Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-16 / 226. szám, péntek

Közvéleménykutatás a CSKP munkájáról A LEGNÉPSZERŰBB EMBER DUBČEK ELVTÁRS A CSKP KB sajtóértekezletén J. Kašpar, a tájékoztató osztály vezetője a XIV. kongresszust előkészítő legutóbbi járási konferenciákon szerzett, mindenekelőtt a kongresszus küldötteinek összetételére vonatkozó országos észrevételeket Ismertette. Ezek szerint kevésbé örvendetes tény, hogy a delegátusoknak mindössze 6,5 százaléka nő, és egyetlen 25 éven aluli küldött sem vesz majd részt a kongresszuson. A küldöttek szociális összetétele is lényegesen megváltozott, amennyiben mindössze 17,4 százalékuk munkás, s főiskolai - műveltséggel a küldöttek 45 százaléka rendelkezik. Minthogy a küldöttek többsége nem folytatott eddig közéleti tevékenységet, s ezért nézeteik sem ismeretesek, a párt mintegy 60 000 kérdőívet küldött szét, hogy megismerje bizonyos égető politikai kérdésekkel kapcsolatos véleményüket. A visszaérkezett 57 000 kérdőív közül összesen 40 000 tartalma volt felhasználható, ami a párt tagjainak kb. 3 százalékát jelenti. A megkérdezettek elsősorban erre a kérdésre adtak pontos választ: Mi a véleménye a rendkívüli kongresszusról? A válaszok 88,8 százaléka helyesli a kongresszus összehívását, és csupán 1,6 százaléka ellenzi. A továbbiakban a megkérdezettek túlnyomó többsége csalódását fejezte ki a párt májusi plénumán hozott, a káderekre vonatkozó határozatok fölött, mellyel csupán 9,8 százalékuk volt elégedett. A jelenlegi politikai helyzettel a megkérdezettek 25 százaléka ért egyet, míg 55.7 százalékuk csak részben helyesli a mai helyzetet. A további kérdés a párt belsfl helyzetére vonatkozott. A küldöttek 52 százalékának véleménye szerint a párt elég erős a változások megvalósítására, 25 százalékuk pedig, noha egyetért a változásokkal, kétségbe vonja megvalósításának sikerét. Igen érdekes az ellenséges és a konzervatív erőkkel szemben elfoglalt álláspont, mely szerint ezeket az erőket a küldöttek 33.8 százaléka tartja veszélyesnek és csupán 9,5 százalékuk nem tulajdonít nekik fontosságot. A párt munkamódszerére vonatkozó kérdés azt tudakolja, hogy megtartsa-e a párt hatal mi pozícióját vagy sem. A megkérdezettek 50 százalékának véleménye szerint jobb volna, ha a párt hatalmi pozícióját meg osztaná más politikai pártokkal. — Mi volna helyesebb — hangzott a következő kérdés —, ha a párt továbbra is irányítaná az állami és a gazdasági szerveket vagy sem? A küldöttek 74,7 százaléka nem tartja jó megoldásnak, a beérkezett válaszok szerint, az állami szervek pártvonalon történő irányítását. Ebben a kérdésben azonban lényegesen megoszlanak a vélemények a csehországi és a szlovákiai kerületek között. Arra a kérdésre, hogy melyek a kongresszus legfőbb feladatai, a küldöttek túlnyomó többsége az első helyen a káderproblémák megoldását javasolja. Ezután a politikai helyzet tisztázását, majd a harmadik helyen a pártfeladatok kitűzését tartják a legfontosabbnak. Kivétel csupán a nyugat-szlovákiai kerület és Bratislava. Az odavaló küldöttek ugyanis a legsürgő sebb teendőnek az államjog) rendezést tartják, s ezért azt az első helyen említik, a további szlovákiai kerületekkel ellentétben, melyek ezt a prob!