Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-16 / 226. szám, péntek

A müncheni események 30. évfordulójára A BÉCSI DÖNTÉSIG RÓJÁK DEZSŐ DOKUMENTUM SOROZATA Bár a müncheni egyezmény szerint a csehszlovák—magyar közvetlen tárgyalások sikertelensége esetén vitás kérdésekben a négy nagyhatalom hivatott a döntésre, Csehszlovákiát hitszegő szövetségesei ez alkalommal másodszor is elárulták és szabad prédaként kiszolgáltatták Hitler kénye-kedvére. Az illegalitásban levő Kommunisták Magyarországi Pártja az egész csehszlovák válság Idején a „Dolgozók Lapja" és az „Oj Hang" hasábjain leleplezte a magyar uralkodó körök Csehszlovákia-ellenes tevékeny1968. VIII. 13. mus és a háború ellen a köztársaság védelméért. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1937. december 11-én megtartott ülésén kijelölte a párt politikai programját a legközelebbi időszakra. A határozat felhívja a párttagság figyelmét az elkövetkező sorsdöntő 1938. év feladataira. Utasítja szervezeteit a tömegek mozgósítására, a dolgozók egységfrontjának megteremtésére a háború és a fasisz1938. május elseje Kassán. ségét, amely a határokon túl élő magyarság „megsegítéséről" és a „hazáról" szóló zengzetes frázisok ellenére is a magyar nép nemzeti érdekel ellen irányult. A magyar kommunisták többször hangsúlyozták, hogy nem lehet és nem szabad Trianont a magyar állam függetlenségének elvesztése árán revideálni. Beigazolódott az Illegális Magyar Kommunista Párt sajtója, a „Dolgozók Lapja" 1938. április számának megállapítása: „Ha Ausztria bekebelezése a német fasiszták szerint történelmi szükségszerűség volt — ügy holnap hasonló szükségszerűségnek fogfák Hitlerék nyilvánítani Magyarország megszállását is . . ." Az angol kormány állásfoglalásával megerősödött a tengelyhatalmak politikai és gazdasági befolyása Délkelet-Európa országaiban. 1938. október 30-án a német kormány közölte a magyar és csehszlovák kormányokkal, hogy a döntőbíráskodást 1938. november 2-án ejtik tneg Bécsben. A bécsi tárgyaláson a Belvedere-palota dísztermében négy ország: Németország, Olaszország, Csehszlovákia és Magyarország külügyminiszterei vettek »észt megfelelő szakértőik kíséretében. Tulajdonképpen talán nem is beszélhetünk itt „tárgyalásról", hiszen a konferencia valójában teljesen formális volt, mert a határokban Ribbentrop és Ciano már előzőleg megállapodtak. A döntőbírák tárgyalásai eredményének ismertetése után aláírták a jegyzőkönyvet, amelyek megállapították az új határokat, és meghatározták a területek átadásának időpontját, mégpedig 1938. november 5 és 10 között. A bécsi döntés szerint az öt vitatott város közül hármat: Kassát, Munkácsot és Ungvárt Magyarországnak, Bratislavát és Nitrát Csehszlovákiának ítélték oda. A bécsi döntés után Horthy Magyarországában az Iskolákban elmaradt a húsz éven át Imába foglalt irredenta szöveg: „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyországi" Még mielőtt rátérnénk annak ismertetésére, milyen „mennyországba" csöppent Dél-Szlovákia Magyarországhoz csatolt népe, visszakanyarodunk a München előtti eseményekhez és ismertetjük, hogyan küzdöttek Dél-Szlovákia dolgozói a fasizta veszély ellen. A határozat a pártszervezetek feladatául tűzte ki, hogy minden eszközzel küzdjenek a reakciós pártok, elsősorban a Henlein-féle Szudétanémet Párt, a Hlinka-féle Szlovák Néppárt, az agrárpárt reakciós szárnya és az Egyesült Magyar Párt ellen. Ugyanakkor igyekezniük kell megnyerni a Szociáldemokrata, a Cseh Nemzett Szocialista és a Csehszlovák Néppárt tagjait a reakció elleni közös fellépésre. Dél-Szlovákiában az egységes akciók kibontakozásának komoly jelei már 1938 tavaszán megmutatkoztak. Ausztria megszállása után a CSKP kezdeményezésére a kormányhoz számos távirat és határozat érkezett, amelyekben a helyi képviselőtestületek, üzemi bizottságok és különféle demokratikus szervezetek energikusan követelték, hogy a kormány erélyesen lépjen fel a belföldi reakció ellen. Ezek a dokumentumok felhívják a kormány figyelmét arra, hogy ha Csehszlovákiát Hitler fasiszta Németországa megtámadná, úgy a Szovjetunióra támaszkodva bátran és határozottan szálljon szembe az agresszorral. Dél- és Délkelet-Szlovákia városaiból hasonló szövegű fáviratokat küldtek Komárom, Kassa, Losonc, Érsekújvár és Rozsnyó városok képviselőtestületei, a diószegi cukorgyár és más üzemek üzemi bizottságai stb. Csehszlovákia forradalmi munkásmozgalmában a május 1-i tömegtüntetéseknek már történelmi hagyományai vannak. 