, hogy a moszkvai megállapodás értelmében olyan intézkedéseket szorgalmazzon, amelyek a haderők kivonását mielőbb lehetővé teszik. Kérik, a lehetőségek felmérése után szabjanak ha-• táridőt is ezzel kapcsolatban. Követelik továbbá, hogy a csapatok teljesítsék következetesen Pavlovszkij tábornok parancsát és ne avatkozzanak a belügyekbe, s ne okozzanak felelőtlenül gazdasági károkat. A rimaszombati járás kommunistái követelik, hogy a pártot tisztítsuk meg azoktól, akik ezekben a súlyos napokban elvesztették a bizalmat és fékezik a januári irányvonal megvalósítását. A Moszkvában megkötött kompromisszum gyakorlati példája a rimaszombatiak állásfoglalása: eleget tesz napjaink szigorú követelményének a súlyos feltételek közepette, de egyúttal lehetőséget mutat eredeti, legsajátabb céljaink elérésére. Ezért áll mögötte a lakosság, ezért vált feleslegessé a rendkívüli állapot. ! vil. f Egység és fegyelem a lévai járásban A csehszlovákiai magyarság példamutató megfontoltsággal és fegyelemmel védi a közös haza, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság érdekeit. A lévai járásban nemcsak a pártés a közigazgatási szervek követnek el mindent azért, hogy a helyzet mielőbb rendeződhessen, hogy népgazdaságunkat minél kevesebb kár érje, hanem a CSEMADOK is tevékenyen és hatásosan vesz részt a megpróbáltatásokkal terhes mindennapok alakításában. A járási titkárság dolgozói úgyszólván pihenés nélkül dolgoznak és állandó kapcsolatban vannak a helyi szervezetek vezetőivel. A két legfontosabb, irányvonal: tántoríthatatlan ragaszkodás a Dubček elvtárs vezette központi bizottsághoz és a következetes, tervszerű munka. Biztosítják a közellátás zavartalanságát, a tanügyi dolgozók felkészültek a tanév megkezdésére és a járás területén még a legsúlyosabb pillanatokban sem szünetelt a mezőgazdasági munka. Megható egyszerűséggel, de mindent láttató tömörséggel határozta meg a kor parancsát egy garamkálnai földműves: „Kenyeret kell termelni, mert az a jövő!" Szlovákok és magyarok keze fonódott egybe ezekben a drámai feszültségtől vibráló napokban, és a magyarok és szlovákok ls szinte csodálkozva emlékeznek vissza azokra a vélt ellentétekre, amelyek alig pár nappal ezelőtt még elválasztották őket. Egységesen és fegyelmezetten — Dubčekért, a közös hazáért, a szocialista humánumért — ez a Jelszó a lévai járásban és a jelszó igazát, igenlését tettekkel bizonyítják. FELHÍVÁS AZ ÉPÍTŐIPAR! DOLGOZÓKHOZ Értesülésünk szerint az építőiparban jelentős károkat okoz a munkaerőhiány. Az SZNT építésügyi megbízottja kéri az iparág dolgozóit, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Különösen érezhető a munkahiány azoknál a vállalatoknál, amelyek sok bejáró dolgozót alkalmaznak. Hiányoznak a dunaszerdahelyi és galántai járásokból bejáró dolgozók, akiket vállalatuk vezetősége ezúton is figyelmeztet, hogy ellátásukról, elszállásolásukról és szállításukról gondoskodtak. A munkások augusztus 30-án kapják meg az előleget. Az eddigi hírek szerint a cementgyárakban nincs zavar, de nehézségekkel küzdenek a mészégetők Ziranyban és Tisovecen, mert nem rendelkeznek elegendő tüzelőanyaggal. A bratislavai Priemstavnak Ifjúidén nap, minden óra az • ' emberiség történelmének egy, ha parányi része is. Tehát történelem. Mégis beszélünk külön történelmi időkről, amikor órák, napok leforgása alatt nagy dolgok történnek. Az események nagyságát nem a nép száma, nem az ország nagysága, nem is a hadsereg, a fegyverek ereje jelenti. Esze Tamás mezítlábas, kaszás szabadságharcosainak dicsőségét a legkorszerűbben felszerelt hadsereg haditettei sem homályosítják el. * A történelmi idők hősöket szülnek. A kicsi emberkék kiemelkednek a szürkeség tengeréből, és egyszerre nagy tettekre készek. Ám ezek az Időszakok nem tartanak sokáig, elmúlnak, és újra jönnek a nehéz, kemény, fárasztó kenyérharccal telített hétköznapok. Bármily furcsán hangzik is, ezekben a szürke napokban kellenek az igazi emberi nagyágok, akik nemcsak rövid időre lángolnak fel, hanem kitartók, szívósak, megtántoríthatatlanok. Lehet, hogy a krónikások csak a pillanatnyi hőstelteket jegyzik fel, színezik ki, és a mindennapok sorkatonáiról megfeledkeznek. Pedig ők is hősök. Ők állnak ott a töréneími Most kell az időket követő nehéz napokban, ahol nem elég csupán a pillanatnyi vállalás, a bátorság, hanem apró alkotó, teremtő cselekedetekre van szükség. Népünk is történelmi napokat élt át Itt — Európa szivében. Nem hiányzott a kiállás, a bátorság, az elszántság. Ezernyi formában jelentkezett. De az igazi próba mindannyiunk számára csak most következik... Lehet, kecsegtető csábításoknak kell majd ellenállnunk, hogy megőrizzük emberségün ket. Megeshet, a tegnap feketéről holnap azt fogják állítani, hogy fehér. Lehet, hogy kényszer, fenyegetés ellenére ki kell majd állnunk. Lehet, hogy ismét meg kell tanulnunk