émát a harmadik helyre sorozzák. A csehországi kerületekben az államjogi rendezés problémája a negyedik helyre szorul.Kétségtelenül érdekes a járá si konferenciák küldötteinek véleménye a párt vezetőségérő! is. Eszerint a legnagyobb népszerűségnek természetesen A. Dubček elvtárs örvend. Utána a küldöttek a következő sorrendben fejezik ki rokonszenvüket a párt vezető elvtársai iránt: C. Císaŕ, O. Sík, O. Cerník. G. Husák, J. Špaček, f. Lenárt, j. Smrkovský, V. Bilak, Z. Mlynár, F. Barbírek. —km — A nem?etiségi kisebbségek problémáját külön alkotmánytörvény fogja rögzíteni Prágában szerdán összeült az a kormánybizottság, amely a köztársaság új államjogi rendezése alkotmányos törvényének előkészítésével foglalkozik. A tárgyalást O. Cerník mérnök, miniszterelnök nyitotta meg és vezette. A szakbizottság előterjesztette elvi javaslatokkal kapcsolatban dr. G. Husák miniszterelnök-helyettes adott magyarázatot. Mint mondotta, szakemberek és tudósok dolgoznak az anyag feldolgozásán. Munkájukat jelentősnek és felelősségteljesnek minősítette. Kezdetben ugyan hiányoztak a gyakorlati tapasztalatok és elméleti íeltételek a köztársaság szövetségi rendezéséhez, ennek ellenére azonban a kormány szakbizottsága az állam föderatív rendezése megoldásának három változata alapján előkészítette a végső javaslatot. A föderáció olyan típusát javasolja, amely a cseh és szlovák nemzeti államiság alapján fog állani. Dr. G. Husák miniszterelnökhelyettes a továbbiakban nagyra értékelte a közvélemény érdeklődését az államjog! rendezés kérdései iránt, s leszögezte, hogy a szakbizottság figyelembe vette a polgárok számos javaslatát és indítványát. Az előterjesztett javaslat komplex s az elvi kérdéseken klvtll intézményes megoldásokat ls javasol. Mindeddig azonban nem dolgozták kl az állam területi tagolásának Javaslatát. A kormányelnökséghez már ez ideig ls több mint száz olyan Járások felújítását, Illetve új Javaslat érkezett, amely a régi Járások létesítését Indítványoz-^ za. A kormánybizottság azonosítja magát azzal a határozattal, hogy az említett javaslatokat a cseh és a szlovák nemzeti tanács mérje fel és állásfoglalását október 30-ig terjessze a kormány elé. Egyelőre a nemzetiségi kisebbségek problematikáját sem foglalja magában az előterjesztett anyag. A tárgyalások ebben az irányban tovább folynak, s eredményeiket később rögzíti egy külön alkotmányos törvény. Számos egyéb probléma akad még, melyek megoldásán a szakbizottság tovább dolgozik. Dr. G. Husák a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az előterjesztett javaslat nem számol az állami és közigazgatási apparátus növekedésével. A miniszterelnök-helyettes felszólalását követő vita során a kormánybizottság tagjai nagyra értékelték a szakbizottság munkáját s egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot szövetségi köztársasággá alakítsák. A íe-titebb említett elvek javaslatát megtárgyalja a kormány, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács és a Nemzeti Front. Ezen az alapon dolgozzák ki majd azt a politikai irányvonalat, amelyet a CSKP XIV. rendkívüli kongresszusa fog értékelni. Az említett dokumentumokat a Nemzetgyűlés és a nyilvánosság elé terjesztik. A köztársaság ÚJ államjogi rendezéséről szóló alkotmányjogi törvényt a Nemzetgyűlés 1968. október 28-án fogja Jóváhagyni, hogv 1969. január 1én érvénybe léphessen. Áttekintés a CSKP rendkívüli XIV. kongresszusán részt vevő küldöttekről AZ 1543 KÜLDÖTT KÖZÜL MEGVÁLASZTOTTAK: A cseh országrészekben Szlovákiában A KÜLDÖTTEK KÖZÜL: Férli m A KÜLDÖTTEK ÉLETKORA: 18- 25 éves 28—30 éves 31—40 éves 41—50 éves 51—80 éves 60 éven feliili LÉPTEK A PÁRTIJA: 1921 — 1914 1945-1947 1948 tol 1949-1957 1958—1966 A KÜLDÖTTEK NEMZETISÉGE: Cseh Szlovák 1 Magyar Ukrán Lengyel százalék 1251 81,1 292 18,9 1447 93,8 96 6,2 36 2,3 566 36,7 778 50,4 135 8,8 28 1,8 ÉVEKBEN 68 4,4 654 42,4 240 15,6 403 26,1 178 11,5 1215 300 14 7 7 A KÜLDÖTTEK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE: Alapiskola 316 Alsófokú középiskola 233 Középiskola 297 Főiskola 697 A KÜLDÖTTEK EREDETI FOGLALKOZÁSA: Munkás Földműves és EFSZ tag Műszaki-gazdasági dolgozó Tanító, kulturális dolgozó Tisztviselő Egyéb 875 56 200 185 142 85 78,6 19,4 0,9 0,5 0,5 20,6 15,1 19.1 45.2 56,7 3,8 13,0 12,0 9,2 5,5 A KÜLDÖTTEK MOSTANI FOGLALKOZÁSA: Munkás Mezőgazdasági dolgozó Mester Üzemi igazgató