Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-18 / 228. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. augusztus 18. Vasárnap # XXI. évfolyam, 228. szám # Ára 50 fillér Csehszlovákia népe megbízhat barátságunkban Elutazott hazánkból a Román Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége (CSTK) — A Román Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége, élén Nlcolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökével tegnap reggel elhagyta Prágát. A küldöttség, miután szemlét tartott a prágai vár díszőrsége fölött, a ruzynéi régi repülőtérre indult. A repülőtéren a román küldöttségtől a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége vett búcsút, élén Ludvík Svoboda köztársasági elnökkel, Alexander DubC e k k a 1 a CSKP KB első titkárával, valamint Oldŕich Cerník mérnök, miniszterelnökkel, a CSKP KB elnökségének tagjával. Megjelent a repülőtéren losef Smrkovský, a CSKP KB elnökségének tagja, a Nemzetgyűlés elnöke, Oldfich § ves t k a, a CSKP KB elnökségének tagja, Jozef L e n á r t, a CSKP KB elnökségének póttagja, a kormány tagjai, a CSKP KB titkárai és Evžen Erb a n, a Nemzeti Front Központi Bizottságának főtitkára is. Nicolae Ceausescu Ludvík Svoboda köztársasági elnöknek és Alexander Dubčeknak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának kíséretében elvonult a katonai díszőrség előtt, s búU Thant Csehszlovákiába látogat (CSTK) — Az ENSZ titkársága augusztus 17-én közölte, hogy U Thant főtitkár elfogadta Csehszlovákia meghívását, és a látogatására még augusztus második felében sor kerül. Csehszlovákiai tartózkodása idején U Thantot a prágai Károly Egyetemen díszdoktorrá avatják. csút vett a prágai diplomáciai testülettől is. Ceausescu elvtárs a repülőtéren megjelent prágaiaktól üdvözölve búcsúbeszédet mondott, amelyből az alábbiakat idézzük: Tisztelt Svoboda Elvtárs, tisztelt Dubček Elvtárs, tisztelt Cerník Elvtárs, Elvtársak, Barátaim, kétnapos baráti találkozás és őszinte megbeszélések után elérkezett az ideje annak, hogy búcsút vegyünk Önöktől, kedves Barátaink. Megbeszéléseink lehetővé tették számunkra, hogy a teljes kölcsönös megértés szellemében tárgyaljuk meg baráti kapcsolataink megszilárdításának rendkívül jelentős kérdéseit. A látogatás keretében aláírtuk Csehszlovákia és Románia barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Ily módon 20 esztendő után felújítottuk azt a szerződést, amely politikai, gazdasági, kulturális és tudományosműszaki együttműködésünk megfelelő eszközének bizonyult. A Román Kommunista Párt, Románia kormánya és egész népe nevében ebből az alkalomból is biztosítani kívánom Önöket, hogy a szocialista Csehszlovákia testvérnépei megbízhatnak pártunk és népünk barátságában. Engedjék meg végezetül, hogy kifejezést adjak azon meggyőződésemnek, miszerint látogatásunk hozzájárul a szocialista országok baráti kapcsolatainak megszilárdításához és a világ szocialista rendszerének, nemkülönben a kommunista munkásmozgalom egységének megszilárdításához. (Folytatás a 2. oldalon) Mit várok az SZLKP kongresszusától? SEGEŠ ALOJZ MÉRNÖK, A NYITRAI MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLA KVESZTORA: — Hiszem, hogy az SZLKP Központi Bizottságába olyan embereket választanak be, akik kezeskednek országunk felvirágoztatásáért, akik ügyelnek majd arra, hogy életszínvonalunk a, jövőben valóban emelkedjék. Remélem, hogy végrehajtják a föderatív államrendezést és hogy a felelős tényezők szükségleteinkből indulnak majd ki, nem mellőzve a nemzetiségeket sem. Tudomásul kell vennünk: Szlovákiában a szlovákok mellett más nemzetiségek is élnek s ezeknek is meg kell adni teljes mértékben minden jogot, úgy, ahogy az meg lesz nekünk. Az igazság szószólója vagyok és szeretném, ha a kongresszus minden küldöttjét a higgadtság, a megfontoltság, az igazság szeretete vezérelne. ŠVIHULA TEODOR, A ŽIAR NAD HRONOM-I SZNF ÜZEM MUNKÁSA: — Remélem, hogy a kongresszuson olyan intézkedéseket hoznak majd, amelyek hozzájárulnak a gazdasági élet megszilárdításához, s ily módon véget vetünk az állandó drágulásnak. A munkások ugyanis a politika helyességét elsősorban a bérükön mérik le. Az életszínvonal emelkedését nem a statisztikának kell mutatnia, hanem a bérlistának. Fontosnak tartom azt is, hogy Szlovákiában több munkalehetőséget biztosítsanak a nők részére. Tovább fejlesztjük a sokoldalú csehszlovák-román kapcsolatokat KÖZLEMÉNY A ROMÁN PÁRT- ÉS ÁLLAMI KÜLDÖTTSÉG CSEHSZLOVÁKIAI LÁTOGATÁSÁRÓL A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására 1968. augusztus 15., 