1938-ban Szlovákia területén 118 helyen tartották meg a hagyományos május 1-i ünnepségeket, ezek közül 34 helyen a felvonulást más munkáspártok bevonásával a kommunista párt rendezte. Á köztársaság húszéves fennállása óta éppen az 1938. május 1-i tüntetések voltak a leghatalmasabbak és legharciasabbak. Az egységfront jelleg hatásosan kidomborította az ünnepségek politikai jelentőségét. Érsekújváron több mint háromezren vonultak fel a város utcáin — a kommunista, szociáldemokrata és nemzeti szocialista pártok tagjai együtt meneteltek nemzeti színű és vörös zászlók alatt. A transzparensek a fasizmus elleni harc szükségességét és a nemzetiségek egyenjogúságának követelését hangoztatták. Kassa város utcáin a május 1-i tüntetésen részt vettek az összes politikai pártok (a magyar irredenta párt kivételével). A város főutcája fasizmusellenes jelszavaktól volt hangos. A politikai pártok képviselői a fenyegető háborúról, a fasiszta veszélyről és annak elhárításáról beszéltek. A menetben feltűnést keltett a város polgármestere Maxon Milan részvétele. Maxon évtizedes polgármesteri tevékenységét ugyanis kommunistaellenes állásfoglalása jellemezte. Ezúttal azonban mint a manifesztáció egyik szónoka kifejtette, hogy most egy síkon kell haladnia a haza minden becsületes polgárának, aki előtt szent a szabadság, a béke és a köztársaság függetlenségének ügye. A mintegy 15—20 ezer főnyi tömeg a szónokot lelkes tapsviharral üdvözölte. Pluralizmus és szocializmus Horthy Miklós a dunai hídon át vonul Komáromba. a megszálló csapatok élén beA

polgári demokrácia politikai pluralizmusát a polgári társadalom differenciáltsága indokolja. A különböző polgári pártok a burzsoá társadalom osztályainak és rétegeinek érdekképviseletét alkotják a képviseleti szervekben és a parlamentben. Lényegében a magántulajdon és a tőkés társadalmi rendszer talaján álló csoportosulások részérdekeinek képviseletéről van szó. A parlamentarizmus semmi más, mint e részérdekek kompromisszumok útján való egyesítése. A különféle párt és kormánykoalíciók létrejötte szemléletesen kifejezi az e politika mögött meghúzódó társadalmi valóságot, melynek egyazonos lényege azonnal lelepleződik, mihelyt a különböző munkáspártok lépnek a politikai porondra. Eleinte talán megpróbálják úgy kezelni őket, mint a sokféle párt és érdekképviselet egyikét, de ha a tőkés társadalom forradalmi átalakításának és a politikai hatalom megragadásának programjával lépnek fel, azonnali betiltásukat és feloszlatásukat követelik, mégpedig egységesen, míglen a fasizmus, vagy a többpártrendszer fenntartása mellett az egységesen hirdetett antikommunizmus lerántja a leplet erről a pluralizmusról. A tőkés társadalmi rend válságának elmaradhatatlan kísérő jelensége a harcos antikommunizmus vagy a nyílt fasiz^lódás, s az ennek megfelelő ideológiák és filozófiák felbukkanása. A megújhodási folyamat során sokat vitatott pluralizmus elve nálunk más relációkban vetődik fel. Kétségtelen, hogy az emberi társadalom fejlődésének minden fokán erős differenciáltságot mutat, s az osztályok megszüntetése sem jelenti azt, hogy mindenféle differenciáltságot és érdekellentétet megszüntettünk, szükségszerűen csak annyit jelent, hogy az antagonisztikus osztálytagozódást szüntettük meg. Az osztály nélküli társadalom egysége a termelőeszközök kisajátítása alapján jött létre, de a dolgozók különféle rétegei között a társadalomban és a társadalmi termelésben betöltött szerepük szerint továbbra is fennállnak különféle ellentmondások. Nyilvánvaló, hogy ezek figyelembevétele nélkül a dolgozók egységének fenntartása lehetetlenné válna. A részérdekek képviselete és öszszeegyeztetése nélkül nem lehet a szocialista társadalom érdekeinek megfelelő politikát csinálni. Épp e részérdekek képviselete a Nemzeti Front keretében jelenti a pluralizmus elvének érvényesítését, és semmi kifogásunk sem lehet az ellen, ha ezt az elvet a különböző szervezetek, esetleg politikai pártok ilyen értelemben kívánják érvényesíteni. M