és igazgatóhelyettes Műszaki-gazdasági dolgozó Mezőgazdasági üzem igazgatója Mezőgazdasági üzem műszaki-gazdasági dolgozója EFSZ elnök EFSZ állattenyésztője, mezőgazdásza, közgazdásza EFSZ traktorosa, gépesítője Függetlenített párllunkclonárius Nemzeti bizottság függetlenített funkcionáriusa Társadalmi szrrvpzetek függetlenített funkcionáriusai Központi hivatalok és intézmények dolgozói Tudományos és kutatási dolgozók Orvos 253 16,4 15 1,0 57 3,7 78 5,1 205 13,3 28 !i 1,8 42 2,7 77 5,0 18 1,2 9 0,5 227 14,5 73 4,8 26 1,6 25 1,6 28 1.9 44 2,8 Művész, kult. dolgoző, szerkesztő 25 1,8 Tanító, tanár 100 6,5 Termelésen kívüli intézmények igazgatói, vezető dolgozói 25 1,6 Tisztviselő 62 4,0 Katona, altiszt, tiszt 92 6,0 Nyugdíjas 25 1,2 Egyéb 9 0,2 A KÜLDÖTTEK KÖZÜL DOLGOZIK: a termelésben, a közlekedésben és az építőiparban (közülük 253 a gépiparban) 673 43,6 a mezőgazdaságban (EFSZ, ÁG, GTÁ, erdőgazdaságban) 197 12,8 a szolgáltatások szakaszán (kereskedelem, posta stb.) egészségügy, közüzemi szolg. 84 5.4 az oktatásügy szakaszán 108 7,0 a kultúra, tudomány és a népművelés szakaszán 46 3,1 a közigazgatásban és bíróságokon 122 6,0 társadalmi szervezetekben 190 12,3 fegyveres erőink alakulataiban 96 6,2 másutt (nyugdíjasok) 25 1,6 ÖSSZESEN: 1543 100,0 Helyreállítjuk a népgazdaság egyensúlyát Dr. L. STROUGAL miniszterelnök-helyettes, a gazdasági tanács elnöke sajtóértekezleten a népgazdaság 1969. évi fejlesztésével kapcsolatos problémákról tájékoztatott. Az értekezleten megjelent B. SUCHARDA pénzügyminiszter, V. VALEŠ külkereskedelmi miniszter, M. STANCEĽ munka- és szociálisügyi miniszter, valamint J. HŰLA, az Állami Árhivatal vezetője az újságírók kérdéseire válaszolt. A miniszterelnök-helyettes a módosított és a kormány által már jóváhagyott Irányelveket ismertetve rámutatott az eddigi és a jelenlegi elvek közötti különbségekre. Az eltérés mindenekelőit a problémák értelmezésében reilik. Ezentúl ugyanis a hangsúly a gazdasági előírásokra fektetendő. A további, lényeges különbség az, hogy míg azelőtt a gazdasági év végén vagy az év elején jóváhagyott ellenőrzőszámok kiadására csupán év közben került sor,'addig a ma kiadott kütelező gazdasági irányelvek véglegeseknek tekintendők és további intézkedésekkel nem változtathatók meg. Ennek az elvi módosításnak a célja természetesen a gazdasági egyensúly mielőbbi helyreállítása, ami azonban csak a sokat emlegetett küllőiről várt kölcsönnel biztosítható. Az előadó ezután a magasabb vállalati adókról beszélt, hangsúlyozva, hogy azok minden bizonnyal hozzájárulnak majd az állami költségvetés kiegyenlítéséhez, melyre — különösen szociális politikánk terén újabb, sürgős feladatok várnak. Ez az intézkedés inflációellenes politikánk része és nem más. mint pénzügyi problémáink megoldására irányuló törekvés, a vállalatok gazdasági feltételeinek stabilizálásával, anélkül, bogy ez hátrányosan érintené a lakosságot. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban a kormány és az SZKT közötti bizonyos vitás kérdésekről beszélt, melyek különösen a munkajogi és a szociális problémák terén gyors megoldást igényelnek. i törvényellenesen döntött — fizessen E hónap elejével lépett hatályba a bírósági rehabilitációról szóló törvény, a további pedig, amelynek alapján az állami szervek által elkövetett törvénytelenségeket és sérelmeket lehet majd jóvátenni, a jövő hónapban kerül a Nemzetgyűlés plénuma elé. E két törvény azonban csak a múlt sérelmeinek jóvátételét jelenti. A jövőre vonatkozóan nyitva marad a kezesség kérdése, hogy hasonló nálunk többé elő n© fordulhasson. Bizonyos mértékig kezességet jelent maga a demokratizálódási folyamat légköre, a káderváltozások, az állami szervek munkájának hatékonyabb nyilvános ellenőrzése, a bírói függetlenség következetes