16. és 17-én látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban Románia párt- és állami küldöttsége, élén Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökével. A látogatás során megbeszé-' lésekre került sor a szívélyesség, a barátság és a kölcsönös megértés légkörében, amelyeken az alábbiak vettek részt: Ludvík Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Alexander D u b č e k, a CSKP Központi Bizottságának első titkára. Oldŕich Cerník mérnök, miniszterelnök, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, dr. František K r i e g e 1, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke, dr. Cestmír Cisár, a CSKP Központi Bizottságának titkára, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, Ondrej Klokoč, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, dr. Jiŕi Hájek külügyminiszter, a CSKP Központi Bizottságának tagja, dr. Bohuslav K n C e r a igazságügy-miniszter, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke, Antonín P o s p í š i 1, a Csehszlovák Néppárt elnöke, Karel K u r k a mérnök, Csehszlovákia rendkívüli és meghatalmazott romániai nagykövete; román részről pedig Nicolae Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának főtitkára, az RSZK Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe M a u r e r, az RKP Központi Bizottsága állandó elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK Minisztertanácsának elnöke, Gheorghe Apostol, az RKP Központi Bizottsága állandó elnökségének és Végrehajtó Bizottságának lagja, Románia Általános Szakszervezeti Szövetségének elnöke, Emil B o d n a r a s, az RKP Központi Bizottsága állandó elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK Államtanácsának alelnöke, Virgil T r o f i n, az RKP Központi Bizottsága állandó elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Központi Bizottságának titkára, Gheorghe S t o i c a, az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának póttagja, ax RSZK Államtanácsának tagja, Corneliu M a n e s c u külügyminiszter, az RKP Központi Bizottságának tagja, Ion Obrad o v i c i, Románia rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövete. A küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két testvérpárt és -ország tevékenységéről a szocialista építés kibontakoztatása terén, felmérték A

BBAN a „politikai nagyüzemben", amelynek január óta tanúi és részesei vagyunk, a párt új alapszabályzatának tervezete nem keltett akkora feltűnést, mint amekkorát csendesebb napokban váltott volna ki. Az események sokasága sokfelé aprózza figyelmünket, sok kocka fordulását tartjuk számon, de némi szelektálás után rá kell jönnünk, l)ogy az alapszabályzattervezet egyike azoknak a jelenségeknek, amelyekre ma a leginkább érdemes figyelnünk. Már önmagában az a tény, hogy ez az alapszabályzat még tervezet formájában az ország-világ nyilvánossága elé került, s hogy nyíltan véleményt mondhatnak róla kommunisták és nem kommunisták a politikai pezsgés ilyen időszakában, ritka jelenség a munkásmozgalom történetében. Természetesen igaz, hogy számunkra a tervezetnek nem ez a különlegessége a legfontosabb. Sokkal lényegesebb a tartalma, de így is egy okkal több, hogy büszkék legyünk rá, és nagy gondosan tanulmányozzuk végig. A párt alapszabályzata a pártélet alapvető meghatározó törvénye. Kimondja a párt küldetését, szabályozza a pártközösség belső viszonyait, s a kor és a társadalom Igényeinek megfelelő munkafeltételeket biztosít a tagság számára. Az alapszabályzat a párt tevékenységének, életének ttormája, a gyakorlati munka módszertani rendszere, az eredmények nélkülözhetetlen eszköze. Január óta új minőségű társadalmi valóság alakult ki nálunk. Meglétét érezzük, tapasztaljuk a demokratikusabb viszonyokban, a szabad politikai légkörben. Többékevésbé spontán valóság ez, még jóformán A PÁRT DEMOKRATIKUS TÖRVÉNYE törvényeken kívül álló, hiszen csak most fogjuk rögzíteni azokat az alapelveket, amelyek szerint nemcsak lehetőségünk, hanem jogunk is lesz ilyen viszonyok közt élni. A párt alapszabályzatának tervezete az egyik leglényegesebb rögzített alapelve új életünknek, demokratikus megújhodásunknak, társadalmi újjászületésünknek. Döntő alapelve, amely következményeiben — a párt vezető társadalmi szerepénél fogva — az egész köztársaság életére hatással lesz. Ezzel a hatással kapbsolatban kommunisták és nem kommunisták előtt magától értetődően nyomban az a kérdés vetődik fel, hogy vajon a tervezet az említett közvetlen és közvetett módon elősegíti-e a szocialista demokrácia kibontakoztatását, magán