indez megfelel a CSKP akcióprogramjának, s a párt e politika megvalósításának érdekében hirdette meg a gyülekezés és egyesülés szabadságát, amit törvényben rögzítve eddig sose tapasztalt mértékben kíván biztosítani. A pluralizmus elvének hangoztatása akkor vált ki visszatetszést, ha az a párt vezető szerepének tagadásába csap át, ha az osztály nélküli társadalom létével összeegyeztethetetlen érdekek képviseletét és érvényesítését sürgeti. Természetesen itt különbséget kell tenni a párt vezető szerepének új értelmezése és tagadása között. A párt vezető szerepe nem annyit jelent, hogy a párt helyettesíti a különböző államszerveket, hanem annyit, hogy a szocialista társadalom építésében kezdeményező és ihlető szerepet vállal, ugyanakkor elemzi és bírálja az államszervek tevékenységét, s az államszervekben és a társadalmi szervezetekben működő kommunisták révén befolyásolja azt. A szocialista társadalom differenciáltságának szükségszerű következménye a nézetek különbözősége és sokfélesége is. A szólásszabadság és a sajtószabadság így demokráciánk elengedhetetlen feltétele és jellemzője. Nem arra való, hogy ideológiai ellenfeleinknek módot adjunk a szocialista társadalom alapjai ellen irányuló támadásokra, hanem arra való, hogy egészséges vitában jussunk el a nézetazonosságig és a különféle érdekek összeegyeztetéséig. Igen, a szocialista demokrácia sem képzelhető el vita nélkül, akárcsak a párton belüli demokrácia, mely az előbbinek létföltétele és vetülete. Mindenesetre a kommunisták a nézetek különbözőségét és sokféleségét nem téveszthetik össze a filozófiai pluralizmussal, mely a pragmatisták, neopozitivisták, egzisztencialistik s más filozófiai irányzatok híveinek azt a törekvését fejezi ki, hogy valamiképpen meghaladják az idealista és a materialista monizmust, de objektív éle a dialektikus és materialista monizmus ellen irányul. Viszont elvhűségük nem jelenti azt sem, hogy elzárkózzanak a másféle filozófiai rendszerek megismerésétől, és a velük folytatott dialógustól. I

lyen merev eleve elutasító magatartásnak a múltban keservesen megadtuk az árát. Egyrészt a szektás magatartás minden más nézetet ellenségesnek bélyegez, s azonnal politikai intézkedéseket foganatosít, nemegyszer a megtorlásig fajuló intézkedéseket, másrészt saját magunkat foszt meg a megismerés lehetőségétől, lefegyverez, s képtelenné tesz bennünket a vitára. így a marxista filozófiát stagnációra és dogmatikus merevségre ítéli. Az a hatalmas társadalmi aktivitás, eszmei forrongás és a sajtóban megnyilvánuló szabad eszmecsere, mely a megújhodási folyamat eredménye és velejárója, arról győz meg bennünket, hogy helyes úton járunk, s hogy ez az egyetlen járható út. BABI TIBOR Néphadseregünk életéből BlZNAK A PARTBAN A Šumava környékén állomásozó határegységekben is figyelemmel kísérik a bazánkban végbemenő politikai változásokat. Gyakran rendeznek vitaesteket. Annak ellenére, bogy a mintegy 130 kilométer bosszú határvonalon szolgálatot teljesítő tisztek és katonák nagy része párttag, az év első felében 58 űj tagot vettek fel. A fiatalok bíznak a pártban s annak politikájában. FILLÉREKBŐL LESZNEK A MILLIÓK Nemcsak az üzemek dolgozói, de néphadseregünk katonái is hozzájárulnak a köztársasági alap gyarapításához. A chebi Ernest Tbülmann nevét viselő katonai alakulat 30 000 koronát utalt át a 2171-es folyószámlára. A prágai helyőrség műszaki osztályának 23 tisztje 1150 koronát juttatott el az említett számlára. Az északmorvaországi kerület katonai javítóműhelyeinek dolgozói szabad szombatjukon 1480 munkaórát dolgoznak le, s az így nyert ^lénzt a köztársasági alapra adományozzák. EREDMÉNYES MOZGALOM Abban a katonai javítóműhelyben, ahol az újítási mozgalmat irányító bizottság élén J. Milian áll, figyelemre méltó eredményt érnek el. Míg a múlt év hat hónapja alatt 29 újítási javaslatot nyújtottak be, addig az idén már 36-ot. Az anyagi megtakarítás pedig 365 342 koronáról 800 661 koronára növekedett. NINCS OK AZ AGGODALOMRA A harci készenlét mérvadója annak, hogy a katonai egységek hogyan tudnának ellenállni egy esetleges ellenséges támadásnak. A nyugati határ közelében állomásozó alakulatok ma hatszor rövidebb idő alatt foglalják el állá saikat, mint néhány évvel ezqlőtt, s ebben a kedvezőtlen időjárás sem akadályozza meg őket. MINDEN LÖVÉS CÉLBA TALÁLT Az a légvédelmi egység, amelyben Votruba őrnagy irányítja a politikai munkát, a múlt napokban éleslövészeten vett részt. Baoer, Kovai és Mokrička őrnagyok ütegei feladatukat kitűnően oldották meg. Minden lövés a célba talált, illetve a lökhajtásos repülőgéppel vontatott makettéba. Megvan minden remény arra, hogy az említett egység az idén ismét elnyeri a nyugati katonai körzet parancsnokának vándorserlegét. (né)