a sorok között olvasni. Lehet, hogy hallgatnunk kell majd akkor is, ha kiáltani szeretnénk. Lehet, hogy az elmúlt napokban hangoskodók hamarosan megtalálják akkori hangjuk ellenpólusát, és nekünk átmenetileg ezt is tűrnünk kell. Sok minden lehetséges. De egyet ne feledjünk: az emberség kötelezi Éppen most. Eszménket, társainkat nem adhatjuk fel. . Ne feledjük ezt a nehéz napokban, órákban sem! Őrizzük meg emberségünket, mert az a legnagyobb, ami embernek adatott. Hinnünk kell. Az igazság, az ész diadalában. Ezért kell támogatnunk azokat, akik nehéz helyzetükből a népi iránti teljes felelősségük tudatában keresik, és egész biztosan meg is találják a kivezető utat. még nincs áttekintése a helyzetről, Bratislavában azonban még a zergehegyi televíziós adó építése sem szünetelt, holott a közelükben katonák vannak. Az egyik legfontosabb feladat a lakás- és iskolaépítés, valamint a magas-tátrai építési munkálatok folyamatosságának biztosítása. Ezen a téren az építőipar számít a vasutasok segítségére. Elmaradnak a szövetkezeti nap ünnepségei (ČSTK) — Tekintettel arra, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának fegyveres alakulatai elfoglalták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, a Szövetkezetek Központi Tanácsa a két szövetkezeti szövetséggel együtt elhatározta, hogy a Nemzetközi Szövetkezeti Nap 1968. szeptember l-re tervezett ünnepségeit egyelőre nem .tartják meg. Csak nyugta ellenében! Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy az összpontosított illetékek és díjak havi részleteit kizárólag a postai kézbesítőknek fizessék, illetőleg a postahivatalokban egyenlítsék ki. A kézbesítőktől kérjenek érvényes nyugtát, a kézbesítő aláírásával ellátva. (Ezeket a nyugtákat a lakosság már ismeri.) A postahivatalokban ellenőrizzék, hogy a nyugtát aláírta-e az illetékes dolgozó, és rajta van-e a napot jelző postabélyegző. A villany- és gázdíjak fizetésénél kérjenek rendesen kitöltött számlát, mely a fizetést igazolja. Tudjuk, hogy miért érdemes élnünk A hűségesküt ma. letettük. Január óta állandóan ezt tesszük. És újra bizonyítanunk kell, hogy nem vagyunk a szocializmus ellenségei. Ha az ellenforradalom ütötte volna fel nálunk a fejét, akkor nem a kommunista pártot és vezetőit éltetnénk. Mégis bizonyítanunk kell, hogy a helyzet urai tudunk lenni. Az egész világ meggyőződhetett róla, hogy azok voltunk, amikor a sorsdöntő napokban létünk vagy nemlétünk forgott kockán. A helyünkön maradtunk, s úgy cselekedtünk, ahogy az ész, a szív, a haza szeretete, a párt szeretete diktálta. Kis nép vagyunk, de nagyok lettünk azok szemében, akik még mindig bíznak a humanizmusban, akik bíznak abban, hogy valóra lehet váltani mindazt a szépet és jót, amit a szocializmus rejt magában. Nehéz volt nálunk megtörni a jeget, és mégis sikerült, mert nem tompult el bennünk a szabadság utáni vágy. A szabadságot sokféleképpen értelmezhetjük. Ki lehet úgyis kiáltani, hogy az emberek ne merjenek egymással őszintén beszélni. S úgyis lehet értelmezni — mint mi tesszük —, hogy a szabadság a szabad véleménynyilvánítással párosul. Annak a célnak az érdekében, amit el akarunk érni: végre megteremteni a szocializmus emberi arculatát. Nyolc hónap nagyon rövid idő egy ember életében, nyolc hónap semmiségnek tűnik a történelemben, ós mégis történelmi jelentőségű nézetet alakított ki bennünk. És kezdtük a gyakorlatba átvinni: van egy másik szocializmus is, mint aminek azelőtt voltunk tanúi és eleven részesei. S ezért érdemes és kell élnünk! Ez a januári út, a szocializmus rehabilitálásának az útja. Ha acélkoloszszusok hernyótalpai tördelik is az út kérgét, az alapokat nem semmisíthetik meg. AZ út nyitva marad számunkra^ mert ezt kívánja a nép, ež* akarja a nép! A nép hangja számunkra a mérvadó. Most is győzött a népakarat, ami* kor olyan nehéz volt embernek maradni. De azok maradtunk, s a helyükön maradtak a kormány, a párt vezetői, mert ez volt a kívánságunk. S ez jövőnk sikerének a záloga. Állásfoglalásunk az elmúlt napokban végleg eldöntötte a lenni vagy nem lenni? — kérdést. S ma, holnap, holnapután is eszerint fogunk igazodni, ha a ránk kényszerírített körülmények miatt lassabban is fogunk haladni a Januárban kitűzött úton. Nagy ára van a mi demokráciánknak, de vállaljuk ezt is, mert céljainkat a fékező erők ellenére is el akarjuk érni, azt, amiért érdemes élnünk. PETRÖCf BÁLINT ^ Olvasóink figyelmébe! Hnsszabb idő után ma jelenünk meg először rendezettebb körülmények között, 8 oldalon. Reméljük, az elkövetkező napokban már rendszeresen jelentkezhetünk- A Postai Hírlapszolgálat is megkezdte működését és mai számunktól kezdve eljuttatja lapunkat mindenhová, ahová csak lehetséges. Igaz, még korán kell zárnunk, hogy időben kézbesíthessék lapunkat. Talán még nem a legfrissebb hírekkel jelenünk meg, de már rendszeresen megjelenünk.