viseli-e a január óta kialakult új szellemet, s úgy szab-e keretet, törvényt a pártéletnek, ahogy azt a Központi Bizottság akcióprogramja, a párt progreszszív erőinek elképzelései, a kommunisták jövőber betöltendő politikai szerepe alapján vártuk. Valamennyien tudjuk, hogy ha a párt meg akarja őrizni élcsapat jellegét, ezt már nem teheti hatalmi eszközökkel, kényszerrel vagy önkikiáltással, hanem csakis új politikájával, meggyőzéssel munkájának eredményeivel, demokráciájával, progresszivitásával. Megfelel-e tehát az új alapszabályzat tervezete ennek a várakozásnak és ezeknek a követelményeknek? Jó érzéssel mondhatjuk, hogy alapjában véve: igen! A legdemokratikusabb és leghaladóbb jellegű tervezet minden eddigi alapszabályzatunkhoz képest. Áthatja az akcióprogram és a megújhodás eddigi eredményeinek és jövőbeli céljainak szelleme, benne van az a sok-sok észrevétel és javaslat, amely a múltban — bár félénken kimondva—a haladás igényével a különféle pártfórumokon már elhangzott, tehát benne van a jövőben múlhatatlanul szükséges jobb kommunista politikai munka számos (Folytatás a Z. oldalon) a csehszlovák—román együttműködés kérdéseit s véleményt cseréltek a jelenlegi nemzetközi helyzet, valamint a kommunista és munkásmozgalom jelenlegi helyzetének néhány kérdéséről. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a csehszlovák—román kapcsolatok minden téren a hagyományos barátság és kölcsönös megértés szellemében fejlődtek. A csehszlovák—román együttműködés a szocialista építés évei során a politika, a népgazdaság, a kultúra, a tudó mány és a technika területén tovább fejlődött. A két ország kapcsolatai fejlődésének fontos okmánya az a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyet 1948. július 21-én írtak alá. A román küldöttség a látogatás és a megbeszélések során megelégedéssel szerzett tu domást azokról az eredmények ről, amelyeket Csehszlovákia testvérnépei értek el a szocia lista építésben, nemkülönben a CSKP és vezetősége, valamint a cseh és a szlovák nép azon elhatározásáról, hogy biztosítsák a szocializmus építésének sikerét, ami még inkább megszilárdította a román küldöttség azon meggyőződését, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban széles körű és intenzív tevékenység indult meg a szocializmus szüntelen fejlesztésére g a szocialista demokrá cia elmélyítésére Csehszlovákia népei javára és az egész világ szocialista erői megszilárdíts sának érdekében. A csehszlovák küldöttség nagyra értékelte a román nép sikereit, amelyeket a Román Szocialista Köztársaság szocia lista társadalmának építésében ért el, s ezzel egyidejűleg hangsúlyozta, hogy rendkívül nagyra értékeli a bizalom és tá mogatás azon megnyilvánulásait, amelyekkel a román nép, a Román Kommunista Párt és a Román Szocialista Köztársa ság kormánya fejezte ki rokonszenvét a csehszlovákai párt- és társadalmi élet demokratizálódási folyamata iránt. A látogatás alkalmából alá írták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Ez a szerződés, amely rögzíti a jelenlegi kapcsolatokat, a két szocialista ország általános fejlődését, külpolitikájának alapelveit, újabb lehetőségeket nyit a csehszlovák—román együttműködés bővítésére min- den téren, s megfelel a szocialista államok egysége érdekeinek. Kifejezésre juttatja a két ország azon elhatározását is, hogy megszilárdítják védelmi képességüket s minden módon hozzájárulnak a szocialista országok biztonságának garantálásához és a világbéke megvédéséhez. A tárgyaló felek kifejezésre juttatják elhatározásukat, hogy megszilárdítják a szocialista országok, a Varsói Szerződés tagállamai védelmi szövetségét, támogatni fogják politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataik fejlődését két- és több oldalú alapon, beleértve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát is. A két fél alaposan megvitatott és elfogadott számos olyan intézkedést, amelyek a kölcsönös gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés bővítését és fejlesztését szolgálják.' Ebben az értelemben megállapodást kötöttek, hogy a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés céljaira alakított csehszlovákromán vegyes kormánybizottság a lehető legrövidebb időn belül kidolgozza és jóváhagyásra a két kormány elé terjeszti a megfelelő intézkedéseket. A két küldöttség kommunista pártjai és országa azon kívánságának adott kifejezést, hogy tovább fejlesszük a sokoldalú csehszlovák—román kapcsolatokat a szocialista nemzetköziség, a függetlenség, és a szuverenitás, az egyenjo(Folytatás a 2. oldalon!