biztosítása, stb. E kezesség azonban még így sem teljes, mindaddig, amíg fennáll az a helyzet, hogy jogrendünk nem jelenti ki a felelősséget és a kártalanítás általános kötelezettségét azzal a polgárral szemben, aki az állami szervek törvénytelen határozatai következtében érdekeiben kárt szenvedett. Eddig csupán az ártatlanul elszenvedett börtönbüntetésért jár kártérítés. A szocialista törvényesség megerősítése, valamint a lakosság és a szervek törvény előtti igazi egyenjogúsága szempontjából törvényerejű rendelettel kell meghatározni a felelősséget, a jogrend valamennyi szakaszán elkövetett törvénytelen határozatokkal okozott károkért. A szocialista államok többségében már létezik ilyen törvényerejű rendelet. A szövegezés már nálunk is megtörtént, nem is egyszer, ám a törvény realizálásától eltekintettek, azzal az indokkal, hogy az államkassza nem győzné az Ilyen mérvű kártalanítást. Eltekintve attól, hogy ez az érvelés erkölcstelen, azt is jelentette, hogy marad minden a régiben, vagyis, hogy például a nemzeti bizottság törvényellenes döntése okozta kárért nem lehet senkit sem felelősségre vonni, sem kártalanítást követelni. Ugyanakkor egyes dolgozók gyenge, némelykor kimondottan önkényes munkájának közvetett támogatását is jelentette, hiszen ezek nyugodtan határozhattak a szerv nevében* mondván „mi bajom történhet.. Az új feltételek között a kormány feladatává tette, hogy kidolgozza és a harmadik negyedévben már a Nemzetgyűlés elé terjeszti a törvényellenes döntésekkel okozott károk jóvátételéről szóló törvényjavaslatát. A törvény feltételezhetően jövő év elején lép hatályba. A törvényjavaslat már kész, így módunkban áll tartalmáról tájékoztatni olvasóinkat. A törvény abból az elvből indul kl, hogy az állami szervek vagy az állami szervezetek feladatát átvevő társadalmi szervezetek törvénytelen döntéseivel okozott károkért az állam a felelős. A gazdasági-jogi ügyekben az állam nem vállal felelősséget azokért az esetekért, ahol a döntést a gazdasági arbitrázs szerveire bízták. A törvénytelen döntések kártérítéséért az Igazságügyi Minisztériumhoz kell fordulni, amenynyiben bírósági ítéletről van szó, és az illetékes központi szervhez, ha a döntést közigazgatási vonalon hozták. Így például, ha valaki ellen leállítják a bebörtönzéssel járó büntető eljárást, vagy felmentik a vád alól, a törvény feljogosítja őt a bebörtönzés okozta kár megtérítésének igénylésére. Éppen igy kártérítés jár, ha bebizonyosodik, hogy a nemzeti bizottság törvényellenes- határozata következtében valaki kárt szenvedett. Az eljárás a következő: az illetékes központi szerv képviselője a kárt szenvedett polgárral megállapodik az okozott kár megtérítéséről: ha hat hónapon belül nem határoz a kártérítésről, illetve ha a kárt szenvedett a jóváhagyott kártérítéssel nem elégszik meg, Igényét bírósági úton érvényesítheti. Az állami szerv lesz felelős az olyan károkért is, amelyeket a helytelen hivatali eljárás okoz, s ilyennek kell tekinteni a ki nem adott döntést te. A törvény értelmében az állam a törvényellenes határozatokkal okozott kár jóvátételét, illetve annak megtérítését követelheti attól az állami szervtől, amelyik a törvénytelen döntést kiadta. De hogy ne kerüljön sor az összegek egyik zsebből a másikba való tologatására, a kártérítés összegét, vagy annak egy részét a törvényellenesen döntő szerv dolgozójától is vissza lehet követelni, amennyiben a büntető vagy fegyelmi eljárás során a szándékosság bebizonyosodik. A törvény eme kitétele főleg a megelőzés szempontjából hatásos, mert mind az egyéneket, mind a kollektív szerveket nagyobb felelősségtudatra ösztönzi, az ügy lelkiismeretesebb tanulmányozására és értékelésére, s arra, hogy tökéletesebben Ismerjék a törvények és jogi szabályok tartalmát és magyarázatát. MEZŐ JÁNOS 1968, VIII.